Újabb időben Bécsben, hol egy e gész évszázadon kereszlül józan kórodai szellem vezérlé s diszité az orvosgyakor lati iskolát, hol most is annyi derék s talpra esett férfiak űzik a nagy város or vosi tudományát és gyakorlatát, _ e kí fejezés „új iskola, die neue Schule“ is mét gyakran használtatik “orvosok által.
_ Micsoda ez az új iskola? mióta létezik, miben áll? mit alkotott eddig?
Régenten a salernoi első keresztény orvosi tanodában,a 14-dik században, még szóról szóra taníttatott, s a kitaz nult orvosnövendékek végpróbatételeinél szinte majd nem betűről betőre kérdez tetett ki az, a mit Hippokrates, és Ga lenus, és Avicenna -az első 2000, a második 1200, az utolsó 700 évek e lőtt írtak. Továbbra senki sem gon dolt. Orvosi vizsgálódás és élő fürkészet helyett sok évszázad íróinak munkáiban mindég csak és szüntelen imez okosko dás módját találjuk: „sic est- vel sic faciendum : Avicenna enim dicit etc.“ -
és kiki'elhitte s e mellett maradott; és ez tespedés volt.
A XVI-ik században Paracelsus föl zaklatta, s lábaival durván széttiporta a régi tanok eránti píetást. -- A XVlll-ik században s a XIX-ik kezdetén” az orvo
sok gyakorlati iskoláját oly férfiak képezá ték, kik elfogulatlan szemmel fürkésztek az élő betegen; --Sarcone , Torti, Bor sieri, Stoll, de Haé'n, Swediaur, Frank és még többen- kiket nem valamely is kbla-czim, hanem a természetet s hő or vosi fürkészetet tisztelő Klio fogja föntar tani a jövő kor számára.
Brown egy „új iskolát“ alkotott.
Miből állott ez iskolának saját alapja, mindenki tudja.
És föllobbant Broussais, és ismét „új iskolát“ alapított. Könnyu vol na szinte megmondani, mi jellemzé ezen
»- úgynevezett élettani -~ iskolát. Ennek is volt jelleme.
És a míg ez Franczhonban dühön gött, Némethonban a természet-philoso phusok igen magas eszméi ismét egy
„új iskolát“ képeztek. És ha úgy tetsze nék, a nevezettekhez még némi „új is
kolát“ lehetne soroznunk.
Azonban, míg újabb időkben ezek történtek - új iskolák támadtak és el hunytak egymásutáni-az élet- és kór boncztan, a hallgatódzás és kontatás, a vegytan s a górcsői vizsgálódások napon ta erősben kezdének fejlődni, — а gya korlati téren pedig egyes betegségek- fő
1
146
leg a mell-, bör- és bujakórok _` szinte külön külön mííködések tàrgyaivá lettek.
Ha valaki azi kérdeznê: hol mü ködtek az orvosok legelííbb legnagyobb tfizzel ezen irányokban; holxtétetelt (már mintegy 2O év elöit egy idííre а kór boncztan — tulsággal —- а gyakorlali gyógytannak alapjává; hol szorlták сзи—
pán helybeliségekre az égész kór vizsgálatot, orvoslást és kórfogalmazást;
hol játszott ezek után a vérvegytan legre ményteljesb szerepet; hol pendittetett meg legelöször а kórok viszonyos kizáró dása; hol hirdették а hallgatódzást és kontalàst, egyedìili biztos és elégsé geseknek a mellüreg bántalmainak megis merésére s orvoslásuk irányzására; hol (í zék а börkórtant csupán helybelìleg, ször szálhasogató szemmel sat.; szóval - hol döntetett legelöbb és legerösben romba а régiebb önálló klinikai mííkö dés, s hol emeltetett a jelenleg büsz kélkedö „új tudás“ az ó’s tapasz talati cselekvó's é g fölibe: -— az elfogulatlan felelet: „Francziaországban“
— hangzik?
És mi történik most a franczia fe l'úletességet, és lármás, túlzó egyolda luságot eddig mindég gúnyoló németek honában? ~ - és mi Francziaország
ban! Ez utolsóra felelek. An dra] -- а mindég eredetileg müködö, saját útjain зама, öszinte пазу Andŕal -— kinek utol
só munkája olvasásra nagyon érdemes -saját fejlc'ídési tévutjain is eredetileg járván keresztül, az újabb vizsgálódások nak egyoldalu, túlesapongó ir__ányai és hiteitôl fokozatonként elállván- jelenleg a tudomáuy ‚дам te'telez't a бесдеЪе z's me't vísszañelyezett re'gz'ebb szellemü, ta' gasb “(подай kór- eis gyógyfogalmak là' ke'len'teìe'm haszua'lm' баз/едим. Шт
fêjló'dz'l: Fra/zczz'aorsza'gban a ló'bb iz be/i лав-завешан tripas.- legelâl dy патйтш, azla'n humoralz's/mus s те!
[elle solídz'smus.
És ezek már több évtized óta az iskolákban egymás mellett történtek és történnek; de az életben több és na gyobb помёт.
Az életben a hit és pietas minden ügy és tárgy iránt пазу fölrázódást szen vedett; e zendülö mozgalom mellett. né mi való és jó nehezen állliatott meg; az orvosok- azaz: a gyakorló orvosok i rànti hitel és kegyelet pedig sokkal na .gyobb mértékben csökkont ~és szált alá,
mint bár mely más rend, vagy osztály
iránt. ‚
És ez ugyanazon idöben történt, s egyaránt mindég nagyobb mértékben а mint az orvosok új meg új tanokat és iskolàkatl alkottak és alapltottak; és a mig legújabban Ausztria székvárosában is tudományunk traditioit, só't az egész eddig fönálló épületet minden'únnen le rontani kezdelték, s a régi hit és „sze rencse-m'uvészet“ helyibe, új iskolàkban újabb míîködéseknek igaz eredményeit, mintegy talpköveit a jövendö „mathema-~
ticai“ gyógytudománynak, büszkén hir detik: addíg az egész orvosi , rend, a nem orvosi közönség bizodalmát és tisz teletét majd nem egészen elveszté.
Hogylehet ez, mi lehet ennek oka és összeñiggése ? - Talán a régi orvosi ép'úlet ténytelen gyengesége , vagy talán az új iskolai constructiók merészletcs е rötlensége?
Еву jó barátom -midön kimond ván а bennem gyökerezö véleményt: mi szerint az oi'vosok iránti nagy tisztelet ezelött csak пазу nimbus mellett létez hetett ; 5 hogy nem birálván meg eléggé
I» 147 az orvosok, mily gyógyeredményt sza
badjon a gyógyszernek, — s milyet a természetnek —- egyes esetekben — tulaj donítani -- gyógytapasztalati épületünk szerkezete igen íölületes módon történt;
s az egész épület. ingadozó alapján többé dísszel föl nem állhatott --azt felelé:
„Е nagy hiányokat, e túlnyomó fö
„lületességét az eddigi gyógytannak ép
„pen nem tagadom; s ez így nem ma
„radhatott meg. Az egész csak egy gyen
„ge deSzkázatu, nagy gálya volt, mely
„csak a mult kornak nyugalmasb szelle
„mi tengerén állhatott fon épségben.
„E hajón sokat kellett bontani és recon
„strualni, elvetni és beléigtatni, szóval
„az egészet újítani és erősíteni, hogy a
„korok folyamában tovább haladhasson.
„De. midőn a“ néző közönség azt látná,
„hogy valamely ős líniahajó tökéletes wrak
„ján, a rajta lévő tengerészek tarka se»
„regben nagy zajjal ide tova ugrándoz
„uak, némelyek az árboczok romjain
„vakmerő bukfenczeket vetnek, és sokan
„egymást heves rohanással fejbe, agyba
„is lökik-akkor a néző közönség "e ha
„jótól s e szenvedelmes tengerészi csa
„pattól , bármily lángész is lakjék benne,
„elvonná a hitelt és tiszteletet.“ Nem hi szem ugyan, hogy dolgaink éppenséggel egy hajszálig így államának; de mégis, úgy látszik - hogy nem igen jól állanak.
Mindenesetre az az „új iskola“ szó, az eddig sok új iskola-antecedentiák miatt, kissé kellemetlen mellékhanggal bir.
És létezik-e most Bécsben, vagy másutt új iskola -- olyan t. i. mely egész len saját és reményteljes új elvekkel bir, és a töredezett hajón többet javított, mint rontott? Mert hogy ezen hajó olyan volt, és maradand is olyan, melyen foly ton kell bontani és lerontani, s újat ioly
ton hozzá alkotni —-— ennél bizonyosabb semmi sincsen. És már jó ideje most annak, hogy tudományunk , leginkább kórtani részének, gyarapítását , ábrá n -dos eszmélkedések helyett, több-nemüjelestermészettaní irányok segítik elő , melyeknek hasznát csak szel lemtelen emberek tagadhatnák -- jelen és jövendő becsét és hasznát, ha a gya korló orvosok e segélyeket ön álló józan szellemben fogják használni. Mindez már több évtized óta Europe főbb orvosi iskoláiban legalább in thesi áll-t. i. azon tanulmányok haszna s azoknak józan szellemmel való használata. Ha pedig az „új iskola“ mást jelentene és tanítana, - olyasmit t. i., mi által a régiebb klinikai tapasztalat tel jesen megsemmisíttetik vagy elmellőz tetik, ha dogmatismust tanít s mathe maticai tudományt ígér - és ha ezen új iskolához magokat valló gyakorlók csupán szemeikkel és kezeikkel forognak a beteg körül, az ész pedig és gondol kodás a vegy- és boncztani termekből meríti fürkészeti folyamait--akkor sza badjon az ily új iskolát komolyan kérdez ni: mit mívelt, mit alapított eddig?
Mily becse s állandósága leend némi eféle , mostan dívatozó új tantételnek _ azt csak a jövő fogja elhatározni. Hogy p. о. а hagymáznak sajátságos feh ér n y és v ér ve g yét (albuminöse Kra se), tehát mágát a hagymázos kórfolya mot nem lehet soha és semmikép'gyógy szerrel csökkenteni, vagy visszatartani;
sok idült bőrbetegséget pedig, mint helybeli (parasit) kórfolyamokat csupa külső orvoslással bizton gyógyítani: . e két, például fölhozott dogmaticai állítás szellemét tán igen sok eszélyes és gon dolkozó, el nem fogult gyakorló - egy
li
148
mással föl szeretné cserélni; azaz: egy könnyen nem log meggyőződni arról, hogy a hagymáz már kezdettől oly elhatározott és másitbatatlan és örökké csonkítha tattlan folyamu betegség legyen, mint a himlőkór, mely ellen tehát alaposan mit sem lehessen tenni sem nekünk, sem ajö vő kor orvosainak; az erősb idült bőrbe tegségeket ellenben helybelíleg bizton és veszély nélkül csupán külsőleg gyógyít hatóknak nem egy könnyen fogja tartani.
Az „albuminöse Krase“ s a „parasiták“
elfogulatlan szellemü gyakorló előtt mai nap még nem szentírási igazságok. -Egyébként mindezek fölött majd az évek folyama log végképpen határozni : valjon igazságok és hasznos dolgok-e, vagy sem? De mivel az évek inuit folyama eddig is efféle eszméket és igazságokat nagyobbrészt mások és újak által sem misített meg, sőt mivel azon új tanok legújabb és jelen korban, a segédtanul mányok munkás műhelyeiből számos gya korlók által bona üde, sőt bizonyos büsz kélkedő passioval fogadtatván el, több nyire csak mint változó napi tünemények szerepelnek - szükség volna elvégre, hogy mi gyakorlók e részben ismét önál lóbban s szigorúbban működnénk a- bete gek körül.
I Ha igy nem cselekszünk , nagy za varba esbetünk. Mert ——— hogy példát mondjak-Engel azt állítja, hogy a gü mőkór rostonyás senyv, mely rostonya mint túronya módosítva rakatik le a szi lárd részekben; e senyv tehát a hagy mázzal —- mint febérnyés senyvvel -nem fér össze soha. Mivel pedig a ros ' tonya szikeges (natron) vizekben fölolda tik, a gümőkór ily vizekkel orvoslandó.
Andral s Gavarret azonban azt mutaták meg, hogy a gümőkórban, ha csak lob
nem csatlódik a gumókhez, a rostonya mennyisége éppen nem nagyobb a ren desnél a vérben; tehát rostonyás senyv