Az E-vitamin

Az E-vitamin elnevezés több, HJ\PiVKR] KDVRQOy V]HUNH]HW YHJ\OHW J\ MW QHYH$WHUPpV]HWEHQHO IRUGXOyQ\ROFIRUPDNpWFVRSRUWUDRV]WKDWy

a molekula oldalláncának telített, illetve telítetlen jellege alapján. A telített oldalláncú tokoferolok közé tartozik az α-, β-, γ- és δ-tokoferol, a telítetlen oldalláncú tokotrienolok csoportját az α-, β-, γ- és δ-tokotrienol képezi (Duthie, 1996). A tokoferolok és tokotrienolok szerkezetének felépítését a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra. A tokoferolok és tokotrienolok kémiai szerkezete (Duthie, 1996) R1, R2, R3 &+3, CH3, CH3 &+3, H, CH3 +&+3, CH3 ++&+3)

O

CH3 CH3 CH3

CH3

CH3 CH3 CH3

CH3 CH3

CH3 R1

R1 R2

R3

R2 R3 OH OH

O

tokoferolok

tokotrienolok

Mindegyik típuson belül további izomerek léteznek, például az α-tokoferolnak nyolc sztereoizomerje ismert.

A baromfitakarmányok a tokoferolok és –trienolok széles skáláját tartalmazzák. Sok esetben (pl. búza és árpa) az α-tokoferol mennyisége hasonló a β+γ-tokoferolok mennyiségéhez, a tokotrienolok szintje pedig többszörösen meghaladja a tokoferolokét (McDowell, 1989). A halliszt,

I OLV]W YDJ\ NXNRULFDRODM YLV]RQW OHJQDJ\REE NRQFHQWUiFLóban az α -tokoferolt tartalmazza (Surai, 1999). Az emberi és állati szervezeten belül az α- és γ-WRNRIHUROQDN YDQ MHOHQW VpJH EiU D] XWyEEL IRUPD FVDN NE

10%-át teszi ki a humán vérplazma öszzes tokoferoltartalmának (Traber és Kayden, 1989). Az α-tokoferol aktivitását 100%-nak véve a β-, γ- és δ-tokoferolok átlagos biológiai aktivitása 45-50, 10-25 és 1-3%-os érték körül mozog (Leth és Sondergaard, 1977). A tokotrienolok hatékonysága átlagosan 16%-a a tokoferolokénak (Rice és Kennedy, 1988). Az α-tokoferol természetes izomerje a d-α-tokoferol. A kémiai szintézis során az α-WRNRIHURO Q\ROF L]RPHUMH N|]HO HJ\HQO DUiQ\EDQ NHOHWNH]LN V D

racém elegy elnevezése dl-α-tokoferol (Surai, 1999). Az acetáttal való észteresítés növeli stabilitását, ezért a kereskedelemben kapható

NLHJpV]tW N OHJJ\DNUDEEDQ G-α-tokoferil-acetát vagy dl-α-tokoferil acetát formájúak.

Az E-vitamin, azon belül az α-tokoferol a biológiai membránok egyik legfontosabb lipofil antioxidánsa (Niki, 1996). Az α-tokoferol molekula

ILWLO ROGDOOiQFD D PHPEUiQ KLGURIyE PDJMiED PpO\HG NURPDQRO J\ U MH

pedig a membrán felületének, a foszfolipidek hidrofil feji részének közelében helyezkedik el (Diplock és Lucy, 1973). Ez az elhelyezkedés

HO VHJtWL D] α-WRNRIHUROQDN W|EE RNUD YLVV]DYH]HWKHW NHGYH]

membránstabilizációs hatását. Ebben többek között szerepet játszanak a zsírsavakkal kialakított kötései, a viszkozitás fokozódása és a membránnak a foszfolipázokkal szembeni fokozottabb ellenállása (Erin és mtsai, 1984, 1986). Az α-tokoferol hidrofób közegben hidrogénatom- donorként funkcionálva képes a peroxidációs láncreakció megszakítására.

$PHPEUiQEHOVHMpEHQNpS] G SHUR[LOJ\|N|NHWKLGURSHUR[LGGiDODNtWMD

(ROO^• → ROOH), miközben önmaga tokoferoxil gyökké oxidálódik

'XWKLH 0iVDQWLR[LGiQVRNNDO HJ\WW YDOyV]tQ OHJ UHGR[ FLNOLNXV

folyamatokban vesz részt, és így az oxidált gyök formája a biológiailag aktív redukált formává alakulhat vissza (Porter, 1992). Az E-vitamin

„reciklizációjában” szerepet tulajdonítanak az aszkorbinsavnak, az

ubikinonnak, a karotinoidoknak és a glutationnak is. Az 5. ábra a Porter (1992) álWDOOHtUWHJ\LNIHOWpWHOH]KHW UHGR[NDV]NiGIRO\DPDWRWPXWDWMD

be.

5. ábra. Az E-vitamin redox ciklusa (Porter, 1992)

G6P: glükóz-6-foszfát; R5P: ribóz-5-foszfát; GSH: redukált glutation; GSSG: oxidált glutation; DAA: oxidált aszkorbinsav; AA: redukált aszkorbinsav; -7 -tokoferol;

-7U -tokoferoxil gyök; ROO^•: lipid-peroxil gyök; ROOH: lipid-hidroperoxid 2.4.3. A tojás antioxidáns védelme

A tojássárgája nagy mennyiségben tartalmaz telítetlen zsírsavakat és vasat, ami megnöveli érzékenységét a lipidperoxidációval szemben. A friss tojást azonban e peroxidációs folyamatok csak alig érintik a

WHUPpV]HWHV DQWLR[LGiQV YpGHOHP PLDWW 3LNH pV 3HQJ $] pO

biológiai rendszerek antioxidáns védelmével összehasonlítva a tojásból

KLiQ\R]QDN D] HOV YpGHOPL OpSFV W MHOHQW HQ]LPHN $] DQWLR[LGiQV KDWiVpUW OHJI NpSSHQ D] /'/ V]HUNH]HWH D IRV]YLWLQ D WRNRIHURORN pV D NDURWLQRLGRN IHOHO VHN %XUOH\ pV 9DGHKUD 7HUQHV pV /HLWVFK $ WRMiVViUJiMD /'/ NOV IHOOHWpQa foszfolipidek és fehérjék olyan hálózatot alakítanak ki, amely megakadályozza az oxigén bejutását a központi lipidmaghoz (Pike és Peng, 1985; Burley és Vadehra, 1989). A sárgájában található vas 90%-D D IRV]YLWLQ QHY IRV]IRJOLNRSURWHLQKH]

N|W GLN D PROHkula magas foszfoszeriltartalma miatt (Itoh és mtsai, 1983). Az így megkötött vas nehezen szabadítható fel (Albright és mtsai, 1984), a foszvitin természetes antioxidánsként gátolja a foszfolipidek Cu²⁺ és Fe²⁺ katalizálta oxidációját (Lu és Baker, 1986). Általánosan elfogadott, hogy a legfontosabb zsíroldható, sejtmembránban található antioxidáns az E-vitamin (Burton, 1994). A karotinoidok

HJ\WWP N|GKHWQHND](-vitaminnal és képesek a szabadgyök láncreakció megszakítására oldatban (Packer és mtsai, 1981), illetve olyan membránrendszerekben, mint a liposzómák (Krinsky és Deneke, 1982) és

G6P

R5P+

CO2

NADP

NADPH

2GSH

GSSG

DAA -T

-Tr

ROO•

ROOH AA

lipoproteinek (Jialal és mtsai, 1991). Búzán és kukoricán alapuló keveréktakarmányok esetén a tojássárgája karotinoidjainak 60-80%-át a lutein és a zeaxantin alkotja (Surai és Sparks, 2001). Az E-vitaminhoz

KDVRQOyDQ D WRMiVEDQ GHSRQiOyGy NDURWLQRLGRN V]LQWMH LV MHOHQW VHQ

befolyásolható takarmányozással (Belyavin és Marangos, 1989). A madárembrió májában az E-vitamin és a karotinoidok felhalmozódása

ILJ\HOKHW PHJ D] HPEULRgenezis során (Surai és mtsai, 1999b).

Maximális szintjüket a kelés idején érik el, védelmet nyújtva az ilyenkor fokozottabb lipidperoxidációval szemben (Surai és mtsai, 1999a). Az A-vitamin oldalláncának polién szerkezete miatt oxidációra rendkívül hajlamos, így elméletileg antioxidánsként védheti az egyéb oxidációra érzékeny molekulákat in vitro és in vivo (Livrea és mtsai, 1996). Az E-vitaminnal ellentétben az A-YLWDPLQDPiMEyOUHWLQRON|W IHKpUMpNNHOpVD WUDQVWK\UHWLQQHOV]iOOtWyGLNDIHMO G RRF\WiKR]pVDViUJiMDYL]HVIi]LViED pSO EH 9LHUD pV 6FKQHLGHU $ IHMO G HPEULy DQWLR[LGiQV

rendszere viszont magában foglalja az A-vitamint is (Surai és mtsai, 1998; Gaál és mtsai, 1995). A karotinoidok megítélése nem egységes, antioxidáns illetve prooxidáns hatásuk egyes eredmények szerint az oxigéntenzió függvénye (Palozza és mtsai, 1997, Ciaccio és mtsai, 1993).

A többi szabadgyököt megkötni képes molekulához, az E- (Terao és Matsushita, 1986) és C-vitaminhoz (Wainer és mtsai, 1986) hasonlóan a

QDJ\ PHQQ\LVpJ $-YLWDPLQ LV SURR[LGiQVQDN WHNLQWKHW &LDFFLR pV PWVDL $ V]O SiU WRMyN WDNDUPiQ\iKoz a szükséglet felett adott nagy adagú A-YLWDPLQ NLHJpV]tWpV FV|NNHQWHWWH D NLNHO FVLUNpN PiMiEDQ

az antioxidációs rendszer hatékonyságát, fokozta a lipidperoxidációval szembeni érzékenységet (Surai és mtsai, 1998).

2.4.4. A takarmány zsírkiegészítése, a tárolás és a feldolgozás hatása

A tojásban lejátszódó lipidperoxidáció mértékét leggyakrabban a lipid- hidroperoxidok, valamint a tiobarbitursav-reaktív termékek (thiobarbituric acid reactive substances, TBARS) szintjével jellemzik. Az ún. TBARS értékHN PHJKDWiUR]iVD VRUiQ D WLREDUELWXUVDY Y|U|V V]tQ

adduktot képez az alkanalok sorába tartozó malondialdehiddel (MDA;

Placer és mtsai, 1966). A reakció mérsékelt MDA-specifitása miatt az MDA-koncentráció és a TBARS értékek nem szinoním kifejezések.

A friVV WRMiV WHUPpV]HWHV DQWLR[LGiQVDLQDN N|V]|QKHW HQ QDJ\RQ

ellenálló a lipidperoxidációval szemben (Pike és Peng, 1985). Az n-3-as PUFA-ban gazdag olajok etetésével azonban a friss tojások

lipidperoxidációval szembeni érzékenysége is fokozottabbá válhat.

Marshall és mtsai (1994) az 1,5% menhaden-KDORODM NLHJpV]tWpV WiS

hatására nagyobb TBARS értékeket mutattak ki friss tojásban a kukorica-szója alapú tápot fogyasztó tyúkok tojásaiban mért értékekhez képest. Az α-linolénsavban gazdag lenolaj és a telítetlenebb n-3-as zsírsavakat nagyobb hányadban tartalmazó halolaj hasonló TBARS értékeket eredményezett a friss tojásban Cortinas és mtsainak (2001) kísérlete

VRUiQ *UDVKRUQ pV 6WHLQKLOEHU NO|QE|] RODMRN KDV]QiODWiYDO HOWpU Q-6/n-3-as PUFA arányokat ért el a tojásban, s az n-3-as zsírsavakban gazdagabb friss tojások nagyobb TBARS értékeket mutattak. Ehhez hasonlóan Cherian és mtsai (1996a) is a magasabb n-6/n-3-as zsírsavarányú friss tojások nagyobb oxidatív stabilitását mutatták ki hal-, len- pálma- és napraforgóolaj kiegészítések esetén. Az n-3-as PUFA-ban gazdag tojások TBARS értékei viszont nem növekedtek a 4 °C-on történt 5-6 hetes tárolás folyamán (Cherian és mtsai, 1996b). A magas

K PpUVpNOHWHW DONDOPD]y IHOGROJR]iVL HOMiUiVRN ~J\PLQW SRUtWiV

(GaOREDUW pV PWVDL DE I ]pV pV VWpV &RUWLQDV pV PWVDL FV|NNHQWLN D WRMiV R[LGDWtY VWDELOLWiViW $ PDJDV K PpUVpNOHW KDWiViUD D

szabadgyökök keletkezése felgyorsul, az LDL szerkezete felbomlik, és így a lipidek és az oxigén közti kapcsolat könnyebben kialakul. A tojássárgája zsírsavöszetétele, az n-6/n-3-as PUFA-arány és a telítetlenség mértéke azonban ilyenkor is meghatározó. A porítás hatására az

HOV GOHJHV pV PiVRGODJRV R[LGiFLyV WHUPpNHN HJ\DUiQW QDJ\REE

mértékben növekedtek meg a lenolajos csoportból származó tojásokban, mint a napraforgóolajos tápot fogyasztó állatok tojásaiban (Galobart és

PWVDL D $ I ]pV pV D UiQWRWWDNpQW YDOy HONpV]tWpV D IULVV WRMiV

TBARS értékeinek nagyobb arányú emelkedéséhez vezetett a halolajos csoportban a lenolajos csoporthoz képest (Cortinas és mtsai, 2001). Az

OHQRODM VHJtWVpJpYHO HO iOOtWRWW Q-3-as porított tojások TBARS értékei növekedtek a tárolás második hónapjáig, majd ezután csökkentek (Galobart és mtsai, 2001b). A lipid-hidroperoxid értékek is csökkenést mutattak két hónap elteltével ugyanebben a kísérletben. Scheideler és mtsai (1997) is a TBARS értékek csökkenését mutatták ki a 12 °C-on 6

KpWLJ WiUROWHJpV] WRMiVRNEDQ KDORODMpV OHQPDJ HWHWpVpW N|YHW HQ *HEHUW

és mtsai (1998) pórsáfrányolaj és faggyú kiegészítések alkalmazásával

HO iOOtWRWW WRMiVRNEDQ XJ\DQFVDND 7%$56pUWpNHNFV|NNHQpVpW tUWiN OHD

4 °C-RQ KyQDSLJ WDUWy WiUROiVW N|YHW HQ $ WLREDUELWXUVDY-reaktív anyagként kimutatott MDA képes többféle vegyülettel reakcióba lépni, valamint önmagával dimerekké, trimerekké polimerizálódni (Aubourg,

1993). E reakciók révén a szabad MDA-szint csökkenhet ugyan a tárolási

LG HO UHKDODGWiYDOGHD]0'$WpQ\OHJHVPHQQ\LVpJHQHP

2.4.5. A tojás oxidatív stabilitásának fokozása természetes antioxidánsokkal

A PUFA-ban gazdag tojás lipidperoxidációval szemben megnövekedett érzékenysége miatt fokozottabb antioxidáns védelemre van szükség. Az élelmiszerek többségénél a késztermékhez közvetlenül adják hozzá az antioxidánsokat, ami az étkezésre szánt egész tojás esetén nem

PHJROGKDWy $ WDNDUPiQ\ QDJ\REE V]LQW DQWLR[LGiQV NLHJpV]tWpVpYHO YLV]RQW PHJQ|YHOKHW D WRMiVED EHpSO DQWLR[LGiQV PHQQ\LVpJH $ PHVWHUVpJHV DQWLR[LGiQVRN HVHWpEHQ WDSDV]WDOW QpKiQ\ NHGYH] WOHQ

egészségügyi hatás miatt a természetes antioxidánsok alkalmazása került

HO WpUEH D] pOHOPLV]HUHN WDNDUPiQ\RN pV ELROyJLDL UHQGV]HUHN

lipidperoxidációjának csökkentésében (Gurr, 1999b). A takarmány

α-WRNRIHURO NLHJpV]tWpVpQHN KDWiVDLW V]pOHVN|U HQ YL]VJiOWiN pV NHGYH]

lipidstabilizáciyV KDWiVDLW tUWiN OH W|EE iOODWL HUHGHW pOHOPLV]HU SpOGiXO

sertéshús (Kingston és mtsai, 1998), nyúlhús (Lopez-Bote és mtsai, 1997), csirkehús (Ajuyah és mtsai, 1993), pulykahús (Ahn és mtsai, 1998) és fürjtojás (Lengyel és mtsai, 2002) esetében. Számos kísérlet vizsgálta az étkezési tojás oxidatív stabilitásának javíthatóságát is α-tokoferol segítségével. Az n-3-as zsírsavakban dúsított friss tojás TBARS értékei nem változtak meg szignifikánsan a takarmány 200 mg/kg α-tokoferil-acetát kiegészítését követ HQ*DOREDUWpVPWVDLQDNDENtVpUOHWHLEHQ

A lipid-hidroperoxidok mennyisége viszont szignifikánsan csökkent az E-vitamin hatására mindkét kísérletben. Cortinas és mtsainak (2001) vizsgálatában a lenolaj és halolaj kiegészítésekkel együtt adott 100 mg/kg α-tokoferil-acetát szintén nem javította a friss tojás TBARS értékeit.

Cherian és mtsai (1996a) tokoferolok keverékével értek el javulást n-3-as friss tojások TBARS értékeiben, az n-6-RV RODMRN HVHWpEHQ H] D NHGYH]

hatás viszont nem mutatkozott meg. Többféle tokoferol elegye 0-400 mg/kg szinten ugyancsak csökkentette a tojássárgája TBARS értékeit, bár a 400 és 800 mg/kg-os kiegészítések hatása között már nem volt különbség (Qi és Sim, 1998). Ezekkel az eredményekkel szemben Gebert és mtsai (1998) a 100 és 200 mg/kg α-tokoferil-acetát TBARS értékeket

Q|YHO SURR[LGiQV KDWiViW PXWDWWD NL D KyQDSLJ ƒ&-on tárolt tojásokban. Chen és mtsainak (1998) adatai szerint az α-tokoferol antioxidánsként funkcionált az 50 µg/g tojássárgája koncentrációig, míg a

75 µg/g tojássárgája szint már prooxidáns hatású volt. Az irodalmi adatok alapján az α-tokoferol antioxidáns hatása friss tojás esetén gyakran csak

D] HOV GOHJHV SHUR[LGiFLyV WHUPpNHN D OLSLG-hidroperoxidok mérésével

PXWDWKDWy NL $ OLSLGSHUR[LGiFLyW HO VHJtW PDJDV K PpUVpNOHWHW

alkalmazó feldolgozási eljárások után az E-YLWDPLQ NLHJpV]tWpV NHGYH]

hatását az oxidatív stabilitás alakulása is jelezte több kísérletben. A 100 mg/kg α-tokoferil-acetát több mint 30%-kal javította a TBARS értékeket

D I WW pV UiQtottaként elkészített n-3-as zsírsavakban gazdag tojásokban.

Az 5% lenolaj és 0, 50, 100, 200 mg/kg α-tokoferil-acetát segítségével

HO iOOtWRWW Q-3-as tojások porítása után az α-tokoferil-DFHWiW NLHJpV]tWpV

csoportokban szignifikánsan kisebb lipid-hidroperoxid és TBARS értékek

YROWDN PpUKHW N *DOREDUW pV PWVDL E $] HJ\HVα-tokoferil-acetát szintek hatása között nem volt különbség a lipid-hidroperoxid értékek tekintetében 2, 4 és 6 hónap tárolás után sem, míg a 200 mg/kg dózis szignifikánsan kisebb TBARS értékeket eredményezett az 50 mg/kg-os kezeléshez képest, közvetlenül porítás után és 6 hónap elteltével mérve. A

V]HU] FVRSRUW NpW NtVpUOHWH D]W PXWDWWD D 7%$56 pUWpNHN

figyelembevételével, hogy az α-tokoferol antioxidáns hatékonysága emelkedett a tiUROiVL LG HO UHKDODGWiYDO *DOREDUW pV PWVDL DE

Wahle és mtsai (1993) is a nagyobb α-tokoferil-acetát adag nagyobb

7%$56 pUWpNHW FV|NNHQW KDWiViW PXWDWWiN NL pV KyQDSLJ WiUROW

tojáspor vizsgálata során. Az α-tokoferil-acetát kiegészítés antioxidáns hatékonysága a takarmányhoz kevert napraforgóolaj és lenolaj esetén az

XWyEEL RODMWtSXVQiO YROW QDJ\REE G|QW HQ Q-3-as zsírsavainak nagyobb telítetlensége miatt (Galobart és mtsai, 2001a). Az E-vitaminon kívül egyéb természetes antioxidánsok alkalmazhatóságát is vizsgálták a tojás antioxidáns állapotának javítása érdekében. A karotinoidok közé tartozó canthaxantin antioxidáns aktivitását in vitro rendszerekben sikerült kimutatni (Palozza és Krinsky, 1992), de az n-3-as zsírsavakban gazdagított friss és porított tojás lipidperoxidációját nem sikerült meggátolni vele 5 mg/kg kiegészítési szinten (Galobart és mtsai, 2001d).

$ W|EEIpOH IHQROV]HU YHJ\OHWEHQ SO NDUQR]LQVDY NDUQR]RO UR]PDURO

gazdag rozmaring kivonat is antioxidáns hatással bírhat az élelmiszerekben (Cuvelier és mtsai, 1994). A tojásban kifejtett

DQWLR[LGiQV KDWiVD HOV VRUEDQ D NDUQR]LQVDY NRQFHQWUiFLyMiWyO IJJ

(Galobart és mtsai, 2001d). Kang és mtsainak kísérletében (2001) a takarmánynak tokoferolokat, tokotrienolokat és karotinoidokat tartalmazó pálmaolajjal való kieegészítése a tojássárgája TBARS értékeinek csökkenéséhez vezetett.

3. ANYAG ÉS MÓDSZER

3.1.KÍSÉRLETI ÁLLATOK ÉS TAKARMÁNYOK

3.1.1. 1. kísérlet

A takarmány olajkiegészítéseinek hatása a tojástermelésre és a tojássárgája zsírsavösszetételére

.tVpUOHWQNHWD9HV]SUpPL(J\HWHP*HRUJLNRQ0H] JD]GDViJWXGRPiQ\L

Karán, az Állattenyésztéstani Tanszék kísérleti telepén ISA Brown (Hubbard ISA) tojóhibridekkel végeztük. A kísérletek során 16 óra világos és 8 óra sötét periódusú világítási programot alkalmaztunk. Az 1.

kísérletben 168 db (takarmányozási csoportonként 24 db), 48 hetes

WRMyW\~NRW KHO\H]WQN HO KiURPV]LQWHV NHWUHFHN N|]pSV V]LQWMpQ

ketrecenként kettesével. A kísérleti takarmányokhoz 2 illetve 4% len-, tökmag- és csukamájolajat kevertünk. Az olajkiegészítést tartalmazó takarmányok energia és fehérje aránya megegyezett a kontroll takarmányéval. A felhasznált olajok zsírsavösszetételét a 3. táblázat tartalmazza. A len- pV FVXNDPiMRODM J\yJ\V]HUWiUL PLQ VpJ YROW .tJ\y

Patika, Keszthely). Az olajtök (Cucurbita pepo L.; Gleisdorf, Ausztria) feldolgozásából származó tökmagolajat Boros Lászlóné vállalkozótól (Alsópáhok) vásároltuk. A kísérleti takarmánykeverékek összetételét és számított beltartalmi értékeit a 4., míg azok zsírsavösszetételét az 5.

táblázat tartalmazza.

3. táblázat. Az alkalmazott olajok zsírsavösszetétele (%) Zsírsava tökmagolaj lenolaj csukamájolaj

C14:0 0,13 0,07 7,79

C16:0 10,04 4,59 15,42

C18:0 3,51 2,47 2,00

C16:1n- 1,51 1,62 8,17

C18:1n- 30,69 14,73 21,53

C20:1n- 0,09 0,22 5,67

C18:2n- 53,65 14,55 10,79

C20:4n- 0,19 0,13 0,26

C18:3n- - 56,97 2,30

C20:5n- - 0,04 11,39

C22:5n- - - 1,50

C22:6n- - 0,09 7,03

4. táblázat. A kísérleti takarmánykeverékek összetétele és táplálóanyag-tartalma

Kísérleti tápok Összetétel (%)

Kontroll + 2% olaj + 4% olaj

KUKORICA 55,5 42,7 29,9

Búza 11,3 20,9 30,5

Extr. szójadara 44% 22,4 23,3 24,1

Hozzáadott olaj¹ - 2,0 4,0

MCP 0,9 1,0 1,0

Takarmánymész 9,1 9,3 9,6

Ásványi és vitamin

2

0,5 0,5 0,5

Takarmánysó 0,3 0,3 0,3

Számított táplálóanyag-tartalom (%)

AMEn (MJ/kg)³ 11,30 11,50 11,70

Nyersfehérje 16,00 16,30 16,60

Nyerszsír 2,90 4,60 6,30

Nyersrost 2,92 2,97 3,01

Ca 3,50 3,60 3,70

P (hasznosítható) 0,35 0,36 0,37

Lizin 0,86 0,88 0,90

Metionin 0,32 0,32 0,32

Metionin + Cisztin 0,63 0,64 0,65

Nyersfehérje / AME_n

(g/MJ) 14,16 14,17 14,19

1 Lenolaj, tökmagolaj vagy csukamájolaj.

2 Vitamin és nyomelem kiegészítés (1 kg tápra): A-vitamin: 8000 NE; D3-vitamin: 2000 NE; E-vitamin (dl- -tocoferil-acetát): 15,0 mg; K3-vitamin: 1,0 mg; tiamin: 2,0 mg;

riboflavin: 5,0 mg; piridoxin: 3,0 mg; B12-YLWDPLQ J '-kalcium-pantotenát: 8,0 mg; niacin: 20,0 mg; folsav: 0,40 mg; kolinklorid: 300 mg; BHT: 80 mg; Zn: 60 mg; Fe:

50 mg; Mn: 60 mg; Cu: 6 mg; Co: 0.15 mg; I: 0,8 mg; Se: 0,15 mg.

3 Az alapanyagok analízis adataiból becsült AMEn-tartalom alapján számított érték.

5. táblázat. A kísérleti takarmánykeverékek zsírsavösszetétele Kísérleti takarmánykeverékek

Kontro ll

Lenolaj Tökmagolaj CSUKAMÁJOLAJ

Zsírsavak¹

2% 4% 2% 4% 2% 4%

az összes zsírsav %-ában

SFA 13,0 10,0 10,7 15,1 14,6 17,4 16,3

C14:0 - - - 2,8 3,8

C16:0 12,2 8,3 8,5 12,6 12,0 13,0 10,5 C18:0 0,8 1,7 2,2 2,5 2,6 1,6 2,0 MUFA 21,0 17,6 17,8 25,8 29,9 30,6 32,1

- - - 6,7 7,8

20,9 17,5 17,7 25,7 29,8 22,1 20,7

0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 1,8 3,6

PUFA 54,1 66,8 70,0 53,8 54,4 43,4 41,7 Összes 53,3 32,8 26,5 52,6 53,5 31,4 27,0 53,3 32,8 26,5 52,6 53,5 31,2 26,8

- - - 0,2 0,2

Összes 0,8 34,0 43,5 1,2 0,9 12,2 14,7

0,8 34,0 43,5 1,2 0,9 2,8 2,9

- - - 4,9 6,6

- - - 0,6 0,8

- - - 3,9 4,4

g/kg

PUFA 14,9 29,1 41,9 23,5 táp 32,5 19,0 24,9 Összes 14,7 14,3 15,9 23,0 32,0 13,7 16,1 14,7 14,3 15,9 23,0 32,0 13,6 16,0

- - - 0,1 0,1

Összes 0,2 14,8 26,0 0,5 0,5 5,3 8,8

0,2 14,8 26,0 0,5 0,5 1,2 1,7

- - - 2,1 4,0

- - - 0,3 0,5

- - - 1,7 2,6

n-6/n-3 73,5 1,0 0,6 46,0 64,0 2,6 1,8

1SFA: telített zsírsavak (C14:0, C16:0, C18:0); MUFA: egyszeresen telítetlen zsírsavak (C16:1n-7, C18:1n-9, C20:1n-9); PUFA: többszörösen telítetlen zsírsavak; Összes n-6:

n-6-os többszörösen telítetlen zsírsavak (C18:2n-6, C20:4n-6); Összes n-3: n-3-as többszörösen telítetlen zsírsavak (C18:3n-3, C20:5n-3, C22:5n-3, C22:6n-3).

3.1.2. 2. kísérlet

A takarmányhoz adott E-vitamin- és olajkiegészítés hatása a tojássárgája zsírsavösszetételére, A- és E-vitamin-tartalmára, valamint oxidatív stabilitására

E kísérletünkben 144 db, 59 hetes ISA Brown tojótyúkot állítottunk kísérletbe az 1. kísérletnél már ismertetett telepen, világítási program mellett és ketrecelrendezésben. A kísérleti takarmányok összetételét és táplálóanyag-tartalmát a 6. táblázat tartalmazza.

6. táblázat. A kísérleti alapkeverék összetétele és táplálóanyag-tartalma

Összetétel %

Kukorica 28,6

Búza 31,5

Extr. szójadara 44 % 24,4

Hozzáadott olaj¹ 4,0

MCP 1,1

Takarmánymész 9,6

Takarmánysó 0,3

Ásványi és vitamin premix² 0,5

Számított táplálóanyag-tartalom (%)

AMEn (MJ/kg)³ 11,54

Nyersfehérje 16,60

Nyerszsír 6,38

Nyersrost 3,00

Ca 3,70

P (hasznosítható) 0,37

Lizin 0,91

Metionin 0,32

Metionin + Cisztin 0,65

Nyersfehérje / AME_n (g/MJ) 14,38

1 Tökmagolaj vagy csukamájolaj.

2 Vitamin és nyomelem kiegészítés (1 kg tápra): A-vitamin: 8000 NE; D3-vitamin: 2000 NE; E-vitamin (dl- -tocoferil-acetát): 15,0 mg; K3-vitamin: 1,0 mg; tiamin: 2,0 mg;

riboflavin: 5,0 mg; piridoxin: 3,0 mg; B12-YLWDPLQ J'-kalcium-pantotenát: 8,0 g;

niacin: 20,0 mg; folsav: 0,40 mg; kolinklorid: 300 mg; BHT: 80 mg; Zn: 60 mg; Fe: 50 mg; Mn: 60 mg; Cu: 6 mg; Co: 0.15 mg; I: 0,8 mg; Se: 0,15 mg.

3 Az alapanyagok analízis adataiból becsült AMEn-tartalom alapján számított érték.

A kísérletben hat takarmányozási csoportot képeztünk, csoportonként 24 állattal. A 4% tökmagolajat illetve a 4% csukamájolajat tartalmazó alapkeveréket 0, 30 és 60 mg/kg dl- -tokoferil-acetáttal egészítettük ki. A csukamájolajat tartalmazó takarmánykeverékek A-vitamin-tartalma kb.

kétszeresen meghaladta a tökmagolajat tartalmazó tápok esetén mért értéket. A takarmánykeverékek zsírsavösszetételének, illetve A- és E-vitamin-tartalmának adatait a 7. táblázat tartalmazza.

7. táblázat. A kísérleti takarmánykeverékek zsírsavösszetétele, A- és E-vitamin-tartalma

1SFA: telített zsírsavak (C14:0, C16:0, C18:0); MUFA: egyszeresen telítetlen zsírsavak (C16:1n-7, C18:1n-9, C20:1n-9); PUFA: többszörösen telítetlen zsírsavak; Összes n-6:

n-6-os többszörösen telítetlen zsírsavak (C18:2n-6, C20:4n-6); Összes n-3: n-3-as többszörösen telítetlen zsírsavak (C18:3n-3, C20:5n-3, C22:5n-3, C22:6n-3).

20, 30 és 60 TA = 0, 30 és 60 mg/kg dl- -tokoferil-acetát kiegészítés.

3nm = nem mért paraméter

3.1.3. 3. kísérlet

A glukagon és inzulin hatása a vérplazma glükóz-, triglicerid- és

9/'//'/V]LQWMpUHNO|QE|] ]VtUVDY|VV]HWpWHO WDNDUPiQ\RN

etetésekor

$ GRNWRUL NpS]pV LG szaka alatt elnyert DAAD ösztöndíj keretében 10 hónapot töltöttem a Német Állattudományi és Etológiai Intézetben, Cellében (FAL Institut für Tierzucht und Tierverhalten, D-29223 Celle Dörnbergstrasse 25-27). Kutatómunkámat a Funkcionális Genetika és BioregXOiFLy2V]WiO\RQ'U5RODQG*URVVPDQQRV]WiO\YH]HW SURIHVV]RU

irányításával végeztem. Kísérletünk során 37 hetes Lohmann Brown tojótyúkokat használtunk egyedi ketreces elhelyezésben. A kísérlet során

DWHFKQROyJLDiOWDOHO tUWƒ&-RVWHUHPK PpUVpNOHWHW és 14 óra világos – 10 óra sötét periódusú világítási programot alkalmaztunk. A kísérleti takarmánykeverékek összeállításánál a Lohmann cég ajánlásait vettük figyelembe. A 0,5% szójaolajat tartalmazó kontroll keverék mellett 4%

tökmagolajat, illetve 4% csukamájolajat tartalmazó takarmányokat etettünk, takarmányozási csoportonként 15 állattal. Annak érdekében, hogy a takarmánykeverékek energiatartalma azonos legyen, a tökmag- és

FVXNDPiMRODM NLHJpV]tWpV NHYHUpNHN KLJtWyDQ\DJNpQW NYDUFKRPRNRW

tartalmaztak. A kísérleti takarmánykeverékek összetételét és táplálóanyag-tartalmát a 8. táblázat, zsírsavösszetételét a 9. táblázat tartalmazza.

8. táblázat. A kísérleti takarmánykeverékek összetétele és

Kukoricaglutén, 10,00 10,00 10,00

Extr. szójadara, 13,60 13,60 13,60

1 A kontroll takarmánykeverék 0,5% szójaolajat tartalmazott

2Loxidan TD 100 (Lohmann Animal Health, 27454 Cuxhaven, Németország): kontroll táp = 0,15 g/kg; tökmag- és csukamájolajos táp = 0,40 g/kg. Cuxavit E50 (dl- -tokoferil acetát, 500 NE/g;

Lohmann Animal Health, 27454 Cuxhaven, Németország): kontroll táp = 0,01g/kg; tökmag- és csukamájolajos táp = 0,04 g/kg.

3Vitamin premix (Rovimix 428; Hoffmann La Roche Inc,, 4070 Basel, Svájc; 1kg tápra vonatkoztatva): A-vitamin: 11000 NE (retinil-acetát); D₃-vitamin: 3000 NE; E-vitamin: 40 NE

(dl--tokoferil-acetát); K₃-vitamin: 3 mg; riboflavin: 6 mg; d-kalcium-pantotenát: 10 mg; tiamin: 2,5 mg; niacin: 30 mg; piridoxin: 4 mg; folsav: 1 mg; B₁₂-vitamin: 0,02 mg.

⁴Ásványi premix (Cimbria; Deutsche Vilomix, Neuenkirchen bei Osnabrück, Németország; 1 kg tápra vonatkoztatva): Zn: 60 mg; Fe: 45 mg; Mn: 90 mg; Cu: 6 mg; Co: 0,15 mg; I: 1mg; Se:

0,2 mg.

5Az alapanyagok analízis adataiból becsült AME_n tartalom alapján számított érték.

9. táblázat. A kísérleti takarmánykeverékek zsírsavösszetétele Kísérleti takarmánykeverékek

Zsírsavak¹ Kontroll Tökmagolaj kiegészítés

Csukamájolaj kiegészítés az összes zsírsav

%-ában

SFA 17,41 16,80 20,96

C14:0 0,12 0,11 2,97

C16:0 14,57 12,40 13,88

C18:0 2,72 4,29 2,65

MUFA 25,08 32,44 29,55

C16:1n- 0,21 0,18 4,11

C18:1n- 24,64 32,12 21,86

C20:1n- 0,23 0,14 3,58

PUFA 56,09 49,83 39,96

Összes n-6 52,94 48,68 27,92

C18:2n- 52,40 48,47 27,38

C20:4n- 0,54 0,21 0,54

Összes n-3 3,15 1,15 12,04

C18:3n- 3,15 1,15 2,05

C20:5n- - - 3,71

C22:5n- - - 1,10

C22:6n- - - 5,18

g/kg

PUFA 16,89 31,58 25,32

Összes n-6 15,94 30,85 17,69

C18:2n- 15,78 30,71 17,35

C20:4n- 0,16 0,14 0,34

Összes n-3 0,95 0,73 7,63

C18:3n- 0,95 0,73 1,30

C20:5n- - - 2,35

C22:5n- - - 0,70

C22:6n- - - 3,28

n-6/n-3 16,80 42,33 2,31

1SFA: telített zsírsavak (C14:0, C16:0, C18:0); MUFA: egyszeresen telítetlen zsírsavak (C16:1n-7, C18:1n-9, C20:1n-9); PUFA: többszörösen telítetlen zsírsavak; Összes n-6: n-6-os többszörösen telítetlen zsírsavak (C18:2n-6, C20:4n-6); Összes n-3: n-3-as többszörösen telítetlen zsírsavak (C18:3n-3, C20:5n-3, C22:5n-3, C22:6n-3).

3.2.VIZSGÁLT PARAMÉTEREK, MINTAVÉTELI ÉS KEZELÉSI MÓDSZEREK

3.2.1. 1. és 2. kísérlet

A kísérleti takarmánykeverékeket három hétig etettük. Közvetlenül a keverékek összeállítása után és a kísérlet befejezésének napján vett takarmánymintákból azok sav- és peroxidszámának meghatározására

NHUOW VRU $ WHUPHOW WRMiVRN V]iPD D NtVpUOHWL LG V]DN DODWW QDSRQWD pV

kísérleti csoportonként került feljegyzésre. A három hétre vonatkoztatott tojástermelési %-ot számítással határoztuk meg a napi tojástermelési adatokból (tojástermelés % = három heti tojás db/három heti átlagos

W\~NOpWV]iP [ $ QDSRQ J\ MW|WW WRMiVRNEyO NHWUHFHQNpQW GE

tojásnál mértük a tojás és a sárgája tömegét. A kapott adatokból képeztük a sárgája tömegének az egész tojás tömegéhez viszonyított %-os

PpU V]iPiW $ FVRSRUWRQNpQW GE OHPpUW WRMiV ViUJiMiEyO NHWWHVpYHO

homogenizálva 6 db átlagmintát képeztünk, majd a mintákat három

homogenizálva 6 db átlagmintát képeztünk, majd a mintákat három

In document Az étkezési tojás zsírsavösszetételének és oxidatív stabilitásának befolyásolása takarmányozással (Pldal 36-0)