A Közép-Szigetközben el ı állított állati termékek

A Szigetközben - így a vizsgálatba vont közép-szigetközi

mezıgazdasági szövetkezetekben - elıállított állati termék alapanyagok feldolgozása csak részben történik a szigetközi feldolgozó üzemekben. A vizsgálati eredmények szerint, jelenleg állati termékként a vizsgált szövetkezetek tejet és vágómarhát bocsátanak ki, ezért azok termékpálya vonalát értékeltem. Áttanulmányoztam a Szigetköz területén mőködı vágóhidak, húsfeldolgozó üzemek, hőtıházak területi elhelyezkedését és tevékenységét. (13. táblázat)

13. táblázat- Állatitermék-feldolgozó üzemek tevékenysége a Szigetköz területén

Marha Sertés Baromfi

Üzemek Vágás Feldolgozás Vágás Feldolgozás Vágás Feldolgozás

Viola-Hús kft.(Gyır) - × - × - -

Pannon – Baromfi kft.,

HUA VK kft. (Gyır) - - - - - ×

Jelmagyarázat: - Vágást és/vagy feldolgozást nem végez × Vágást és/vagy feldolgozást végez

Fontos szerepet töltenek be és a vizsgálatok szempontjából meghatározóak a falvakban mőködı vágóhidak és feldolgozók, melyek közül a Darnózselin üzemelı Darnóhús Kft. Húsüzem saját kiskereskedelmi üzlettel és ún. „mobil húsbolttal” (hőtıautó, kiszolgáló pulttal) rendelkezik, a dunaremetei vállalkozó baromfivágóhidat, feldolgozót, csomagolót, saját kiskereskedelmi

boltot is üzemeltet, valamint a kunszigeti szövetkezet mőködtet saját bolthálózatot. Mindezek a jövıben követendı példát és megújuló értékesítési lehetıséget jelenthetnek.

A jelenlegi állatitermék-feldolgozás helyzetének értékeléséhez kapcsoltan kimutattam, hogy a vizsgált szövetkezetek közül az ásványrárói a sertéshús elıállítást 2000. évtıl kezdıdıen beszőntette, a hédervári szövetkezet a pulykahizlalást 2006-ban felszámolta, így csak vágómarha (bikaborjak és a selejt tehenek) kerül ki a szövetkezetekbıl. A püski szövetkezetben elıállított vágómarha alapanyagból a selejt tehenek és a bikaborjak Gyırsövényházára, illetve Dunaszigetre kerülnek, és felhizlalás után a dunaszegi vágóhíd dolgozza fel ıket. A darnózseli szövetkezet a bikaborjak kis hányadát Darnózselin – amelyeket szintén a dunaszegi vágóhíd dolgoz fel -, nagyobb részét a környezı megyékben (Zalaegerszeg, Komárom) értékesíti.

A vizsgálatok eredményeibıl is látható, hogy a Közép-Szigetközben elıállított állati termékek/alapanyagok feldolgozásában, fentiekben vázolt a számos üzem közül csak a dunaszegi vágóhíd és húsfeldolgozó üzem vesz részt. Ennek oka, az alapanyaghiányban jelölhetı meg, egy vágóhíd és feldolgozó kapacitás elegendı a térégben elıállított állati termékek tovább feldolgozásához. Az értékelésbıl kitőnik, hogy kevés a szereplı a térségi állati termékek termékpályáján, a termékek helyi (nem csak a közép-, hanem az egész szigetközi) termékpályája széttagolt, a térségen belüli folyamatossága hiányzik. Az interjúkban elhangzott, hogy a termékpályák kiépítettsége nem folyamatos, nem minden évben jelentkezik ugyanaz a felvásárló. Ez kedvezıtlen a mezıgazdasági termelés jövedelmezıségére, az értékesítés biztonságával, a támogatások hatékony felhasználásának növekedésével, melyet az alapanyagtól a

végtermék elıállításáig kiépített termékpálya biztosítani tudna.

A Szigetközben tejfeldolgozással és tejtermékek elıállításával foglalkozó üzemek a következık: a legnagyobb arányban a mosonmagyaróvári Óvártej Rt., kis mennyiséget Németh Tamás Tejfeldolgozó üzeme Dunaszigeten és a gyıri Tebike kft. dolgoz fel.

A szövetkezetekben elıállított tej tekintetében a termékpálya folyamatosabb kialakítású. A mosonmagyaróvári Óvártej Rt - ahová a vizsgált szövetkezetek is a szállítják a tejet - részvények nagy hányadának tulajdonosai a tejtermelık, és a szövetkezetek. A tulajdonosok a felvásárláson túl egy kezdetleges integrációt is kialakítottak. Az Óvártej Rt. tej elıállításával és sajtgyártással foglalkozik, évente 50 millió liter tej feldolgozását végzi. Fı terméke a szögletes alakú Trappista sajt, az Edámi sajt, Óvári sajt, Gouda, a zsírszegény fokhagymás és köményes sajtok, ezek füstölt változata illetve a füstölt trappista. Az elıállított tejet és tejterméket nagy kereskedelmi láncoknak (pl.: Metro, Tesco, Auchan stb.) és a világ számos országába (Pl.: Olaszország, Spanyolország, Németország stb.) forgalmazzák

A közép-szigetközi állatitermék-elıállítás helyzetének feltárásához és értékeléséhez nagy fontosságú a kunszigeti „Zöld Mezı” Mezıgazdasági Szövetkezet által üzemeltetett vágóhíd és húsüzem tevékenységének értékelése. Az adatokból kirajzolódik, hogy az üzem a jelenleginél nagyobb mennyiségő alapanyag feldolgozásra alkalmas, ezáltal az alapanyag kibocsátó egységek számára biztos feldolgozó és értékesítı hátteret nyújthatna, több a térségi terméket értékesítı kiskereskedelmi üzlet életre hívását eredményezhetné. Az állati termék kibocsátás fokozható. (A település Közép- és Alsó-Szigetköz határán terül el.) A szövetkezet 2000-ig az ásványrárói szövetkezet által elıállított vágósertések jelenıs részét vásárolta fel,

megbízható piacot biztosítva azok számára. A húsüzem és a saját üzletek pedig napjainkban meghatározóak a közép-szigetközi falvak sertéshússal és sertésbıl készült félkész- és késztermékekkel való ellátásában.

A szövetkezet az állattenyésztési ágazaton belül sertés- és szarvasmahatenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozik, valamint sertés vágóhidat és húsüzemet mőködtet.

A sertésállomány alakulását, a vágósertés alapanyag elıállítás naturális mutatóit a 27. sz. mellékletben összegeztem. Az adatokat értékelve kitőnik, hogy a szövetkezet sertéstenyésztési ágazata az ásványrárói szövetkezetéhez viszonyítva kedvezıbben alakult. A gazdaságosabb és jövedelmezıbb mőködéshez nagymértékben hozzájárult a szövetkezet vágóhídi kapacitása is. A kunszigeti mezıgazdasági szövetkezet elnökével készített interjúban elhangzott, hogy „továbbra is a negatív tendenciák érvényesülésére lehet számítani a sertéságazatban”, ennek ellenére a 2006. évre némiképp sikerült a szövetkezetben a sertéstenyésztés mutatóit stabilizálni.

A szövetkezet vágóhídi adatainak, a vágott sertés mennyiségi változásainak és a sertéshús kibocsátás jövıbeni alakulásának tendenciáját a megelızı vizsgálatoknál is alkalmazott ciklus-hatás vizsgálattal értékeltem.

9. ábra – A kunszigeti mezıgazdasági szövetkezeti vágóhíd vágott (Me.: t) sertés kibocsátása (1989-2006) és várható alakulása 2008-ig

A kunszigeti szövetkezeti vágóhíd vágott sertés kibocsátása (1989-2006) és várható alakulása 2008-ig

-600

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év t

Vágósertés Trend Ciklus

y= 0,5971x³-14,843x²+67,897x+704,61 R²=0,6884

(Forrás: saját számítások)

A 9. ábra segítségével megfigyelhetjük a vágott sertés mennyiségében jelentkezı ciklusokat (a trendfüggvény relatív hibája 16,29 %, ami jó közelítést jelent az idısor eredeti értékeihez). A ciklusban két mélypont (az 1993. és 2003. év) mutatható ki. A legnagyobb mennyiséget az 1997-1998 közötti idıszakban érte el a szövetkezet, majd a 2004. évtıl kezdıdıen megkezdıdött a vágott sertés mennyiségének mérséklıdése.

Az alapanyag 35 %-át jelenleg a kunszigeti sertéstelep szolgáltatja (1996-ig a 70%-át tudták elıteremteni), a többi sertést felvásárolják a környezı falvak (Mosonszentmiklós, Halászi, Darnózseli, 2000-ig az ásványrárói szövetkezettıl is vásároltak sertést) háztáji gazdaságaiból és szövetkezeteitıl. A 2006. évtıl Csehországból és Szlovákiából importáltak bırös félsertéseket annak érdekében, hogy elegendı alapanyaggal rendelkezzenek.

Hetente egyszeri vágást végeznek, átlag 50 sertést vágnak le és dolgoznak fel egy héten. A húsok minısítése a SEUROP minısítési rendszer alapján történik. A vágóhíd számára az élı vágósertések 70

%-át 1996-ig –a szövetkezetben elıállított, saját hízók biztosították, a

fennmaradó 30 % a háztáji gazdaságokból és egyéb partnerektıl (Pl.:

az ásványrárói szövetkezettıl) került beszerzésre. A vágóhídi adatok tanulsága szerint 1996-tól folyamatosan csökken a vágóhídon levágott sajáthízó aránya. Eddig az évig a sertések 30%-át a Ringának és elıdeinek értékesítették, néhány százalékot a környékbeli gazdáknak, a többit a saját vágóhídon dolgozták fel Az 1997. évtıl a sertések 65

%-át a Ringának (a nagy húskombinátok biztonságosabban értékesítettek), illetve kereskedıkön keresztül országos vágóhidaknak értékesítették, a többit saját vágóhídon vágták le és dolgozták fel.

Jelenleg – többnyire a csökkenı kocaállomány, a hízóalapanyag hiánya, a romló malacszaporulati mutatók eredményeként – a vágóhídon vágott és feldolgozott sertések 35 %-a származik saját sertésekbıl. (A 15 kg feletti malacokat a környékbeli gazdáknak értékesítik.)

Az üzem a termékeket körcímkével látja el, csomagoló részleggel nem rendelkezik. A csomagoló üzem kialakítása jövıbeni fejlesztési célkitőzésként szerepel. Az elıállított termékek értékesítése az üzem saját kiskereskedelmi üzletein keresztül történik, melyek Kunszigeten, Gyırben és Dunaszigetben találhatóak meg. Emellett a termékeket más, a térség többi kiskereskedelmi üzleteibe is szállítják.

Ellátják még ezen felül a környezı települések iskoláinak, óvodáinak és éttermeinek konyháit is. Tovább feldolgozásra a Kaiserhoz és a gyırszemerei Molnár üzemhez szállítanak. (Szállítás naponta történik.)

A vizsgálati eredményekbıl kimutatható a sertésállomány mérséklıdése, az alapanyag folyamatos csökkenése, ezáltal a vágóhídi és a feldolgozó kapacitás feleslegessé válása. A sertés tekintetében is érzékelhetı a termékpálya helyi kiépítettségének hiánya, a termékpálya helyi folyamatosságának megszőnése.

5.5. A közép-szigetközi állatitermék-elıállítás SWOT