a magyar országgyűlés felsőházának elnöke
S
okan, kik a modern állam és ebben különösen a parlam entarizm us krízisével foglalkoznak, egy lényeges dolgot tévesztenek szemük elől és ez az, hogy a modern állam feladatköre többé m ár nem a régi állami feladatkör.
A felügyelő és rendőri állam ma teljesen átváltozott m unka és rendező állammá. Ma nemcsak jogállam ról beszél
nek — de gazdasági államról is. Az állam m aga is m unkaadó több területen. A socialis politika tág területén kell meg
jelennie. A községek régi községi városi szegényházából ma m ár kialak ult az állami aggkori, betegségi biztosítás, a m unkanélküliek ellátásának kérdése. M eghatározza az állam a m unkaidőt, védelmi eszközökről gondoskodik a gyöngék érdekében, streikeket szabályoz stb. Állami gon
dozás alá veszi az egészségügyet, tudom ányos intézete
ket, levéltárakat ta rt fenn, védelmezi a szabadalm akat, rendezi a be és kivándorlást. Minő kibővült feladatkör ez a régi állami feladatkörrel szemben. Belátható, hogy a régi módszerekkel ma m ár nem lehet a modern állam nak dolgozni.
A régi ekék helyett ú j m otorokra van szükség és épen ezért a m ai parlam enti rendszer csak akkor tu d megfelelni igazi hivatásának, ha az állam nak e kiszélesedett feladatkörét képes is hatékonyan ellenőrizni. Akkor tu d megfelelni, ha a feladatkörök kiilönfélesége d acára is képes megteremteni azt a concentratiot, mely elengedhetetlen követelménye a p a r
lam enti rendszer sikeres működésének. Ezért vált helyes jelszóvá a német irodalomban a „Rationalizm us der Parlam entsarbeiten.“
Nem szabad tehát csodálkozni, hogy ily politikai hely
zetek fölismerése u tán a parlam enti krisis kedvelt jelszavává vált nemcsak a publicistáknak, de a komoly közjogi irodalom
96 WLASSICS GYULA BÁRÓ
is folytonosan foglalkozik a legkülönbözőbb tervekkel, a m elyekkel a m ai állam viszonyainak megfelelőleg kellene m egoldani a törvényhozási problém át. Azt a problém át, hogy egyfelől m ilyen kellékekkel kell bírnia a törvényhozó testü
leteknek abból a célból, hogy minél tökéletesebb legyen a törvényhozás m unkája. Másfelől minél hatályosabb legyen a legkom olyabb ellenőrzése azoknak, a kiknek komoly fele az állam i berendezés sarkalatos törvénye. Lehetnek, vannak és voltak idők, m időn egy nagy zseniális erő, kiben a nem veszélyesebb a társadalm i osztályok leigázására törekvő szin
dikátusi dictatu ra, m elynek gyakorlati szörnyűségét mi m a
gyarok a bolsevizmus ala k jáb a n m ár végigszenvedtük. Míg a m odern állam i fejlődés jobbat nem tud létrehozni, a parla*
m entáris rendszerhez ragaszkodnunk kell, de a rendszer hibáinak kiküszöbölésével erélyesen kell foglalkoznunk. A mai állam követelm ényeinek megfelelőleg a parlam enti ren d
szert úgy kell reform álni, hogy ennek a reform nak az alkot
m ányos és egyéni szabadságok áldozatúl ne essenek — de azért a mai állam feladatait úgy teljesítse, hogy a gyengék az erősek áldozataivá ne váljanak.
Mi m agyarok törhetlenül ragaszkodunk történeti alkotm á
nyunk szellemének megfelelőleg a parlam entáris rendszerhez.
Azt senki sem v o n hatja kétségbe, hogy m időn az ideig
lenes jellegű nemzetgyűlés m egszüntette az egy kam arás rendszert és életbeléptette a két kam ara rendszert a jog- történeti traditio szellemében já rt el. A legelhibázottabb
lé-WLASSICS GYULA BÁRÓ 97 szobatudós m unkája, nem feudális vagy patrim oniális rend
szer alkotása, nem állam fői kegy egyoldalú ajándéka.
Minden nemzet, mely a törvényhozó testület kettős szerkezetét alkotm ányában m egvalósította, ezt részint köz
vetlenül, részint közvetve Angliától kölcsönözte. Esmein Franciaország nagynevű közjogásza hírneves alkotm ányjogi m űvében azonban kijelenti, hogy ez a m agyar kétkam ara a közvetlen népképviselettel, hanem szerveztek különféle összeállításban és hatáskörrel egy m ásik testületet, melyet ha választott tagokból állana. Ezért a tiszta szenátusi rendszer nézetem szerint nem felel meg azoknak a követelményeknek.
Aktuáli« problémák II.
9 8 WLASSICS GYULA BÁRÓ
m elyeket a kétk am ara rendszernek a törvényhozás alapossága érdekében be kell töltenie. Az azonban nagyon helyes, hogy a választási elvet a mi törvényhozásunk a felsőház össze- alkotásában m egtartotta, m ert kivéve a csekélyebb számú kinevezetteket az egyes közjogi, közművelődési, gazdasági stb. csoportok szerint az érdekeltek választására bízta, kik legyenek tag jai a felsőháznak. A választás elvét kiterjesz
tette még az örökös főrendiházi tagsággal felruházott csa
ládokra is. Elm ondhatjuk, hogy am i felsőházunk nagy
jáb a n m agában foglalja m indazokat az elemeket, kiknek közrem űködése nélkülözhetetlen a törvényhozás m unkájában.
Az alkotás nem szürke elmélet eredménye, nem valam i elvont doctrinür rendszer kifejezése, vagy szolgai utánzás, hanem történeti alko tm án yu n k n ak megfelelő céltudatos helyes alkotm ányreform .
Felsőházunk szervezete a legélénkebb érdeklődést kel
tette hazán k h a tá rain túl is. Már is a parlam enti reform m al foglalkozó tudom ányos irodalom ban is hangok emelkedtek, m elyek a parlam enti reform ú j ty p u sát lá tjá k a m agyar
latlan szenvedélyeskedő túlzásoktól. A legerősebb k ritik a hangzik el a felsőház term ében a nélkül, hogy fölidézné lényegtelen m ódosításokkal szerény nézetem szerint nem szabad feltartóztatni a törvényhozási ügym enetet. Reá kell m utatni m inden h iányra, figyelm eztetni kell a korm ányt
.
WLASSICS GYULA BÁRÓ 9 9
a rra , hogy minél alaposabban készítse elő jav aslatait és adjon kellő időt arra, hogy a javaslatokhoz még a törvényhozás elé terjesztés előtt az érdekelt körök, a tárgy szakemberei, sza k
test ületei m egnyilatkozhassanak és különösen óvakodjék a korm ány attól, hogy elham arkodott törvényjavaslatok keriUjenek az országgyűlés elé. Ily módszerrel elkerülhetők az apróbb hibák, de mentsen Isten attól a törvényhozási üg y menettől, hogy a két kam ara rendszerben a felsőház abban találná feladatának teljesítését, hogy lényegtelen m ódosítások kedvéért m egakassza a törvényhozási procedura menetét. H a egy felsőház ebben m erítené ki feladatát, úgy ham ar lehe
tetlenné is válnék, m ert hisz nincs az a törvényalkotás, m elyen kiegészíteni valót nem lehetne találni. A legtökéletesebb codificatioban is mindig találh atu n k még tökéletesebb k i
fejezést vagy berendezést. Komoly ok nélkül conflictusokat a két ház között nem szabad felidézni — de viszont ha a felső
ház m ár bizottságában úgy találja, hogy a képviselőház által elfogadott törvényjavaslat kellő kijavítás vagy kiegészítés nélkül nem felel meg annak a hivatásnak, mit az illető tör*
vénynek be kell tölteni, követelje teljes eréllyel a k o rm án y tó l hogy járu ljo n hozzá a javaslat visszaküldéséhez. Nincs semmi kétségem, hogy minden korm ány, mely nem ak ar céltalan conflictusokat előidézni, beleegyezését ad ja a visszaküldés
hez és ekkor a többséget vezető korm ány gondoskodik is
szerre is, mert a felsőháznak egyenesen kötelessége bebizo
n yítani azt, hogy a szenvedélyesség indokolatlan személyes
kedő módszere nem egyjelentőségű a komoly eréllyel.
Ha a felsőház oly elemekből áll, kik igazi értékei és tekin
télyei a nemzet életének, úgy ezek erkölcsi súlyuk erejével nagy hatást gyakorolnak. A korm ány gondosabban készíti elő javaslatait ha tu dja, hogy az ország legnagyobb szaktekin
télyeinek szigorú b írálata fog ítélni a javaslatok sorsa felett.
TARTALOMJEGYZÉK.
Oldal.
Berzeviczy Albert: Bevezetés ...
A m agyar csoport körlevele ... 11
A körlevélre beérkezett válaszok és hozzászólások: Albrecht Ferenc ... 15
Buza László ... 23
Földes Béla ... 25
G ratz Gusztáv ... 29
Gyöm örey G yörgy ... 34
Haendel Vilmos ... 42
barabási K un József ... 46
Lakatos G yula ... 49
Lukács G yörgy ... 54
M attyasovszky Miklós ... 59
vitéz Moór G yula ... 64
Niamessny Mihály ... 6?
Polner Ödön ... 73
Radisics Elemér ... 76
Rakovszky Iván ... 85
Szandtner Pál ... 92
Wlassics G yula báró ... 95