Dr. Komor Fióristól.
Felsőbb Magyarországon kivül alig maradt fenn egy-két tekintélyesb műemlék a pol-gári építészet köréből; a magyarhoni várépítés pedig többnyire a szomszédországokéval megegyezvén, e téren alig birunk mást, mint regényes leírásokat és eszményített rajzokat.
Archaologiai szempontból sem ezek, sem amazok eddig nem méltányoltatván annyira, hogy rólok általános szabályokat lehessen felállítani, egyedül a középkor egyházi műemlékeinek jellemzésére szorítkozom, és pedig itt is inkább a parlagi, falusi műemlékeket veszem szem- ügyre, mivelhogy ezek régi időben is inkább honfiaink, benszülöttek müvei, míg a nagyszerű basilikák- és dómokról mindinkább azt kell feltennünk, hogy őseink, mint mai nap is tör-ténni szokott, nem bízván önmagukban, vagy külföldi mesterek remekjeit utánzák, vagy őket műemlékeink emelésére meghívák.
Egy perczig sem kételkedem kimondani, hogy ha egyszer szeretett hazánk minden irányban úgy lesz átkutatva, mint Ipolyi Csallóközt, Mátyusföldjét és a Fehérhegyeket, ha-zánk több más érdekes vidékével, ifj. Kubínyi Ferencz Hont és Zólyommegyéket ismertet-ték; általam pedig a Bakony, Vértes, Nógrád és Pilismegyék nagyobb része és az egész Zala archaeologiailag átkutattatott, — oly sajátságok fognak honi építményeinkben feltűnni, melyek nemcsak alakra és anyagra, hanem egész felfogásukra és beosztásukra nézve nem egyedül az egész ország területén, hanem egyes megyékben vagy természetesen hegyek és folyók által elzárt vidékeken is figyelmet fognak ébreszteni, és valami — magában művészi szempontból is — elszigetelt kört képezni.
Vajmi nehéz ott, hol egyedül romokból, vagy még többször csak az alap anyagának eltávolítása után fennmaradt árkokból kell következtetéseket húznunk, hogy valami határo-zottat, a tudomány mostani állásának megfelelőt mondhassunk; s mégis mily ingert találunk abban, ha sejtelmeinknek valószínűséget szerezhetünk, vagy ha folytatott észlelet után sza-b á l y t felállítanunk sikerül.
A m a g y a r é pí t é s z e t i a r c h a e o l o g i a az utolsó évtized szüleménye. Henszl- man „Kassai dóm“-ja meteorként tűnt fel — és utána, némi műkedvelői tapogatódzásokon kivül, számos évig egy szakmunka sem jelent meg.
A lendület ezen tudomány emelésére a szomszéd Ausztriából, jelesen a régi műemlé-kek fentartására rendeltetett cs. k. középponti bizottmánytól jött. Uj erők, uj munkások tá-madtak honunkban is.
A külföldiek, kik az archaeologia feltámasztásával hazánkat minden irányban beutaz-ták. hogy a legfeltűnőbb, legépebb műemlékeket felmérjék, lerajzolják, gyönyörű, költséges
kiadásokban az egész művelt Európának bemutassák, alig tárták érdemesnek, hogy a kivá-lasztott nagyobb építmények mellett álló csekélyebb emléket csak megtekintésre is méltassák.
A jáki, lébenyi, pannonhalmi, zsámbéki, ócsai, pécsi, kassai, lőcsei templomok után a többi,mint nem egész, vagy nem tartatott figyelemre méltónak, vagy tán készakarva ha-gyatott meg, hogy ezekkel magunk vívjuk ki magunknak a sarkantyút.
Nincs mindenki arra hivatva, hogy carrarai márványból a fél világ által csodált re-mekszobrot készítsen, vagy pedig vászonra és falra ecsetjével bámulatra méltó festvényt va-rázsoljon ; — de azért van elég szorgalmas műkedvelő, ki egyes, hiteles adatokból érdekes remekművet készít, és legalább ezáltal a tudománynak, művészetnek hasznos szolgálatot tesz.
A nagyságuk vagy művészetük által jobban feltűnő egyházaink már nagyobb részt feldolgoztatván, mi nekünk, kik későbben ébredeztünk, vagy ezen szakhoz utóbb szegődtünk, csak a maradék gyűjtése, a böngészet jutott osztályrészül; bár ez is magában veve elég ér-dekkel bir, mert édes mienkkel foglalkozik, és egész művészetünk kifejlődésének tökéletes áttekintéséhez szükséges.
A mint nincsen állam, mely egyedül királyok és országnagyokból áll, hanem a kéz-művesek és földművelők is kiegészítő részeit képezik: úgy a művészet országában nemcsak főmesterek remekjei — hanem a többi művészek emlékei is tekintetbe veendők, ha a művé-szét kifejlődéséről és azon színvonalról, melyre nálunk emelkedett, magunknak tiszta fogal-mat szerezni óhajtunk.
Hogy oly hitbuzgó korszakban, melyben az előbb említett országos-, mondhatnám euró-pai hírű templomaink emeltettek, ezek nem maradhattak magánosan, elszigetelve, igen ter-mészetes ; minden uj építészeti iskolának támadtak pártolói, lelkes utánzói, kik vagy uj mo-dorban építék templomaikat, vagy a fenállókat a divatos styl szerint egészben vagy részle-tekben átidomíták. Innen van, hogy Eitelberger, hírneves bécsi régiségbuvár, mintegy sej- tőleg kimondá: miszerint Balaton vidékén az általa leirt feltűnőbb templomokon kivül még több más románkorú műemlék is létezhetik.
De létezik ám! főleg a kisebb falusi romok és templomok között; — bár vannak az általa felvetteken kivül részint egészen, részint csak részleteikben átváltoztatott basilikak, melyek az eddig leírtakkal méltán vetélkednek.
Nem lehet feladatom részletekkel foglalkozni, és a mélyen tisztelt nagygyűlést szá-mokkal untatni. Általános képet akarok bemutatni, milyennek Z a l a m e g y é t , minden irányban bebarangolván, annak középkori egyházi építményeit archaeologiai szempontból találtam.
Míg a megye keleti részén majd kizárólag faragott- vagy terméskő építményeket lá-tunk, — nyugati részén alig lehet akadni egyházra, mely a díszítményeken, esvetőkön (Was- serschlag), talpfedőkön és élbeszegőkön kivül faragott követ mutatna.
Ezen feltűnő ellentétnek határa a Zala vize, oka magában a természetben fekszik;
— mert míg keletnek már saját mivoltánál is elég vörös homok-, vagy könnyen hasadó pa-láskő találtatik, melyből nemcsak a földmivelők házai, kerítései, egy kis agyagsár közbeke-verése által, vagy lapos részeiket egymásra rakva, száraz falakkint felépíttetnek, hanem a templomok bolthajtásainak hevederei, az ablakok csinos tagozati is csekély idomítás után összeállíttatnak; — addig a Zalán túl, hol többnyire igen porhanyó, az építésre nem alkalmaz-ható apoka követ találtam, — természetes, hogy a lakosság’ állandó epíiletet akarván ma gának emelni, sövényből font és agyaggal betapasztott — vagy akkor még elégséges fa lévén az erdőkben nagy terjedelmű cserderekakból készített lakast, az [sten-háza épít st hez, valamint a kőszegény rábamenti vagy alföldi népnek a téglaműhez kellett folyamodni.
Azért a kisebb egyházakra nézve, melyeknek itt mind a román, mind a gót or j ) száma légió — határozottan áll ezen felosztás: t e r mé s kő - és t é g l a é p í t me ny e
M. Orvosok és Természetvizsgálók. 9
hol pedig a dúsgazdag alapítók, vagy istenfélő monostorok építettek — ott már a falak: zöme is, vagy legalább a díszítés részei, sokszor messziről hozott, faragott k ő b ő l állottak.
A nagyobbszerü kőépítmények sorát megnyitja a t ü r g y e i háromhajóju basilika, melynek főapsisa átidomíttatott, tornya legújabban román jellegéből egészen kivetkőztette- tett, de a közép, valamint mellékhajók nagyobbrészt, főleg gyönyörű oszlopfejezeteikben meg-maradtak ; ezt követi a f e 1 s ő-ő r s i egyhajóju templom, a t i h a n y i egyszerű crypta, és a remete lakok legnagyobb részben már beomlott falazata; ezekhez csatlakozik mint nagyobb építmény, az a 1 s ó-cí ö r g i c s e i templom — elég nagyszerű még kevés fönálló falaiban.
‘ A Zalán túl a hírneves hahóti, rajki templomokból és tán erődített monostorokból vagy semmit, vagy egyedül néhány tagozatot találtam. Legtöbb, bár egészen átidomítva, maradt fenn a k a p ó m a k i háromhajóju basilikából— vegyes tégla- és kőépítmény; — a középhajó a két mellékhajó feleivel nagyobbítva, a tornyokon befalazva még a régi iker-ablakok, választó leveles talapzatu, köbfejezetü kőoszlopok láthatók.
A valószinüleg nagyszerű kolostoroknak — melyek ketteje (a zalavári és kapornaki) conventtel.is birt — semmi nyoma; emlékeik egyedül a vár, vár hel y, vár s ű r ű j e el-nevezésekben, valamint némely árkok- és tégladarabokban maradtak fenn — jeléül hazánk az árpádkori királyok idejében védelmezett állapotáról — hogy ezek is e r ő d í t e t t ko -l o s t o r o k vo-ltak.
A mily lehangoló a román építészet n a g y o b b m ű v e i n e k ezen csekély száma
— annál örvendetesebb a k i s e b b templomok raja, mind a Zalán innen termcskőbőli,mind a Zalán túl téglábóli példányokban.
Feltűnő mindenesetre a sok pu s z t a t e m p l o m , mely Alsó-Eörstől Tapolczáig található, úgy hogy némely határban két, három ily kisebb terjedelm ű imolával találkozunk;
míg a megye többi részeiben a templomoknak egyedül hült h e l y é t találjuk, — leginkább, mint vélem, talán azért, mivel ott a terméskő úgyis mindenhol elég mennyiségben található
— itt pedig a kő vagy tégla az inkább keresett czikkekhez tartozván — annak megszerzé-sére még az alapfalak legalja is kiásatott, mint ezt leginkább a ku utáni szigetben fenálló torony környezeténél látni lehet, hol a mély gödrök terjedelme és alaktalansága eléggé mu-tatja, hogy itt minden tégladarab felszedetett, míg ezen rombolás maga az uraság által meg nem szünteti etett.V
F a é p í t m é n y e k közt említendők a sajátságos szerkezetű haranglábok, melyek tán ritkán érnek fel két egész háromszázados korig — és a c s é b i fatemplom — mely kül-sejét tekintve, tán messzibbre lenne felvihető, leginkább pedig azért feltűnő, mert esvetők helyett — melyek a góth építészetti pilléreknél észrevehetők, falán körös-körül három sor
— egy szál deszkából álló — fedéllel bír, melyek az esőnek a fafalakon való lecsurgását és azoknak ekkép okozható rothadását gátolják. Hallom, hogy ily fa-imola még B o n t s o d f ö l - d ö n is áll, melyet a faépítészet-kutatók figyelmébe ajánlok.
K e r e k r o m á n é p í t m é n y e k :
Ilyféle építmények egész hazánkban a ritkábbak közé tartoznak: ilyenek: a j ákí, p á p o c z i és t ó t l a k i (Vasm.), sz. -margitai (Sopronm.), r ába- s z e nt - mi hál y i (Győrm.), az ő s k ü i (Veszprémin.), kerek- szent- tamási (Fejérm.), g ö n c z - r u s z k a i
(Abaujm.) stb., és a csak elnevezésében fenmaradott kerelc-egyliázi, k e r e k i stb.
Zalamegyében két példányát találtam, egyikét csak alapjaiban — ez a gulácsi ha-tárban állott, talán birtokosa által már egészen szétrom bolt úgynevezett S z é nt - Ferencz- k é s é s é t , mely egészen kerekded lévén, félkörü apsissal, mint oltárhelylyel bírt — és a k á l l ó s i m e c s e t n e k tartott gyönyörű rotunda, mely a pápóczi téglakerek templomhoz hasonlít; körületén a tetőtől lefelé nyúló áloszlopokkal, keskeny kerekívű ablakokkal, és
benn a bejárástól jobbra balra ülő fülkékkel — és a fal közt a bejárás átellenében lévő lép- csőzettel.
Ezen csinos, magasra emelkedő épület az ősküinél érdekesb, mert valamint az egy őrtoronyból átalakíttatott, úgy ez kezdettől fogva imolának szenteltetett; örökké kár, hogy a hegyek közt eldugva lappang, és bemeszelés által ősi jellegéből kivetkőztettetett. De még sajnosabb lenne, ha a kapornaki apátság mostani birtokosai ezen imolát nagyobbítani szán-dékozván, azt alkalmasint még ismét felismerhetlenebbé tennék és alakjából teljesen kivetkőz- tetnék. Ily esetekben a felállítandó országos bizottmánynak, vagy magának a nm. m. k. Hely-tartótanácsnak lenne feladata vétót mondani!
A h o s s z h a j ó j ú templomok közt a t e r m é s k ő b ő l i é p í t m é n y e k közé szá-mítandók a p é c s ö 1 i ref. templom — mely a múlt évben szétdulatott, s melynek hason-mása mint term éskő-építm ény, és pedig romokban Fe 1 s ő - D ö r g i c s é n , egyik ép pél-dánya azonban mint t é g 1 a-építmény — a megye észak-nyugoti határán II á s h á g y o n mai nap is fenáll, és azon véleményt, hogy eme csekély, keskeny ablaku imolák \alaha a görög szertartásuaké voltak volna, eléggé megczáfolják.
A románkorú kerek apsisu kisebb templomok közé tartozik a c s o b á n c z i szőlő-kápolna, a szigligeti vár alatti rom, a k é k i n e k alapja Balaton-Füred mellett, és ak e hi d a i kápolna, a D e á k család sírboltjával.
E g y e n e s zár f a l l a l : a tihany-ap áti, k i s f a l u di, sz.-b ék áll yai, sóstói, ö r v é n y e s i a temetőben, Sz. -Jakab Sás ka és Sz.-Miklósi V á l l u s közelében; to-vábbá az e g r e g y i , melynek ikres alakú tornya csinosságra nézve egyetlen a maga ne-mében; a kövesi , pus zt a- ecs ér i háromhajójú, valamint a puszta- f ül ö pi rom, mely a Balaton-partján hajdan szigetben állott, és vörös márványból készült gyönyörű kerek ka-puzata által feltűnő.
Átmeneti korból említendő az Aszófő és Örvényes közti, melynek homlokzatán még a nyomott csúcsívü golyókkal díszített párkányzat fenmaradt.
Ezek körülbelül a termés és némely részben faragott kőmaradványok.
Sokkal inkább érdemlik figyelmünket a r o m á n k o r ú t é g l a é p í t m é n y e k , me-lyek, mint már említém, a Zalán túl nagyobb számmnl találtatnak. Legelőbb említjük az egyenes fallal végződő szentélyüek közöl a H á s h á g y i t , melynek hajdani tympanonján ál-lott faragvány „a ke r e s z t e t v é d ő o r o s z l á n y n a k a p o k o l b e l i s z ö r n y e t e g e k f ö l ö t t k i v í v o t t d i a d a l a , “ talán a legrégibb magyarországi faragványok közé számí-tandó. Ezt egyik mi n t a - t e mp l o mn a k tekinthetjük; s remélem, hogy idővel ennek cso-portját talán más megyékben is felfogjuk találni.
Megemlítendő még a b e s e n y ő i kisded egyház: a faltól alig ]/ 2 "-nyire kiugró alpil- lérekkel, melyeket még inkább a k e r e k ap s i s ú templomoknál találunk.
Ezek sorában mintául fel lehetne állítani az átépített t u r n i s c h e i t és a p ó l a i templomocskát, melynek ép fenmax-adását a lakosság annak tulajdonítja, hogy őseik a kanizsai törököknek e czélból évenkint bizonyos mennyiségű élelemmel adóztak. Ezen imolán még a kerekívtí párkányzat is tökéletesen kivehető.
Egészen ily rendszerű a bucsú-sz.-lász 1 ói régi kápolna is , melyen az egyes lise- nek közti nyomott csúcsívű párkányzatnak egy része bevakoltatott, de a kert felé álló részen még két vagy három tagban látható. Szintén ilynemű a c s at ári templom kerek apsisa is, hol a vastag vakolat alatt némely egyszerűbb párkánymintát találtunk.
E zek körülbelül az általam vizsgált 39 r o m á n k o n ! term éskő és téglaépítm ények
jelesbjei.
Ezen meglepő eredmény után arra kellene törekednünk, hogy a s z o m s z é d megyék
9*
is tüzetesen átkutattatván, az eredetieknek látszó alakokhoz hasonlókat találván, a magyar ó'skori p a r l a g i é p í t é s z e t n e k alapvonalait meghatározhassuk.
A g ó t h k o r ú templomok szintén szép számmal — én mintegy 34-et vizsgáltam — jelennek meg, bár ezek között is a tökéletesen épek a ritkaságokhoz tartoznak. Ha földirati- íag haladunk, és pedig keletről nyűgöt felé, a t a p o l c z a i j á r á s b a n legelői áll az alsó-őrsi, a füredi rom. a szőlősi ref. templom része, a tihanyi szigeti rom a rév fölött, a sáskai templom, mindszent-kállai, a salföldi templom-rom, szigligeti torony és a tapolczai templom szentélye.
A s z á n t ó i j á r á s b a n : az egész megye legszebb gótli Ízlésű egyháza a k e s z t -h e l y i a XIV. század végéről; a városban álló puszta torony és a temetői kápolna. Ettől északra fekszenek: a p.-sz.-lélek-uzsai, szántói, kamacsi, kustani szigetben álló rom, és a polgár-városi puszta torony.
A k a p o r n a k i j á r á s b a n : a csátsi, sz.-mihályi, raj k i; az e g e r s z e g h i b e n az andráshidai torony, e vidéken egyedül álló sátorfedelével; a felső-bagodi, zala-sz.-györgyi, sajátságos, a homlokfalon két pillér közt emelkedő és kívülről — mint a kustánszigeti kolos-toré — két vállkövön nyugvó tornyával; a salamonvári, hanyatló góthkorból való, és a romló- félben álló, jelenleg zárt, tárnoki.
A l ö v ő i j á r á s b a n : a lövői templom tornya és a káloszfai templom.
Végre a s z i g e t i j á r á s b a n , Muraközben: a czirkovlányi, szoboticzi góthizáló tem-plom, nedeliczi, maczineczi, sz.-ilonai kolostor folyosója, sz.-mártoni templomok, melyek közt a nedeliczi és sz.-mártoni csinos szentségtartó házaik és zárköveik által különös figyelmet érdemelnek.
Ennyi érdekes műemlék, bár röviden felemlítve, eléggé tanúsítja, hogy e g y h á z i m ű e m 1 é k e k b e n e g y á l t a l á n nem vagyunk oly szegények , mint azt annyi veszély, annyi rombolás és dúlás után várni lehetne; — de minthogy másrészt eddig még ezek leg- érdekesbjeiről is keveset, vagy semmit sem — legalább tudományos szempontból -— tudunk:
kiviláglik az is, hogy minden erőnket arra kell fordítanunk, miszerint szép hazánk minden egyes vidékét kedvvel és szorgalommal átkutassuk, s igy a legjelesb műveket kiválasztva, megismertetve, a jövő kornak, ha egyébként megóvni, fentartani nem tudjuk, legalább rajz-ban és leírásrajz-ban átadhassuk.
C .
Napi előrajz September 26.
Reggeli 10 órakor a berekeszti) közgyűlés a muzeum dísztermében, melyben nehány rövid tudomá-nyos tárgy előadása után kezelési, a nagygyűlések kezelését illető tárgyalások fordulnak elő.
T u d o m á n y o s e l ő a d á s t á r g y a i :
1. Dr. Gr ő s z Lajos. Az államorvostan fontossága, és annak jelenlegi alkalmazása Magyarhoubau.
2. Dr. W e s z e l o v s z k y Károly. Árvamegye orvosi helyirata.
3. S c h w a r c z Gyula. A Moulin-quignoni emberi kövületek.
4. H u n f a l v y János. Erdély földterületének általános vázlata.
5. K o r i z m i c s László. Országszerte létesítendő faültetések, s a vizek szabáyozásával összekö-tendő csatornázások szüksége.
6. Dr. A r á n y i Lajos. Az emlék-táblák és régi műemlékek kijavítása.
Egy-egy értekezés a tárgyak halmaza miatt egy negyed óránál tovább nem tarthat.
K e z e l é s i t á r g y a k :
!• A közgyűlési jegyzőkönyvek hitelesítése.
2. Jövő évi gyűlés helyének, valamint az elnöknek, alelnöknek és két titkárnak megválasztása, o. Bizottságok (pénztári, szerkesztőségi stb.) jelentése, pénztárnok és ellenőr választása.
4. A nagygyűlés rendezését illető indítványok.
5. A szakgyüléseken tett indítványok.
-A. M . O r v o s o k é s T e r m é s z e t v i z s g ' á l ó k I X . N a g - y g - y ü l é - s e n e k . h u r i n a d i k s b e z á r ó K ö z g y ű l é s é n e k j e g y z ő k ö n y
-v e 1 8 6 3 . S e p t e m b e r 3 6 .
1) Dr. Grosz Lajos „az államorvostan fontossága, és annak je-lenlegi alkalmazásáról Magyarországon“ czímíí, a szakiilés által a Nagy-gyűléshez utasított, szakismerettel irt értekezését olvasá föl.
Az ebben foglalt, s a szak- által a közgyűléshez fölterjesztett in-dítvány, miszerint az 1864-ki közgyűlésre egy, hazai viszonyainkhoz al-kalmazott terv és munkálat dolgoztassélc ki az államorvostan tárgyában
Egyhangúlag elfogadtatik, s ennek kivitele a következő bizott-mányra ruháztatik.
Elnök: Havas Ignácz. Tagok: Bene Ferencz, Tormay Károly, Szabó Ferencz, Kovács Seb. Endre, Kéri Imre, Korányi Frigyes, Bókay János, Rózsai József, Grosz Lajos, Markusowszki Lajos, Nagy József, Poor Imre, We<tzelowszki Károly, Zlamál Vilmos, Semmelweisz Ignácz, Hirsch- ler Ignácz , Jármai Gusztáv , Than Károly, Schmidt György, Patrubány
Gergely, Gesztessy Lajos, Verebélyi János, Eltér Sass István.
2) Dr. Weszelowszki Károly fölolvasá „Árvamegye“ nagy szorgalommal megirt s szerkesztett jelen helyiratát,
mely köztetszéssel fogadtatik.
3) SchAvarez Gyula a „Moulin-quignoni emberi kövületről“ kime-rítő közlést olvasott föl.
4) Hunfalvy János „Erdély földterületének általános vázlatát“
adá elő.
5) Korizmics László értekezése és illetőleg ajánlata „az ország-szerte létesítendő faültetések s a vizek szabályozásával összekötendő csa-tornázások szükségességéről“ olvastatott föl.
melynek óhajtandó kivitelérei jóváhagyását, Ürményi József ő méltósága indítványára, a közülés nyilvánítá, annyival is inkább, miután az azzal járó munkálatok, a jelen évi szükségben szenvedő népnek fa-lunként helyben élelmet nyujtandnak.
6) Dr. Arányi Lajos az „emléktáblák és régi műemlékek“ kija-vítása, és illetőleg életbeléptetéséről értekezett.
7) A Sept. 22-ki Nagygyűlés jegyzőkönyve hitelesítés végett
föl-olvastatik, ..
melynek 3-ik pontját illetőleg, Ürményi József ő méltósága, Ha-vas Ignácz és Kubínyi Ferencz indítványára közhelyeslés és elismerés szavaztatik.
8) Pénztárnok dr. Halász Gejza, s ellenőr Kiss Károly urak jelen-tését, hivatalukróli lemondását '/. és a pénztár megvizsgálására kiküldött
bizottmány teendőit tartalmazó pontok fölolvasása után a pénztárt vizs-gáló bizottmány hiteles jelentése közöltetik a pénztárnok számadási ivé-vel együtt, mely eredetiben a jegyzőkönyvhöz csatoltatik. •///.
Méltóságos Elnök u r!
Nagy tekintetű Gyülekezet!
Midőn a magyar orvosok és természetvizsgálók Sopronban tartott, számra VIII. nagygyűlés bevételei- és kiadásairól'/. alatt kellő okmányokkal ellátott szá-madásunkat benyújtjuk, örömmel jelentjük a nagytekintetti gyűlésnek, hogy a pénzalap jelenleg oly karban van, milyenben még egy gyűlés alkalmával sem volt.
Ugyanis nemcsak a kassa-eperjesi gyűlés tetemes adóssági maradványai, a soproni VIII. nagygyűlés költségei, a most megjelent munkálatok kiállítása, a jelen IX. nagygyűlés több előleges kiadásai vannak fedezve, de még készpénzben 1000 forintnál több marad alapul — ide nem értve a jelen IX. nagygyűlés bevé-telét, mely érintetlenül teljes épségban van — mint ezek a részletes számadásban kimutatvák.
Ide vonatkozólag kötelességünknek tartjuk felemlíteni, miként a pesti takarékpénztár idei közgyűléséből a magyar orvosok és természetvizsgálóknak pénzalapjához 200, azaz kétszáz o. é. forintot szives volt adományozni, s mi, is-merve ezen jótékony intézet közhasznú és tudományos vállatok iránti adakozó in-dulatát, hiszszük, hogy ezen adományát évenkint ismételni fogja.
Végezetül ki kell jelentenünk, hogy ámbár megválasztásunknál fogva a jövő nagygyűlésen is hivataloskodni tartoznánk, v i s z o n y a i n k p a r a n c s o l -j á k , az eddigi bizodalmat, kitüntetést megköszönve, a mélyen tisztelt gyűleke-
zetet arra kérni, hogy a következő X. nagygyűlésre más pénztárnokot és ellenőrt választani méltóztassék.
Mély tisztelettel maradunk, Pesten, 1863. év sept. 22.
A nagytekintetti közgyűlésnek
alázatos szolgái
Kiss Károly, Ha l á s z G e j z a,
magyar akadémiai r. tag, pénztárnok,
mint pénztári ellenőr.
A magyar orvosok és természetvizsgálók 1863-ik Sept. 19-tÖl 26-ig Pesten tartott nagygyűlésének a pénztár megvizsgálására kiküldött bizottmánya által 1863-ik September 25-én tartott ülés
jegyzőkönyve.
Nagyságos Sauer Ignácz kir. tanácsos és tanár ur elnöklete alatt jelen voltak: Mélt. Kubinyi Ágos-ton, Havas Ignácz , Wenczel Gusztáv, Bertha Sándor, öregb. Wagner Dániel, Lumriiczer Sándor Halász Gejza és Rózsay József, mint jegyző.
1) Felolvastatott a magyar orvosok és természetvizsgálók alapszabályainak 4-ik, 5-ik és 6-ik pont-ja, mint melyek a pénztár vizsgálati bizottmányra vonatkoznak. — Tudomásul vétetett.
2) Halász Gejza pénztárnok ur a magyar orvosok és természetvizsgálók 1847. Sopronban tartott VIII. nagygyűlésének pénzbeli bevétele és kiadásáról szóló, s általán a pénztárjelenlegi állását *///. alatt mellékelt számadásban terjeszti elő, melyből kitűnik, hogy:
a bevétel................................. 3827 ft 36 kr. a kiadás................................. 2606ft 34 kr. s marad a pénztárban . 1221 ft 2 kr. ,
A számadás megvizsgáltatván, mind a kiadások, mind a bevételek tételei pontról pontra helyesek
A számadás megvizsgáltatván, mind a kiadások, mind a bevételek tételei pontról pontra helyesek