A szakgytilések rendezése szerdán Sept. 23. történik, mely czélból az 5 fő szak-osztály szerint beírt tagok e következő helyeken jönnek ősz ve reggeli 9 órakor :
1. Az összes orvossebészi — az orvosi egyetem épületében (Hatvani uteza) 2-dik emelet a kórtani teremben. Szakvezető Saue r Ignácz.
2. Az élettani s a vele társított (lásd „Napi Közlöny“ 1. száma) szakok— a nemzeti muzeum nagyteremében. Szakvezető F r i v a l d s z k y Imre.
3. A természet s régiségtani stb. a muzeum kisebb termében jobbra. Szakvezető J e d l i k Ányos.
4. Az ásványtani s gyógyszerészi stb. a muzeum kisebb termében balra. Szakvezető K u b í n y i Ferencz.
5. Gazdasági gyülhely a köztelek. Szakvezető K ő r i z m i c s László.
A szakvezetők közlik az azon szakcsoportra beírt tagoknak névsorát, s ennek alap-ján a szak eldönti először is, hogy micsoda al-szakokra oszlik fel, vagy micsoda más roko-nabb al-szakkal kiván egyesülni (a physika például elválván az archaeologiától, csatlakoz- hatik a chemiához is).
Ez tisztába hozatván, .szétmennek az általok választott helyiségekbe.
M in d e n al-szak a helyiségébe érvén, alakítja magát, elnököt s két jegyzőt választván.
Az elnök csak egy napra választatik, s ugyan egy füst alatt lehet választani mindjárt pén-tekre is, mint a szakgytilések másik napjára. A jegyzők állandók, s olyanok kérendők fel, kikben e fontos tisztre lígy a szakképzettség, mint gyakorlott toll és pontosság egye-sülve van.
Meglévén az elnök és a titkárok , az előadások megkezdetnek azon rendben, mely-ben az értekezők érdeke hozza magával, mi iránt az alább következő előleges bejelentés nyomán az illetőket az elnökség felszólítja (ez különösen oly esetre vonatkozik, ha valaki ugyanazon a napon más osztályban is akarna értekezni). A mire idő nem marad szerdán, elmarad pén-tekre ; valamint az eddig be nem jelentett értekezések is akkor tartandók meg, s ezeket ille-tőleg a jegyzőknél kell jelentkezni.
18*
Az e l n ö k vezeti az ülést, fölhiván előadásra az érkezőket.
A j e g y z ők jegyzőkönyvet vezetnek a szakgyűlésről, bejegyezvén az értekezése-ket czím és tartalom szerint, valamint a netalán eredő vitatkozásokat. Hogy ez könnyebben s alaposabban menjen, minden értekező megkérendő, hogy tárgyát a jegyzőkönyv számára rövid kivonatban magával hozza. Ha nem volna ála, az előadás után felkérendő, hogy (egy mellékteremben,ha van!) fogjon tollat és írja le a kivonatot.
A jegyzőkönyv ily módon készítve d. u. 6 órakor beadandó a muzeumi irodába, a Napi Közlöny s egyéb intézkedések végett.
A szakgyűlésen érdekesnek talált oly értekezések, melyek a közgyűlésre szánvák, a jegyzők által összeírandók, s az ülés után az elnök a jegyzőkkel megkészíti ezek jegyzékét, azon sorba állítván össze, a melyben inkább ajánlják a közgyűlésre. Ezen jegyzék a nagy-gyűlés elnöke számára pecsét alatt szintén a muzeumi irodába küldendő d. u. 6 órára, s a jövő napi előrajzban már állani fog a közgyűlés tárgyainak sora.
Megjegyzendő, hogy a közgyűlésen, ha nagy a tárgyhalmaz, mint mire kilátás csakugyan van, egy-egy értekezésnek tovább mint V2 óráig nem lehet tartani.
a .
Az orvos-sebészi szakosztály Sept. 23. tartott gyűlésének jegyzőkönyve.
S a u e r Ignácz orvostud. és kir. tanácsos ő nagysága ideiglenes vezetése mellett az
■orvos-egyetemi kórtani teremben összegyűlvén, a részvevők nyilvánított szándéka szerint bárom al-szakosztályra oszlott: orvosi-, sebészi- és államorvosira. Az orvosi al-szakosztály megmaradt a kórtani tanteremben; a sebészi szakosztály Balassa tnr. ő nagys.; az állam-orvosi Rupp tnr. úr vezetése mellett saját helyiségeibe távozott.
Az al-szakosztályok szétoszlása előtt Balassa tnr. úrnak „Uj műtét-modorok az orr-képlet körül“ czimű, s a magyar orvosok és tei'mészetvizsgálók IX. nagygyűlése alkalmára közlött eredeti műve lön kiosztva.
1) A z o r v o s i s z ako s z t ál y . Tagjai: a szakosztály vezetője Sauer ő nagysága által elnök- és jegyzőválasztásra szólíttatván föl, egyhangú fölkiáltással az orvosi szakosztály e l n ö k é v é Saue r Ignácz ő nsgát kérték föl; ki kijelentvén, hogy az elnökséget csupán a jelen szakosztályra vállalja el, fölhívta jelenlevő tagokat, a pénteki szakgyűlésre más
elnö-köt választani meg. Mire a második szakgyűlésre W a g n e r János egyetemi tanár úr Ion megválasztva.
S z a k j e g y z ő ű 1 P o o r Imre tr. választatott meg közakarattal.
2) Megalakulván a szakosztály, az elnök kijelenté, miszerint jelentékeny számú tudo-mányos közlemények előadására azon rendben szólítja föl a tagtársakat, a mint időszerint egymás után jelentkeztek. Mit a szakgyűlés helyeselvén, elnök ur:
S p i tz e r Bernát S.-a.-újhelyi községorvost szólítá föl „A pokolvar oktana és kór-tana“ czimű bejelentett értekezményének előadására.
Spitzer B. ur felolvasá a czímének megfelelő értekezést, de minthogy ennek fölolva-sása a szabályszerű félórát meghaladta, S a s s István tr. indítványára és a szakgyűlés kíván-ságára a hátralevő részt szóval röviden adta elő.
Spitzer értekezményének tartalma következő: A pokolvar, mely nálunk oly gyakran előfordul, az irhának és bőralatti kötszövetnek a kelevényhez hasonló, csakhogy ennél több dugaszt egymás mellett képző s hamar üszkösödő lobja. Keletkezését illetőleg a pokolvart sokan a barmok lépfenéjének az emberre ragályképeni átvitele által származtatják, míg mások szerint oki viszonyban áll a lázvegygyel (diathesis malarica, Poor). Számos eset mel-lett történt tapasztalat azon állításra jogosít fel, miszerint a pokolvar keletkezése ezen kórra
való hajlamot feltételez, mely hajlamot a posvegy (növény- és állatgerj) által megfertőztet- tek, mint előkészitő okot rejtenek magukban. Lényegesen elősegíti a pokolvar létrehozását a lépfene és a barmok hullájávali szoros érintkezés, mely körülmény szintén, mint alkalmi ok, a pokolvar kitörését elősegíti. Gyógykezelését illetőleg három mozzanatot kell szem előtt tartanunk: I. Azon védszerelések használatát, melyek posgerjes vidékeken a megfertőztetést leghathatósabban meggátolják. II. A pokolvar kiirtását. III. A pokolvar következtében lét-rejött kórszövődések eltávoztatását és a szervezetnek a rendes állapotba való visszahelyez- tetését. — Következik 8. kórrajz oly egyénekről, kiknek elválasztott pokolvaraik borszesz-ben fenntartva, bemutattattak és helybelileg következő pép használata — (Rp. Pulp. pru- nor; mellis comm. ana unciám semis acid. sulf. concent. dr. trés. Ft. elec. mól. S. kül- használatra pokolvar ellen) belsőleg pedig kénsavas kinallal nagyobb adagokban gyógy-kezeltettek.
Mivel ezen értekezményben oly nézetek merültek föl, melyeknek eldöntése kór-tanunk ohajtmányai közé tartozik, azért a tagok e tárgyat külön megvitatásra kérték kitűzetni.
Az elnök ur, a tagok megegyezésével ma (sept. 23.) délutáni 5 órára tűzi ki a kétes kérdések tárgyalását, külön bizottmányi ülésben, melynek kiki tagja leend, kit e kérdés érdekelvén, éljövend.
3) K a t o n a Géza tr. főorvos ur, „a bikszádi fürdő és ásványvízről“ olvasott föl ava-tott tudományossággal kidolgozott értekezményt, melynek tartalma ez:
A bikszádi fürdő Szatmármegye keleti szélén, kisebb nagyobb hegyekkel környezett, mintegy öOmfld. terjedelmű völgy ölében fekszik, mely Ki hegységgel az úgynevezett A v a s t vagy A v a s s á g o t képezi.
A b— i fürdőben 4 forrás van, u. m. a f ő f o r r á s vagy ( I s t ván forrás), a fürdő-víznek használtatni szokot K l á r a és E n d r e forrás, és egy negyedik elhagyatott, fanyar-ízű forrás.
Ezen vizeket megvizsgálták és vegytanilag elemezték 1837— 39 és 1846-ban Tognio tr., 1847-ben Török József tr. és 1860-ban Molnár János vegyész ur.
Ezen legutóbbi vegybontással ki Ion mutatva, hogy a b—i ásványvizek az i b 1 a n y t t a r t a l m a z ó sós é g v é n y e s s a v a n y u v i z e k k ö z é tartoznak, és hogy a kén- s avas sók h i á n y a és b o r s a v a s s z i k é l e g tartalma miatt kitűnők, továbbá a vegy- bontás eredményéből méltán lehet következtetni, hogy a b— i vizek oly mennyiségű szilárd anyagokat tartalmaznak, melyeknek egy része aránylagos mennyisége* által (mint a szénsa-vas szikélegből 36 szemer, a konyhasóból 20 szemei- egy polg. fontban) gyakorol orvosi hatást, míg a másik kisebb mennyiségű rész (mint szikéleg, szénsavas vasélecs és lavany) minőségénél fogva szerepel orvosi szer gyanánt.
Bikszád emelésére s virágoztatására mielőbb szükséges lenne a fürdőszobákat szapo-rítani és czélszerüen építeni, fürdőorvost állítani s a vizet minél nagyobb mérvben kereske-désbe juttatni. Már ezen tényezőknél fog Bikszád nemcsak legkeresettebb fűrdőintézeteink egyikévé válhatnék, de vize a g l e i c h e n b e r g i , s e l t e r s i és c s a n v i c a i vizeket e hon határairól ki is szoríthatná. Szükséges lenne még orvosi czélokra kisebb, erősebb és sötétebb szinű üvegeket alkalmazni, mint eddig szokásban volt, s a Tegnio által ajánlott egyszerű, de jó töltés módot gyakorlatba hozni. (Lásd orv. tár 1839. II. fél év 8-dik sz.).
4) P o o r Imre tr. értekezést olvasott fel e czím alatt: rA sömörféle bőrbajok kórta-na- s oktatásához.“
Ezen értekezmény tartalma: A sömörféle bőrbántalmak (herpetes, Flechten, Dartres) közé soroztatik a sajátképi s ö mö r (herpes), i z z a g (ekzema) d o b r o e (lichen), v i s z ke -
t e g (prurigo), k o r p a g (pityriasis), p i k k e l y e g (psoriasis) és valószínűleg a h a l h é j a g
(iclityosis). Ezeknek azon egymás közötti és az idült váltóláz (lázvegy, pyrokrasis) közötti közös tulajdonaiból (lépdag, lappangó vagy nyilt szabványos lázrohamok, pangás, gyomor- és bélhurut stb.) P. következteti: 1) a növénygerjes vidék befolyása alatt az ott lakókban sajátságos kóros vérvegy fejlődik ki, melyet l á z v e g y n e k (pyrokrosis) lehet nevezni, mely vagy a nyílt váltóláznak, vagy egyéb bármely szervi szövet betegségének alakjában nyilatkozik. 2. E lázvegy idült betegség lévén, ha a lép, máj s egyéb mirigyek állandó daganatait hozta létre: örökbetegséggé válik, azaz szüléről gyermekre származik át. 3. Az öröklött lázvegy növénygerjes vidékeken vagy idillt váltóláz alakjában fokozódik, vagy egyéb idült kórok alakját ölti magára. Ezek közül a s ö m ö r f é l e b ő r b a j o k az ö r ö k -l öt t -l á z v e g y nek a-l akj ai . E szerint a sömörfé-lék közvet-len oka az ö r ö k -l é s , közve-tett okát pedig ugyanazon növénygerjü hatányok képezik, melyek a tájhonos váltólázat, általában a lázvegyet, idézik elő. 4) A lázvegy és sömörfélék oly viszonyban állanak egy-máshoz, mint az egészhez a részlet, az átalános a különöshöz, a nem a fajhoz. A mennyivel azonban tartósabb és makacsabb az öröklött betegség a szerzettnél, annyival ellenállóbb a sömörfélék gyógyítása a lázvegy szerzett alakjainak gyógyításánál. 5) A sömörfélék csupán alakra nézve különböznek egymástól; l é n y e g ö k r e nézve pedig, mint közös belső tulaj-donaik mutatják, a z o n o s a k . 6) A sömörfélék legészszerűbb s eddig legsikeresebb gyógy- javalatai ugyanazok, melyek a lázvegyé. Az arsen, chinin , capsicum és valószinűleg az apiol, salicin, berberin stb., sőt a kátrányfajok (bevéve vagy bőrbe kenve) mindnyájan a nyílt vagy lappangó lázat hárítják el. Az oldó középsók a hasi zsigerek vér- és nyirkpan- gásán segítenek. A szénsavas és zsírsavas lugalok a bőséges h á g y s a v a t vezetik ki a szervezetből. 7) Támadásuk idején a sömörfélék (lázellenes szerek nélkül is) engednek a középsóknak, ha t. i. a beteget elvonjuk a tájgeij befolyása elől. Minél régibb a sömörféle, annál konokabban szegül ellen a gyógyításnak; sőt ha a lázvegy szervi elfajulatokat hozott volna létre, a sömörféle szintúgy gyógyithatlanná válik, mint a senyvvé fokozódott idült váltó-láz. 8) Vörös korpagot (pityriatis rubra), melyet jól meg kell különböztetni tudós H e b r a tnr. pikkelyes izzagjától (ekzema squammosum), gyógyulni sohasem láttam ugyan: de a sömörféléknek a vörös korpagon szintén jelentkező közös sajátságaikból merem gyanítani, hogy ez is mind okra, mind gyógy kezelésre nézve a többi sömörfélékhez járul. 9) Valamint a váltólázat, úgy a sömörféléket is akkor lehet teljesen gyógyultaknak tekinteni, ha a velők járó lépdagot stb. eloszlattuk egyszersmind; különben tájgerji befolyások alatt mind a kettő ismétlődik. E miatt, ha nem akarjuk hogy az elért gyógysiker meghiúsuljon, a sömörfélé- ből látszólag kigyógyított betegnek az oldósok további használata s kellő testmozgás mel-lett, lázliiányos vidéken akár lugalos ásványfürdőket vagy gőzfürdőt, — akár hidegvíz- gyógymódot kell időszakonként mindaddig használnia, míg a máj , lép stb. daganata egy-szersmind eloszlott. E szerint a sömörfélének teljes meggyógyítása annyiban áll az orvos-nak hatalmában, mennyiben neki sikerülend a has zsigereinek idült daganatait eloszlatnia.
10) A sömörféle bőrbetegségek (nem önálló bántalmak, hanem a lázvegy nyilatkozásai lévén), szintúgy beleolvadnak a lázvegybe, valamint a bujagok elméletileg és gyakorlatilag a bujakórtanba olvadtak bele.
E tárgy K o r á n y i Frigyes tr. ur indítványára szinte eszmecsere és megvitatás vé-gett a délutáni 5 órai bizottsági gyűlés feladatául tűzetett ki.
5) F r o m m l i o l d Károly tr. értekezett a gerincz-agy aszályról és ennek legkö-zelebbi következményeiről, u. m. az alvégtagok hüdése,. a húgyhólyag és végbél hüdése,
a szemérem idegek bénulása, ivarképtelenség, valamint a villám hatásáról ezek ellenében.
A gerincz-agy aszály részint önszenvi és együttérzési tünete, részint mint kórlényeg csak visszahajlási külölete vagy eredménye a központi bántalomnak.
A gyógykisérletek és kutatások ezen gyógyíthatlannak hitt betegség ellen azóta
karoltattak fel újra, mióta a villanyfolyamok az ideggyógytanban elfoglalták az őket meg-illető helyet, s várni lehet, hogy az orvosi törekvések tevőleges irányban, bizonyos fokig nem maradandnak gyümölcstelenek.
Remak a betegség széke szerint megkülönbezteti: az alapi, nyaki, háti és ágyéki ge- rincz-agy aszályt (tabes baseos, cervicalis, dorsalis et lumbalis); az első lefolyása halálos, a második mindig fájdalommal já r , a 3-dik és 4-dik egymásba átmennek az ismert tü-netek között.
Kedvező jel, ha lobos folyamat tünetei vannak még jelen a gerincagyon, mely folya-mat nyomásnáli fájdalom által jellegzi magát.
Jellegző a gerinczaszályra nézve a lódító járás ; ellentétben a féloldali hűdéssel (hemiss legia) meglepettnek kaszáló járásával.
Az elkülönzési ismére nézve tanítja Romberg: hogy a gerinczagy aszályban szenvedő,, a kór kifejlődésnek már kezdetén, bezárt szemekkel nem állhat biztosan s tántorog; a kór nagyobb kifejlődésénél pedig összerogy. Rokitanszky kutatásai a gerinczagy-aszály oka fölött a sejtek kötszövetének és sejteknek bujádzását vagy azok összelappodását mutatják.
A jóslati különség az esetenkinti kórfejlesztő októl függ, s különböző a szerint, a mint meghűlés, a nemzés szervekkeli visszaélés, vagy senyv képezi a kór alapját.
Az úgynevezett gerinczizgatás (irrit. spi.) csak jeli értékű s a jóslatra nézve kedve-ző.' Ha senyvek képezik a baj okát, maga a gerinczagy-aszály is csak tüneti, s eddig nem ismerünk szert, mely gyógyítani képes volna.
Külföldön nagy súlyt fektetnek a légenysavas-ezüst-éleg oldatának adagolására , de úgy látszik, hogy a központi bántalmat legjobban lehet legyőzni központilag alkalmazott szerekkel; ez áll közönségesen a villam-folyamokról, s ezeknek alkalmazása gerinczagy- aszálynál, illetőleg a környi alkalmazás ellen nyilatkozik az értekező, akár sarkkívüli köz-ponti iránya (extrapolare centrale Richtung) van a folyamnak, akár czélja átalán csak középirányos (centripetal) izgatás, és határozottan a folyamok központi alkalmazására szavaz.
A felgyógyulás reménye mindaddig fennáll, míg a velőlob be nem végezte befolyá-sát, s a sejtek és kötszövetek állománya szervileg el* nem változott. — Ezen pontban köz- pontosulnak az utóbbi évek vizsgálatai és tapasztalatai, melyek mind a központilag alkalma-zott villanyfolyamot ismerik el a gerincagy aszály főszerének.
Ámbár C l e m e n s feszült villám rázódásait alkalmazza dörzsgépből, nemcsak elég-telenek, sőt zsibbasztó hatásuknál fogva ellenjavaltak.
A korai nemi túlizgatás okozta gerinczagy aszály egyes kórtünet-csoportjai a követ-kezők: 1) az alvégtagok következményes elgyöngiilése s végre hüdése; 2) növekvő közösti- lési-képtelenségj 3) a húgyhólyag és 4) a végbél bénulási állapota.
A nemzésképesség fogyása egyenes arányban áll a szeméremidegek izgatagságának növekedésével.
A húgycsői takhártya túlérzékenysége a dülmirigy izgatottságával együtt mu-tatkozik.
A főjavalat ez: mindig csak a szenvedő, — és soha nem egészséges idegrészt helyezni a villamfolyam behatása alá.
A húgyhólyag bénulása ellen D u c h e n n e saját találmányi! villamvezetőt alkalma-zott, mely a hólyagba vitetik, a bolyboshártya izgatása által összehúzódást eszközölni j de a szerkezet nem alkalmas, mert a villamfolyam egészen másként hat, mint D u c h e n n e fölte-szi, s a vizelet útján kiegyenlítődik.
A végbél bénulási tünetei ellen csak hashajtók használnak.
Mindezen bénulási tünetek ellen eddig a villamfolyamok legjobb sikerüek voltak;
ezek közül ellenjavaltak: 1) a dörzsvillam rázkódtatásai; 2) a delejvillamos forgó gég ráz- kódtatásai; — ellenben javalva vannak: l) a folytonos állandó folyam; 2) a galvanvilla- mos bevezetési készülék teljességi folyama; mindkettő kizárólag csak központi alkalmazás-sal, s az utóbbi sark-változatokkal.
A folyamerő a folytonos folyamra nézve körülbelül 45 °-nyi az érintőméresz szerint, naponkint egyszer 5 percznyi alkalmazással; a terjességi folyam erejét pedig az izomrosto- tocsok összehúzódásainak beállta határozza meg.
A villammali gyógykezelést támogatják futólag alkalmazott hideg mosások,— a beteg távozása gondjai köréből, zsongító étnemek, szénsavas savanyú vizek, és végre dús növényi kiáramlások élvezése, vidéken való tartózkodással.
Sikerült esetek bizonyítják a mondottakat, följegyezve az értekező betegjegyzékköny- vében, mely majd 1 2 0 0 idegbetegségi esetet tartalmaz.
6) B a r b á s József tr. a pesti gyermekkórházban szerzett adatok nyomán értekezett a k a n y a r ó j á r v á n y r ó l .
A kanyaró eredetéről s első föllépéséről semmi biztos adatunk sincs, valamint azt sem tudjuk, sem vegyileg, sem górcsővileg kimutatni: hogy azon anyag, mely a testbe ész-revétlenül belopódik s abban a kifejlendő kórt készíti, s z e r v e s v a g y s z e r v e t l e n a n y a g - e ? Azon f ö l t e v é s t , hogy szervezhető anyag titkos életerőnyi ok, mely a szer-vezetre hat s ebben a kóros anyagot teremti s éleszti, csak azért hisszük elfogadhatónak, mert így a t á ma d á s i i d ő s z a k b a n történő változás folyamatot felfogni s megfejteni véljük, mondván : hogy a kóros anyag, mint élesztő, a szervezetnek minél több részét maga-köré vonva szervezi magát, míg egyszer egész erővel kitör.
Hogy pedig a kanyaró járványosán (valamint más heveny ktitegek is) lép fel, s ra-gály által terjed, erről már semmi kétség többé, s ennek bizonyítgatásába nem is bocsátko-zom, de ha mégis valaki kérdené, hol vette magát az első k a n y a r ó , hogy ragály által tovább terjedhetett, annak azon kérdéssel felelnék, hol vette magát az első b u j a k ó r , s most mégis ragály által terjed, ezen dolgok már a természettudósok kutatásain túl esnek (! ?) A kanyaró ragályos kórterményei pedig fellelhetők a vérben, légzett légben s bőrpárájá-ban; tehát közvetlen érintkezés nélkül is átültethetik a kanyaró , sőt Panum állítja, hogy egészségesek ruháján mérföldekre lehet vinni a fertőző anyagot, a nélkül, hogy hatályossá-gából valamit vesztene.
Hogy ez így van, azt a kórodai észlelés is bizonyítja, mert ■ soha nem kellett több gyermeket egyszerre elkíilönözni, hanem egymás utáns még pedig ágysorozat szerint átugor-ván a ragály az egy éven alóli gyermekeket.
Egy családnál 4 gyermek egymás után feküdt kanyaróval, és én az 5-ik egy éves gyer-mek elkülönzésére figyelmeztetém a szülőket; az anya válaszolá, hogy azt nem teszi: ha már a többi szenved, hadd essék túl rajta a kicsi is; azonban az anya kívánsága nem teljesült, mert a kicsi még ez ideig sem kapta meg a kanyarót.
A kanyaró után hátramaradt vagy föllépett kórbántalmak, kivéve a hurutosokat:
Egy Noma a lehámlási időszakban fejlődött, meghalt. Négy Caries maxillae, 3-nál az üszökös részek eltávolíttatván, meggyógyultak , egy meghalt. 3 gümőkór. 4 tüdőlob meggyógyultak.
1. Varicella 18 napra a kanyaró után, tehát 2 0-ból csak 7 gyermek esett áldozatul az idén kanyaró járványban.
Jelenleg nincs czélom a kanyaró jelzésébe, mi úgy is mindnyájunk előtt ismeretes, ereszkedni. Csupán ez idei kanyaró-járvány minőségét s általam megfigyelt egyes eseteket,
mint különösségeket kívánom előadni, s statistikailag, bár kevés számmal kimutatni.
A kanyaró fellépett Pesten május hó derekán, s még e hóban csak jelentkezett a pesti
M. Orvosolt és Termég2etvizsgálók. 19
szegény gyermekkórodán, növekedett junius hóban, s már ekkor megfordult 49, s még ma-gasabb fokra hágott julius hóban a járvány 61, augusztus hóban alább hagyott, 19-re esett, s jelenleg csak szórványosan jő elő. Ugyanazon időben t. i. junius és julius hónapokban a kórodába is beköszöntött a járvány s meglepetett 31 beteg, részint bujakórosak, részint gör- vélyesek s néhány más heveny betegségből felüdült gyermekek. Magán gyakorlatomban észlelésem tárgya 35-re rúg, tehát összesen csak 206 számmal rendelkezhetem.
A mi a kort illeti, féléves kisded egy sem, félévestől egy évig csak 14 gyermek lepe- tett meg, tehát állíthatom, hogy egy éves gyermekek legkevesebb hajlammal bírnak ezen anyag felvételére. Legtöbb esik 1-től 7 évéig 157, ezen felül 10 évig 45.
A mi a ragály haladását illeti : nem tapasztaltam, hogy egyszerre több testvér meg- támadtatott volna; de igen azt, hogy midőn a láz az egyik testvérnél alább hagyott, s a vörös foltok halványultak, akkor kezdődött a másiknál a támadási időszak ; innen van, mi-szerint máig is sokan állítják, hogy a ragály leginkább a lekorpádzási (vedlési) időszakban eszközöltetik, azonban elfogadván a támadási folyamat fogalmát, bizton állíthatjuk a ragály felvételét már a virágzási korszakban.
8) B ő k e Gyula tr. a külhangvezeték csontos részének miképeni megcsontosodását, érdekes kórbonctani mutatványok mellett tárgyalta.
Dr. Bő k e Gyula fülorvos Pesten, a külhangvezeték csontos részének (meatus osseus audit ext.) miképeni megcsontosodásáról gyermekeknél, boncztani készítményekre támasz-kodva, ezen rendes élettani lefolyást, eltérőleg az eddigi nézetektől fogja fel.
A külhangvezeték t. i. egyéves gyermekeknek mellső és alsó falában még nem csont, hanem áll az egy porcz darabból, melyhez ruganyos kötszövet által a hangvezeték maradandó porczos része rögzített.
Kölliker az egész hangvezetéket a már újszülöttnél szilárd csontból álló dobgyürűből származtatja. Ezen felfogás értekező szerint hibás, mert először nem az egész hangvezeték porc, hanem felső és hátsó fala már akkor is csontos, és áll a halántékcsont pikkelyének víz-szintes hajlásából, és csak a mellső és alsó fal porczos; —-másodszor ezen fal nem képződik a dobgyürűből, hanem a fentemlitett porczdarab elsatnyulván, helyébe csont lép.
Ezen csontosodásnak két kiinduló pontja van, melyek a ruganyos kötszövet mellett találhatók, és pedig egy mellső és hátsó, innen tehát kívülről a csontosodás befelé a
Ezen csontosodásnak két kiinduló pontja van, melyek a ruganyos kötszövet mellett találhatók, és pedig egy mellső és hátsó, innen tehát kívülről a csontosodás befelé a