És miben áll tehát az általam már
3. Átváltozás fekete tîìdönemü a-~
ny a ggá. Ezen gyógyulásmód igen különös;
gyakran látunk ily terményü mär kemény, összeálló ‚ de köver tapintatú anyagokat, fe kete folt alakban, vagy színte ilyen szi'nü szalagokat mutatva; gyakran gümökkel 1611:
fekete körök is mutatkoznak, s a gümök gombostü hegynyiek, melyek barnálló anyag közepén ülnek. 4. Fölszivás. (absorb 1100), ше1у gyógymód különbféle, tojásdad, kör a'lakúvá teszi a gümöt, ha az -még tökéle«
tesen fölszl'va nincs. 5. Kivetés (elimina 110); szerzö ezt .nem Iátta csupán a hörgcsö«
veken át torténni; ez pedig úgy esik meg, hogy a tüdöröl leszakadoznak a gümös a nyagok.
Gyermekéknél a gümöképzésbenl 1121—
tárvetés гика, а 3 evtöl 15ig 1261, в itt kettò' gümös kívájulást mutatott; késöbb 15 évtöl 76ig a gyógyulás igen közönséges. — Szerzö gyermekeknél is ugyanazon átalaku lását vevè észre а gümöknek, *mint 1010151
il
154 Kór_«, gyógytan és orvosi kóroda.
шипы, kivévéu азов átalakulási módot, mely ezen kórterményeknek a fekete anyagtól lett átszürödésének eredménye. Gyermekeknél is behegednek a genybarlangok, mint felnöt teknél.
A hörgdúczok gümöi is oly módon he gedhetnek be, mint a tüdöbelíek, t. i. a gü möképezte barlangcsák meszes állománnyal töltetnek be többnyire.
Szerzö vizsgálataiból kijö, hogy a gü mökór nem olyan, mint а kökem, mely lé nyegére nézve gyógyithatlan, hanem gyó gyulható; csupáe nagysága és пазу mér tékben lett kifejlödése teszi azt veszélyessé, minthogy az életre legjobban megkivántató nemes életmiivekre szokolt leginkább iész kelni. (La Clinique des Hopit. des enfants.
N. 6. 1843.) Károlyi.
41. [Неон] bujakór-tana alap
elvei- Ricord bujakór-tanában ezen alapel
veket állit fel: A bujakór elöállása és tovább terjedése valamely különnemü októl függ;
bújakórnak mondhatni széles értelemben min den kóros bántalmat, mely többé vagy ke vésbé, egyenesen vagy nem egyenesen nemi közösülés eredménye. De e kórok két osz tályra szakadnak: 1. Olyakra, melyek a különnemü októl nem iîiggve, naponként, bármi k'óriilmények кыш is támadhatnak:
egyszerü, nem mérges és ragályos bántal rnak, ~ Syphiloide. 2. Olyakra, melyek kül'ónnemü, minden mástul különbözö kór-októl
függenek és ragályos természetüek: - Sy philis. Ez ulóhbínak három különbözö kor szaka van; az elsö korszak az elsöfokú (primarius) kórjelekct, mint közvetlen ered ményeit a ragálynak foglalja magábanf ilyen a bujafekély; -a második kor szak magában foglalja a másodren dü bu jakórt (syphil. secundaria), mint a helybeli méreg fólszivatásának eredményét, mely га gadós ugyan, de be nem ólthaló; ilyenek a
bör-bajok, és lakonyhártya sebei, szivárványlob stb; а harmadik kor
szakban а harmndrendü (harmadlagos, syphilis tertiaria)bújakór tünik elö, mely nem ragályos és be nem окнам; itt a kórjelek és kóros változat/ok az albò'rön, altakonyhár tyán, rost- és csontszövetben mutatkoznak.
A bujakóros nem ragályos betegség minden pillanatban származhatik, lehel. ugyan hogy elöbb is meg vala; а valódi, szòros érte lemben vett bujakór már ma eredetileg nem' származik, hanem szorgalmas vizsgálódások után szòlván - egyszer származott magától, és érintkezés által egyik egyériröl másikra lön átiìltctve. Elöállásának —— mint más kór mérgeknél -ideje nem швами, gyöngébb s hevesebb változati szakokon ment már ál tal, 'és nem kedvezö külviszonyok közbejöt tével ismét a Fernel és Fracastori rajzolta vészes idomot öltheti fel. (Medic. Jahresbe
richt, v. Canstalt.) Ká rolyì.
> '42. A bécsi авто? tárulat lßlaiki jun. havî üléseíben оным...
аи" tárgyak rövid летные. — А bécsi orvosi egyesület junius 6kai ülésben 1843. Dr Seibert 180 esetet emlitett, hol a viziszony (hydrophobia) kitörése vala váran dó, söt sokakon ezen rettentö kór k1 is ü tölt és 1Зап meghaltak, bár a Lalic gyógy módja egész terjedelmében használtatott is.
Maroschetli nyelvalatli hólyagcsáít Seibert egyik betegén sem tapasztalá, hanem néha jöttek elò' csomócskák а nyelv alatt, -mint néha másnemü betegeknél is megtörténik. -
Ezen csomócskákat karczozta Seibert , -kü lönben pedig az ebharapta helyeketégette és reá körösbogár-porral kevert basilik-kenöcsöl.
(unguent. basiliconis) rakott hat héten át;
belsöleg körösbogárport és édes higanyt adott.
Ugyanazon cgyesület. junius 6án 1843.
а tóbbek közt :_1 tüdövész ragàlyos¿
'Kór- , gyógytan'
és"orirosi ‚116101111. 155
vfag'y nem „еще: voltát vevé täg lalás àlá. Prof. Lippich e kórnak viszonyos ragályosságot tulajdoni't, s azi hiszi, hogy а zon országban, hol a gümökór minden más kórfolyamok fölött uralkodik--mint p. Bécs ben-nehéz volna e kórt ragályosnak állí tani, ellenben Olaszhonban7 1101 а tüdövész nem járványos, annak ragályossága fontos példák utàn itélve csaknem általános bizo nyos. Mások többen szóltak e vèlemény el len, fólhozván, hogy ha Löbben laknak е gyüvé zárva, kik közül sokan l szenvednek tüdövészben, legt'óbben mentek maradnak e kórtól, vagy ha valamelyik megtámadtatîk is, ezt nem a ragálynak kell tulajdonítani, hanem az egyén tüdövészrei hallamának, és a kedvezötlen életviszonynak. — Рг. Lippich elöhozta még a golyvának a 3111116 kórhozi ellenviszonyát, saját ta pasztalataival lépvén fel. Összehasonli'tva a karinthìai és karnioliai népfajt, melyek kö zül az elsö Га] rendszerint golyvás, a karnio liai pedig tüdövészre hajlandó alkatlal hir;
és ha egyik a másik Fóldére megyen lakni, r'óvid idön azon fóld kórait is gyakran örökh;
igya karinthiai Lüdò'vészre hajlandóva', akar nioliai pedig,r golyvássá losz. Pr. Rokitansky is saját tapasztalata után mondá, hogy e két kór ellentéte az által is nyilvánul ‚ hogy a tüdövészes egyénnek golyvája lassanként elvész, és a golyvaképzò'dés ellenben a gü möképzödésnek határt vet, ha nem ввё szon is; теге 11а igen kicsiny agolyva: úgy az a gümökórral megfér, a пазу golyva ellenben kizárja a gümöket. - Ногу pe dig e két kórra az égan és az ivóvi'z mino' sége пазу behatással van, mutatja az, hogy _ sok helyen vannak vizek, golyvát növeszte
` ni képesek (Prof. Heyne emli't egyet Vösen dorfon ; — így Erdély паду hegyei közt is), és itt nagyon ritka a tiìdò'vész; máshol pe díg vannak .golyvaellenes (iblantytartalmú)
viiek, hol a tüdöilêsz könnyebben kilejlödik.
(Zehetmayer.)
-A junius 23kai üiésben 1843. Рг.
Lippich еду beteget mutatott elö. a ki 26 é ves korában januar 3. 1843., miután ezelò'tt nehány nappal meghülés következvén, jobb melében és jobb véknyában, nagy fájdal makat érzett volna: jobb oldali melhártya izzadmány kórjeleivel vétetett fól а kórház ba. A folytonos lobellenes gyógymód ellené re is növekedtek, a kór 21ik паша táján, a mel- és vékonytáji (regio lumbalis) fájdal mak, annyira hogy félni lehetett, nehogy а beteg véknyán tályog származzékl minthogy különben is gyuladásos állapoti kórjelek 11111 tek elö a jobb vese táján. 28ik napon nagy mennyiségü nyirkos genyes vert köpdösött ki a beteg, melyre a jobb melhártyai kiizzad vány kórjelei tüntével, gümökór és a vék nyoni tályog jelei fejlödtek ki. A dec. lichen.
carajeen- használata mellett folytonosan tar 1011 а genyes köpés és sorvasztó láz, 11113 nem a 104ik napon a bélcsön á't вену iìrit tetett ki; erre a jobb vese táji fájdalom és daganat lassanként 'szünni kezdett. A sphae r0cocc. confervoid. fözet és a kénsavas ki'nal használatára minden kórjelek javultak, úgy hogy a beteg május utóján ágyából felkelt.
(Dr Kluky.) Károlyi.
43. ¿statistica сваи tévutakra vezet az orvos-gyakorlatban, декад leg Dr Trousseau-nak7 à Neckerkórház or»
vosának leczkéibò'l kivonatban adjuk ezen igaz eszméket a czímre vonatkozólag:
„No ütközzetek meg uraim elöre ezen nagy igazság hallásán , t. i. hogy az általunk leirt kórok, más, ugyan ily nevü kórokhoz kevéssé hasonlítanak, sò't néha ugyanazon kórok ogy nap, sò't игуан azon óráhan is változnak s egymástól igen clütnek. Ha az 1841ikì hökköhögés-járványt, annak nehéz alakait, veszélyes voltát, szöveményeit sat.
Ü
156 Eén», gyógytan és orvosi kóroda.
gondolóra vesszü-k, vizsgáljuk meg сваи hat év mulva és itéljük meg valjon az akker he~
állandó vagy mutatkozandó hökk'óhögós u gyanazon kór lesz~e, mi volt az 1841iki?
„És mest már ha statisticát, akartok vonni, mi-ly nyomorú tévelygésbea шагай—
tokl Kisértse'tek csak meg az elsò' járvány ban alkalmazandókkal, s meglátjátok 111113105 toba eredményre juttok! A statistica embe rei nem emlékeznek még meg eléggé a je len idö Hippocratesének, а magy Sydenham пак iszonyú tévelygésére, ki elödei irásaira nem ñgyelve, hosszú kort érve sem látott nag/,y skárlátkütegúárványt, s ezen veszélyes lázas kórŕól аи mondá: „Vix nomen morbi meretur“. Ez volt az ö orvosgyakorlaitának eredménye. Kevéssel az ö elhúnyta utáu Nagybrittaniáhan sokkal veszélyesb skarlát járvány állott be„ mint maga a dögvész, mely egész tájékokat telt néptelenné. A statistica készitök nem látják át, hogy e tények min dennapiak, midön párizsi kórházaikban а legpontosabban szàmol-ják ki a betegsógek tartóssági ide-jet, és kèt év , vagy 10 Мир mulva vizsgálataik eredmónyéböl törvc' nyt nlkotnak, mely tö rvény már csak egy má sik departament-ben sem alkalmazható; a rothasztó láz, és hagymáz, mely eleinto 4
»- 5iket гада-(1011 а holtak közé, máskor minden másodi-k beteget áldozatúl kivánt, s isme't máskor csa-k a. 18 «20adiknak kedve zett. És haAsonló tények történnek Párisban, а. `staitisticuscik szemei elölt, saját kórházaik
ban — 5 ök ezt látni nem akarják ? Két óv le~1 folyása alatt száz gyermekágyi lázat gyógyitn пак oly könnyilkct, melyek nevezetes 1161131 nyüséggel engednek a hashajtóknak és ét~
iendnek, ~ és ime veszélyes alakot ölt а kór, mely közönséges erös gyuladúsát hoz za elöI aA méhanyának, has- és tüdölu'irtya lob, vértorlódások az agyra , pókhállókén'c, tojáslîészekrev, nedvgyülem а medencze sejt
szövetére, a nyìrkedónyekre, anízesülések re napi renden. vannak , ellentállnak miaden gyógyszereinkñek, s a szàmtalan мамаши
rakásra húlnak el. -— Ёв`е gyermekágyi láz
аза]; tegnapi; mint à Sydenham skarlátja az öl. követök elött-ez is oly törvényt ösmer, тег: új szövemények keltek fel sokat пуа—
mók a mérlegben, és a ránk tukmált 161 vén yek et fölforgaták, miuthògy hiányzott a természet Vszentßsitésse !! (Gaz. 11. Hopit. et Bullet. gen. d. ther. med. et chir-11842.)
Károlyi.
и. A из: kòlbnncztnnl takin tetben; Dr és Pr. Engel Józseftül.
(Folytatása all. Köt. 171-ik lapon megkezdett czikknek.) A vérnek szabályszerü szelkeze tétöl általában véve ватта eltéré-seket ismerhetni meg'. a vémek mennyisége allta-y lában nagyobb vagy kisebb, а nélkül, hngy az egyes alkatrészek arányának tetemes vál tozását ki lehetne mutatni. Általános vérbö ség (Hyperämie) igen gyakran а vérnek а lább leirandó visszerességével, általánosvér hiány pedig а. savós kórszúnynyal esik ösz sze; min-dkettö végre az emlitett állapotok~
ba megyen által. Vérböség a közép életkor ban fëltünö kövérséggel, vérhiány, mindenl életkorban jön elö; új szúlötteknél ke-vés sü rů sötétszínü vér találtatik s ilyen gyerme kek rángó tünemények k'ózt halnak meg, пазу pedig edényeik kevés híg, halvány vértfog«
lalnak magukban, mi különösen olgau gyer mekeknél gyakori tünemény, kik iöletetnek.
Fölnötteknél kevés big vér tal'áltatik; de rostonyœaludékokkal; ezen vérbetegséget é letben sápkóros tünemények gyaníttatják. -A második férñkorban ismét megsürüsödött vért találunk. —— Minthogy a vérhiány mind gyermekeknél, mind pedig komsoknál 2 :i lakban tünik elö, ezért az ezen egyéneknél kül'ómbözö küllem által is nyilvánul; vérhi ànynál sötét es. siìrü vérrel a hör sovány,
116», gyógytan és- orvosi штаба. 157
száraz, sitaétl szx'm'á., а kéz és мыла]; ваш ritkán kékek; hol a vér híg, folyó., лампу, ott а hör рам, gyakran keveset beszüröd~
` ve, halvány. Általános vérböségnek kimene~
tele többnyire csak süly, vagy általános аз:—
kòr (Marasmus), soha sem- megyen az tulaj donképpi. lobos állapotba дна]; terménykép zò'dések ilynemü vérbetegségeknek nem sa játjai.
Ha a vér -kifejlödésében vagy elöfe siet, vagy hálra nia-rad , tehát minöségére nézve а külömbözö életszakoknak kellöen meg nem felek, akkor az izzadmányképzödé»
Бейте nagy mértékbeu izgat. a) Túlságos gyors kifejlödés; az újszül'óttek vére olyau minöségü, minö rendescn csak a 20 -30 éves korosoké; ilyen esetekbon a vér мазь—‚над rostanyadús izzadmányokra s név szerint gümökórra. Ezen Шарм többnyiro karcsu termet, virágzó szi'n és gyöngéd й—
пош bör által külekezik. Korosoknál az elsö férfikorban gyakran a másodiknak visszcres sége jelenkezik, s hájlerakodáso-kra, genyes fehérnyés izzadmányokkal végzödò' gyuladá sokra teszen hajJandóvá; sok fatyuképletnek, mint а rákelfajulásnak alapját Yeti meg; egy szerü aszkórrá, ritkán sülylyé változik мы;
ezen ál-lapotnak sommi bizouyos kiilleme (ha bitus) n-incsen. А második férñkorban gyak ran azv agg aszkór (Магазины senilis) mutat kozik, mely is tetemes izzadmáfnyfolfyamok, нищем gümökórok, rákok, vérhœak,` hagy mázok вас. kö-vetkeztében fordul elö, vagy реф; elò'rement terményké-pzödések nélkül lép föl ideges egyéneknél, külünösen pedig.
idegkóms asszonyoknál; a мы gyakran rög _ ша kö-vetkezik be.-b) Összes vissza fejlödés agga-styánoknál 2 alakban fordul elö: магу t. i. mint az aggkorig elhúzódott visszeresség, beveny; savósffehémyés tar->
talmu terményképzödésekkel, a mig futó csúzos es köszvényes timemények az alap
Мачта: ugyan дышим, de вдувает mind annak tulajdonképi. természetét elfd di-k; vagy pediig a vér azoa minöséget mu@
сак, mely az elsö férfikornak зайца (ellm'f змеи: üterességi; ezen á-llapottal mindener terményképzödések járnak, melyeknek föal katzészét igen hegedékeny rostonya képezi.
Az úgynevezett közänséges betegségeknelc leggyakoribb forrását a vérnek azon диарее ja. képezi, midön annak közelefbbi alkatré~
szei kiilönhözö arányokbam állnak egymáshoz, ugy annyira, hogy egyik alkatrész a töhbie.
ket menuyiségre nézve túlhaladjaf, s ekkép»
pen, a- verno-k sajátságos boncztani двигать kölesönöz. Az egyik, vagy máslk alkatrésa nek elöuralkodása szeriat, 3 nemen különböz tethemi meg ezen osztályban: a rostonyas, а fehérnyés és a sa=vós vérvegyet.
I. A rostonyás vérvegy. Вове:—
tani bélyeg: öregbiedett és tömöttehh meg ailvása` a vérnekr mi mellett azonban nem lényeges dolog, valJou lobhártya képzödik-e vagy sem; a rostonyának ezen- elválása шаб betegségekkel való szövetkezésétöl таз, mi nél inkább meg van akadályoztatva- ezek ál и! a tüdöbeli vérkeriugés, annál nagyobb а rostonya-elválasztás; mindazonáiltal ez ma gában soha sem bizonyi'thatja beV al lobos vér vegyet. A hullák ezen vérvegynél зады ösz szehúzódási és ellentállási fo-kot шайтан majd nem minden életmůveikben ‚. а roslnak nagyohfb 'ósszefüggésével és szárazságával összekötva. A vér leginkább a szivben- s as пазу ütereknek kezdö részei-ben душ összxi,Y méfsékelt mennyiségbeu találtatik а vissze rekben, a hajszáledényekben igenv kevés.; av ñnomab-b edényekben nem alszik meg a vér, aközép átméröju' erekben aludß'kokat képez,v melyek annál nagyobbak és tömöttebbek, mi nél közelébb fekìisznek az edények a köz ponthoz. Еву másik (б bélycge eze-n vérmi nöségnek а rostonyadús és terjedelmes iz