Hidcghétlij Antaltól.
Mi gazdákul megvagyunk már ez időben győződve, hogy az okszerű gazdászat a ter-mészeterőknek czélszerii felhasználásában áll; hogy csak a tudományos szakismeret azon iránytű, mely a gyakorlat mesterségének haladási útját minden körülmények közt biztosan kimutatja; és hogy e nélkül örökké tétovázni és botorkálni fogunk. E meggyőződésünkben
¡szükségképen a legnagyobb mértékben utalva is vagyunk a természettudományokkal való érintkezésre, kivált mióta a világforgalomba vo nat va, nálunknál e téren is képzettebb, ér-telmesebb, és igy erősebb nemzetekkel kényteleníttetünk versenyt állani.
Minden mozzanat tehát, a mely hazánkban a természettudományok fejlesztése körül történik, a mi erőnk fejlesztésére is lényegesen hatván, gazdasági érdekeink előmozdításában fontos tényezőnek tekintendő.
Kiválóan olyan mozzanatnak tartom én g a z d a t á r s a i m m a l együ11 ez uj életre gerjedt tudományos gyűlést, és szívünk mélyéből üdvözöljük azt nemcsak a hazai közmű-veltség tekintetéből, de jól felfogott saját érdekünkben is, és örvendünk létrejöttének, mert nagy szükségét érezzük a t u d o m á n y o s s á g i l y é l t e t ő t á p l á l é k á n a k .
Mi magyar gazdákul nem vagyuuk azon kellemes helyzetben, mint például az angol, franczia és németek, hogy gazdasági gyülekezeteinkben a természettudományok szakférfiai gazdászati és erdőszeti ügyre vonatkozó korszerű előterjesztéseket tarthatnának, melyek
gya-korlati munkásságunkat a természettörvények örök működésének fáklya világával felderít- gessék, és botorkáló tevékenységünket egy jobb és biztosabb ösvényre vezérelni, s neki ér-telmi gyámolítást nyújtani segítnének.
A tudomány pedig, mint Trefort Ágoston egy alkalommal igen helyesen fejezé ki, egy értékes aranyrúd, de a mely csak kis pénzzé nyomva, és circulatióba bocsátva, válik hasznossá. Különösen áll ez a természettudományoknak g-azdasági értékükre nézve.
E tudományos gyűlések mindannyiszor kedvező alkalmul fognak szolgálni, hogy a gyakorlati gazdászat tüzetesen tudományos ismerettel találkozva, ennek érintkezési pontokat nyújtson, melyeken becses értéke e térre is átszivárogva közhasznúvá váljék.
A mai gazdászat, mely a földmivelésben a föld felbomolhatlanság eszméjéből már ki-bontakozva, a vegytan megalapított útmutatásaiban kényteleníttetik lényeges istápolást ke-resni • __a m ai gazdás z at , a melynek állattenyésztési tudománya nem határozódhatik többé a marhabetegségek gyógyítgatásában, hanem a melytől az életrevalóság feltétele főleg azt követeli, hogy elég képességgel bírjon, barmait lehető jó egészségben megtartani és ha-szonhajtó minőségre fejleszteni, és mely e feladatának csak az állattestnek lényét és szer-vezetének functióit kimutató physiologia jól átértett alapelveinek ismerete mellett bir ha-tályosan megfelelni, — és igy tovább.
E mai o-azdászát minden oldalrol számos érintkezési pontokat nyujtand tapasz- talásos gyakorlati működésének anyagából a tudomány bölcsészeinek, melyek mindannyi közlekedési hidakul szolgálhatnak a tudományosságnak az áthatolásra, hogy éltető tűzénél mi is __ az élet viszontagságaiban törődöttek — felmelegedve, erősbödhessünk.
Ez álláspontból kiindulva, bátorkodom e tudományos gyülekezet becses figyelmét és közremunkálását egy oly tárgyra nézve felkérni, melyet nemcsak korszerűnek, de gazdásza- tunk érdekében nagyfontosságunak is tartok. Es ezen tárgy:
S z a b a t o s m e t e o r o l o g i a i é s z l e l e t e k n e k o r s z á g s z e r t e a k e l l ő mérv-8*
2.
ben v a l ó r e n d s z e r e s l ét e s í t é s e a végre, h o g y t e r j e d e l m e s h a z á n k n a g y v á l t o z a t o s s á g u c l i ma t i c u s v i s z o n y a i z ó n á i n a k l e g a l á b b k ö z e l i tó' leges m e g h a t á r o z á s á r a j ut ha s s unk.
Nem e n g e m il let ez ü g y l é t e s í t é s é n e k közműveltségi sokoldalú és fontos hasznait érinteni. De hivatásszerű feladatomnak tartom, gazdasági szempontból is, legalább a mennyire ez alkalomszerüség engedheti, okát adni ez indítványomnak.
A gazdasági működések sikerének e g y i k fő t é n y e z ő j e mindenütt az égalji vi-szonyokban rejlik. — E tényezőnek befolyásos hatalmát ez idei inség egész nagyszerűségé-ben érezteti velünk hazánk legnagyobb részénagyszerűségé-ben. És míg a gazdászati sikernek egyéb főté-nyezői az emberi törekvés által elérhetők és megszerezhetők, épen azon elemek, melyek a climát alkotják, az emberi hatályon tulesőknek mutatkoznak. És az ember aránylag tehe-tetlen arra, hogy e hatalomnak mostohaságát szelídíteni, vagy jótékony befolyását öregbí-teni tudná. Alárendeltséget követelő .ura ez az embernek, nem pedig szolgája, ki parancsai-nak engedelmeskedjék.
Ily környülállások közt azonban azon kérdés merül fel: mi haszna lehet hát ily tárgy tanulmányozásának és ismeretének a gazdákra nézve ?
Az, hogy meghajoljunk azon természeterő előtt, melynek ellenőrzésére képtelenek vagyunk, és megtanuljuk alkalmazni gazdasági működésünket az égalj képességéhez; mert az égalj szabályozó el ve a föl dm Í v e l é s n e k ; mert az égalji viszonyok azon törvény, mely a különböző vidékek termeléseit kormányozza; és azok, kik iránta a legfelvilágosodot- tabb engedelmességgel viseltetnek, részesülnek a legtetemesb jutalomban. A jó szolgának pedig részletesen ismernie kell urát, még szeszélyeinek tulcsapongásaiban is, hogy annak kedvében járhasson el.
Éber figyelemmel kisértem azon véleményeket és jó tanácsokat, melyek ez idén e rendkívüli szárazságból hazánkra sulyosodoít szerencsétlenség következtében nálunk felme-rültek, meghatározhatni vélvén az ezen mostoha climaticus viszony eredményezte nyomor-nak közelebbi okait, és tanácsokat nyújtva ezeknek megszüntetésére.
Főleg két szempont az, melyek körül e vélemények forogtak.
Az egyik vélemény a minden tekintet nélkül való folyó-szabályozások s eltöltésezé- sekben és a mocsárok kiszárításában hiszi kimutathatni e szárazsági nyomor okait, és men-tőszerül ajánlja a vizvezető csatornázások által való vi zesí t ést.
A másik véleményt a központi magyar gazdasági egyesület köztelkén hallottam egész határozottsággal nyilatkozni, épen az alkalommal, midőn azon igen becses, és nézetem sze-rint nagy horderejű indítványnak, mely általában az alföldi gazdasági állapotoknak tüzetes tanulmányozását s lehető javítását czélozta — s melynél csak azt sajnáltam, hogy nem az egész országra terjeszkedett — érvényesítésére egy nagyobb bizottmány neveztetett ki.
E vélemény körülbelül igy hangzott: „Az alföldi gazdálkodás bajainak forrását ke-vés szóval ki lehet mutatni. íme a mivelési ágak statistikája azt bizonyítja, hogy épen azon vármegyéket érte az inség, és épen azon mérvben, a mint ott a fa-ültetvények és általában az erdőség hiányzik: fa-ültetvényeket tehát mindenek előtt!“
Az ily horderővel felállított két vélemény mellé helyén tartom a következő eseményt felhozni; a legközelebb múlt 1862-iki év folytán Slavoniának tetemes részében, különösen pedig Szerémmegyének felső és épen azon felében , mely a Duna, Yuka folyók s a Száva- völgy közt fekszik, és számtalan, még érintetlen mocsárokkal van keresztül barázdolva, és hol az erdőség és faültetvényezések nem valami törtszámu száztóliját teszik az összes mive-lési ágaknak, hanem legalább egy harmadrészét borítják el a területnek, — marczius elejé-től kezdve egész julius 5-ikeig nem esett csak annyi eső is, hogy a tavaszi vetemények leg-nagyobb része csak ki is kelhetett volna, és igy a tavasziakban még az itt annyira honos
tengeriben is a legnagyobb részt teljes fogyatkozás volt, míg a magyarországi erdőtlen ró-nákon, különösen a tavasziak, kedvező időjárásban részesültek és díszlettek.
Távol van tőlem, akár a vizvezetés és mesterséges öntözésnek, akár a fa-ültetvény e- zésnek becsét bár mi helyes tekintetben kicsinyleni akarni, sőt igen méltányolni tudom azt a maga nemében, de elírnánk változtatására szolgálandó mentőszerül a szárazság szülte ter-méketlenség ellen— egyikét sem tekinthetem, aminthogy a reájok épített oly horderejű elmé-leteknek alaposságát és értékét már az általam felhozott slavoniai körülmények is tettleg megsemmisítik.
De az efféle egyoldalú elméleteknek ily fontossággal való nyilvánítása nemcsak ha-szonnélküli a közügyre nézve, hanem sajnálatos is, mert a kevésb ismeretekkel gondolkodó nagy közönséget ily panacea nyujtogatása által elvonják az oly eszközök után való törek-véstől, melyek reá nézve a jövendőben valóban gátolhatnák a mostoha időjárásoknak a mos-tanihoz hasonló mérvben való pusztítását.
Sajnálatos továbbá, mert míg úgy is elég szűkében vagyunk e téren a világosság-nak, eszmezavart idéznek elő mind e két ügy valódi becses értékire nézve is; és tovább fű-zött következtetéseikben egész a comicumba érnek.
így az első vélemény, midőn az áradatos öntözés és vizesítés fogalmát összetéveszt-vén, azokat a termelésre nézve hasonértelmüeknek és hatásuaknak tekinti, és a hajdani
„aranykertes“ Csallóköznek száraz climáját és termékenységének még szárazabbra lett le-apadását a töltések által kizárt vizesítés hiányának tulajdonítván, e példából egész hitelet- ségü érvet meríteni képzel, s bebizonyítani hiszi azon elmélet alaposságát, hogy vízvezető csatornázások által hazánk rónáin a szárazság s ebből eredő terméketlenségi csapások meg szűntetve lesznek. :— Ez okoskodásból azonban még épen csak annyi következnék, hogyha hazánk rónáját oly hatalmas vizvezetésekkel, mint az öreg Duna és Vágduna egy egész ké- mértföldnyi paralellákban — mint ezek Csallóközt egész hosszában környezik — mindenütt átbarázdolni fognánk, az — data occasione — mégis csak szárazságban szenvedne. Vagy a Pómelléke és Siegen völgye módjára áradatos öntözésre rendeznénk be a vizvezetéseket ? s ezt eszközölnénk azon esetben, midőn még természetes folyóink is kiszáradnak?
Kastély-építésre törekedni annak, ki szegény nádkunyhóját sem képes tatarozni, va-lóban alig volna helyes eljárás!
Jelenlétemben történt e nyár folytán , hogy egy alföldi birtokos megszorult ismerő-sének juhai számára legelőt ajánlott, egész komolysággal mondván, hogy az ő birtokán még-is egy kmég-issé több eső volt, mint szomszédjainál, minthogy ő erdejében már két év óta nem vágatott. — Komoly dolgokban tréfálni nem szokásom. — Költeni — bármelyik értelem-ben véve — ha akarnék, sem tudok, különösen e mai világban. Száraz valóság ez, a mit itt elmondtam, és ez okoskodás mindenesetre logicai következtetés a mentőszerül felállított fa-ülte tvényezés elméletéből, habár aligha sokan nem lesznek, kik ez okoskodást még a comi- cumon is tulbartmgolónak ne tartsák^.
Az ily minden láthatáron túlterjeszkedő vágyakodásokra ösztönző véleményezések tehát sem meg nem fejtik a jelen climaticus viszonyaink mostohaságának okait, annál ke-vésbé pedio- képesek az ideihez hasonló szerencsétlenség meggátlására lényeges hatású
mód-szert nyújtani. n.. 1 n .
Nem a k e d v e z ő b b égal j i v i s z o n y o k b i z t o s í t á s a az, a mire mi sa-ját m ű k ö d é s ü n k k e l h a t á l y o s a n t ö r e k e d h e t ü n k . E b b e n az I s t e n s é g ki- f ü r k é s z h e t l e n ö r ö k hatal ma műkö d i k. S mi n d a z , a mit e részt az em-ber i ész s s z o r g a l o m el érhet, o l y s z ű k k ö r ü e h a t a l o m h o z képest, mint v i z e i n k p a r t j a i n a h a r m a t c s a p a d é k n a k c s e k é l y t e r j e d e l m e a f o i i o n y á r i napo kb an.
61
Ha n e m a mi f e l a d a t u n k f ő l e g 1 a b b a n ősz p o nt o s ul , h o g y az e l l e n-ő r z é s ü n k ö n ki vti 1 esn-ő mo s t o h a i dn-őj á r á s o k n a k a t e r me l é s r e hat ó k á r o s és p u s z t í t ó b e f o l y á s á t l e h e t ő l e g g á t o l j u k , s a l e g k i s e b b mé r v r e c s ö k -k e nt s ü-k. E d d i g n y í l i -k c s a-k á l d á s o s tere m u n -k á s s á g u n -k n a -k , s e tér az, m e l y e n elérhető' czél után t ö r e k e d v e , m e g f e l e l ő l é n y e g e s e r e d m é n y t e s z k ö z ö l h e t ü n k .
Sajátságos és épen nem ok nélkül való, hogy a magyar számos vidékén e hazának a termő rétegét élőfolrfnek nevezi, értvén ez élet alatt ama tevékenységet, mely által az a nö-vénytermelésre képességgel bír. Ez igen helyes elnevezés. Mert a föld, legyen ez bármi gaz-dag alkatrészeiben, de ehhez aránylag a növény-táprészeket mindig csak csekély mennyi-ségben tartalmazza o ly á l l a p o t b a n , hogy ezek a növény által elsajátíthatók, és kellő élelmezésükre assimilálhatók volnának. A föld illető alkatrészeinek ily állapotba jutása, en-nek azon folytonos tevékenysége által eszközöltetik, melyet benne é l e t ne k ne v e z ü nk . Ez életnek főtényezői pedig a levegőn kivül a m e l e g és k e l l ő m é r t é k i g a l é g c s a -p a d é k o k , -vagy az ezt sajátságos hatásában -pótolni ké-pes nedvesség. Ha e tényezőknek bármelyike hiányzik, mint ez idén a légcsapadékok, aránylag szűnik meg a földnek eme te-vékenysége, mely alkatrészeiből az elsajátítható növény táplálékot készíté, s ennek hiányá-ban a növényzet Ínségre és végpusztulásra jut.
Hasonlít pedig a földnek ezen életállapota azon családapáéhoz, ki keze munkájával keresi napról napra az élelmet keblén élődő családja számára, s kinek ideiglenes munkakép-telenné váltában magzati is pusztulásra jutnak— ha az előre való gondoskodás a szerencsésb napokban nem takarított számukra valamit, a miből Ínségüket enyhíthetnék. Kellő számí-tásba vevén még a földnek azon határtalan adakozó természetét, melynél fogva táplálékot keresve, kérelmezó' növénymagzatitól semmi készletet megvonni nem képes, tiszta világosságban merül fel azon alapelv, h o g y az o l y g a z d á l k o d á s i mó d, m e l y s z a k a datl an v e t e m é n y e z é s é v e l a f ö l d n e k e n ö v é n y t á p g y á r t má n y át f o l y t o -no s an i g é n y b e v e s z i , és e nn e k m i n d e n n a p i k e r e s m é n y é t a z o n n a l fel is emészti, minde-n m o s t o h á b b i d ő j á r á s b e k ö v e t k e z t é v e l , m i d ő n a fö 1 d t e v é k e n y s é g é n e k b á r m e l y i k t é n y e z ő j e c s o n k u l v á n , ez a s z ü k s é g e l t m i n d e n n a p i t á p s z e r e k k i á l l í t á s á r a k é p t e l e n n é v á l i k , n ö v é n y z e t é n e k s v e l e t e r m e l é s é n e k í n s é g r e j u t á s á t k é t s é g t e 1 e n ü 1 t a p a s z t a 1 a n d j a. Mig ellenben a földnek gondos előrelátással megtakarított vagy v i s z u t o n pótolt e nemii kész-letei, még a mostohább égalji viszonyok esetében is , a növényzet Ínségét tetemesen enyhít-hetik ; a minthogy erről félremagyarázhatlan tanusíígot tettek a szerencsétlen alföldön, azon kivételes ugyan, de mégis vidékenkint előforduló esetek, midőn a teljesen hasonló egyéb kö-rülmények mellett, a pusztulás közepette is, egyes kielégítő búzatermések mutatkoztak.
Ez al ap e l v e k a z o k , m e l y e k g a z d á l k o d á s i b a j a i n k f ő f o r r á s a i t m e g v i 1 á g í t h a t j á k.
Ez al ap e l v e k azok, m e l y e k k i m u t a t j á k , h o g y ha az é g a l j i viszo- n y o k v á l t o z t a t á s á r a k é p t e l e n e k v a g y u n k is, de e z e k n e k g a z d a s á -g u n k r a v a l ó k á r o s ha t á s át m e l l ő z n i n a -g y m é r v b e n h a t a l m u n k b a n áll.
Ez a 1 a p e 1 v e k m a g y a r á z z á k me g a f e k e t e ug a r nak , — a mi fó'leg nem egyéb, mint növénytápkészlet gyűjtésének operatiója — még a pusztító szárazság közepette is a meglepetésig feltűnt, s hivatalosan constatált értékét.
Ez alapelvek magyarázzák meg a Duna időszakos árjainak hatalma alatt álló hajdani Csallóköz termékeny növényzetét is ezen áradatok ü l e d é k e i b e n , mint megannyi
nö-utján a töltésezések óta is gyakran részesül, és elég kárát láthatja általa.
Ez alapelvek megvilágítják általában mindazon földmivelési munkáinknak értékét, melyekkel a földnek különfélesége szerint, ennek saját tevékenységét, s általa termelésünket előmozdítani törekszünk. De megvilágítják egyszersmind a gazdálkodás azon működésének valódi becsét is, melylyel az e földtevékenységnek hatáskörét öregbítheti s eredményében bővítheti az által, hogy annak hiányban mutatkozó nyers gyáranyagát megfelelő módon sza-porítja. ,
Már pedig nincs oly kincstömeg, mely folytonos^fogyasztás által érezhetőieg nem ke- vesbednék; sőt végkimerülése is csak időkérdés lehet. És t a g a d h a t l a n u l áll ez i gaz -s ág a f ö l d n e k f o l y t o n o -s t e r m e l é -s e k ál tal i g é n y b e v e t t , -s a l é g k ö r b ő l ne m p ó t o l h a t ó t e r m ő e r e j é r e né z v e is, a mi által annak tevékenysége mindinkább gyarlóbbá válik, és e minőségében mindinkább képtelenné arra, hogy növényzetét a véletlen közbejövő elemi viszonyoknak káros behatásától megmenthesse.
E szempont az főleg, a mely engem már két év előtt mezőgazdasági állapotainkról azon „Figyelmeztetések“ Írására vezérelt, melyekben tárgyilagosan kimutattam, „hogy mező- gazdaságunk az utólsó időkben veszélyesen kóros fejlődési irányba vetődött.“ És ez alapel-vekről való mély meggyőződés fakasztá már akkor belőlem azon határozott nyilatkozatot, hogy „míg évről évre szaporodnak panaszaink a hibás termés miatt, és termésünk elsilányo- dásának okaiul számtalan sújtó befolyásokat hozunk fel, mint: kora fagy, késő fagy, sok hó, száraz tél, rósz tavasz, szárazság, nedvesség, kukacz, hernyó, mézharmat, ragya, rozsda és igy tovább: azon egyszerű, de legsujtóbb befolyást nem vesszük figyelembe, „ h o g y a f o l y t o n o s a n kim é l e t l e n ül e r ő l t e t e t t vet em é n y e z é s e k mellett, f ö l d ü n k a m e g j e l e l t t e k i n t e t b e n már n a g y o b b f o k ú asz kórban s z e n v e d ; aszkó- rosnak pedig progeniese is ritkán életrevaló, hanem legtöbb esetben satnya, a melyben min-dennemű bajok és betegségek könnyebben hatalomra fejlődnek, s melyet bármily kedvezőt-len — k ü l ö n ö s e n p e d i g c l i ma t i c u s — befolyások elsepernek az élők sorából.“
Nem itt a helye, hogy csak érintsem is azon okokat, melyeknek hatalmas befolyása az ország gazdászatát többé kevésbé, de általában, e rettentő veszélyes ösvényre terelte/Fel- adatomul csak azt tűztem, hogy megjeleljem a bajnak tárgyilagos közvetlen forrását, és érthetően kimutatván főelveiben a baj és a megfelelő orvoslat lényegét, ennek elismerésére t e r -j e d t e b b k ö z h i t e t és k ö z m e g g y ő z ő d é s t kelteni töreked-jem, s egyszersmind azon hő óhajtásomat fejezzem ki, hogy:
Tekintsük ez idei nagyszerű szerencsétlenségünket az Istosisój^ iijjimiíatásáiiak a jövőre nézve: s uj erőre gerjedve, törekedjünk mindazt, a mi legalább tőlünk függ, eszközlésbe venni hogy mezőgazdaságunk fejlődését biztosabb ösvényre vezérelve, igy a mostanihoz ha-sonló elemi viszontagságoknak csapásait is az ő hatásukban és gyászos eredményükben te-temesen gyengíthessük.
E közleményem záradékául bátorkodom még a meteorologiai észleletek létesítésére tett fennebbi indítványomra visszatérői eg röviden érinteni, hogy miután gazdálkodásunk si-kerére nézve nem elégséges azt tudnunk, hogy mit lehetséges egyátalában termelni, hanem annak életfeltétele azt kívánja, miképen biztosan ismerjük, hogy mit lehetséges a
világforga-lo m b a n való részvétünk mellett h a s z o n n a l termelni hazánk külön vidékein; e rre pedig földünk légköri viszonyainak — mint hatalmas tényezőnek — tudományos ismerete szüksé-geltetnék,^ mivel fájdalom nem birunk : igen fontos szolgálat tétetnék hazánk
gazdászatá-nak is az ezt idővel eszközlő meteorologiai észleleteknek rendszeres létrehozása által, a minek egyébiránt részletes tárgyalására ezúttal nem terjeszkedhetem.
Idő- és alkalomszerűnek látnám pedig ennek kezdeményezését most, miután hazánk külön vidékeiről a tudomány s különösen a természettudományok érdekében összesereglett számos hazafiak közt bizonyosan sokan vállalkoznának ez ügynek egy meghatározandó al-kalmas terv szerint való tettleges felkarolására, valamint hogy én is Szerémmegyére nézve közremunkálásomat ezennel szívesen felajánlom.
3.