• Nem Talált Eredményt

volt országgyűlési képviselő

E

lőre kell bocsátanom, hogy a kitűzött tém ához nagy szkep­

szissel szólok hozzá. A z ' Unió T anácsának határozati javaslata úgy látom abból indul ki, hogy a parlam entarizm us megbetegedésének világszerte fellépő tüneteit általánosan, vagyis ugyancsak világszerte alkalm azandó közös orvos­

szerekkel lehet gyógykezelni. Nézetem szerint ez a kiinduló pont téves. Minden ország parlam entarizm usa a sa já t orga­

nikus nemzeti életéből fakad. E lfajulásának lehetnek világ- áram latokban gyökerező általános okai, azonban aligha ta lá l­

nak olyan orvosszereket, am elyek m indenik nemzet p a rla ­ m enti életében egyform a sikerrel alkalm azhatók.

Azok közé tartozom, akik abban sem tu d n ak hinni, hogy alkotm ányos intézm ények természetes előfeltételek nélkül egyik nemzet életéből a m ásikba átültethetők volnának. A közjog szabályainak az eleven politikai élet ad valódi ta rta l­

m at s így egy szóról-szóra lemásolt alkotm ány is minden nemzet életében más és más politikai eredm ényekre vezet.

Törvényhozóink 1848-ban a belga alkotm ányt vették az akkor lázas sietséggel m egkoncipiált törvények m in tájául és mégis m ilyen más volt a két úgynevezett alkotm ányos királyság parlam entarizm usának fejlődése.

Ha m ár most az alkotm ány írott betűje is más és más eredm ényekre vezet országonként, úgy m ennyivel más ered­

m ényekre fognak vezetni a parlam enti élet azon nvilvánu- lásai, am elyek nem is írott szabályokon, hanem az ú. n. p a r­

lam enti szokásokon alapulnak. íg y pl. a parlam entben jelent­

kező törvényhozói hatalom és a korm ányban megtestesült végrehajtó hatalom egymáshoz való viszonya nem az írott

6 8 NIAMESSNY MIHÁLY

jogon alapul, hanem szabályozza azt azon politikai erő, am e­

lyet e két tényező egymással szemben érvényesíteni tud.

Hogy az alkotm ányos életben jelentkező és egymással sokszor versengő, sokszor szembenálló erők ne okozzanak zavart az állam i gépezetben, az nem anny ira az írott törvény életre éretlenek. A dem okrácia világapostolai büszkén hirde­

tik, hogy Ázsia legsötétebb részeiben is vannak parlam entek, eszközök és hatalom egész teljességének latbavetése.

Valódi parlam entarizm us és valódi parlam entáris élet csak ott lehetséges, ahol többség és kisebbség normális alkot­

mányos mérkőzésben áll szemben egymással, és ahol a több­

ség és kisebbség úgy v á lth a tja fel egym ást a hatalom ban, hogy az állam létét az egyiknek, vagy m ásiknak nem kell a hatalom rendkívüli eszközeivel a politikai ellenfelek ellen megvédeni, hanem a politikai uralom terén való váltakozás nem jelenti az állam létérdekeinek veszélyeztetését is.

Éppen azért egészséges parlam entáris élet csakis ott és csakis addig volt, am íg a szembenálló p árto k at nem végle­

tekbe menő nézeteltérések, még kevésbbé pedig világnézeti különbségek választották el egymástól. Ilyen kérdések nem alkalm asak parlam enti

eldöntésre-NIAMESSNY MIHÁLY 69 Egy egész nemzetnek gondolatvilága, törekvései normális időkben nem változnak meg gyökerükben m áról-holnapra, hanem ezek a fokozatos fejlődés ú tjá t fu tjá k meg. Máról hol­

napra végletekbe való változásokat a forradalm ak okoznak, de ezek éppen azért nem is fogadják be a parlam entarizm ust, sőt egyenesen elfojtják, m ert a parlam entáris élet a fo rra­

dalmi végleteknek eredm ényeit rendesen paralizálni szokta, am int azt a francia forradalom történelméből m egállapít­

hatjuk. Amint a francia forradalm árok d ik ta tú rá ja tért kez­

dett engedni alkotmányos testületek tanácskozásának és h a­

tározathozatalának, nem egy* intézménye a forradalom nak esett áldozatul.

H a tehát a parlam entarizm us világkríziséről beszélünk, úgy ennek oka főként abban van, hogy világszerte nem tu d ták a parlam enti életnek és evvel kapcsolatban az illető állam közéletének azt a szellemi tartalm at megadni, amely egyfelől parlam entáris m egoldásra alkalm as kérdéseket tol előtérbe, másfelől pedig a kérdések m egoldására alkalm as tudott adni. Igen gy akran csak egy-egy nagy kérdésben ütköz­

tek meg: választójog kiterjesztése, védővám vagy szabad­

kereskedelem, ir home rule stb. Egyebekben a pártok vezérei és követői nem is olyan távol állottak egymástól.

Ezért nem történhetett meg ott a pártoknak elaprózó­

dása, amely elkerülhetetlen m indenütt, ahol a pártok nem egyetemes, hanem partikuláris, sőt néha egészen kicsinyes érdekeket tűznek lobogójukra és ezek jegyében elkeseredett harcokat folytatnak egymással.

íg y sajnálattal kell látn u nk a pártok elaprózódását a most nemrég lefolyt német választásokon. A felekezeti, m a­

teriális alapokon nyugvó nagyobb és a sokszor egészen kis­

szerű érdekek alap ján csoportosuló kisebb pártok a szava­

zatoknak hallatlan módon való elaprózódását okozták.

7 0 NIAMESSNY MIHÁLY

Hiszen keletkeztek, am int olvastuk — lucus a non lucendo -— egészen politikam entes politikai pártok is.

N álunk is m ár jelentkeztek ilyen p artik uláris és kicsi­

nyes szempontok szerint való pártalakulások, pl. volt m ár egy ny ugdíjas tisztviselők p á rtja is. Ilyen pártalakulások m ellett lehetetlen parlam entáris életnek kifejlődnie. De ezt viszont meggyőződésem szerint semmiféle kodifikált joggal m egakadályozni nem lehet, m egterem teni pedig ennek ellen­

kezőjét csakis egy egységes nemzeti élet képes.

Éppen azért nem is foglalkozom a határozati javaslat azon részeivel, am elyek technikai term észetű intézkedések­

kel a k a rjá k a parlam entarizm ust megmenteni. De van a kérdésnek még egy fontos momentuma.

A m agyar politikai tudom ánynak kiváló mestere, felső­

h ázunk és közigazg. bíróságunk európai tekintélyű elnöke, báró W lassits G yula többrendbeli cikkeiben szokott éles­

látásával m utatott rá arra, hogy a parlam enti élet átalaku l, m ert m aga az államfogalom, az állam célja is átalaku ló­

ban van.

Helyesen m utat rá arra, hogy a modern állam nem áll többé a laisser faire — laisser passer elvén, m ert az állami feladatok különösen a szociálpolitikával tartalm ilag lénye­

gesen kibővültek. család, a szabad egyesülések, az egyes érdekcsoportok jogai­

n ak és érdekeinek respektálása terén?

A parlam ent ma igyekszik megoldani ezeket az anyagi term észetű feladatokat, azonban a parlam entáris életre semmi­

esetre sem hat jótékonyan az, hogy m inden társadalm i réteg,

NIAMESSNY MIHÁLY 7 1

parlam entekre, am elyeknek legkirívóbb visszaéléseit meg lehet esetleg torolni, de am ely befolyásokat a parlam enti életből egészen kiküszöbölni alig lehet.

Az anyagi érdekeknek ez a kím életlen harca megbont ja azt a szolidaritást, am elyet egymással szembenálló p ártok­

nak is az állam egyetemes érdekei irány ában éreznie kell. választóiknak, helyesebben a m ögöttük álló érdekeltségek­

nek tett ígéreteiket, áldozatokat hozzanak és lefokozzák, vagy egészen háttérbe szorítsák azokat az igényeket, ame­

lyeket osztályaik nevében az állam m al szemben tám asztottak.

De ezek az erős érdekek felett arato tt győzelmek is nem valam ely kodifikált intézm énynek, hanem az illető nemzet önfenntartó képességének, vagyis politikai érettségének vol­

tak következményei.

rendelt szerepet tudok tulajdo n ítani és azokra érdemleges válaszom fejtegetéseimben m ár meg van adva. így a közölt határozati javaslatnak csak egyes pontjaihoz nyilatkozom még egészen röviden.

A korm ányok állandóságát is igen nehéz kodifikáltan előre m egállapítani. Ha egy h elyütt az állandóság hiányáról panaszkodnak, m ásutt a párturalom monopolizálása ellen szól a panasz. Angliában az egészséges parlam entáris

köz-72 NIAMESSNY MIHÁLY

szellem ezt a kérdést is megoldotta. Ma m ár a korm ányok nem a házban b u k n a k meg, hanem — am int Sydney Lord is kiváló m u nkájáb an oly szépen k ifejti — a korm ányzat sorsát a választások döntik el és egyik választástól a másikig a korm ányzat állandósága is biztosítottnak m utatkozik.

Intézm ényesen biztosítani, vagyis határozottan függet­

leníteni a korm ányt a parlam ent többségétől, m egtagadása volna a parlam entarizm us elvének, am int az Egyesült Államok és Svájc vonatkozó intézményei megfelelnek ugyan ezen állam ok dem okratikus alkotm ányának és korm ányzati szellemének, azonban nem a parlam entarizm us követelmé­

nyeinek, mely a parlam ent bizalm ának hiány át lehetőleg azonnal bizonyos gyakorlati következm ényekhez (lemondás, házfeloszlatás) köti. Svájcban és A m erikában viszont más

mészetes gyökerei megvannak. Ilyen adott önkorm ányzati szervek a m agyar törvényhatóságok, különösen a nagy tra ­ dícióra visszatekintő várm egye, ilyen értékes alak u lat az angol önkorm ányzat és a német városoké is. Az önkorm ány­

zat hatáskörének tágítása legalább a partikuláris érdekek összeütközését m itigálhatja és a parlam entek teherm entesí­

tését is előm ozdíthatja. De a legértékesebb szolgálatokat teheti a parlam enttel kölcsönösen kicserélt egym ásrahatás- sal. Eleven önkorm ányzati élet a parlam entet a rra fogja bírni, hogy kontaktusban m aradjon az egészséges, az értelm i­

ségtől vezetett nemzeti közvéleménnyel és viszont az autonó­

mia előkészítő iskolája lehet a parlam entnek. Ez a kölcsön­

POLNER ÖDÖN

a szegedi egyletem tanára

A

d 1.: A parlam entáris korm ányzat abban az értelemben, am int hazájában, Angolországban kifejlett, csak akkor állhat fenn és csak akkor válik be, ha azok az előfeltételek m egvannak, am elyek kifejlődését és megfelelő m űködését lehetővé tették. Amennyiben ezek az előfeltételek nincsenek meg, annyiban a parlam enti korm ányzat nem valósítható meg, vagy nem válik be, s ahol n ap jain k b an a parlam enti korm ányzat csődjéről lehet beszélni, ennek oka épen az, hogy ott ezek az előfeltételek hiányzanak.

A parlam enti korm ányzatnak nélkülözhetetlen előfel­

tételei az egészséges pártviszonyok. Kevés, lehetőleg két nagy párt, m elyek az állam i és társadalm i szerveződés természetes és szükséges elvei közül olykép csoportosulnak, hogy eme pártokon alapuló korm ányzati irányok egym ást megrázkó- dás nélkül felválthassák, m ert csak ily viszonyok m ellett nem faju l el a pártokon alapuló korm ányzat egyoldalú pártérdekű korm ányzattá és másrészt csakis így lehet kikerülni a sűrű korm ány-változásokat és az ezzel járó ingadozást és zava­

rokat.

Hogy pedig ily pártviszony kifejlődjék, az attól függ, hogy m agában a parlam ent a la p já t képező társadalom ban meg van-e a kellő belátás és önfegyelmezés arra, hogy m indenféle különleges elvek és partikuláris részérdekek körül, gyakran csak egyéni hiúság és törtetés által is hajtv a, apró kis pártok, frakciók ne keletkezzenek, hanem hogy m inden különleges elv és p artikuláris érdek az általános elvi alapon álló nagy pártok keretében keressen érvényesülést és kielégülést. Ahol m aga a társadalom nem em elkedett a politikai érettségnek

74 POLNER ÖDÖN

erre a fokára, vagy arról lesűlyedt, ott a parlam enti kor­

m ányrendszer nem m űködhetik jól, ott az valóban csődbe ju t.

A társadalom nak a megfelelő pártviszonyokat m egte­

rem tő politikai érettsége azu tán a parlam entnek kellő önfe­

gyelmezésével kapcsolatos, am ely m egakadályozza a p arla­

m enti életnek elfaju lását is.

Ezért m űködik még m indig elég jól a parlam enti kor­

m ányrendszer A ngliában és ezért közeledik a csődhöz az európai kontinensen m indenütt, ahol a „koalíciók” és

„blokk“-ok rendszere dívik, ahol a pártfrakcionarizm us k i­

fejlődött és ahol a parlam ent apró kotteriák önző verseny­

területévé és törekvő politikusok hiúságvásárává vált.

A pártfrakcionarizm ust és a parlam enti élet elfajzását kétségtelenül nagyban előm ozdította a parlam entek foko­

zódó dem okratizálódása. A k u ltú ra és politikai érettség a la ­ csonyabb fokán álló rétegek befolyása alá k erü lt parlam en­

tek szellemi, erkölcsi és ildomossági színvonala alább szál­

lott, az érvényesülésre törekvő részérdekek és megítélési szempontok m egszaporodtak és e jelenségekkel kapcsolatban a pártfrakcionarizm us s a parlam enti küzdelm eknek d u rva tülekedéssé faju lása szinte vég nélkül terjedt. A b a j eny h ü ­ lése csak attól várható, hogy a politikai jogokkal felruházot­

tak fokozódó bővülését idővel követni fogja e rétegek k u ltu ­ ráltságának és poHtikai iskolázottságának emelkedése és ezzel a társadalm i önfegyelmezés és belátás, am elyen alap u lh at a parlam enti korm ányrendszerhez nélkülözhetetlenül szükséges egészséges pártviszonyok és parlam enti élet kifejlődése.

E nélkül olyan m echanikus eszközök, m int a korm ányok­

nak m eghatározott időre való m egválasztása vagy kinevezése, aligha fog a k ív án t eredm ényre vezetni, m ert az ily korm á­

nyok létrehozatala, ha parlam enti vagy ak ár közvetlen népi választásokon alapulnak, szintén egészségtelen pártviszonyok kifolyásai lesznek, am elyektől egészen alig em ancipálhatnák m agukat.

H a az ily — u. n. prezidenciális korm ányzat, am ilyen az Am erikai Egyesült Állam okban van, beválik, ennek oka szin­

tén az ottani megfelelő pártviszonyokban rejlik, am elyek a rokon angol pártviszonyokkal sok hasonlóságot tün tetn ek fel.

POLNER ÖDÖN 75 Ad 2.-6. E pontokban felvetett javaslatok a parlam enti korm ányrendszer lényegét nem érintik és m egvalósításuk — a parlam enti ellenzék hivatalos elismerésének eszméjétől el­

tekintve — különösebb nehézségek nélkül, lehetőnek és k ív á ­ natosnak látszik.

A „public hearing“ gyakorlata egy és más form ában egyes törvényjavaslatok eseteiben nálunk, p. o. annakidején a közigazgatási reform javaslatnál, választójogi javaslatok ­ nál, a polgári törvénykönyv tervezeténél m áris megvalósult..

Nagyon helyes volna m inden fontosabb jav aslatn ál rendsze­

resíteni.