zadr'nànyok 'képzöd'ésm melyek a vér tulajl donságaira is módositólag hatnak. Rostonya
dús‘kiizzadások a savós hártyákon jelennek meg, melyek mintegy sziirò'it képezik avér
`tömegnek,' s ezután mindjárt a tüdötérim»A
‚ belben. Ha a kiizzadott rostonyának tömege nem.oly tetemes, hogy az életmiiségnek, rostonyában való kimerités következtében tönkre kellene mennie, akkor a vérben két következmény«állapot léphet Fol. А tömegé ben-alászálitott vér még képlödékeny, vé kony vér- és rostonya-lepényeket képez, az cgész életrnüségre nézve azonban mennyisé gileg elégtelen ‚ s hamar fejlödnek ki az asz kórnak (Marasmus) jelei; vagy meghl'gul a vér, s képez még ugyan rostonya-hegedmé nyeket, de nem vérlepényeket, és t'óbbé kevesbé hamerl általános vizkór fejlödik ki.
Ha az egyén már az olsò' és második férfi kor határszélén áll, akkor terjedelmesebb kiizzadások után, a vérnek visszeressége sokféle kórtüncmények kiséretében léphet föl. Izzadványok, melyek ezen vérvegy ál-l tal hozatnak létro, ha nem igen terjedelme sek, gyorsan indulńak az életmüvesedés fe-*t lé, vagy pedig gümökórokká képeztetnek ál tal- Bonczlani oldalról csak egy oka fedez hetö föl, s ez is igen ritkán: a balszl'vnek túltenyészete, a jobb szivnek egyidöbeli túl-r tenyészete nélkül. Ezen nemhez tartoznak:
tüdölobok fiatal erös alkotásu személyeknél, mellhártyalobok, szivburoklobok, tömött és szilárd csontolc gyuladásai, agykérlobok, to vábbá tüdò'gümò'kórok, méhgümökór, mint a méhtakhártyára történt izzadvány, elgümö södölt agykérlob, giimös savóhártyalobok, végré а gyermekágyas láz, kivévén a visszér és nyirk-edénylobokat. — (Wiener Zeitschr.
1844. 2.) ' `Meczner.
45. A ‚ниц-61; Dr Heh ra Fer din a n d t ul. Az elsö iró, kinek munkájában jegyzetek találtatnak a rühönczröl, E b n
Zohry (1197).v lgen kis állatkákról 'szól , mi kèt tetükkel hasonlit össze , s Sy ro n е se k nek nevez, melyek a kezeken és lábakon a hör alatt mászkalnak, s vizzeI-‘telt bobor csók (pustulae) támadására szolgáltatnak 0 kot. Ez idö óta nem történik többé emlÍt-és a rühönczröl egészen a XVII. századig ;'lé
tezésükröl való tudomásunk azonban nem merült el a feledékenység örvényébe, mint hogy a pórnép, kül'ónösen Német.- és Olasz honban, megtanulta7 vagy 'ór'oklötte azon ü gyességet, 'miszerint a rühesek böréböl ш segedelmével állatkákat tudott kihúzni (Ва sonlilsd össze Moufet, insector. s mini mor. animal. theatrum. Lond. 1634. Cap.
23. p. 266» -A rühöncz történetére nézve lásd Frank Jos., pr. med. univ. prae Cepta. Ed II- P. I. Vol. Ill- Sect. II. p. 166.) Moufel pontosan írja le az rühatkák szé két, valamint az általuk okozott járatokat és
.börkiütésekeh ~ Ö kiviile még На upt
mann A., Hafenreffer, Ludovìcì D., Morgagni és Ettmüller sat. io vábbá Bonomo és Cestoni, Lanzo ni ésÍMead, Storch, Linné, de Geer is szólnak е tárgyról, mig végrc Wich mann a rühnek támadàsát, elterjedése't és valódi lényét helyesen ki nem fejtette. Ezen egészséges theoria ugyan egy idöre a nedv kórtan által ismét háttérbe szorittatott , s nagy fértiaknak sem akart sikerülni a rühön czök föltalálása, de mióta В еп u cci (1834) а rühönczöt minden idöben ügyesen elfogni megtanulta, azóta Raspail és Albin Gras, vizsgálódásaik és kisérleteik által a>
rühöncz-elméletnek helyességét minden két ségen túl emelbék, s ezen helyesség nem csak Franczia-, hanem Némethonban is álta lánosau ismertetett el. Sz. e'miatt csodálkozik, hogy' még újabb, egyébkent becses börkór tani munkákban is rühes csipösségröl, rühes átlételekröl sat~t`órténik szó a rühröl. H0
Kór, gyógytan ésv orvosi kóroda. 159 lényénék, eredetének és orvoslásának tökéle
tes és helyesv ismeretéhez juthassunk, arról kórismei, kóroktani és gyógyta
111 tekintetben értekezik.
I. Kórisme. Minden mcgbetegülése az életmüségnek, ennek bizonyos élettani változásai-állandó tünemények által jelenkezik, mik által 521 megismerni s ha sonlóktól megkülönbóztetniképesek vagyunk.
Minthogy а hasonlatosság, melyet sok be tegségnek- tüneményeiben találunk, könnyen alkalmat nyújthatna azoknak egymással 1е endö fólcserélésére, ez okból föképpen az állandó tüncményeket és bélyegeket kell fól kùtatnunk, mi által a betegségnek jellemzése adatik. S e ijészben semmit sem határoz a zoknak_ nagyobb vagy kisebb száma, 5515—
gyetlen egy bélyegzô' és állandó s csupán ef zen betegségben elöforduló kórjel elegendö leg különb'ózteti meg azt minden egyéb ha sonló betegségtô'l. A rühnek bélyegzö 1161 jele: а hámban lévö járatok és ba rázdák, s az azokban tartózkodó r ühönc z (Acarus scabiei, Sarcoptes homi nis). Atka nélkül nincsen rüh; a ŕühöncz van elöször jelen, s ö általa okoztatnak a kiiité-
sek, melyek azonban sokféleképp'en 51515—
kulva, s különféle okok által átváltoztatva tünhetnek elë. Ezek tehát mint nem állandó, csak lassanként fejlödö tünemények a rühnek lefolyásához és nem kórisméjéhez tartoznak.
Az atkajáratok különbözök, a szerint, a mint hosszabb vagy rövidebb ideig állanak 160, fiatalabb vagy öregebb egyénnél for dulnak elö, a mint a beteg'egyén többó ke vésbé tisztátalan munkával foglalatoskodik, vagy pedig a tisztaságol. ápolja, így, p. о.
ha a rüh csak rövid ideig áll ymég fön 115151, vagy 1100111, р0115 börrel ellátott betegeknél, kik a tisztaságot ápolják, a rühönczjáratok fe_
hér, gyengéden kigyódzott (soha egyeêl nes), kissé fölemelkedett 1"' egészen töbh
l
hüvelykig hosszu vonalok; ezekkül'ónféle 11у1—
15501151 55 kivájásokat csinálnak; és vag-y а járatnak csak egyik végén (f a rkvég) 1115,
gömbölyüded ,` rendesen s'ótétebb színüy fól dagadással (a.rühöncz fészke) birnak, vagy azl ellenkezò' végnek is ‚(а járat fe j végé 11011) 1115 bubornya (Knötchen),_ hólyagcsa vagy bo borcsó vet határt. *_ На a~rüh már hosszabb ideig állott fön, vagy ha öregebb, 11521515 150 55 vastag hámmal 151151011 egyéneknéll fordul elö, akkor а rühönczjárat nem fehérl többé, hanem vagy rendes bör-szinü, vagy pedig a 5201101, a mint a beteg színes, be#
mocskoló munkával foglalatoskodik, barnás, feketés, vagy fekete, minthogy a járatnak, bár mily módon okozott színezete, annak csak tökéletes elpusztulásával törölhetö el.-
Végre а rühönczjárat még hosszahb ideig való tartása 51151 15 módositást szenved. Fris ál~
lapotban emelkedett, nem igen hosszu 55 16115151е5е11 zárva van; miután hosszább ide»,
ig állott fön, lapos, gyakran több hüvelykfl nyi hosszú, és .vagy nagyobb kiterjedésében, vagy legalább fejvégén nyilt. Ez onnét szárÄ mazik, hogy a fejvégen képzödö 150155161 karczoltatik, vagy 5011511 hÍg 151151111511155 egyéb módon üríttetik ki, ezután Atehát csak
@gy hüvelyböl áu, те1упе1< Г66е12е15 151111
s csak a fehéres oldal hámszéleket tünteti szemiink elibe, melyek a járatnak inég 1611ч álló maradványaiba nyilnak. —- Végre 15154;
1011 még a rühes kiütés 161611 15 vl'utnak lelv azaz azon hámrétegben, mely a bubornyák, hólyagcsák vagy boborcsók fódelezetét képezi,v
Ámbátor a rühönczök a testnek minden`
részein jöhetnek elö, sz. azokat mégis csak a kezeken, azìalkaron, a láhakon, а yino-r
nyon és borékon, a mellkas 1110155 felületén s néhányszor a téijden találta; atestnekl egyéb helyein _soha sem fedegett 161 rühönczjáratokat. Ezenjáratokban az 51115 mindég azoknak egyik végén tairtímfkof:4
160
kön», gyógytan és ervosi kóroda.
dik, minthogy az élete Yogytáîg задав 5111-111 ját mindég hos'szabbra fúrja, 's a csiuált uton solia vissza nem tér. A rühönczöt tehát a meg jelelt vegen Ice/ll keresni, melyet könnyen ismerhetni meg a járatna'k kis, gömb'ólyü ded ñìldagàdàsán, különösen akkor, 'ha az elicnkezö ('fej) végen valamely kìütés képzö Gött. Е czélra :rz oltanytünek hegyét 11005111 juk vizìrányosan a riihiìnczöt befeöö ‘h'ám aëlá s ezt a 'tilhegynek oldalmozgásai ä'ltal elvá lasztjuk egy darab hosszáig, mi által az äl lai lemezt-elenlttetik, s hosezú szöreivefl a 'tü hegyre ragad, vagy 'pedig azt azon kis mé lyedésböl, a 1101 tartózkodik, tüheggyel könnyen kiemelhetni. _A rühöncz mint kis, тез-101161, gömbölyììded test tilnik 016, melyen а 'fegyverteîen szem egy sötétebb роты, а2 állat fejét és 'elölábait külömböz-l teti meg. Valamely lapos testre, külön'ósen a bôrre têve, az állat gyakran mozogniI söt futni kezd, s ogy perez alatt И hüvelyknyi utat csinál. De ha elfogáskor megsértetett, vagy ha'az egyéb módon veszté el szabad 11102311 sát, akkor csak ingadozást vehetni észre, vagy vpedig egészen mozdulatlanul fekszik.
Összenyomván azt a két hüvelykujj körmei 1162611, 110501116 roppanást 'hallhatni, mint midön tetüt, vagy bolhát ölünk meg.
Górcsö alatt a rühöncz nem keveset hasonllt a tekenösbékához; teste majd nem monoru, z'óldes-szînû, a hát ágas-bogas kiállványok kal és egyirányu harántvonalokkal ellátva;
a hasfelületen 8, hagymaalakn hüvelyekbe rejtett, láb találtatik, melyek'böl részint ho ázabb és rövidebb szò'rök futnak 1:1, részint, nevezetesen a 4 elsön szivornyák (Saugnäpfe) vanna'k; a Те] 161‹а1а1:11‚ 5 szivánnyal (Saug rìissel) ellätott. Az eddig megjelent ábrázolá sok k'ózt szerzö egyet sem ìsmer el tökéle tesen helyesnek , в ezért egy új rajzzal 5201 gâl. Fö'ltalálván ekkép arühönczjáratokats a zoknak lakóît, а bántalom, melyet 0161102
nak, mindenkor rüh, bár mîly tunemènyek és kiütèsek legyenek is jelen a börön; a zonban ezen tüneményeket is szükséges is merni. Elörement, különñsen az Азу mele gében s felhevülés által erösbödött viszketés után, a kezek- és lábakon részint halvány vörös bubornyák (papulae) támadnak, melyek vakarás által jobban megvörösödnek, 65520—
nyomva néhány csepp vlztiszta folyadékot önteuek ki s ezután összeesnek, s f'ólvakar va, ezen folyadékon kivül meg néhány csepp vért is mu'tatnak, mely megszáradván, ké söbben mint kis fekete vörös pörk az eze lött itt létezett 'bubomya helyét jeleli meg;
részint a kczck- és lábakon 1:15, többnyire gömbölyü, viztiszta folyadékkal telt, 2111211 szó1 a repedésig kifeszltett hólyagcsák kep zödnek, melyeknck tartalma vagy kì'ómlilr, ha fólvakar'tatnak, vagy pedig eleìnte savós, zavaros, végre genyes természetet ölt ma
gára, azaz: boborcsóv'á (pustula) változik àl tal. Ezen tünemények ismételve lépnek föl a testnek kiilönféle helyein, mig a végtagok, különösen pcdig hajló oldaluk1 az 121110501:—
nok hajlásai, а kéz- és lábujjak belfelületo, különöscn hajló oldaluk, а kezek- és lábak nak hátfelülete, а kéztöizülésnek tájéka, vég re az altest, az ágyék- és kereszttàj, а segg partok és а те" lassanként a fönnevezett kiütéssel födetnek be; csak igen ritka ese tekben láthatni az arczon és a háton is e~
gyes bubornyákat. Ezek a rühnek elsö rend ü tiineményei, melyekhez csak hamar másodrendüek is csatlakoznak, mint vakarás, mire а beteg а mindinkább ö 10311066 és szörnyü alkalmatlan viszketés által kényszeríttetik. Ez által nem csak a 11111101 nyák csúcsai dörzsöltetnek le, s a fönemll telt kis feketés vérpörkök okoztatnak, lia ncm még nagyobb lehámlások és gu mók (Knoten) is képeztetnek. Ez utolsók többnyire а bubornyás kiütésekböl fe jlödnek
Εε2!ονέω!ε!! ε! νν!ο!!ο!!! !!ό!!!ἐ2Βό!; Β!ο!!-!!!!.
Μ, !!!!!!!!όε εϋ!!!Βϋ!ν!!ε!!, νδ!δεο!!, Βο!εό πεἔνεὲἔυε!!!, !ε!εεε!!!!!ό!!! !!!!!ι!!!!!!!έ!ΒΒ !!ε!ΒγοΒΒ ιο!!εάε!!!!ρτ !!νε!!!ε!! , ε ε!όε ν!ει!!οιόετ ο!!ο:
!!!!!!, !!!ε!ν !!ιο!!!!!!!! !ο!·!ο‹!ε!!!!ὸνο! 6η;νο!!εε :!!έι!!νΒε!!! Μ, ε ε! νε!!ε!!άε ΜΕΛΙ, !!!ο!νε! Π3!
ιεί·τε!ει , ν!εειο!!! ε! νέι!!!!ό!! !!ενε!!α!όεό!!οι έε
!!!!ΒνοΒΒο!!όει!!!οι _μ!!ι!!. Ε!!!!όρ !!!!!!!!!!!!!!'!ΒΒ ιϋΒΒ Με* !!!!€νοΒΒ ει!!!!ό!! ιεωω!!!!!!!, !!!ε!γε!!
νόμο εενΒε!ο!ν!!!!!!, ε ο" νεετε!Β, Μειώ
!ϋ!!ό!!, ν6!·ϋε Βδ!!ιο!νετ !!έρει!!ε!!, !!!ο!γ ίο
!!!!οιό!! !!οΒοηε!!ε 68 0Βγ0!10!!ο!!, !!!!!!6! Με!!!
ε!όε!!! !!!!!εε ε!!!Β6!!,| τε!!!όοεο!!, νε!!!ε!!! ω!.
εοΒερο!!!ε!!!! !.ερεε2!ο!!κ!!!!!. - Η!! ο Ν!!! Με
!ονάΒΒ !ε!!!, ε!!!!!ο!· !!!!!!!!οιο!! !ϋ!!ε!!!ό!!νε!! !ε ε!·ὅεΒϋ‹!!!ο!!, ε ε! €ι!!!!ό!! €ε!!νει!όεΒο
!!!ε!!!ιο!! έ!!!.α! : ε τύπω! ι!ενο!!ε!!!!!ν! Β ο Β ο!
οεό!! !έ!!!!!!!!!ε!!, ε! Μην ει!!!!ό!! νο!!:!!! οι ε!ό!!, τσέει!!!! ρει!!Β Β δ! Β έ!!! ! ό ε ο!! εε
!ε!!ό!νε!! !!όροι!ο!!!ε!!, !!!ε!νε!! ;;ε!!γοε, ε!
!ενε8δ!!ο!! ΒεΒεΜιεε! Μ!!! :Μάθε να!" Βετο!!
ρϋ!!!6!!!!ό !!!ειέ!!εισ.!ο!!, !ο!νε!!ό!!ο! νά!εε:!ε!!!!!!!
Π!!
ε!, ε πο!! ρϋ!!!ϋΕ ε!ε!!!, ε: ο€όει, οιε!δ!!
ει!!!!ό! !!έριό, ο!νά!!!ει!!!!ό!!ν!!!!!! εσενα πό!
Γο!νέ!ε!! πιο” νόΒΒο. -ΜόΒ !!!!!εεεεΒΒ !ο!!!!!!
ε! !!!Β!ιο!!, επ εμέ" “κι !!!ε εε!!ο!!νοε (Μάιο
!όε) ΒοΒο!οεό!!!!ε! να!! Βο!”όι!νο, !!!ε!νο!! ε!
!!!!!!άε!!ϋ!!. Γό!!.ϋ!ιοι!οιό ΒυΒο!!!νέ!!Βό! Γο!!ὅ!!
ω!! Μ, ε ε! πιά! Γό!!!!!!ό !ϋ!ιο!!ιό!!νο!!!!ο! ε εν!!!!, ε! !·ϋΒ!ιο!! !!όρό! !!!Θεόει!!!!!. ΙΜ!!! ε εο!Βο!! !έ!!Βε!!!!!!ό!νηοεό!!ε!, !!!!!!!!ε!!!!ο!!!ϋ Βο Βο!οεό!!!!! ε! !!ε:εΒο!!; ΒιιΒο!!!νό!!!!!, Βιι!!!ό!!
Μ!! ό!! Γο!!ό!νο!!!!ο! εεν!!!! ε νόμει€ο!!ο!!, νε
!!!!!!!!π !!γ!!ε!!!!! ει!!!!ό!!ετ ει: ϋ!οροι! όε ε! Με!
!!ϋιορό!!, ρ!!!!!ε!γο!!- εε ρϋ!!!Β!!!!ο! ΒοΓ6ι!νε, ε νέΒ!ο οι εδώ: !οε!ο!ι ειέ!ε:ό!·τ εο_!!.ε!!γοε Βο Βοτοεό!!!!!, !!ϋνο!!!οι!!πό!!νεε εε!!·Βέε ρ6!!!ό!!
Με! οενϋ!!. Με !!!!!!!!ε2ο!! !ϋ!ιο!!ιό!!νε!! εε!!!
!!!!!!έρ εε!!! !οΒοείω!!ο!! Γ!!! ε! ω!! Γό!νέ!ο!έ!ε,
!!!!!ιο!νω !!!!!ϋ!!οηε!!!ε!!ο!! !!!Βόι!ιε!!!. Πέμ ει!!!
νδ !!!ιε!Βε!!.) (Οοετο!!·. .!ε!!!!Β. Μάτσε. ΑΡΗ!.
Ή Μω!!8 1844.) Μθοιηθ!·_
Βτ!ο!!οιόεο!ζ ‹Ξε !!ϋι!!Ξεο!!.
6!γΜιοι·Ιει!! ό!!ιτονέωΙεκ ο ενΙοιΙε!ιΙ ΙιεΕϋΙοϋ κ6!-ι!ω!» ω!!
ω!! ΜηιοπωΙΜοΚ !ά$ι·ι!Ι;
Β! Με!! .!όεεο!-, σε. !!. !·ο!;!!!ό!-!!ο!!!!ετ! ο!·νοε- ε σε ο!!!!!!ε!!
ΜΜΜ!!! !ὅο!·νοεέ!!ό!. (Ρο!νω!έ!ε.) Α νέ!!ό!ό28!!!ό!.
Βε!!!!!!! εε!!! !ο!!!!!!! ε!!! !!!!!έΒΒε!! επ ι!!όεό όν!!2ετ!ε!!Βο!!, !ι1ε!νΒε!! οΒο!ετε, Β!!ρρο 6ε !!εηΞγ!!!!!2 !ϋ!νέ!!!νε ι!!ε!!!!ο!!
ΜΒ, τω!!! ε! νέ!!τό!62.
πω!!! ο ΜΙ!!! Μου!!! ϋεε2ο!!ϋ!τε!όε Μ!! Μ!!! !!2 ε!!!!!ω!! !!ύ!ῇἑ!·νἐ!!νο!‹!‹ε!?
νε!!ο!! όρρο!! πό!! , πιο!! ε! ν!!!!ό!!!ι ο!ν Μ!!! !ϋ!!ο!!!6!!γ!ινό ν!!!!, !οτ!!ι!!!. νο!!!ε ε!ὅ ο!ν ενε!!!!!!! ε! Βεεν!!!6ε? πανε” ισ
!έι!! ε! Βεεν!!!έιπ ε2ο!!!ο!!ε Ι!! Βο!νό!δ! ε!
νέ!!ό!έ2!!!, ε η!!! πω ε!!!ιο!! Βε!γεττεε
εἐνό κά!!! νο!!!ε!? κ” Μέ!!! ε! ν·έ!!τό!έ!2 Μ! ε26!!!!ειο!! ε! Βε!εν!!!!!2, ε πο!! Ι!!!
τ11!!!!έ!!νο!! ε!!ερεε!!! ε! !!εΒν!!!Μ θε νέ!!ό ΗΜ ΜΜΜ! !ο!!ο!!εέη;, έε ε! !!!!πι!!π!!! π!!!
Βεεετε!!. !!ει!!!εει ε! Βε!8ν!1162Β!!!1? Με!! εο!!
ειο! ο! !!ε:!!ο !!!έι!· !!!ε!ΒΜ Βι!!!!ο!!!!ε!, ε !·ο;!!ε Με ε! νέ!!ό!(!2!!ει!!, Με!! π!! !!πεΒιι!!!!!!!!!!
!ιο!!!!!!νοε όε νεεεό!νοε !!ό!·ϊο!νε!!!ο!!!!!.
!!!εΒ!!!!!ενε!!!Ζευ!!, πω! Με!! επο!!ετ !!!68
!!!!!6ΒΒ ο!Βο!!!!!!νοε!!ει!!!! Ε!ό!ιο!!! εο!!!!!!!
:!!!ε!οΒ!ε έε εε!!!!!!! 6εειο!“ι1%όε εε!!! Μι!.
ε!!!!! Μι!!! α νέΙ!ό!ό2 !!!οε !!σεν!!!!!!! Ι!!!
έ!
ièâ
yÉs'zre'vételek~ а `Wiedeni давшим; Dietl-wb