§62 Ép-, életrend-, gyógyszer- és méregt'an.
zon elönnyel hírnak, hogy az átázou. test meg a levegò'nek is ki van léve, s hogy azok a vért nem nyomják vissza a belsö életmůvek felé a mint ezt a hosszabb ideig tartó hideg fürdök teszik. Az átázott nyomîoltok a sze rint, a mint vagy a levegönek ki maradnak téve, vagy pedig a levegötöl száraz nyom
`i'olt által óvatnak, majd csillapl'tólag, majd ismét elvonólag hatnak a vízorvosok állitásai _ szerint; sz. szerintI azonban enyhitöleg és v làgyítólag v halnak, minthogy a víznek (”61
szivódását elömozdítják; s igen hasznosak,.
minthogy olyan személyeknél is, kik az e fgész gyógym'ódon menuek keresztül, birálati
és hö helybeli izzadásokat vonnak magok u ián. A hideg vl'znek belsöleges alkalmazása
“выше igen hasznos, azonban kori'msem el i-lenzi a borral való mértékletes élést. Ezek .böl láthatni hogy a vízizzasztó gyógymód a
*teit Vmódositások szerint mint enyhitö vagy zsongiió, mint tompitó, ingerlö, s az этап, hogy a nedveket vissza nyomja, mini elvonó, s ev szerint mint Fólzavaró gyógymódis te
"диетами. végrea hideg шнек böivása ы- _
gi'tólag és birálati izzadásokatelöhozólag is hat.
_ `Lávssunk már most, min betegségek ben alkalmazható a vi'zizzasztó gyógymód ha»
_szon'naL Az önlényü láz- (febr. essent) és
’_ hagymázon túlmenvén, a gyuladásos beteg _ségekre térjünk által. Melléletmüvek душа—
¿dásainál sz. а vl'zizzasztó gyógymódot` czél szeri'iilennek söt kárognak valija, minthogy i az által a vér eröszakkal hajtatik a bel élet
müvekhez vissza. Söt a halált is vonhaija maga után olyan szerńe'lyeknél, kik giimölk-A ben szenvednek7 vagy kiknek gyenge mel lük van. Sokkal nagyobh haszonnal és si kerrel alkaimaztathalik agylobban, az alhas, h_úgy- és nemzc'i-eleimüvek gyuladásaiban p.
o.vgy0mor‘lob, gyomorbéllob-, méhlob«, he rclobban sat. Ezen betegségekben még ak
> ker is némi haszna van ezen gyógymódnak,
ha idülten folynak le, csak hogy ekkor in gerlöleg és elvonólag kell hatnia; ezeknél különösen а bört kell zs'ongítani törckeduüuk, mely rendesen müködéseit igen rosszul hajt»
ja végbe, föleg ha az emésztési életmüvek képezik az idült Ygyuladásnak föszékét. Щеп különösen a zuhany alkalmazható; az izzadás kevésbé hasznos. igen hasznosnak látszìk a vizgyógymód az íz-esúz ellen, részint annak heveny, részinl pedig és föképpen annak idült idoma ellen. Mindazáltal alkalmazása mindenkor veszedelemmel jar, minthogy a csúz minden Нашем betegségek közt leghaj landóbb az áitételekre (metastasis), különö seuf a szi'vre és mellhártyára töriénendö alt tételekre. На idült a kórállapot, akker c zen körülménytöl ninos anuyira mittarlanunk, s inne'tl magyarázhatók a nagyszámu ylieçlve zö eredmények. Köszvény ellen szinte ады talék ezen gyógymód, niely ámbámrA nem ugyanazonos a csúzzal, ehhez mégis nagypn hasonlít. На javulást, vagy gyökeres-gygí шиш akarunk elöhozsni7 akkor azt egész kiterjedésben szükséges alkalmaznunk. Az idegkórok közlI sz. legelöl az emésztési élet müvek idegkórairól tészen efnlitést, paint p.
o.;gyomorzsába, gyomor-bélzsábáról; s meg engedi, hogy ezekben szinte l1aiása¿leheta vvizgyógymódnak, ha ez egyidöben regénves tújék, tiszta levegö és kellö étrend állal ngámolíttatik. Ezen botegségekben természe
tesen a bò'r rosszul hajtja végbe můköcléseit;
ha семь ezek a vizgyógymód által Vrendbe
hozatmk, akkor a többilkórjelek is lassan ként el fognak tünni. A sápkór, a hüvely шпаг, (mig, nem kórjeles bántalmaia méhnek,) az ágyékl'ájás (Lumbago), melynek oka xgynk ran _gyomorbántalomban fészkel, meg fògnàk gyógylltatnia vizgyógymód által, ha a` föok, mely az emésztésben keresendö, àltala el [вена mozdítva. A vittáncz szinte általa gyó gyulhat meg; a nellézkór ez általsem gyô
-Sebészet, szemészet és fulg-yógytan. 63
gyul. A sz élh'üd ések orvoslásában még nem igen tud fényes eredményeket elömulat ni czen gyógymód, ámbátor némelyek által nagy mértékben dicsértetik. - A börbeteg ségek orvoslásánál, legyen'ek bár ezel: új helybeli bánt-almak, vagy összefüggésbc téles sék létetezésiìk belsö életmûveknek kórtani ál~
lapotjaival1 vagy végre származtassanak azok valamelynbelsö októl, melynek lénye ismeret len, s melynek csak hatását látjnk-a viz izasztó gyógymód igen fontos, minthogy a hört.v megtisztitja, meglágyílja és fólfrisíti.
Használatánakglegkedvezöbb eredményeit az idült bò'rkütegeknél lapasztaljuk, melyek ha nem is gyógyulnak meg mindenkor шьете-sen, mégis igen gyakran javuinak. I-leveny kütegcknél sz. a hidegviznek alkalma'zását veszedelmesnek találja, föle-g, ha egyszers
` mind belsö életmüvek gyuladásai is vannak jelen, mi nem ritka cset. Kivétetík azonban a vörheny (scarlatina), hol nz igen fölma gasztalt bó'rhöség következtébon, а börnek müködései megszüntetvék, mi által al test ben vizkór fejlödik ki.- На bár igen kélsé
ges még azon haszon, melyet ezcn gyógy»
mód az alkotványos bujasenyvben nyújt, mindazúltal mégis azon nyoreséggel jár, hogy az elsörendü kórjelekét isinét világos-l ságra hozza. A mi máragörvély-, nngolkór, fehér dag-, és csontszúnak е gyógymód ál tali orvoslásának eredményeit illetí, úgy fon-.
fontolóra kell vennünk., позу a legsúlyosab'b görvélyes betegsógek is idövel megszünnek, mit czélszerü óplani bánásmód által igen e
lö iehet segitení. --Sebészetbeni használatát' sz. hallgatással mellözi, minthogy c 111-1111 telben már llosszabb idö óta ismertetik. Ezen értekezést befejezöleg sz. még néhány esetet iigyelmeztet, melyek a vizgyógymódnak hasz nálata közben jöhetnek elö. Az elsö Ьепуо—
más , melyet a testre gyakorol7 minden .te-j kintetben kedvezö, csak hogy az ne alkal~~
maztassék igen hosszu ideig, minthogy gyakran igen gyengitöleg hat. Asszonyoknál nagy elövigyázattal kell azt használnunk, ha n havadzás beállott. Fiatal egyéneknél а ha->
lált vonhatja maga után, ha igen hosszu ideig alkalmaztatik a fejre, minthogy az agy' nak müködését szünteti meg. Ugyanez kö vetkezhetik be akkor is, ha agykér, vagy agylobban hideg vizzcl tartósan locsolta tik a fej. Belsöleg sem türetik el mindenkor a hideg viz; könnyen okoz hasmenést és há_
nyást, melyek nem mindég birálati termé-l szetüek, s könnyen bélgyengeségethagynak y magok után. А hideg iilöiìirdök, és csörék által gyakran mély tályogok fejlödnek ki, melyek szinte nem birálatiak , lhanem csak a börre alkalmazott hidegnek következményei.
Végre még azi. is kell meg Jegyezni, hogy шеи gyógymód igen lassan hat, s kedvezö credményeit többnyire igen késò'n hozza napiényre. Mindazáltal mégis liasznát kétség be .vonni nem lehet, bár veszedelemmel jár ez is, mint minden behaió gyógymód, s rang'át n gyógykészületben elfoglalhatja.-~
(Bullet. de thérap. Marcz` és Május 1843.)
. Meczner.
*___-HM
Sebészet, szemészetés ищущим.
,6, Al'ülfolyás (0iorhöe) oka щи é» окно-16:13:61: W'ildetiil. -
Folya'isok a külsö halljáratból, legyenek bár azok nyálkás, genyes ‚ eves, savós , Nagy'
nyálka-genyes mivoltu'ak, általában véve va.
lamely gyuladásnak következményei, melye~
ket- jellemük, bántalmas szövetük, vagy а betegsegfészke vszerint oszthatni fól ,- miböl
64 mmm es шайтан.
klińnyén'kivehetö, поеду а fdlfalkotóképle tei gyuladásának is igen különbözö jelle niet, s igen sokféle tüneményt keli шита!—
nia'. Így a küieö fúlnek вшита-айва többny-ire
отжиг; mí'g'a keeép fülben, ai паштета, önéïlô kifejlöd'és теней, a-gyulad'ás kiterjedt [идущее] Ыг, az egesirmyákhártyát lepi- тов s genyedésbe тешь ат. Sz. az'enban meg деды, mikép шатен ismeret'einknél fog va а ВеЕзбШ! gyuladásairól, e helyült csak
a-lliil шайтан а dobhártya kül felületé nein „вышка leend вещные], s el'öször iQ az egyszerü, ezen részeknek egész felü Мёд elteïjedt gyuladást kiilömböztet meg, Шуе: lleves hurutos szemgyuladással ha вбит. össze. Egg máso'dik nem, a sömörös
„Más (запрета), а szemhéjgyuladáshoz (шрифтами) hasonlóan, a fólbört, a fagygyumirigyekkelï együtt lepi meg; mig harmadszor egyszerü» катит gyuladás vagy tál'yo'gok, az árpeszemhez (hordeola) hason lóan, föképpen a halljárat külsò' nyilamán fordulnak elö. — Negyedszer, a szaruhártya genygyülevényeinek megi'elelö, tályogokat ta ишак а dobhartya rétegeii közt; és ötödször nihalljáratnak és dobhártyának idiîŕlt gyuladá вы, vesszük észrebö nyz'xlka genyes elválasz t'ással és szemeres bujálkodással a dobhár tyán, melyídült szemgyuladással s а köthártya ézemeres elfajulásával s szaruposztóval (pan ш сотеае) hasoniltható össze. Ez utolsó fajnái néha pöfeteges (pelyposus) bujálko dások fejlödnek ki а külsö нажить szélein; s az idültfüllob, - perczokbani sipolyokkal, at fúró fekélyeìvel a dolghártyának, lemeztele nitésével a hallesontoesoknak, pöfeteges bu júlkodásával a dobhártyának, vagy dobiireg nek, csontszújával a csontfalaknak vagy csecsnyujtványnak sat., нате ide tartozik.
А ñîlbetegségekn-ek pentes kórisméjéhez а íonba-n шашек ешь szükséges, hogy a ktiisö нашить, valamìnt a dobüregnek,