LAKATOS GYULA

orsz. képviselő

H

ogyha valam ely emberi intézm ényre a k ritik a m ércéjét alkalm azzuk, akkor a relativitás törvényével nagym ér­

tékben élnünk kell. A modern term észettudom ány a rra tan ít bennünket, hogy olyan term észeti törvények, am elyek abszolút hatály áb an az emberiség évezredek óta hitt, csiak relatív érvé­

nyűek. Mennyivel inkább áll ez az eset a szociális élet törvé­

nyénél, ahol az okság szabad hatásai gyengülnek vagy féke­

ződnek az individuális és a tömegpszichológia beszám íthatat- lanságainál fogva.*

Jó-e vagy rossz a parlam entarizm us? Erre a kérdésre abszolút érvénnyel egyáltalában nem lehet megfelelni. Mikor, hol, m ilyen alkalm akkor és végeredményben m iért jó vagy rossz — ez a kérdés!

Nem fogom önöket oly fejtegetésekkel untatni, am elyeket sokszor hallottak, vagy olvastak. Axioma az, hogy emberi intézm ények nehezen ültethetők át egy országból a m ásikba.

Anglia szociális stru k tú rá ja, ahol a parlam entarizm us létre­

jött, alig talá lja meg analógiáját a kontinensen. H a azonban kritikai m ércénkkel az alapig ak aru n k eljutni, akkor a p a r­

lam entáris rendszer bírálatain ál még más reálitásokat is fel kell tárnunk.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a parlam entarizm us nem m int a dem okratikus összetételű, de m int többé-kevésbbé arisztokratikus államok alkotm ány form ája fejlődött ki. Ezért bizonyításra szorul, v ájjon a dem okratikus állam p a rla ­ m entje, szóval az általános szavazati jogon felépített

parla-* Szerzőnek az Interparlamentáris Unió berlini konferenciáján 1928. augusztus 24-én elmondott beszéde.

Aktuális problémák II. 4

50 LAKATOS GYULA

m ent, az emberiségnek ugyanazokat a nagy szolgálatokat fogja-e teljesíteni, m int azt az arisztokratikus parlam ent meg­

tu d ta tenni?

M ásik nagy változás állt be a parlam entnek az állam esz­

méhez való viszonyában. A parlam entarizm us olyan korban jö tt létre, am időn az állam nak m ajdnem kizárólag csak poli­

tik ai problém ákat kellett megoldani. Az állam feladatai azon­

ban az utóbbi évtizedekben előre nem látott módon megsza­

porodtak és kom plikálódtak. Kérdés, v ájjo n meg fog-e felelni a parlam ent ezeknek a rengeteg nehéz és kom plikált gazda­

sági problém áknak?

Nagyon könnyű ezekre a kérdésekre szkeptikus válasszal felelni. A rezignált válasz még sokkal egyszerűbb, am ely szerint a rendszernek m aradnia kell, m ert az emberiség ennél jobbat nem talált fel. Véleményem szerint a válasz inkább igenlő lehet. Én azt hiszem, hogy a parlam entáris rendszer­

nek még hosszú szerepe van a világtörténelem ben. Nem azért gondolom azt, m ert a parlam entet a legjobb törvényhozó tes­

tületnek tartom . Ellenkezőleg.-összes tevékenységei közül a m odern parlam entnek éppen a törvényalkotáshoz való alk al­

m atossága talán legkevésbbé vitán felüli. A m odern életfelté­

telek körülm ényességénél fogva a törvényalkotási technika nehézsége és a szakszerűség követelményei állanak előtérben, úgy, hogy kétségbevonható, v ájjo n az általános szavazati jo­

gon felépült parlam ent alkalm as testület-e a törvényhozási tevékenység legjobb m egoldására?

Az a tevékenység azonban, am elynél az emberiség a p a r­

lam entet még sokáig nem nélkülözheti; egyrészt a végrehajtó hatalom nak, teh át a korm ánynak parlam enti m egalkotása, és a k orm ánynak a parlam ent általi ellenőrzése, m ásrészt a k a p ­ csolat fenntartása az ország közvéleménye és korm ánya kö­

zött, ami dem okratikus állam ban más szervvel, m int a p a r­

lam enttel meg nem oldható.

Még egy harm adik változás is van a parlam entnek a m odern államhoz való helyzetében és ezzel fejtegetéseim tulajdonképeni céljához jutok. Ez a parlam entnek helyzete az állam ban lévő szervezett csoportokkal szemben. A

parla-LAKATOS GYULA 51 m entarizm us fejlődésének első korszaka nem ism ert szervezett csoportokat az állam ban. Ezeknek első megjelenése a 19-ik században a politikai párto k voltak. A 20-ik században ez a fejlődés a társadalom erős szyndikalizálásához vezetett, egy­

részt a vállalkozók szövetkezéseiben, m ásrészt a szakszerve­

zetekben és hasonló alakulatokban. Ezen szervezett csopor­

toknak befolyása a politikai testületekre m indinkább növek­

vőben van.

Az állam ban fennálló ilyen csoportoknak hatalm i szapo­

ru la ta a rra a propagandára vezetett, hogy a parlam ent tagjai, ne a territoriális elv szerint, választókerületekben legyenek megválasztva, hanem egészben vagy részben a különböző tes­

tületek és érdekszövetségek által. Ez a rendi-parlam ent esz­

méje, amely ú jab b an Itáliáb an megvalósult, és amely morpliológiai szempontból bárhol m egkíséreltetik, m indenütt ugyanaz. Az ú jítás m ellett érvül többnyire a rendiparlam ent­

nek a törvényhozói tevékenységéhez való nagyobb alkalm as­

ságát hozzák fel. illetve szavazási kötelesség az egyes polgárt lakhelyén, elkü­

lönítve hivatásának kapcsolataitól függetlenül fogja meg. Az egyes érdekköröknek véletlen helyi elosztása és azoknak összeolvadása az állam területnek ugyanazon pontján, a leg­

erősebb kiegyenlítő tényező az állam ban és a legjobb bizto­

síték arra, hogy oly törvényhozó testület létesüljön, amely a társadalom érdekellentéteit nem élesíti ki, hanem kiegyenlíti.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy m ár az aránylagos sza­

vazatijog is erősíti a szervezett csoportokat az állam ban és egyrészt a pártok felaprózódását, másrészt a parlam entben az érdekellentéteknek kiélesítését előm ozdítja. Ez különösen fontos a köztársaságokban, am elyek nem rendelkeznek a mo­

narchia legfőbb előnyével, amely a pártok felett álló állam ­ főnek kiegyenlítő hatalm ából áll. A legújabb francia törvény- hozás bölcsessége ezt felismerte, m időn elfordult a

listavá-4^*

52 LAKATOS GYULA előnyeit csökkentené, am elyek elvitat hatatlanok. Az első következm ény volna a parlam ent egyes tag jai függetlensé­

gének megsemmisülése. M iután a képviselő a csoportjának kiküldöttje, tehát csoportvezetőségének óhajaihoz kell m agát tartan ia. A parlam ent életre-halálra harcoló particularistikus érdekek küzdő terévé válnék. Az érdekképviseletek képviselői alig fognak felem elkedhetni az érdekellentétek kiegyenlíté­

sének szintjére. Ez azért nyom sokat a latban, m ert az egyes érdekképviseleteket egymástól áth id alh atatlan világnézeti különbségek választják el. A határozatoknál előre nem sejt­

hető meglepetések fo rdu lh atnán ak elő, m ert az egyes csopor­

tok oly kérdésekre, m elyek nem érintik közvetlenül őket, egész véletlenül reagálnának, vagy am i még hátrányosabb volna, ily kérdések, m int kom penzációk, az egyes csoportok egymással való p ak tálására szolgálnak.

Az interparlam entáris uniót a sajtóban világparlam ent­

nek is nevezik. Ez ugyanaz a fogalmi zavar, amellyel a Nem­

nunk, semhogy megengedhetnők, hogy a parlam ent határoza­

tai egymást keresztező és egym ásbafolyó érdekellentétek

egy-LAKATOS GYULA 53 szerű eredői legyenek. A parlam ent addig m arad erős, amíg A ntháusként a földet érinti és a választókat a földnél, lakó­

helyüknél és nem tevékenységüknél fogja át. Ily felfogás a parlam entről azt erős eszközzé tette a legszebb szabadság- jogok kivívására és a legszebb k u ltú rja v a k előm ozdítására.

És ezért ne legyen belőle az összes érdekképviseletek egye­

sült gyülekezete.

In document VÁLSÁGBAN VAN-EAPARLAMENTARIZMUS ? aktuális problémák (Pldal 51-56)