V. b. t. t. ny. miniszter
K
étségtelen az, hogy a parlam entáris rendszer ellen sűrű p a naszok hangzanak és hogy a parlam entarizm usnak tek in télye bizonyos m értékig megingott. Arról azonban szó sem lehet, hogy a parlam entáris rendszer túlélte volna m agát, hogy teh át azt a közügyek intézésének más rendszerével kellene felcserélni. — De igenis szükség v an arra, hogy a parlam entáris rendszer hiányosságait pótoljuk, azt reform okkal a v ál
tozott viszonyok követelményeihez idom ítsuk és ekképen a parlam entáris rendszert, am elynek an n y it köszönünk, s am elynél jobbat nem ism erünk, újból tekintélyhez ju ttassu k és időállóvá tegyük.*
A parlam entáris rendszer egyik kinövése a párt fractio- narizm us, a p árto k szerint való beteges széttagolódás, szétfor- gácsolódás, elaprózódás. Lépten-nyom on látju k , hogy másod- és harm adrangú célok érdekében külön politikai p árto kat alak ítan ak , holott sokkal helyesebb ilyen különleges célokat valam elyik nagy politikai p á rt program m jába harm onikusan beilleszteni, am ely úton ezek a célok inkább is ju th a tn a k érvényesüléshez, m ert hiszen a nagy politikai p á rt könnyen korm ányra kerülhet, am ikor is m ódjában lehet a p á rt prog- ram m pontjait m egvalósítani.
Egészséges parlam entáris élet voltaképen el sem képzel
hető politikai váltógazdaság nélkül. Ez a rendszer az, amely mindig ú jab b gondolatokat visz bele a parlam enti életbe és m egóvja a politikát a megmerevedéstől. Ez a politikai
váltó-* Szerzőnek az Interparlamentáris Unió 1928. augusztusi berlini konferenciáján elmondott beszéde.
LUKÁCS GYÖRGY 55 gazdaság szinte m intaszerűen érvényesül a nagy angolszász társadalm akban- A ngliában és az Északam erikai Egyesült- Államokban, am elyekben két-három történelm i párt, am elyek m indegyike a nemzet széles rétegeit átfogó egyetemes politi
kai program mot tud n y ú jtan i, váltakozik a poHtikai hatalom gyakorlásában, anélkül, hogy a hatalom ban való ez a v álta
kozás az állam i élet m egrázkódtatásával vagy épen az állam létérdekeinek veszélyeztetésével járn a. Az egészséges politikai váltógazdaság érdekéből teh át olyan választó rendszer k ív á egészen kicsinyes célokat tűznek lobogójukra és ezek jegyé
ben elkeseredett harcokat folytatnak egymással, amely harcok rövid életű koaliciós korm ányokat eredm ényeznek. Épen szerint intézményesen biztosítani a korm ány állandóságát, vagyis határozottan függetleníteni a korm ányt a parlam ent
ar-56 LUKÁCS GYÖRGY dem okrácia alapelveivel, azonban ellentm ond a népképvi
selet intézm ényében kifejezésre jutó an nak a gondolatnak, a parlam enti élet színvonalának alábbszállását előm ozdította a parlam entek fokozódó dem okratizálódása is, nevezetesen az a körülm ény, hogy a választójog széles kiterjesztése révén a parlam entek a k u ltú ra és politikai érettség alacsonyabb fokán álló néprétegek befolyása alá kerültek. Minthogy a széles néprétegek általános politikai műveltsége tényleg nem olyan fokú, hogy a politikai pártok program m jának meg
ítélésére, az állami és a nemzeti életre gyakorolt befolyá
suknak kellő mérlegelésére képesítene, — erőteljesen fel kell karolni az állam polgároknak tervszerű nevelését a közéletre, hogy így kellő politikai műveltség, egészséges közéleti fel
hozói hivatáshoz szükséges tudás, tap asztalat és ítélőképes
ség birtokában vannak. Ezek szerint a szempontok szerint
LUKÁCS GYÖRGY 5 7
kellene a passzió választójogot bizonyos m inősítéshez kötni és tágítani azon a különben tag adh atatlan ul tetszetős elven, hogy választható az, aki választó.
U gyancsak a parlam ent színvonalának emelése érdeké
ből van szükség a szakszerűség növelésére a parlam entben.
A törvényhozás a legkülönbözőbb köz- és nemzetközi jogi, kulturális, szociális és közgazdasági kérdések szabályozásá
val foglalkozik. Hogy m indezeket kellőleg elvégezhesse, ahhoz szükséges, hogy saját tag jai között megfelelő szám
ban legyenek szakképzett egyének. Minthogy pedig a nép- képviseleti k am arára nézve ezt intézményesen nehéz bizto
sítani, legalább is a m ásik k am arára (senatusra) nézve szer
vezetileg kell gondoskodni arról, hogy szakszerű elemek nagy számmal foglaljanak benne helyet. E részben a m egreform ált m agyar felsőház sok tekintetben m intául szolgálhat. Ezen
felül intézményesen kell azt is biztosítani, hogy a p a rla m enten kívüli legavatottabb szakkörök és szakem berek tanácsaikkal a parlam ent rendelkezésére álljanak.
Ugyancsak a szakszerűség érdekében ajánlatos lenne az olyan tárgyalási mód, am ely szerint a törvényjavaslatoknak csupán általános v itá ja folyjon le a parlam ent plénum ában, míg a részletes vita a beadott összes m ódosításokkal együtt a parlam ent szakbizottságaihoz utaltatnék. A módosítások azután a szakbizottságok javaslataival ellátva kerülnének vissza a plénumhoz, amely a szakbizottságok javaslatai fölött a többségi s esetleg a kisebbségi előadó m eghallgatása mellett vita kizárásával egyszerű szavazással döntene. Ezzel el lehetne kerülni az elham arkodott rendszertelen módosítások veszélyét, a plenáris részletes vitát pedig fölöslegessé tenné az e tekintetben sokkal megfelelőbb szakbizottságokban folyó beható és szakszerű vita, a végeldöntés joga azonban ezen rendszer mellett is m egm aradna a plénum nál. Mindez a nagyobbfokú szakszerűség m ellett időm egtakarítást is jelent.
A parlam entarizm us b a ja in ak gyógyítását előmozdít
h a tja a nagyon megsokasodott parlam enti feladatok egy részé nek áth árítása okos m unkam egosztással a helyi önkorm ány
zatra. Különösen olyan állam okban lehet ennek jótékony
58 LUKÁCS GYÖRGY
hatása, am elyekben a helyi önkorm ányzat természetes gyö
kerei m egvannak. Ilyen állam okban az eleven önkorm ány
zati élet a nemzeti közvélemény k ialak ításáb an is előnyösen m űködhetik közre, valam int a parlam enti m űködésnek is valóságos előkészítő iskolájává fejlődhetik.
Végül nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy a p a r
lam ent tekintélyét mi sem ro n tja jobban, m int hogyha ere
detének törvényességéhez szó fér. A választási korrupció egyfelől, a választási agitáció dem agógiája másfelől: egyarán t rombolólag h atn ak a parlam ent tekintélyére. A parlam en
tarizm us ezen kinövéseivel szemben különösen két intézm ény szolgálhat hathatós garancia gyanánt: a titkos szavazás és a pártatlan választási bíráskodás. Ami az utóbbit illeti, részem
ről a parlam entet m agát a választási bíráskodásra egyáltalá
ban nem tartom alkalm asnak. Még rendes bíróságoknál is m egfelelőbben tu d ja azonban ezt a nehéz feladatot a köz
jogi kérdésekben speciálisan jártas közigazgatási bíróság betölteni. M agyarországon a közigazgatási bíróság m inta
szerűen teljesíti ezt a néhány év óta reá ruházott feladatot.
Részemről — a gyakorlatban szerzett tapasztalataim a la p ján is — a fentiekben egészen röviden előadottakban látom azokat a főbb szem pontokat, m elyek szerint az egyes parlam entek a saját különleges viszonyaiknak megfelelő módokon a parlam entarizm us közism ert b a ja it sikeresen orvosolhatják. Annál inkább hiszem, hogy a parlam entáris rendszer korrektivum ait meg lehet találni, m ert hiszen a legveszedelmesebb kinövést, a beszédes és a technikai obstruk- d ó t, a parlam enti eljárási szabályok megfelelő szigorítása révén m ár m ajd m inden parlam entnek sikerült kiküszöbölnie.
H a ezt a legkonokabb ellenségét sikerült a parlam entariz
m usnak legyőznie, kétségtelenül diadalm askodni fog egyéb ellenségein is.