Zalavármegye főispánja, volt nemzet
gyűlési képviselő
M
ielőtt hozzászólnék a h atározati javaslat egyes pontjához,— m iután úgyis nem ann y ira az elméleti, m int inkább a gyakorlati élet tap asztalatai a la p já n kéretik tőlem a hozzá
szólás, — engedtessék meg nekem előrebocsátani a régi poli
tikai tudom ánynak azt az álláspontját, hogy az általános, dogm atikus politikai igazságokhoz való alkalm azkodás elveit az egyes nem zetekre nézve nem lehet egyform án m egállapí
tani, teh át azokból az egyes nem zetekre általános szabályo
k a t sem lehet levonni.
A h atározati jav aslat 1. pontjához, mely szerint
I. Szükségesnek véli az Interparlam entáris Unió, hogy m ind a parlam entáris korm ányzatnak, m ind pedig m agának a korm ány m űködésének nagyobb állandóság biztosíttassék és pedig a korm ány tag ja in a k m eghatározott időre szóló k i
nevezésével (Egyesült Államok és Svájc példája) illetve oly választói rendszer elfogadásával, e mely m egakadályozza p árto k n ak elaprózódását és oly határozott többség keletke
zését biztosítja, am ely többség egyúttal kifejezője a választók zöme a k a ra tá n a k : legyen szabad előadnom azt a meggyő
ződésemet, hogy m ind magához a parlam entáris korm ány
zathoz, mind pedig magához a korm ány működéséhez tén y leg a nagyobb állandóság biztosítása feltétlenül szükséges.
És pedig egyrészt azért, m ert az egyes korm ányok által ki
jelölt célok és elvek végrehajtásához, általáb an hosszabb idő szükséges és főleg szükséges ez az állandóság az állam ok külpolitikai tevékenységénél, m ert a folytonosan fellépő politikai váltógazdaság m ellett az állam ok a többi állam ok
hoz való viszonyaikat a folytonos korm ány és parlam enti
GYÖMÖREY GYÖRGY 35 parlam entarizm us fentebb k ifejtett elveivel összhangba hozni képes lesz. Ilyen korrektivum ként kínálkoznék a korm ány politikai felelősségének szűkebb körre vonása akként, hogy a politikai felelősség kérdése csak bizonyos és az állam életé
nek alapvető elhatározásaira az ú. n. állam i alaptörvén yek kel szabályozott kérdésekre (pld. állam form a), valam int az állami főhatalm aknak egymáshoz való viszonyának újbóli szabályozására és általáb an egy-egy nemzet sorsdöntő (háború és béke) ügyeiben k ife jte tt és tervbe vett tényke
dések és állásfoglalások elbírálására szorítkoznék.
O ly választói rendszer m eghatározása, am ely m egaka
dályozhatná a párto k elaprózódását és oly határozott több
ség keletkezését biztosíthatná, am ely többség egyúttal ki
fejezője lehetne a választók zöme a k a ra tá n a k : m inden állam általános emberi eszme szolgálatában közrem űködni képesek legyenek, vagyis az ak tív választói jogosultsággal b íróknak kellő politikai ítélőképességgel és érettséggel, továbbá k i
a la k u lt erkölcsi felfogással kell bírniok.
36 GYÖMÖREY GYÖRGY
kolt politikai felfogással, hogy a szavazás titkossága alk al
mas arra, hogy az egyént a köz iránti kötelesség és felelős
ség érzete alól felmentse, foglalkozni nem kívánok, m ásrészt nem fejtem itt ki bővebben azt sem, hogy a titkos szavazás mellett sem lehetnek az eddigi m ódszerek szerint a válasz
tási visszaélések teljesen kiküszöbölhetők. Egyébként itt legyen szabad utalnom a volt Nem zetgyűlésben a választó- választási rendszerek fejlődését ez a rendszer általánosabb, esetleg a lajstrom ba felveendő jelöltekre nézve bizonyos territórium hoz kötve való korlátozása fogja jellemezni.
GYÖMÖREY GYÖRGY 3 7
Ezt én úgy értem, hogy ez a rendszer akként lesz kom binálva, illetve korrigálva, hogy a lajstrom ba felveendő
jelöltek kiválasztását illetőleg, egy-egy választókerület bizo
nyos számú választója, vagy az illető lajstrom nak a helyi pártja, kijelölési jogot fog nyerhetni az illető megye, vagy törvényhatósági városra nézve a lajstrom ba felveendő jelöl
tek személyére vonatkozólag. De itt meg viszont azt is kellene legáltalánosabban a politikai érvényesülésnek is.
A társadalom ban pedig az egyéneknek különböző s főleg vagyoni erejük által is tám ogatott nagyobb súlya term észet
szerűleg érvényesül a társadalm i jellegű testületek a k a ra tá nak a keletkezésében, am ely társadalm i alakulatok politikai m egnyilatkozása a legtöbb esetben egységes.
Azonban, hogy a vagyoni erő az állam i a k a ra t létre
jöttében érvényre ne emelkedhessék s az állam az anyagi érdekeltségek színvonalára játékszerré ne sülyedhessen és a nagy közgazdasági szervezetek ne befolyásolhassák az álla
mok elhatározásait, ahhoz m indenekelőtt az állam i közgaz
dasági életnek helyes és olynemű és általános szociális ta r talomm al m egtöltött irán y ítása szükséges, amely m ellett az állam háztartásnak m inden befolyástól m ent függetlenítésé?
vei, egyrészt az állam legyen m indenkor a közgazdasági élet irán y ító ja, másrészről az országnak bárm ely fejlett köz
gazdasága az egyéni és politikai szabadságot, — főleg azokét, ak ik élethivatásuknál fogva a kapitalista gépezet szolgá
latáb an állanak, — ne veszélyeztethesse.
38 GYÖMÖREY GYÖRGY
Á ltalában, m int m ár említettem , a kérdés helyes meg
oldását az a célszerű szociálpolitika biztosíthatja, am ely a kapitalisztikus nagy üzem ek kinövéseinek hatalm i és gazda
sági ellensúlyozásaként az egyéneket, azaz természetes sze
m élyeket, m unkástöm egeket védő rendszabályokat léptet életbe.
III. A jav aslat 3. p o n tjáb an foglaltakat szintén csak helyeselni lehet. Mégis a m agam részéről a külön tanácsadó szervek létesítését feleslegesnek tartom . Az állam részére ilyen tanácsadó szervek adva vannak. Ugyanis az állam tudom ányos intézetei (egyetemek) bárm ely szakhoz tartozó kérdésre kellő tárgyism erettel b írh atn ak .
den törvényjavaslathoz előzőleg az önkorm ányzatok hozzá
szólása?
IV. A jav aslat 4. p o n tjá t illetőleg nem csatlakozhatom ahhoz az állásponthoz, hogy a parlam ent és a közvélem ény közötti szorosabb együttm űködés a parlam enti ellenzék hivatalos elismerésével volna biztosítható. Mert ezáltal, néze
tem szerint, az a veszély is fennforog, hogy a parlam enti
A referendum rendszer lényegével való foglalkozás hazánk jogtörténelm i m ú ltját és az utasítások rendszerével
GYÖMÖREY GYÖRGY 3 9
volt érvényben követ utasítási jog alak jában , am elyet a tudom ányos irodalom „kötelező referendum “ néven ismer.
Ezzel ellentétben áll és nézetem szerint a képviseleti lehetőség, hogy alkotm ányváltoztatást indítványozhassanak s a fölött népszavazást kívánhassanak. íg y könnyen alkalm as lehet a képviselet tekintélyének a m egtám adására és az állami komoly a k a ra t létrejöttét h átráltatja.
Á ltalában az a meggyőződésem, hogy ilyen referendum rendszereknek inkább van helye szövetséges állam okban, mint egységes nemzeti állam alakulatoknál, m int pl. hazánk történetéből is láthatju k. A követutasítási jog ugyanis mint alkotm ánybiztosíték szerepelt az osztrák császárság be
olvasztási törekvéseivel szemben a nemzet alkotm ányát féltő gonddal őrző és alkotm ány védő szerepet teljesített v ár
m ány pajzsának, m entsvárának, szentélyének“ nyilvánítja.
És pedig vissza kell térn ü nk nem teljesen abban a m érték
am ely úgy a m unicipium ok, m int a nem zetek egyetemes
milag rendezett választógyűlések a mesterségesen előkészített választói hangulatok hatása mellett.
A várm egyei követküldési rendszerre való visszatérésnél önkéntelenül a közvetett választási rendszerre kell gondol
nunk. Amikor is a törvényhatóságok tag jai m ajd egy, m ond
ju k általános, de nem titkos választási eljárás ú tjá n válasz
tatn án ak , a törvényhatóságok pedig ak ár titkos szavazással, m egválasztanák az országos képviselőket, m int ahogy most a főrendek választása a törvényhatóságok részéről történt.
Itt is érvényesülnie kellene azonban annak, am it a lajstro- mos választói rendszernek bizonyos helyi territórium ra való korlátozására nézve előadtam , hogy itt olyan cautélára volna szükség, hogy országos nevű egyéneket is beküldhessenek és be is k ü ldjen ek a törvényhatóságok az országgyűlésbe, a parlam entbe.
A „public hearing4' rendszernek a parlam enti bizott
ságokkal kapcsolatban való m egvalósítása kétségkívül helyes, de csak akkor vezethet célhoz, ha az nem tisztán ak ad é
m ikus jellegű, hanem gyakorlati jelentősége is van, — értem ezalatt azt, hogy m inden komoly törvény jav aslat és m inden komoly hozzászólás alapos elbírálásban részesül.
V. A javaslat 5. p o n tjá t illetőleg elvileg teljesen helyes
nek tartom , hogy a parlam entek teherm entesítése oly módon tö rténjék, hogy feladatkörének egy része a parlam ent m ellett m űködő autonom hatóságokra átruháztassék.
A kérdés gyakorlati m egvalósítását illetőleg azonban nagyon nehéz a kérdésre válaszolni. Két kérdés állhat itt
GYÖMŐREY GYÖRGY 41 lenni a parlam ent bizonyos számú tag jain ak és pedig oly m értékben, hogy ennek az autonom hatóságnak a döntései éles ellentétben ne lehessenek a parlam ent elhatározásaival, m ert különben ez külön állam lesz az állam ban és ellentétbe jut a parlam entarizm us lényegével. A rra nézve azonban, hogy mi legyen a feladatköre, m inden állam ban külön-külön kellene m eghatározni. Pl. egy állam nak gyarm atügyi poli
tik ája, a m ásiknak a m unkáskérdés megoldásra való feladatai stb. róhatn ak különösen sok m unkát a parlam entre, am elyek egy részét erre a hatóságra át lehetne hárítani.
A határozati javaslat hatodik p o n tjáb an foglaltak k ét
ségtelenül alkalm asak arra, hogy a parlam enti vita technikai lebonyolítását tökéletesítsék és az általános jellegű, törvény előkészítő bizottságok m unk ája alkalm as a törvényjavaslatok lelkiismeretesebb és szakszerűbb előkészítésére, de a p a rla ment javaslatm ódosítási jogának a korlátozása an n ak tö r
vényhozási jogát bizonyos fokig illuzóriussá teszi, am ennyi
ben ily form án a törvényalkotás bizonyos fokig nem is lesz a parlam ent kizárólagos joga, hanem az állandó törvény- előkészítő bizottságé és ezáltal a parlam entarizm us elve csorbát szenvedne.
A fentiekben tettem meg a felvetett kérdésekre az észre
vételeimet, am elyekhez még hozzáfűzöm azt, hogy a kér
déssel való foglalkozás felette sürgős és aktuális probléma, am ely addig és oly időben kíván megoldást, hogy a p a rla m entarizm us elfajulásából származó veszélyek az országot m egpróbáltatásoknak és veszélyeknek ki ne tegyék.