Az államorvostannak fontosságáról - PESTEN TARTOTT IX. NAGYGYŰLÉSÉNEK

é s a n n a k j e l e n a l k a l m a z á s á r ó l M a g y a r h o n b a n .

G r o s z h a j ó s tudor, Biharmegye főorvosa által.

Az államéletnek fokonkinti fejlődésével, valamint az orvosi és természettani ismere-teknek előhaladásával mind inkább szaporodtak az alkalmak, melyekben a társadalom jogi és rendőri törvényeinek gyakorlatában, az orvosi és természettani ismereteket vevén igény-be, ezektől várt felvilágosítást majd a közegészség megőrzésének módja, majd a titokban lap-pangó bűnnek földerítése körül.

Ezen ismereteknek állami czélokra alkalmazása képezi az á l l a m o r v o stan fogal-mát, s valamint az államnak tevékenysége rendőri és jogi irányban mutatkozik, úgy az ál-lamorvostannak is két fő része van, melyeknek egyike mint o r v o s r e nd őr ség: a köz-egészség fönntartását, a kártékony befolyásoknak eltávolítását és az e czélra szükséges orvosi személyzetnek kiképezését s elhelyezését tárgyalja ; másika pedig mint o r v o s t ö r -v é n y s z é k i tan tanítja, miként kelljen az or-vosi és természettani ismereteket az igazság kiszolgáltatására alkalmazni.

Az államorvostannak bármelyik-ágát tekintsük, szemünkbe kell ötleni azon megmér- hetlen horderőnek, melyet annak alkalmazása az egyetemes társadalmi életre gyakorol; az államférfin mint a törvénytudó egyaránt veszik igénybe kimondatait és egyaránt alkalmaz-zák üdvös elveit.

Vessünk egy pillantást az államorvostannak egyik részére, az orvosi rendőrségre, s azt fogjuk találni, hogy alig van a köz- s magánéletben alkalom, melyben annak érvényítése nélkülözhető lenne.

Orvosrendőri intézmények ótalmazzák a magzatot és az anyát, ki azt méhében rejti, gondoskodnak a szülés veszélyeinek elhárításáról, az ujdonszülötti’ő l, a serdülőnek nevelé-séről s az aggastyánról, mig végre az embernek utolsó lakhelye a temető is az orvosrend-őrségi intézmények következtében veszti el azon kártékony hatást, melyet különben az

élők-re gyakorolna. . . , ,

A lakhelynek, tápláléknak, ruházatnak, foglalkozásnak é s h á z a s s á g i intézménye - nek czélszerii elrendezése és ezek által egy ép, erős és egészséges nemzedéknek szaporo sa és föntartása orvosrendőri elveken alapulnak; e tannak intézményei szolgálnak az eg szscg

megőrzésére, a betegeknek és ügyefogyottaknak czélszerii ápolására, s az ezekben működő orvosi személyzetnek helyes kiképezésére; mérséklik a társadalomban szükséges büntetések-nek tulszigorát, és ótalmazzák úgy a bűntelenbüntetések-nek, mint a bűnösbüntetések-nek testi jólétét. A nagy vá-rosokban összecsoportosult embertömeg egyedül szigorú orvosrendőri rendszabályok által óvatik meg az egészséget veszélyeztető soknemü kártékony behatásoktól, de épen oly szük-ségesek ezek a legkisebb faluban is.

El et és e g é s z s é g tehát az egyesnek, mint a társadalomnak azon legdrágább kincsei, melyek fölött az orvosi rendőrségnek üdvös elvei őrködnek; nem csoda ezeknél fog-va, hogy ezen tannak intézményei oly régiek, mint maga a társadalom, és hogy rendkívüli fontosságukat a különféle vallások ihletett jósai elismervén, rendszabályaikat sok esetekben vallásos kötelező erővel ruházták föl; nem csoda, hogy az orvosi és tei’mészettani ismeretek-nek előhaladásával a rendszeresített orvosi rendőrségismeretek-nek fontos föladata minden művelt ál-lamban érvényesíttetik.

Valamint az orvosi rendőrség az államnak politikai szervezetében, úgy az orvos- t ö r v é n y s z é k i tan az igazság kiszolgáltatása körül fontos és jótékony behatást gyako-rol. El et és halál, v a g y o n és b e c s ü l e t függnek a törvényszéki orvosnak vélemé-nyétől ; fáklyakint lobognak az orvostörvényszéki tannak helyesen alkalmazott elvei az un-dok bűnnek sötét és szövevényes útain, föltárva a titkot, melyet a gonosztevő fölfedezhet- lennek vélt.

A jogtudó, a biró számtalan esetben veszik igénybe az orvostörvényszéki tannak kimondatait, s megnyugodva a szakértői véleményekben, azokat tekintik ítéleteiknek zsinór-mértékéül.

Meg vagyok győződve arról, miszerint mindazok, melyeket fölemlítettem, ezen mélyen tisztelt tudós gyülekezet előtt ismeretesek, de nem tartottam fölöslegesnek az államorvostan fontosságának vázlatát előterjeszteni azért, hogy annál inkább kitűnjék, vájjon szeretett ha-zánkban oly módon és mértékben alkalmaztatnak-e az államorvostannak elvei, mint minőt rendkívüli fontosságuk következtében az állam és társadalom javára igényelnének? s hogy vájjon a közegészségügynek közvetlen képviselői: a hivatali- és magánorvosok oly helyhez- tetéssel birnak-e honunkban, minő magasztos föladatuknak megfelelne ?

E kérdésekre, fájdalom ! tagadólag kell válaszolnom.

Atalánosan elismert tény, hogy a magyar fajnak szaporodása aránylag csekélyebb az egyéb nemzetbeliek szaporodásánál, s hogy ennek fő oka nem a születéseknek csekély, hanem a gyermekkorbani halálozásoknak aránytalanul nagy számában rejlik; tapasztaltatik az ujonczozások alkalmával, hogy az erős és értelmes magyar nemzedék mind izmosságra, mind magasságra nézve gyengül; ismeretes a fölszólamlási bizottmányokban működő orvo-sok előtt, mily hamar erőtlenedik el a szorgalmai földművelő, úgy hogy már többnyire öt-ven éves korában aggastyánnak és dologtehetlennek kell őt tekinteni; ezeken kivül a keleti marhavész már évek óta állomásoz honunkban, és végbukással fenyegeti földművelő és mar-hatenyésztő országunknak vagyoni jólétét.

Mindezek ellen, melyek a honfi szívét szomorral és aggálylyal töltik el, egyedül az államorvostani elveknek szigorú alkalmazása küzdhet eredménynyel, és ez csak úgy érethe-tik el: ha a k ö z v e t l e n k i v i t e l l e l m e g b í z o t t ál l am o r v o s o k e l e g e n d ő szám-ma l és o l y ál l á s b a l e s z n e k h e l y e z t e t v e , mi nő t h i v a t á s u k f o n t o s s á g a m e g é r d e m e l ; ha az ál l am o r v o s i s z o l g á l a t á b a n c s ak o l y e g y é n e k al-k a l m a z t a t n a al-k , al-ki al-k az á l l a m o r v o s t a n n a al-k mi n d e n á g a i b a n m a g u al-k a t al-kü- l ö n ö s e n k i k é p e z t é k , és k é p z e t t s é g ü k n e k k e l l ő b i z o n y í t é k a i t is s z o l -g á l t a t t á k ; ha v é -g r e a m a -g á n o r v o s o k , kik nem r i t kán k ö z v e t l e n ü l , de k ö z v e t v e m i n d e n k o r az ál l am s z o l g á l a t á b a n m ű k ö d n e k , s k i k k e l az

ál l am a v e s z é l y i d e j é b e n k o r l á t l a n u l r e n d e l k e z i k : ez ál tal o l y liely- h e z t e t é s b e n r é s z e s í t t e t n e k , mi nő t a m é l t á n y o s s á g és v i s z o n y l a g o s -ság e l v e i n é l f o g v a j o g o s a n k ö v e t e l h e t n e k .

E kellékek azonban sem a Lajtán innen, sem túl föl nem lelhetők, s nehogy e tekin-tetben részrehajlással avagy túlzással vádoltathassam, fölemlítem azt,.mit egyik híres b é c s i ü g y f e l ü n k , S c h a u e n s t e i n t udo r és m a g á n t a n á r legújabban megjelent állam-orvostani munkájában előad:

„üluff állítása szerint szomorú valóként tűnik föl, hogy az orvos az állampolgárnak csak kötelességeivel, de nem egyszersmind jogaival van fölruházva, és ha e kemény Ítélet nem is egészen indokolható a szó teljes értelmében, annyi tagadhatlan, hogy az állam sok kötelezettséggel terheli az orvost, a nélkül, hogy ezekkel arányos jogokat adna. Ha az ál-lam minden orvostól megkívánja, hogy mindenütt, hol segélye igénybe vétetik, föltétlenül és haladéktalanul nyújtsa azt: miért nem kártalanítja őt elvesztett idej eért és fáradságáért, ha erre az, ki segélyét élvezé, nem képes ? Mi tulajdonképen az orvosi gyakorlat, üzlet vagy szabad művészet-e ? Melyik iparost vagy művészt lehet azonban a munkára, s mi több, in-gyenmunkára kényszeríteni? Az orvos nemcsak tudományát és ismereteit érvényesíti, de hányszor veszélyezteti a betegágynál saját életét azért, hogy a másét megmentse; s mi a köszönet, mit működéséért arat, az orvosi díj talán ? Az állam, mely őt büntetésekkel fenye-geti, ha a beteghez nem siet, követeléseivel a polgári perre utasítja.“

így Schauenstein, s hogy hazánkban sem részesülünk jobb sorsban, úgy hiszem, nem szükség ujabb érvekkel támogatnom.

Ehhez hasonló rósz helyzetben vannak honunk hivatali orvosai; az állam, mely min-den idejöket igénybe veszi, tevékenységüket csak szűkén kimérve jutalmazza, holott egyedül erre szorítkozvák, mert a közegészségügy körüli szüntelen fáradozásaik és lakhelyeiktőli gyakori hosszas távoliét a hivatali oi’vósoknak a magángyakorlatot lebetlenné teszik.

Nem akarván részletességekbe bocsátkozni, csak azon példát hozom fel, hogy míg a megyei pénztárnoknak, ki havonkint néhány órát foglalkozik kényelmes szobájában, kilencz- száz forint évdíja van, a megyei főorvosok, kik minden évszakban éjjel és nappal fáradoz-nak a közegészségügy körül, s kik járványok alkalmával életöket veszélyeztetik: hatszáz fo-rint évdíjjal fizettetnek, utazási átalányaik pedig a nagyobb megyékben egy évnegyedre is alig elegendők; épen ily arányban vannak az alsóbb rendű egészségügyi hivatalnokok —

m in t járás-orvosok és megyei állat-orvosok — fizetve.

Némely megyékben még az orvos-törvényszéki munkálatok sem díjaztatnak, és a köz- igazgatási teendőktől igénybe vett főorvos azokat ingyen kénytelen teljesíteni, mire semmi időszakban példa mindeddig nem volt.

Innen ered, hogy a járásorvosi állomások, elnevezésökkel ellenkezőleg, csak ritkán vannak orvostudorok által betöltve, és hogy még ezelőtt az orvostörvényszéki munkálatok-nak mindenkor két szakértő által kellett teljesíttetniök, kiknek egyike szükségképen orvos-tudor volt: jelenleg a járásorvosi állomást elfoglaló sebész díjtalanul kényteleníttetvén e mun-kálatokat többnyire egyedül végezni, dicséretes ritka kivételekkel az igazság kiszolgáltatá-sát épen nem kielégítő vélemények és látleletek jönnek létre, melyeken a fölülvizsgáló főor-vos nem mindig igazodhatik el; ehhez járul az is, hogy mig ezelőtt a töivényszékekliez kü-lön orvosok valának alkalmazva, kik az orvostörvényszéki teendőket végezték, jelenben ez állomások is megszűntek. Az orvostörvényszéki tannak helyes alkalmazását azon sajnos kö-rülmény is gátolja, hogy jelenben az idő kívánalmainak megfelelő büntető törvénykönyvünk nincs, és hogy különben tisztelt és tudós jogtudóink az orvostörvényszéki tant nem elegen-

dőleg tanulmányozzák. .,

Ezek után szerény véleményem szerint könnyen átlátható : h o g* y az

v o s t a n e l v e i n e k a l k a l m a z á s a h o n u n k b a n e l e g e n d ő l é g ni nc s mél t á-n y o l v a , m i á-n e k k ö v e t k e z t é b e á-n a k ö z j ó i é t t e t e m e s e á-n csökkeá-n.

A magyar orvosok és természetvizsgálók e mélyen tisztelt nagygyűlésének magasztos föladata, a közegészségügy körül tapasztalt hiányoknak legyőzését megkisérleni; nem sza-bad elmulasztanunk az alkalmat, melyben az akadályokat leküzdhetjük és állami helyzetün-kön segíthetünk; szenvedőlegesen állani a közegészségügy terén, honfitársaink és magunk irányában elkövetett mulasztás, mert az emberiségből eredő kötelességek fölül állanak az exigentiák tudományának változó szeszélyein.

Meg vagyok győződve, hogy azon kormány, mely az orvosrendőri elveket az éhe-zőknek jótékony segélyezése által jelenleg is a legnagyobbszerü mérvben gyakorolja, a köz- egészségügynek egyéb égető szükségeitől sem fogja megvonni ótalmazó kezeit, mihelyt azok ily illetékes helyről jutnak tudomására.

Bátor vagyok ugyanazért indítványozni :

hogy a mélyen tisztelt tudós nagygyűlés saját kebeléből bizottmányt jelöljön ki, mely az egyetemes közegészségügy körüli hiányokat kimerítőleg elemezve, ennek, valamint az összes egészségügyi személyzet helyzetének javítására szolgáló fölterjesztést dolgozzon ki, mely a nm. m. kir. Helytartótanácsnak benyujtatván, a nagygyűlés munkálatainak sorába is fölvétessék.

Á r v á m e g y e o r v o s i h e l y i r a t a .

I)r. Weszclovszky Károly, árvái urod. orvostól.

Európában alig van ország — kivéve talán a törököt — melynek égalja kevesebbé lenne ismertetve, mint a mienk, úgy hogy e tekintetben édes hazánk előttünk is legnagyobb részben terra incognita, mert eddig igen kevés helyről tétettek közzé a meteorologiai észle-letek eredményei, ha csak ezekkel utóbbi években többen nem foglalkoznak, — s kitől vár-hatja ezt inkább a haza, mint tőlünk orvosoktól, kiknek hivatáskörébe vág a tudomány ezen

ága ? A légtüneménytan a légkör állapotának folytonos változásaival foglalkozik. Ezen tan már Seneca szerint mindazon testeket tárgyalja, melyek ég és föld közt találtatnak, tehát a fellegeket, esőt, havat, zivatart, szóval minden, a léggel viszonyban álló tüneteket.

A légkör orvosi szempontból hármas viszonyban jön tekintetbe, a mennyiben t. i. az élet fentartásának nélkülözhetien kelléke és feltétele, miért is a régiek általi „Vitae papu- lum“ -ának elnevezése ma is áll. 2-or. Annak hatásai gazdag forrásává válnak a megbetege-désnek, de másrészt, 3-or: gyógyítási czélokra is gyakran használható; a légkör tehát minden szerves lények életére leghatározottabb — döntő — majd jó, majd ismét kártékony befolyás-sal van. A légkör hatását külöli nyomás vagyis súlya — melege — és villámossága, alk- és különféle idegen részeinek összetéte és mozgásai által, ezektől függ az időjárat, s ezek a me- teorologiának is tárgyai; ha ezeken kivül vizsgáljuk és leirjuk egy vidék területének alakza-tát, tenger színe feletti magasságát s földtani minőségét, (melyek lényeges hatányok egy vi-dék éghajlata jellemzésénél, egyszersmind a kórszármazatra előmozdító okot szolgáltatnak), ismertetve leend lakott vidékünk égalja. A lebészeti észleleteket naponkint meghatározott órákban jegyezni, s az igy számos évek során át gyűjtött adatokat, vagy a gyűjtendőket évenkint is hazánk tudós testületeinek, főleg a magyar Akadémiának használat és

feldolgo-zás végett beküldeni nemcsak megegyez hivatásunkkal, de haza iránti kötelességünk, miért is az ifjabb ügyfelekhez intézem szavamat, szerezzék meg -—- kinek e tárgyban útmutatóra van szüksége — nyitramegyei főorvos dr. Nagy „Magyarhoni természetbarát“ czimü folyó-iratát, vagy Berde Áron kolozsvári tanár „Légtüneménytanát“ , s kezdjék meg a meteorologiai észleletek pontos jegyezgetését; hiszen ritka orvos az, kinek ideje annyira lenne igénybe vé-ve, hogy nem maradna szabad órája a tudomány más ágával is foglalkozhatni, mert kire- kesztőleg csak az orvosi gyakorkodásra szorítkozni annyit tesz, mint Popilius Laenas-féle kört maga körül vonni, és Socrates szerint mindenkor jobb valamivel — határozott czél nélkül is foglalkozni , mint az időt hasztalan eltölteni. — A meteorologia pedig igen gyakran — hogy ne mondjam naponkint — alkalmazható a gyógyászatban, melylyel szoros összefüg-gésben áll, miért is már Hippocrates, az okszerű gyógyászat első alapítója — ki maga a le-vegő-, víz- és éghajlatokról irt, — ajánlja követőinek, hogy a légttinettannal foglalkozza-nak, intve őket: „Non solum interest quales dies sint, séd quales praecesserint;“ ugyanő s utána majd valamennyi orvosi tekintély követeli az orvostól, hogyha ismeretlen helyen le-telepedik, szerezzen magának ismeretet azon vidék égalja- és uralkodó időjáratáról, s ha ezt teendi, akkor az általános kóroktól képes leend könnyen megkülönböztetni a helyhez kötöt-teket, azoknak gyógyítása felett nem jövend zavarba, s nem esik azon hibába, mely majd kikeiülhetlen, ha tanácsa figyelembe nem vétetik. Itt tűnik szembe a gyakorló orvosok egy-leteinek és gyakrabbi összejövetelének haszna, s Richter szerint minden nagyobb/városban kellene az orvosok számára egy börzének létezni, hol a gyógyászati árfolyam megwlapíttat- nék. Hippocrates óta több nagy hírnevű orvos iparkodott a betegségek — s különösen a járványok okát az ég állapotában, és a légkör változásaiban feltalálni; ámde azért, hogy ezen igyekezetei mai napiglan kedvező siker nem koronázta, nem szabad e felett a priori pálczát törni, és az annyira fontosnak elismert tan mivelésével felhagyni, avagy annak hasznát két-ségbe vonni, már azért is: minthogy a kór-oktant nagy részben még sűrű homály fedi; mert a mi eddig megoldatlanul maradott, majd sikerülhet azt egykor megfejteni, habár — Hippo- cratessel szólva — az ember felül nem múlhatja, — sőt el nem érheti — a mindenségnek hatalmát; „plerumque enim hominis natura universi potestatem non superat. “ S ki nem tudná azt, hogy az éghajlati viszonyok nemcsak feltételezik a különböző halandósági fokot, hanem különböző éghajlatok alatt némely egyes kóralakok eltérő lefolyással, különböző belterjjel és kórjelekkel bírnak, mások (mint a sárgaláz, poklosság — elephantiasis — süly — a taló- kaság — Cretinismus — stb.) más égalj alatt vagy nem fordulnak elő, vagy amott tiílnyo- móan ; vagy pedig bizonyos égalj alatt keletkeznek, ott helyhez kötvék, és csak időnkint ter-jednek el nagyobb világrészekre. — Tudva levő továbbá, mily gyógytani hatása van a sze-líd, egyenlő hőmérsékkel biró éghajlatnak több légzésszervi kóroknál, de a váltóláznál, ideg-, szív-, csúz-, idült bél- és májbántalmaknál is gyakran szembetűnő sikerrel ajánlhatni égalj változtatást, s ha ennek szüksége fenforog, a mellbetegeket kénytelenek vagyunk mai na-piglan csak messze külföldre küldeni, mely jótéteményben a szegényebb sorsuak nem része-sülhetnek, mert édes hazánkban égalji gyógyhelyet még nem ismerünk, az egyetlen Szeged ajánltatott, de még el nem ismertetett ilyenül; ha azonban a meteorologiai észleleteket ezen-túl pontosan feljegyzendjíik, s lakott vidékünk földszínét kémleljük, honunk különböző ég-alja minden vidéken egy évtized múlva részben legalább ismeretes leend, s ki meri a priori állítani, hogy itt-ott nem találtatik majd égalji gyógyhelyül alkalmatos vidék? főleg ha al-földön erdők fognak ültettetni, mi által a szelek ereje megtöretik, a légnedvesség szaporítta- tik, a hőmérséki szélsőségek kiegyenlíttetnelc részben legalább, s igy az égalj egyes vidéke-ken némi részben módosíttatni fog.

A légtünettannal foglalkozó oi’vosnak, a különböző hónapokat és évszakokat egymás-sal össze kell hasonlítania, és nem annyira az időjárat változását magában v é v e, hanem

an-M. Orvosok és Természetvizsgálók. ^ ^

nak az emberi egészségre való hatását kell tanulmányoznia, miért is fontos tudni azt, mily időjárat előzte meg valamely — főleg kiterjedtebb kór feltűnését, s ezért tekintettel kell lenni a légmérséknek nemcsak havi, de napi közép állására, sőt az egy napról másikra, és minden egyes napon is előforduló változásokra, a nedvességi fokra, légsulymérő ingadozásai — sze-lek irányára és a derült vagy felhős borult égre. Ha ismertetve leend minden vidékünk ég-alja, akkor — ha szükséges — helyenkint, bár csekély részben, talán módosítani s annak netalám káros befolyását kevesbíteni lehet; igy például meggyőződésem az, ha az árvái és galicziai mocsárokat ki lehetne szárítani, az égalj módosíttatnék, a váltóláz és több más be-tegség szííkebb körre szoríttatnék.

Ezek után mi természetesebb, mint tökéletes dolgozatot várni tőlem? Ámde őszintén bevallom, hogy senki sem találandja azt hiányosabbnak nálamnál, igy például mellőzve a földtani és más adatokat, csak a meteorologiai közleményeimet véve , hibázik az oly fontos esőmérés, légnedvesség s több másnak észlelete: de könnyű átlátni, hogy ezeket szándéko-san el nem hanyagoltam, miután a többi észleletek mellett nem oly nehéz ezeket is jegyezni, mit azonban eddigi dugába dőlt számos kísérleteim daczára tenni el nem mulasztandom.

I . T Á J E A J Z .

Árvamegye területe 37.122 ö m. föld, határai ismeretesek lévén, csak azt jegyzem meg, hogy az egész megye, — csekély keleti részét kivéve — csupa hegy és szűk völgyből áll, de a megye belsejében különös magasságú hegyek nincsenek, csak határain a követke-zők : a ny. és é. határhegység folytatása azon — ny. Kárpátok csoportához tartozó — hegy-láncznak, mely Szakolcza és Szobotist mellett kezdődik ; magasabb eddig nem mért csúcsai ezek, nyugaton: Okruhlicza, Parács, Peszky, Oszus, Velkikopecz; é.-ny.: Mincsol, Javorina és a 4915' Pilszko; északon: a 2915' Beszkyd, 3612' Jalovecz, 5448' Babjagura, és a 4320' Policza; keleti határa róna, mely rónaság Námesztó mezővárosnál kezdődvén, hullámszerű dombokkal ellátva, 4 □ mfldnél többet tesz, és jó messzire benyulik G-alicziába; dny., déli és dk. határait a középponti kárpátokhoz tartozó magas Tátracsoport keríti be, melylyel a Síp és Hrdossin hegység által össze van kötve a Kis-Kriván. Ezen Tátracsoportnak kitűnő ormai dny.-tón a 4878' Sztocli, az 5046' Roszudecz, a 3824' kis Fátra és Sip; déli határon az 5094' Chocs, Djel, az 5005' zubereczi hegygerincz, és 5622' Szyva hegy; délkeleten a 6582' Roliács (hol 4380' van a fanövés határa, és 5369' a felső tó), a 6534' Volovecz (szo-rosan ezek mögött a 6900' Baranec vagy Yelki Yrch Liptóban), a 4152' Szkorusima, és a 3894' Magura hegy.

A megye néhány községeinek ismert emelkedése a következő: legmélyebben fekszik az Árva folyó torkolatán alól mintegy 200 ölnyi távolságra Kralován 1285' — Párnicza

1 3 5 3' — Alsó-Kubin 1390' — Puczov 1476' — Arva-Váralja 1555' (a Vár 1835'), Paraszt- Dubova 1611' — Dluha 1616' — Turdosin 1732' — Trsztena 1860' — a keleti rónaság ék. szélén fekvő Pekelnik 1941' — Bjelipotok 2004'— Oravka 2075' — Jablonka 2092' — Podvlk 2140' — Zázriva 2234' — Habovka 2236' — Zuberecz 2357' - Hladovka 2392' -— Szuchahora 2488' — Erdődka 2760', mely községek, valamint a hegyek magassága leg-nagyobb részben trigonometrice méretett.

A megye belseje egy — dny. keleti irányban Galicziába nyúló — medenczét ké-pez, mely a dny. ék. irányú Magura nevű hegysortól átmetszve, két részre oszlik, a felső

v a g y námesztói kissé nagyobb, és alsó vagy kubini valamivel kisebb részre; ezen medjn-

czébe számos (nagyobb-kisebb patakokkal ellátott) völgyek és szorosok nyílnak, melyeknek irányáé, oldalon dk. —ény., déli oldalon pedig épen ellenkezőleg, leginkább ény. —dk. A

ny-— é.-ról délnek zazrivai völgyszorosban lefutó, Párnicza helységben Árva vizébe omló' . . . patak elválasztja az 5274' Kis-Kriván hegységtől az árvái magurát, mely azonban aman-nak természetes folytatása lévén, Thurdosin és Usztya községeknél az itt kanyarodó Árva vize által ketté metszetik, ezen viz kanyarodáson tál azonban alig fél órai távolban a keleti rónán létező' halmokba átmegyen, ezen magurai hegy sor az Álsó-Kubin, Árvaváralja és Hrustin közti szoros iit által két csoportra van osztva a ny. magasabb és k. alacsonyabb csoportra.

Főfolyója az Árva, mely fehér Árva név alatt a ny. (Erdó'dka falu melletti) hegység-ben ered, ny.-ról k.-nek folyik, a námesztói medenczéhegység-ben Szlaniczánál dk.-nek fordul, s Usztya község mellett, a Babjagura hegy keleti részén eredő fekete Árvával egyesülve, dél-nek tart, Thurdosintól pedig dny.-nak a Magura hegység tövénél folyván, Kralován mellett egy völgyszorosban a Vágba ömlik, ezen folyó forrása 2010' torkolata pedig 1270' van a tengerszíne felett, s miután mérföldenkint 83' eséssel bir, képzelhetni, mily ragadó folyása van, mely úgy, mint az e megyében létező' 50-nél több patak gyakran és hamar meg szokott

In document PESTEN TARTOTT IX. NAGYGYŰLÉSÉNEK (Pldal 86-125)