A vizsgálatok és az értékelés módszere

A téma sajátosságából adódóan az értékeléshez is több vizsgálati módszert (interjúkészítés, összehasonlító vizsgálatok, statisztikai elemzés, SWOT) alkalmaztam. Ezeket kombináltam egymással, ezenkívül új elemzési módszert és modellalkotási eljárást dolgoztam

ki.

4.2.1. Statisztikai módszerek

A rendszerezett adatok elemzését és feldolgozását statisztikai módszerekkel végeztem el. A területhasználatban, a mezıgazdasági mővelési ágak használatában bekövetkezett változásokat, valamint azok egymáshoz viszonyított arányát és a területi eloszlásukat jellemzı adatokat megoszlási viszonyszámokkal értékeltem. A viszonyszámok olyan egynemő adatokból kerültek kiszámításra, melyek azonos mértékegységőek csak idıbeni és/vagy területi ismérvek alapján tértek el egymástól. Alkalmazásukkal az egyes mővelési ágak egymáshoz viszonyított arányát és azok területi elhelyezkedését mutattam ki.

A szigetközi állattartó gazdaságok és a vizsgált településeken belüli gazdasági állatok megoszlásának kimutatásához szintén a fent vázolt viszonyszámokat alkalmaztam.

A mezıgazdasági szövetkezetekben végzett vizsgálataim hosszú idısorok elemzését jelentették. Minden idısor tartalmaz egy közép- vagy hosszú távú ingadozást, hullámzást kifejezı, nem szabályos változást mutató, úgynevezett ciklus komponenst, ezért a statisztikában és makrogazdasági elemzések során a hosszabb távot átfogó idısorok esetén van lehetıség és szükség az ún. ciklus-hatás kimutatására, illetve elemzésre. Erre a gyakorlatban kétféle eljárás ismert, mindkettı az analitikus trendszámítás és mozgóátlagolás kombinációjaként alkalmazható.

Az egyik eljárás jellemzıje, hogy az idısor mozgóátlagolású trendértékeibıl kiindulva számítunk analitikus trendet. Ebben a ciklus additív idısor modell használatakor a mozgóátlagolású és az analitikus trend különbségeként adódik, multiplikatív modell

használatakor a két trend hányadosa fejezi ki a ciklus-hatást.

A másik eljáráskor – amelyet a vizsgálataim során én is alkalmaztam – elıször analitikus trendet számítjuk ki, majd az idısor értékeinek és a trend adatoknak a különbségét, a multiplikatív modell esetén a hányadosát képezzük. Az így kapott sor a ciklus-hatáson kívül tartalmazni fogja még a periódusos ingadozást és a véletlen komponenst is. Ezek kiszőrésére alkalmas a mozgóátlagolás módszere, melynek elvégzése utáni maradék maga a ciklus. /Szőcs, 2004./ Sipos (2006) a módszer alkalmazásával kapcsolatban kifejti, hogy használatával hosszútávon érvényesülı összetett hatásokat ragadhatunk meg, és ezáltal tudunk a múltban érvényesült, és részben a jövıre is várható tendenciák segítségével hozzátenni valamit a rövid távú szakmai elemzésekhez.

A bemutatott módszer segítségével az általam felállított, a Közép-szigetközi mezıgazdasági szövetkezetek állatállományára és állatitermék-elıállítására vonatkozó adatbázisban lehetıvé vált trendek és középtávú ciklusok (15-25 éves vagy Kuznets ciklus) kimutatása. A ciklusokat a vágópulyka, a tej és vágómarha kibocsátásnál háromtagú, az állatállománynál öttagú mozgóátlagolással számítottam. A ciklus-hatás vizsgálat során másodfokú és harmadfokú polinóm trendfüggvénnyel elemeztem a változásokat. A kunszigeti vágóhíd vágott sertés kibocsátását harmadfokú polinóm függvénnyel vizsgáltam, a ciklushoz szintén öttagú mozgóátlagot számoltam.

A becslı függvénnyel a vizsgált állati termék termelésének 2008-ig valószínősíthetı tendenciáját is kimutattam.

4.2.2. SWOT analízis

A statisztikai módszerekkel kiértékelt adatok további elemzéséhez (a helyzetfeltáráshoz) a hagyományos SWOT analízis elemzési módszerét is alkalmaztam. A SWOT analízis négy kategóriájában (erısségek, gyengeségek, lehetıségek, veszélyek) csoportosítottam a vizsgált térség állattenyésztésének legfontosabb jellemzıit.

4.2.3. Saját modell-alkotási eljárások

A téma feltárásához sajátos modellalkotási-eljárásokat fejlesztettem ki:

(1) A helyzetértékelési eljárás és modell: Az új eljárás alkalmazásával elvégezhetı egy adott térség mezıgazdálkodásának – a hagyományokon alapuló, a térség sajátosságait is magába foglaló - helyzetértékelési vizsgálata. Az eljárás elsı szintjén a begyőjtött és rendszerezett adatok ciklus-hatás vizsgálatával kimutatható a vizsgált gazdaság, illetve üzem gazdálkodási jellemzıje az adott idıszakban.

A statisztikai elemzés eredményei ezt követıen kiegészültek az elvégzett SWOT analízis erısségek és gyengeségek pontjában feltárt tényezıkkel. Az eljárás következı lépésében összehasonlító vizsgálatokat végezhetı az országos és megyei tendenciákkal, majd az adott térség mezıgazdaságát tárgyaló irodalmak eredményeivel és megállapításaival. Az így felépített összefüggés rendszerbıl levont következtetések – a sokrétő megközelítés eredményeként - tudományosan megalapozhatók. A következtetések elemzési tényezıkre bontásával további vizsgálatok elvégzésére nyílik lehetıség..

(2) Feladat-meghatározási eljárás és modell: Az eljárást az elızı vizsgálati módszer folytatásaként dolgoztam ki. Az eljárás kidolgozásának alapja, hogy meg kell ismerni azokat az adottságokat,

amelyek a gazdálkodást befolyásolhatják. Ezért épül ez az eljárás a helyzetértékelési modellre, azért van kiemelkedı szerepe a hagyományoknak, és a térségi sajátosságoknak. Szerepük nélkülözhetetlen a tájgazdálkodás megvalósításában is.

A helyzetértékelési modell végkövetkeztetéseivel, elemzési tényezıivel kimutatható az adott térég mezıgazdaságának feltételrendszere, megismerhetık a jelenlegi helyzet fıbb problémái, a fejlesztést gátló tényezık. A feladat-meghatározási eljárásban az elemzési tényezık (problémák) megoldása jelenti a feladatot. A feladatok végrehajtásához „megvalósítási lépések” kapcsolhatók. A hozzárendelhetı lépések kidolgozásához az eljárással fel kell tárni és fel kell dolgozni az adott fejlesztési területre vonatkozó országos, megyei fejlesztési terveket, a tájegység fejlesztési stratégiáját. A feladatok megvalósítását célzó lépések kidolgozásába be kell építeni a SWOT analízis lehetıségek és veszélyek pontjában feltárt tényezıket, a térségi szakemberek, gazdálkodók véleményét. A módszerrel rendszerezett adatok, információk, fejlesztési lehetıségek közül az egyes feladatokhoz a módszer segítségével hozzá rendelhetık azok, amelyek kivitelezhetısége az elméleti megalapozottság mellett az empirikus elemeket is tartalmazzák.

(3) Fejleszthetı területek kijelölése és kapcsolatrendszerük meghatározása: Az eljárás alkalmazásához a tudományosan kidolgozott és kivitelezett helyzetértékelés és az erre épülı feladat-meghatározás mellett, a (adott) térség vidékfejlesztési irányainak és eredményeinek ismerete alapvetı fontosságú. A módszerrel kijelölhetık azok a területek, amelyek a fejlesztési stratégiában támogatást kaphatnak, ezáltal a fejlesztés koncentrálódik a támogatott területekre. A fejlesztési területeket úgy kell meghatározni, hogy azok

az adott térség adottságait hasznosítsák, az alapvetı fejlesztési feladatoknak eleget tegyenek, egyúttal a (vidék)fejlesztési stratégiában kijelölt intézkedéscsoportokba is beilleszthetık legyenek. Az eljárás során célszerő felhasználni az országos fejlesztési irányzatokat, a megyei fejlesztési programokat, és a térségi szakemberek javaslatait.

Ezzel együtt szükséges a fejlesztendı területeket úgy kijelölni, hogy azok más ágazatokhoz társíthatók legyenek, azokban is fejlıdést eredményezzenek, új, illetve újszerő feltételrendszereket hozzanak létre.