2.1. A téma aktualitása
A Szigetköz mezıgazdaságát, benne állattenyésztését meghatározó fıbb térségi tényezık:
• a szigetközi táj értéke;
• a térséget ért ökológiai károsodás;
• az ipari beruházások túlsúlya miatt a mezıgazdasági termelés számára kedvezıtlen gazdasági környezet: redukálódott az állatitermék alapanyag-elıállító volumen;
• az állattenyésztés társadalomban betöltött szerepének csökkenése;
• a Szigetköz mezıgazdasági termelését befolyásoló társadalmi-gazdasági tagoltsága (Alsó-, Közép- és Felsı-Szigetköz).
A XX. század közepétıl érzıdtek olyan hatások a térségben, amelyek a hagyományos szigetközi természetközeli, paraszti életvitelt átformálták. Bizonyos stabilizálódás a termelıszövetkezetek ’70-es évekbeli állapotában kimutatható, amelyet azonban a Duna elterelése teljesen új állapotba hozott. Ezt tovább bonyolította a ’90-es évek társadalmi és gazdasági rendszerváltása, a szövetkezeti gazdálkodás gyengülése, ezzel együtt a falvak foglalkoztatás politikájának erıteljes változása. A mezıgazdálkodásban az állattenyésztést érte a legnagyobb átalakulás, amely nem csak a termelési tényezık változásából, hanem a termékértékesítés mennyiségi és minıségi követelményeinek változásából is fakadt, valamint az élelmiszeripari struktúra módosulásának is a következménye. A szigetközi hagyományos foglakozás-struktúra és az ehhez tartozó életvitel
többszörös átalakulása megkívánja azoknak a gazdálkodási tevékenységeknek a keresését, amelyekkel megvalósítható a tájkörzet adottságait hasznosító fenntartható település- és vidékfejlesztés.
A jövıben, a fenntartható agrár- és vidékfejlesztésében az állattenyésztés azáltal válhat kiemelt szerepővé, hogy a hagyományos árutermelı funkció mellett a termelı-szolgáltató, a nem élelmiszer célú termelés (hagyományok ırzése, tenyésztési kultúra ápolása, rekreáció, üdülés, stb.), a tájtermelés-tájgazdálkodás (a környezeti terhelést és a környezetpusztítást csökkentı technológia, a táj értékeinek védelme, környezetfenntartás stb.) feltételeit képes lesz kialakítani és annak lehetıségeit eredményesen tudja hasznosítani.
Az életminıséget meghatározó értékek (mint a természetközelség, tiszta környezet, nyugalom, helyi közösségi élet) megteremtésére nyílik lehetıség, amelyekkel a vidék jellege és a társadalomban betöltött hasznos szerepe hosszú távon fenntartható. Mindez komoly esélyt jelent a vidék, a létrejövı kistérségek és a települések számára a (fejlesztési) kitörési pontok feltárásában.
Az elızıkben röviden vázolt körülmények egyaránt indokolják, hogy tárgyszerően, a körülmények és lehetıségek minél alaposabb megismerésével segítsük megteremteni és kijelölni a szigetközi térségben a tájgazdálkodás, ezáltal a fenntartható vidékfejlesztés érvényre juttatásához szükséges, hiányzó feltételeket. Szükséges a térségben az állatlétszám további drasztikus csökkenésének megakadályozása, a gazdaságok számának stabilizálása, a gazdálkodók és a gazdaságok felkarolása és támogatása, ezek kivitelezési módjának megtalálása. A Szigetközben aktuális azoknak, az állattenyésztésben alkalmazható újszerő hasznosítási irányoknak is a kijelölése, amelyekkel új típusú lehetıségek (szolgáltatások, oktatás,
munkahelyteremtés stb.) társíthatók a térségi állatitermék-elıállításhoz.
2.2. Kutatási célkitőzések
Kutatásaim alapvetı célja a Közép-Szigetközben elıállított állatitermékek termékpályájának értékelése elsısorban az elmúlt másfél évtized változásainak tükrében. További célom a vizsgálati eredmények alapján a Szigetköz vidékfejlesztési stratégiájába eredményesen beilleszthetı és a tájegység állatitermék-elıállításában is hatékonyan megvalósítható fejlesztési területek feltárása.
A téma kidolgozásához a legfontosabb kutatási célkitőzések az alábbiakban foglalhatóak össze:
• A térség állattenyésztési hagyományainak megismerése.
• A térségi állattermék-elıállítás átfogó, általános áttekintése.
• Széleskörő elemzı munkával, elsısorban a Közép-Szigetköz állattenyésztésében, állatitermék-elıállításában jelentkezı változások (1990-2006) tendenciáit kimutatni és értékelni.
• Az általános gazdasági hatások mellett a térségi állattenyésztés alakulásában jelentkezı sajátos, a térségre jellemzı problémák és hatások kimutatása és értékelése.
• Feltárni a térségi állatitermék-elıállítás feltételrendszerét, meghatározni a gazdálkodási realitásokat.
• A térségi gyepterületek vizsgálata (1895-2002), azok jövıbeni szerepének megítélése a hagyományos és/vagy alternatív állatitermék-elıállításban.
• Helyi vidékfejlesztési kezdeményezések feltárása és értékelése. A szigetközi vidékfejlesztési törekvésekben a mezıgazdaság
szerepének megismerése.
• Fejlesztési javaslatok felvázolása és kidolgozása, amelyek az állatitermék-elıállítás fejlesztésén keresztül a térség számára vidék-, terület- és falufejlesztési célokat is szolgálnak.
• A jelenlegi térségi állatitermék-elıállítás feltételrendszerének kimutatásához és a jövıbeni fejlesztési irányzatok kijelöléséhez a módszerek kidolgozása, a folyamatmodellek összeállítása, valamint az összefüggések meghatározása.
2.3. Kutatási hipotézisek
A célkitőzéseknek megfelelıen a téma kidolgozásához az alábbi hipotézisek fogalmazhatók meg:
1. Feltételezhetı, hogy az egész országot jellemzı, az állattenyésztést érintı kedvezıtlen tendenciák a Közép-Szigetközben is hasonlóan alakultak. Az általános tényezık mellett a vizsgált települések állattenyésztésének leépülésében nagy valószínőséggel a térség természeti-környezeti adottságainak a gazdálkodási tényezıktıl független megváltozása is erıteljesen érvényesült. Ezért ettıl függetlenül szükséges vizsgálni az állatitermék-elıállítás hagyományos, térségi formáit, azok alakulását az évszázadok folyamán, jelentıségük változásait és hatásukat az állatitermék-elıállítás struktúrájára. Valószínősíthetı az állatitermék-elıállítás meghatározó szerepének további drasztikus csökkenése és a piacorientált termékek körének koncentrálódása.
2. Feltételezhetı, hogy a vizsgáltba vont mezıgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában bekövetkezett változások elemzésével érzékelhetık azok a tendenciák, amelyek segítségével
megközelíthetıen kimutatható a piaci feltételekhez illeszkedı gazdaságméretek és a hatékonyság-növelés követelményeinek megfelelı termékkoncentráció.
3. A térség másfél évtizedes állati termék elıállító helyzetének és a jelenleg mőködı szövetkezetek által kibocsátott alapanyagok termékpályájának értékelésével, feltárható a térségre jellemzı állati termékek termékpályájának a tagoltsága illetve prognosztizálható a vizsgáltba vont falvakban található állati termékek feldolgozását végzı üzem(ek) tevékenységének szőkülése, illetve szerepük mérséklıdése.
4. A téma vizsgálatához kapcsolható mezıgazdasági területhasználat értékelése, a változások és azok tendenciáinak vizsgálata. Az elemzések lehetıséget adnak a gyepterületek jelentıségének prognózisához, amely illeszthetı a termelés extenzifikálására irányuló törekvésekhez.
5. Feltételezhetı, hogy a térség állatitermék-elıállításának részletes, sokoldalú áttanulmányozásával és vizsgálatával megismerhetık azok a kitörési pontok és létrehozható(ak) olyan hipotetikus modell(ek), amely(ek) segítségével kidolgozható egy alternatív, versenyképes, minıségi állati termék elıállító rendszer, amely a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal, a vizsgált települések jövıét is kedvezı irányba befolyásolhatja.