• Nem Talált Eredményt

3 szemer szénnönye port hat adagban

In document onvos-sEßÉszl s TERMESZETTUMMÁNYI ' (Pldal 185-189)

adván, minden 2 órában egy port, és csöréket rendeltem. Í- Másnapra mind a fájdalmak enyhültek, mind egy kevés szél és székürülés történt. Most külsöleg bódár lágyitó fůpépet rendeltem melegen, és ri czinolajat. Éjjel és regge] felé afájdalom is mét nagyobbodolt, szék-kiürülés nem tör Lént, szélkiürülés csekély. Ujra szépnó'nye port adván, másnap a fájdalom enyhült ll gyan, valamint a szelek isjobban megindul tak, a szék azonban rekedve maraclt.~ Azért a szêk'úr'úlés elömozdítására, 'Aegy obon keser'u sót adtam, hat obon vízben felol vasztva, egy obon édes gyökér vonattal, minden két órában két kanállal veendc'ít.

Minekutánna ezt lassanként. elköltötte volna, több székürülések következtek, tetemes ~könnyebbüléssel ‚‘ utóbb étvágya megjövén, csakhamar elöbbi egészsége

visszatért. l ' ‘ =

3. Еву erò'teljes , vaskos , körülbe lül 40 éves szabó, 1844ben` nyárban hasfájdalmakat kapott, minekutána egy más orvos által ere megvágatott, és va lami görcsellenes `orvosi szert kapott volna , kissé jobban látszék'lenni.- Azon ban ­orvosa otthon nem létében erösza kosabb hasfájástól lepetett meg. Hozzám folyamodván kinézése halvány volt, ér veiése kicsi, összevonódott, hasa puf fadt, benne пазу fájdalmakról panassz dott, szelet nem ereszthetett, kiüritése csekély, vagy semmi. Látván hogy egyéb szél- és szék-rekedésnél Ínem okozza a bait, és hogy ez a kínnak és fájdalomnak

а hasban, valamint a görcsnek is Oka 3

' "ws

Aranyérrô'l ­­­~- ‘Dr Rechnltz.

mindjárt 4 szemer szépnönyeport adtam, Minden 2 órában egy szemert. Ezen por шаек: után betegem fájdalmai enyhül tek, 'másnap basa nem volt oly p'ólfedt, érverése pedig igen emelkedett, erô's

"lett, àbrázata piros, és az egész 'vérfor gás vêrtelire штатов. E'zen mutatkozó lobos {Шаров megsz'úntetésére egy font

nyi vért kieresztv-én, egy obon himboj

magolaiat y(Ole'um Bicinì) rendeltem a szêk elömozdltására. Minekutánna be vé шеи, а hasfàidalom éijel ůìra elö keńìlt,

а beth nyugbatatlanabb lett, szél- és Szêkìïrülês'volt ugyan valami,de csekély.

Чзтёт négy, 1 52ешегпу1 szépnönye-port машет, а 'fájdajom megszüméig min den мы“ veendöt, azután пата: né~

gy'et napjába-n , о1у fényes sikerrel, hogy 'több нищие}; »kövelke'zvém a 'hasfáj

dalom megszünt. Betegem тёмен meg könnyülvên gyomnrgörcs, és gyak-ori 05111:

’Àäk штат hátra, »mely Magie-t. Bismuthi регента eknulván , és étvágya megjövén, csalŕhamar felépüh.

4. E'gy -fìatal lbéresnek `az an'yja 1845ki januariusban hirtelen igen паду hasfkjdalomról panaszkodó íìähozv hivott.

Elìtîrvén îhozzá «délelöŕtß ki сваи те35е1 Íle'tt lresszlfll, flítet az ёжит fetmfmgve

‘tálâlám , 'lhasában -iszonyú -fájdalmakrólfpa nasnkodva, завезены, hänyingerrel 'és fh'lm'yáesal; a -mellettbal oldali boréksé-r

ve , тату m'âr «régi velt, ‘és yk'ét таща таэузёвн, 'igen ритм, vés csalmem »k6 fkemênységü volt. Lá'tván Вовку 'az egész

bai oka szél és székrekedés betömlöczö zözt sérvvel, t'ústént a bélgörcs és fáj dalom enyhitésére négy szemer szépnö nyét adtam, nêgy adagban, minden órá ban egyet; az igen kemény és fájdalmas sérvre pedig hideg borogatásokat. Meg látogatván másnap betegem, csaknem e gészen jól találám, t. i. a lent leirt po rok után lassankónt hasfájdalma enyhült,

`serve puhulni kezdett, a szél megindult, kiürülése lett, és igy minden agga-sztó jelenségek elmultával jobben lett.

5. Egy hatvan évet meghaladott., régi boréksérvel küzdô' mesterember 1845. marczius elején magàhoz kivánt.

Mär kfét het óta hasfájáshan szenvede, mel)7 utóbb annyira kinzá, kivált éjszaka, hogy sem nem alhatott, sem nem ehe tett. .- Ábrázata sápadt volt, érverése gyenge lassú, hasn рыбаки. Széke igen rilkán és igen kevés, görcsös össze'vonu lások а belekben a sérv lelé, а szelek nem тетей. Három szemer szépnó'nyét adtam hat adagban, minden 2 órábanegy port. Más nap, bär basa p'ólfedt volt, és széke igen kevés, a szêk meg nem in dult, mindazált-al a göresök megszünlek, a fájdalom kísebbedett, а beteg kissé aludt. Ujra nêgy szemer szépnönyét ad tarn nyolcz ‘adagbam Hason'lókép vevé azt а ybeteg minden 2 órában, s még ye gészen el sem költé, шаг а szelek megin

‚шлак, .fés székümlések'ftërtén'vén, ne gyednapra тезкам.

Aranyérröl ­­­­ Dr Bechnit'z. 119 Elmëlkediéœk az .amnyér-kóráyapotok s azoknak

orvoslása körul;

-Dr. Rechnitz Лицом, pesti gyakorló orvostúl

(Vége.) ,

Orvoslás.

Az empiriának tán az összes kór tanban sem пущ oly lág mezeje, mint azon betegségeknél, meiyek az aranyér elnevezés alatt, fordulnak eló’. A левш lönfélébb belegségek, só’t таю nem min den idült alhasi báutalom ezen névvel béiyegeztetett; sok betegséget, melynek okait vagy анаша, vagy föloldani nem ними, az aranyér rovására итак, ha bár а beteg еще]: soh-a legkisebb nyo màt sem tapasztalá; innét a legküiönfé lébb: szereknek egész затее, melyek e zen betegség ellen a legrégibb юаня kezdve ajánitattak. Majdnem mind-en kor nak meg voltak а maga nevezeies szerei és különsz-erei, mik meilett a divat és rendszerek nem kis szerepet. játszottak;

ezek közt а legkitünöbb helyet a hashaj шк foglalták ­el; azon közvetlen könnye bülés, mely ezeknek használatára követ kezett, egész sereg-hashajtót hozott nap fényre , melyek, miután ~hosszabb vagy rövidebb ideig uralkodtak volna, a lát határról ismét вишней; legtöbbje ezen

ajánlott, gyakran Шок gyanánt drága pénzen eladott вышедшей, eró's drastica

mokat foglalt, magában, miérft is az Шпа luk okozott ká-r kiszáx-n-íthatatlan volt, s több ember esett ezen -l'abdaßsok- -és festvênyeknek áldozata'ul, mint а -mennyì életet emésztett meg а d'úhös cho-1era, midän életpusztítólag vonult Europa yLé rein kefresztül. Úgy látszik valóban, mint ha a beteg emberiségnek saint-e úgy, mint

` az egészségesnek, ‘divat- és rendszerekre voina ~szüksége, malyek gyalrran az e

gészséges emberésznek szégyen-gyalá zatára válnak, minzhogy még soha sem töröltetett ei valamely rendszernek

uralkodása okos ellenokok, vagy парази talásilag megrostált adatok által, haneml új rendszer keletkezett, mely az elöbb létezöt helyéböl kimozdította, mely kö vetó'ivel вдуть elaggott és elgyengült., hi telességél, és kelendó'ségét eiveszté, és divatból Ищет; а fiatalság ismét az új rendszer felé hajlott, melyet. mint egye düli igazat, és патина: egekig magasz tala. —— Éppen igy állanak a dolgok je lenleg is ; de ha ezen szemkáprázó rend szertô'l el nem vakíttatva, a múltba pil lantunk vissza, akkor nem egy könnyen fognak minket ilyen ephemer tünemények megcsaihatni; inert látni fogiuk, hogy u gyan igy Lör-tént aBrown', Rasori-, Brous saisféle rendszerekkel, а hasonszenv és vizgyógymóddal is; hasonló sors várja a jelenleg uralkodó éieL-kórboncztani is kolát is,

Minthogy a betegségnek orvoslása jelenkorban nagynhbrf'aszt` csak meliék­, a kór-tani чистовик halál uLáni fölfede zése, s а kórtúneményeknek, bizonyta lan kisérlebek таи magyarázatja pedig födoiog gyanànt. шпицем: а gyakorló orvos ezért gyógymódffelé töfekvöutjá ban, nem csekély zavarba jc'í Az újabb munkák ш „Az orvo stan kézmů vészvevt“ стай rovnt alà helyezik, el lentébben az „okirányos“ .gyógymód dad, melynek csak élettani ielveken, az empiriânak megvetésével _, szabad шара}

nia. Mi azonban smug vagyunk gyäzödve arrói, miszenint „az -oksze'rü rimpi-­

180 Aranyérró'l — Dr Rechnítz.

ria és tapasztalás“ azegyedüli biz tos vezércsillagok a betegágynál, miért is itten csupán ezekhez tartottuk magunkat.

A legtöbb idült betegségben, külö nösen pedig az aranyérben föfontosságu gyógytani elvként àll az: soha zaio san be nem hatni; hanem csak lassanként fogni a munkàhoz;

szel id, de hosszabb ideig ál landóan fol ytatott bánás mó dot kivánnak ezek gyakran az egész é letmód megváltozta tà sával, miért is a már szokássá vált betegségek visszafejlödésének inkább élet rendi, mint gyógytani bánàsmódon kell alapulnia, ha gyökeres gyógyitást, vagy csak kedvezöbb viszonyokat akarunk e lt'iidézni.

Minthogy itt többnyire olyan élet korral van 'dolgunk, melyben az élet eselekvöség hanyatlani kezd , az életmii ség visszalép , a tevöleges cselekvöség csökkent àllapotban van: ezért az or~

vosnak legyözhetetlen akadályok gördiìl nek elìbe; mert ezen visszafejlödéssel hosszú ideíg a lcgszorosabb viszonyban áll az ezen bajokra való elökészités; és a divat, a’visszás életrend, többnemii ki csap'ongások szinte ezen àtalakuláshozjá rulnak; az elmásitás gyakran már annyi ra ment, hogy életmiives változásokat hozott eló'. — És ez azon szirt, melyen gyakran а legjobb orvoslás is hajótörést szem/ed , söt, hol а gyógyulás még a lehetöség körében is fekszik, az embe rek, különösen pedig az elpuhulàs-, elv asszonyodás-, buja életmódhoz szokott emberek., csak ritkán vetik magokat а miivészet szigoru igényei, s a sz'úkség.

parancsolta törvények alá. Olyan bajok nak tartatnak ezek7 melyeket nyugod tan tiírni kell, mig —- rendesen késíin

\

-a szükég parancsolólag a miivészet segedelmét nem hivja föl.

Az aranyeres hajlam kiirtása tehát a müvészet legiontosabb teendiíi közé tartozik` inert7 ha egyszer ki van fei lödve, azt csak hosszu uton és nagy ne

hezséggel gyó'zhetni ismét le. Szemein

ket tehát azon átálakulásokra kell irá nyoznunk , melyek ilyen kifejlödést e16 segitenek. Többnyire olyan egyének e zek, kik iijukorukban gyakori orrvérzés ben , késöbbi éveikben pedig mell- és Се]

feléi vértorlódásokban szenvedtek, gyn kori hàtgerincz és kereszttáji fájdalmak ról panaszkodnak, székszorulásban szen vednek, jó életmódot, ingerlc'i italo

kat, különösen kávét kedvelnek, nyugo dalmas инв életmódot kövelnek, szelle mileg soket dolgoznak, s korán ràsztkó rosokká lesznek. AAz orvosnak tehát oda kell törekednie, hogy az életmódnak megváltoztatása, szabad levegöbeni moz gás, könnyen emészthetö és nem inger 16 ételek sat. által a nedveknek rosz föl osztását rendezze; -­- kill'ónösen s'úrgetc'i sen kell ilyen betegeknek aiánlani, hogy a fekete kávénak mindennapi élésével hagy janak föl s azt gondosan kerüljék. ltten hasznosak а szöllö-,téjsavó- és vizgyógymó dok. Már Theden emliti, hogy szoros­ élet rend, sok vizivás és sok keserů növênyned vek által, melyek rabarbarával együtt hosz szabb ideig használtatnak , az aranyeret meggyógyithatni. -— Nem lehet tagadni, hogy a viz a legalkalmasabb italàt képe zi az aranyereseknek , söt magok az ás ványvizek is, melyek rendesen e kór ellen alkalmaztatnak, nagy részben viztar talmuk általhatnak.. Midó'n az úgyneve zett vizgyógymód, gyógyrendszerig föl magasztalva, divatgyógyszerré vált, s mint ilyen csak hamar hitelét elveszté,

Aranyérrôl. — Rechnitz. 181`

az aranyeresek àltal hideg mosások-, hir dökképen, hol még erös visszhatás volt jelen, vagy gözfúrdökképpen, hol börbi rálatrai4 hajlam jelenkezett, használtat va, mindenkor егбз hatásu s semmi ál _ tal ki nem pótolható szerként mutatkozott.

Ott hol a kifejlödés többó vissza nem tartható, vagy hol a beteghez késön hi vatunk, gyökeres gyógymódnak van helye.

Mindjárt. a gyógymód kezdetén majdnem legyözhetetlen akadályokra buk kauunk; mert. bár mily fontos és szük séges is az okoknak elháritása más be tegségekben, éppen oly nehézséggel jár ennek kivìtele a legtöbb aranyeres ese tekben. Sok ok olynemů, hogy arra ter mészeténél fogva semmi hatást sem gya korolhatunk (életkor, mérsékmény); más _ okok ismét olyanok, hogy azok alúl а beteg nem oly könnyen vonhatja ki ma gát (életmód, keresetmód, szobalevegö san); mások alúl ismét. az emberek nem a ka rjá k magukat. kivonni (buja életmód, kiosapongások), só't sok ember ugy él, mintha készakarva ezen kórállapotot ki vánná elöidézni, vagy gyarapodásának kcdvezni; s ebben fekszìk annak is az oka, miért hogy cs_ak igen kis számmal gyógyulnak meg ezen betegek, vagy meg gyógyulva ismét régi állapotukba esnek vissza. És bár mily nehéz legyen is az orvos állása ilyen körülmények közt, mindazáltal semmi által sem engedje ma

gát visszatartóztatn-i mindannak ajánlá

sára,l mit szükségesnek hisz` és tennie hatalmában van. Ott hol az okot eltávo lítani nem képes, azt lehetöségig àrtat lanná tenni igyekezzék` és ezt annyival inkább, miné] kifejlettebb kórhajlam ked vez a bántalomnak. -Ismereteink azon szerekró'l, melyek közvetlen befolyást.

gyakorolnak а vér mivoltára, oly cseké

lyek, hogy azokra gyakorlatilag semmi tekintettel sem lehet'únk; a régick azt hitték, hogy vaiamely csipó'séget, az' újab bak pedig, hogy a szénenynek lulságos mennyiségét szìlkséges eltávolítani `és ki választani, és ámbátor sok szer ajànlta tik ‚ ше1у а csípöséget megváltozlatni ‚ 5 а szênenyt kiválasztani képes lcgyen, mindazálial mi öszintén megvalljuk, hogy egyet sem ismerünk, melynek ezt tennie hatalmàban állana. Csak az é letrendnek kellö elrendezése által, állandóan és hossz-u ide ig folytatva, ,vihet az orvos sokat végbe; ez okból nem 1011010 lêggé gyakran erre fìgyelmeztetni; s ha ' Hahnemann követöi némi jót követtek el, ez csak abban áll, hogy figyelmünket e zen irányban, jobban mint valaha, ger jesztették föl.

Ha a betegség kiüt, akkor az or vosnak агга szükség ügyelnie, micsoda irányban kivánja a természet kórfolyamai nak kiválasztását, valjon köszvény, a ranyér vagy recsetek fognak-e щипает;

hogy ehhez képest orvoslását is módo

’síthassm Ez azonban a legtöbb esetben nehéz dolog; néha az orvost, az uralko dó kórnemtö vezérelheti; ha ez gyomor epés, akkor aranyér, ha csúzos, akkor » köszvény fejló'dik ki könnyebbeo, ha bör kütegek uralkodnak, akkor recsetek sat.

Mär fölebb megkülönböztettük a vég bélben elô'j'ovö visszértágulatokat, melyek minil más betegségeknek kórjelei fordul nak elö, s aranyeres bántalmak gyanánt orvosoltatnak , azon aranyértöl , mely bel só' okból, visszeres vérteljbô'l fejló'dik ki;

csak ez utolsó lehet. vizsgálódásainknak tárgya. Tulságos táplálék, ingerlö italok támasztják és ápolják, a Folebb elöterjesz

In document onvos-sEßÉszl s TERMESZETTUMMÁNYI ' (Pldal 185-189)