AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE - Az étkezési tojás zsírsavösszetételének és oxidatív stabilitásának b

5.1.1. KÍSÉRLET

$NtVpUOHWHNEHQIHOKDV]QiOWWRMyKLEULGHNHOWpU WtSXVDNRUDD]DONDOPD]RWW RODMNLHJpV]tWpVHN YiOWR]DWRVViJD pV D NO|QE|] LG WDUWDP~ NtVpUOHWL

etetések megnehezítik a témában született eredmények irodalmi összehasonlítását. A csukamájolaj használata kísérletünkben a többi csoporthoz viszonyítva valamivel gyengébb tojástermelést eredményezett.

Korábbi kísérletekben a halolaj (Baucells és mtsai, 2000; Van Elswyk és mtsai, 1995) és a halliszt (Nash és mtsai, 1996) kiegészítések nem befolyásolták a tojótyúkok teljesítményét. Husvéth és mtsainak (2003) kísérletében a takarmányhoz kevert Nordos Fat HOQHYH]pV

halolajszármazék szintén nem változtatta meg szignifikánsan a tojók tojástermelését, a tojás és a tojássárgája tömegét. Eredményeinkkel

HOOHQWpWEHQ PiV V]HU] N D FVXNDPiMRODMQDN D WRMiVW|PHJUH NLIHMWHWW

negatív hatásáról számoltak be (Marshall és mtsai, 1994; Gonzales-Esquerra és Leeson, 2000). A tojástermelés (Aymond és Van Elswyk, 1995), a tojástömeg (Caston és mtsai, 1994) és a takarmányfelvétel (Scheideler és Froning, 1996) csökkenését tapasztalták egyes kutatók az 5 és 15% lenmag, illetve lenmagdara etetésének hatására. Meglep PyGRQD

lenolaj 9 %-os alkalmazása sem változtatta meg a tojástermelést, a tojás és tojássárgája tömegét, valamint a takarmányfelvételt (Huygebaert, 1995;

Galobart és mtsai, 2001ab; Baucells és mtsai, 2000). Mindezek magyarázataként a lenmagban található fitoösztrogének antiösztrogenikus hatása szolgálhat, amely negatívan befolyásolhatja a tojók teljesítményét (Kennedy és mtsai, 1994). Kísérletünkben a 4% lenolajat tartalmazó takarmány etetése a tojástömeg nemkívánatos csökkenéséhez vezetett.

Esetünkben e]W YDOyV]tQ OHJ D WDNDUPiQ\IRJ\DV]WiV FV|NNHQpVH RNR]WD DPHO\QHN KiWWHUpEHQ D EHNHYHUW OHQRODM PLDWW NLDODNXOW NHGYH] WOHQ t]

iOOKDWRWW 0iVUpV]U O D] Q-3-DV 38)$ JiWROKDWMD D PiMEyO W|UWpQ OLSLGV]HNUpFLyW FV|NNHQWYH H]iOWDO D WRMiVNpS] GpVKH] IHOKDV]Qálható lipoproteinek mennyiségét a vérben (Phetteplace és Watkins, 1990). A linolsav köztudottan a tojótápok tojás- és tojássárgájatömeget szabályozó esszenciális komponense. A legnagyobb napi linolsavfelvételt biztosító 4% tökmagolajat tartalmazó takarmány etetése megnövelte a tojássárgája tömegét a kontroll csoporttal összehasonlítva. Whitehead és mtsai (1993)

kísérletükben a 4% linolsavban ugyancsak gazdag kukoricaolajjal kiegészített takarmány etetésének tojás-, tojássárgája- és tojásfehérjetömeget növHO KDWiViW tUWiN OH .tVpUOHWNEHQ D YpUSOD]PD

|V]WUDGLROV]LQWMH SR]LWtY NRUUHOiFLyW PXWDWRWW D WRMiVW|PHJJHO $ V]HU] N

feltételezése szerint a linolsav megnöveli a vérplazma ösztradiolszintjét,

VHUNHQWYH H]iOWDO D WRMiVNpS] GpVKH] V]NVpJHV WULJOLFHULGés albumin szintézisét.

(UHGPpQ\HLQN PHJHU VtWLN KRJ\ D W\~NRN iOWDO IHOYHWW ]VtU PHQQ\LVpJpQHN pV PLQ VpJpQHN Q-6/n-3-as zsírsavarány) különbségei sokkal inkább a tojás, a tojássárgája illetve a tojásfehérje tömegének változását okozzák, miközben a tojás összlipidtartalma nem, vagy csak kevéssé változik (Reiser, 1951; Ostrander és mtsai, 1960). Korábbi

1950). Ez magyarázza, hogy a takarmány összetételének változtatásával a PUFA-WDUWDORP D WRMiVEDQ QDJ\REE PpUWpNEHQ Q|YHOKHW PLQW D WHOtWHWW

vagy egyszeresen telítetlen zsírsavak mennyisége (Jiang és mtsai, 1991;

Baucells és mtsai, 2000).

Eredményeink szerint a 2%-RV RODMNLHJpV]tWpV WDNDUPiQ\RN

etetésének hatására a tojás PUFA-tartalma a telített zsírok rovására növekedett. Ebben szerepet játszhatott a PUFA-nak a máj endogén zsírsavszintézisére, vagy a telített zsírsavaknak trigliceridekbe, foszfolipidekbe való beépülésére kifejtett negatív hatása is. A 4%-os kiegészítési szinten a csukamájolajnak a másik két olajét meghaladó telített zsírsavtartalma a kRQWUROODO PHJHJ\H] WHOtWHWW ]VtUVDYWDUWDOPDW

eredményezett a tojássárgájában. A 2%-os lenolaj- illetve csukamájolaj

NLHJpV]tWpV WDNDUPiQ\ HWHWpVpYHO Q|YHNHGpVpW pUWQN HO D WRMiV

linolsavtartalmában a kontrollhoz képest. E három takarmány a linolsavat közel azonos arányban tartalmazta, így feltételezésünk szerint az n-3-as

]VtUVDYDN D] DGRWW DUiQ\EDQ HO VHJtWHWWpN D OLQROVDY IHOV]tYyGiViW YDJ\ D PiMEDQOLSRSURWHLQHNEHW|UWpQ EHpSOpVpW$FVXNDPiMRODM-os szintje viszont csökkentette a linolsav mennyiségét az alacsonyabb kiegészítési szinthez képest, mert a takarmány hosszú szénláncú EPA- és

DHA-WDUWDOPiQDN LO\HQ PpUWpN Q|YHNHGpVH YDOyV]tQ OHJ PiU QHJDWtYDQ KDWRWW

a linolsav tojásba való beépülésére. Az -linolénsavban gazdag lenolaj szintjének növelésekor a tojás linolsavtartalma nem csökkent le szignifikáns mértékben, ami az egyes n-3-as zsírsavak hatásainak

NO|QE|] VpJpUH PXWDW Ui $ -os olajkiegészítések alkalmazásakor a

NRQWUROOKR] NpSHVW PHJQ WW D] HJ\V]HUHVHQ WHOtWHWOHQ SDOPLWROHLQVDY

(C16:1n-7) mennyisége. A len- illetve tökmagolajjal kiegészített takarmányok palmitoleinsavat nem tartalmaztak, így a tyúk májában lejátszódó C16:0 => C16:1n- GHV]DWXUiFLyV UHDNFLy YDOyV]tQ OHJ

hatékonyabbá vált a PUFA hatására. A 4%-os olajtartalmú takarmányok etetésével járó nagyobb PUFA-felvételnél viszont a fenti zsírsavátalakulás

NLVHEE PpUWpN OHKHWHWW PLQW D RODMNLHJpV]tWpVW WDUWDOPD]y

takarmányok etetésekor.

Az n-3-DV ]VtUVDYDN WRMiVEDQ PpUW DUiQ\DLW PiV V]HU] N KDVRQOy NtVpUOHWHL LV PHJHU VtWLN $ Wakarmány 0,5%-os halolaj kiegészítésének hatására az EPA és a DHA együttes aránya 311%-ban javult a tojássárgájában (Csuka és Baumgartner, 1999). Kovács és mtsai (2003) 0,52% EPA-t és 4,81% DHA-t mértek a tojásban 5% halolajat tartalmazó takarmány három hpWLJ WDUWy HWHWpVpW N|YHW HQ %DXFHOOV pV PWVDL

4%-EDQ KDORODMDW WDUWDOPD]y WDNDUPiQ\ KpWLJ W|UWpQ HWHWpVH XWiQ

3,18% DHA-t, 5,06% összes n-3-as t és 2,12 n-6/n-3-as PUFA-arányt mértek a tojásban. Az 5 %-ban használt lenolaj 10,3%-RV -linolénsav-, 0,3%-os EPA-, 1,6 %-os DHA-szintet és 1,1-es n-6/n-3-as zsírsavarányt eredményezett Galobart és mtsai (2001b) kísérletében.

.tVpUOHWQN PHJHU VtWL D]W D PHJILJ\HOpVW PLV]HULQW D] Q-3-as zsírsavakkal dúsított takarmányok három hétig tartó etetésévHOHOpUKHW D

tojássárgája -linolénsav-, EPA- és DHA-szintjének stabilizációja (Hargis és mtsai, 1991; Kovács és mtsai, 2003). Husvéth és mtsainak (2003) kísérletében az 1, 1,5 és 2%-os kiegészítési szinten alkalmazott halolajszármazék mindhárom bekeverési arányban (Nordos Fat) már egy hét etetés után a tojássárgája DHA- és összes n-3-as zsírsavtartalmának tartós szignifikáns növekedését eredményezte. Az eddigi eredményekkel összhangban a DHA közvetlen feldúsulása a tojásban halolajok felhasználásával sokkDO KDWpNRQ\DEE YROW PLQW D G|QW HQ I

prekurzorából, az -linolénsavból kiinduló de novo szintézise a lenolajjal

NLHJpV]tWHWW WDNDUPiQ\RN HWHWpVHNRU 0iV V]HU] N YL]VJiODWDLYDO

egyetértésben az EPA és DHA aránya a tojásban sokkal kisebb volt, mint a takarmányban mért érték (Cherian és mtsai, 1996a, Baucells és mtsai, 2000; Husvéth és mtsai, 2003). Ezek az eredmények az EPA-nak DHA-vá

W|UWpQ KDWpNRQ\iWDODNXOiViWYDOyV]tQ VtWLNDW\~NPiMiEDQ(J\HVDGDWRN

szerint e folyamat az emberben korlátozottabb mértékben játszódik le (Sanders, 1993), rávilágítva a DHA-ban gazdag élelmiszerek

IRJ\DV]WiViQDNMHOHQW VpJpUH$OLQROVDYpVD] -linolénsav szénláncának

KRVV]DEEtWiViWpVGHV]DWXUiFLyMiWYpJ] N|]|VHQ]LPUHQGV]HUQHPD]RQRV

aktivitással vesz részt a két zsírsavcsoport átalakításában. Az -linolénsav gátló hatása a linolsav arachidonsavvá való átalakulására nagyobb

PpUWpN PLQW D OLQROVDYp D] -linolénsav-DHA reakcióútra. A ∆ 6-deszaturáz enzim tehát az n-3-DV ]VtUVDYSiO\D IHOp YDOyV]tQ OHJ QDJ\REE

affinitással bír (Bezard és mtsai, 1994). Amint azt kísérletünk is bizonyította, a tojássárgája arachidonsav-tartalma, illetve az n-3-as zsírsavak mennyisége között negatív összefüggés áll fenn (Bezard és mtsai, 1994). Az arachidonsav beépülése a tojássárgájába hasonló

PpUWpNEHQ FV|NNHQW D OHQRODM pV FVXNDPiMRODM NLHJpV]tWpV WDNDUPiQ\RN

hatására azonos olajbekeverési szinten. Az összes n-3-as PUFA-tartalom azonban kevesebb volt a csukamájolajat tartalmazó takarmányokban.

Feltételezésünk szerint a hosszabb szénláncú n-3-as PUFA, mint az EPA és DHA, relatíve nagyobb gátló hatást fejtenek ki az arachidonsav

NpS] GpVOpSpVHLUHPLQWD] -linolénsav.

Az Ausztriában, Szlovéniában és Magyarországon is salátákhoz

IRJ\DV]WRWW V|WpW]|OG V]tQ W|NPDJRODM ]VtUVDYDL N|]O D OLQolsav (53%) és az olajsav (30%) a domináló. Az olajnak általunk mért zsírsavösszetételéhez hasonló adatokat publikáltak Younis és mtsai (2000) is. A tökmagolajjal kiegészített takarmányok nem csökkentették le a tojás n-3-as PUFA-tartalmát, ám az n-6-os zsírsavak mennyiségének

Q|YHOpVpYHO NHGYH] WOHQ LUiQ\ED YiOWR]WDWWiN PHJ D WRMiV Q-6/n-3-as PUFA-arányát.

Az alkalmazott n-3-as zsírsavakban gazdag olajok segítségével a tojássárgája zsírsavösszetételében elért változás több szempontból is

pUWpNHOKHW $] Q-6-os és n-3-as PUFA ajánlott optimális aránya étrendünkben 4:1 és 10:1 között helyezkedik el (British Nutrition Foundation, 1992; Health and Welfare Canada, 1990). Ez alapján mind a csukamáj-, mind a lenolaj 2%-os szintje egyaránt hatékonynak bizonyult a tojássárgája n-3-as zsírsavakban való dúsításához. A 4%-os kiegészítésnél már az optimális tartomány alsó küszöbértékénél kisebb zsírsavarány jött létre mindkét olajtípus esetén. A szakirodalom nem állít

IHO HJ\VpJHV PLQ VpJL N|YHWHOPpQ\UHQGV]HUW D] Q-3-as tojásokkal

V]HPEHQ 7|EE V]HU] D QDSL PLQLPiOLV PJ-os EPA+DHA szükséglethez (Department of Health, UK, 1994) viszonyítja a tojásban található zsírsavak mennyiségét (Surai és mtsai, 2002). A csukamájolaj

VHJtWVpJpYHO HO iOOtWRWW WRMiVRN H NpW ]VtUVDY tekintetében felülmúlják a lenolaj segítségével elért eredményeket. A módosított tojást egy

NHGYH] WOHQQ-6/n-3-as zsírsavarányú étrendbe illesztve, és a javító hatást

figyelembe véve a tojás minél kisebb n-6/n-3-DV]VtUVDYDUiQ\DDNHGYH]

A 4% olajkiegéV]tWpV WHUPHOW WRMiVRNEyO NHYHVHEEHW NHOO HOIRJ\DV]WDQL QDSRQWDD]pWUHQG]VtUVDYDUiQ\iQDNXJ\DQRO\DQPpUWpN MDYtWiViKR](J\

PHJIHOHO QDSL J |VV]HV Q-6-os zsírsavat tartalmazó, 30:1 n-6/n-3-as zsírsavarányú étkezés esetén a 4% csukamájolajat tartalmazó

WDNDUPiQQ\DOHO iOOtWRWWWRMiVEyOQDSLGE-UHDRODMNLHJpV]tWpV E O

4 db 10-re csökkenti az n-6/n-3-as zsírsavarányt. Az elemzett biológiai hatékonyság alapján a 4% csukamájolajat tartalmazó takarmány használata javasolható az n-3-as módosított WRMiVRN HO iOOtWiVD FpOMiEyO

Az olajkiegészítések gyakorlati alkalmazását azonban lényegesen befolyásolja az olajok ára is. A gyógyszertárban vásárolt csukamájolaj kb.

1800 Ft/kg-os ára a 2%-os kiegészítési szint mellett szól. A gyakorlati alkalmazásban a nagy tisztaságú, humán fogyasztásra is alkalmas olajokkal szemben az olcsóbb halfeldolgozási melléktermékek –

PHJIHOHO ELROyJLDL KDWpNRQ\ViJ pV D WDNDUPiQ\R]iV LJpQ\HLW NLHOpJtW

tisztaság esetén – HO Q\W pOYH]KHWQHN .OI|OGL WDSDV]WDODWRN DODSMiQ

megfeOHO PDUNHWLQJJHO D GUiJiEE GH VSHFLiOLV WHUPpN LV VLNHUHVHQ pUWpNHVtWKHW $] Q-3-as zsírsavakkal dúsított tojás fogyasztói ára

iOWDOiEDQ D V]DEDGWDUWiVRV WHUPHOpVL UHQGV]HUHNE O V]iUPD]y WRMiVRNpKR]

hasonló (Leskanich és Noble, 1997). Nagy-Britanniában az egyetlen, szupermarketben is megvásárolható módosított tojást - az ún.

,,Columbus”-tojást – D EHOJD %HORYR FpJ iOOtWMD HO V pYHQWH PLOOLyW

értékesít Európában (Surai és mtsai, 2002). A termék 12,6% -linolénsavat és 2,5% DHA-t tartalmaz. Az n-3-as zsírsavakban gazdag

WRMiVRN V]pOHVHEE YiODV]WpND NDSKDWy D] (J\HVOW ÈOODPRNEDQ $] HOWpU ]VtUVDY|VV]HWpWHO WRMiV PHOOHWW PiU YLOiJV]HUWH tJ\ ,URUV]iJEDQ

Malajziában és Thaiföldön is kapható a szelénnel dúsított tojás, segítséget jelentve a szelénhián\RV WHUOHWHNHQ pO ODNRVViJ MREE V]HOpQHOOiWiViKR]

(Surai és mtsai, 2002).

5.2.2. KÍSÉRLET

$] NtVpUOHW HUHGPpQ\HLYHO PHJHJ\H] HQ D WDNDUPiQ\RN

olajkiegészítése nem befolyásolta szignifikánsan a tojás vizsgált

pUWpNPpU LW $] HGGLJL LURGDOPL DGDWRN Qem támasztják alá az E-vitamin kiegészítésnek általunk tapasztalt szignifikáns pozitív hatását a tojássárgája tömegére. A tojástermelés a tojássárgája tömeghez hasonlóan

DODNXOW D] -tokoferil-acetát hatására. Bollengier-Lee és mtsai (1999) az

PJNJ -tokoferil-DFHWiWNLHJpV]tWpV NtVpUOHWLFVRSRUWRNEDQQDJ\REE

WRMiVW|PHJHW pV WRMiVWHUPHOpVW PpUWHN K VWUHVV] DONDOPiYDO $ PpUW

termelési paraméterek közül a takarmányfelvétel, takarmányértékesítés és tojástermelési % adatainak megbízhatósága elmarad a tojiVpUWpNPpU LQHN

megbízhatóságától, de esetünkben az E-YLWDPLQNLHJpV]tWpVYDOyV]tQ OHJD

takarmányértékesítés javítása révén fejtette ki fent leírt hatásait. Más

V]HU] N QHP PXWDWWDN NL V]LJQLILNiQV NO|QEVpJHNHW D WRMiVWHUPHOpV

tojástömeg, takarmányfelvétel és takarmányértékesítés összehasonlítása során a takarmány 50-PJNJ -tokoferil-DFHWiWNLHJpV]tWpVpWN|YHW HQ

(Galobart és mtsai, 2001ab; Jiang és mtsai, 1994; Gebert és mtsai, 1998;

Meluzzi és mtsai, 2000). A rendkívül nagydózisú E-vitamin kiegészítés

KDWiViUDFV|NNHQKHWDWRMiVWHUPHOpVDPHO\QHNKiWWHUpEHQDWRMiVNpS] GpV

folyamtában kulcsfontosságú prosztaglandin szintézis zavara állhat (Mézes és Hidas, 1992).

A tojás zsírsavösszetétele a 4% tökmag- illetve csukamájolajat tartalmazó takarmányok etetésének hatására hasonlóan alakult mint az 1.

kísérletben.. A 4% csukamájolajjal kiegészített takarmány hatására a tojás n-3-as zsírsavakban gazdagabbá vált. A tökmagolaj tartalmú takarmány etetésének eredményeként a tojás 6-os zsírsavtartalmának, és így az n-6/n-3-as PUFA-arányáQDNNHGYH] WOHQQ|YHNHGpVpWWDSDV]WDOWXN

A E-vitamin és a zsírsavak kölcsönösen befolyásolhatják egymás

EpOE O W|UWpQ IHOV]tYyGiViW D PiMEDQ 9/'/-EH W|UWpQ EHpSOpVpW

Tojássárgájára vonatkozó eredményeinkhez hasonlóan a takarmány E-vitamin kiegészítése szignifikáns hatást fejtett ki a brojlercsirkék májában mért összes telített zsírsav és a palmitinsav mennyiségére (Husvéth és mtsai, 2000). Saját kísérletünkben ezt a linolsavban gazdag tökmagolaj kiegészítésnél, Husvéth és mtsai (2000) ezzel szemben halolaj kiegészítés WDNDUPiQ\ HWHWpVHNRU PXWDWWiN NL (J\HV V]HU] N D

takarmány viszonylag nagy koncentrációjú E-vitamin kiegészítése (200 NE/kg) után a tojás összes 3-as PUFA-tartalmának, illetve bizonyos n-3-as zsírsavak mennyiségének csökkenését figyelték meg (Meluzzi és mtsai, 1999; Galobart és mtsai, 2001ab). Bár saját kísérletünkben is csökkent a DHA és az összes n-3-DV 38)$ PHQQ\LVpJH D Q|YHNY

tokoferil-acetát kiegészítésekkel párhuzamosan, ezek a változások nem voltak szignifikánsak. Husvéth és mtsai (2000) brojlercsirkék májmintáinak vizsgálatakor ugyanezt mutatták ki a takarmány 4% halolaj és 100 NE/kg E-vitamin kiegészítésének hatására. Qi és Sim (1998) sem írtak le szignifikáns tokoferil-acetát hatást a tojás n-3-as PUFA-koncentrációjának tekintetében. Mindezekkel ellentétben Cherian és

mtsainak (1996a) kísérletében az EPA és a DHA mennyisége nagyobbnak bizonyult a takarmány tokoferolkeverék kiegészítésének hatására.

A tojássárgája E-vitamin-koncentrációját nagymértékben meghatározza a takarmány E-vitamin-szintje, s a takarmány E-vitamin kiegészítésével a tojás E-vitamin-WDUWDOPD QDJ\RQ KDWpNRQ\DQ Q|YHOKHW

Frigg és mtsai (1992) 320 mg/kg E-vitamin kiegészítéssel 700 JJ

tojássárgája E-vitamin-koncentrációt értek el. Galobart és mtsainak (2001b) vizsgálatában az 50 mg/kg-os dózis 49,75 JJ WRMás (kb. 200

JJ WRMássárgája) E-vitamin-tartalmat eredményezett. Surai és mtsainak (1995) kísérletében a takarmány 200, 2000 és 20000 mg/kg -tokoferol kiegészítésének hatására a tojás E-vitamin-NRQFHQWUiFLyMD Gy]LVIJJ en emelkedett a 18-20. napig. Az általuk mért legnagyobb érték 15,12 mg/g E-vitamin volt a tojássárgájában. A csoportonként elért maximális érték

VWDELOL]iOyGRWW D N|YHWNH] NpW KpWEHQ PDMG QpJ\ KpW DODWW -kal csökkent. Meluzzi és mtsai (1999) hasonló LG EHOL YiOWR]iVW ILJ\HOWHN

meg. A tojótyúkok takarmányának 200 mg/kg -tokoferol kiegészítése után a tojássárgája -tokoferol-tartalma hetente megduplázódott, és három hét után 330 JJWRMássárgája maximális koncentrációt ért el. A negyedik héten ez 210 JJ-UD FV|NNHQW OH pV D N|YHWNH] KiURP KpWEHQ QHP YiOWR]RWW V]iPRWWHY HQ &KHQ pV PWVDL QDSLJ WDUWy NtVpUOHWN

folyamán viszont nem tapasztalták a tojás E-vitamin-szintjének csökkenését. A 120 mg/kg-RV -tokoferol kiegészítés 70 JJWRMássárgája -tokoferol-tartalmat eredményezett 14 nap elteltével, amely nem változott a kísérlet végéig. A legnagyobb koncentrációt a tojásban szintén a 14. napon mérték Galobart és mtsai (2001c) 200 mg/kg -tokoferil-acetát kiegészítés alkalmazása során, ám az így elért érték 10-12%-kal

FV|NNHQWDQDSUDPDMGDNtVpUOHWYpJpWMHOHQW QDSLJN|]HOiOODQGy

maradt. Következtetésként elmondható, hogy legalább három hét szükséges a tojás E-vitamin-koncentrációjának stabilizálódásához (Galobart és mtsai, 2001c), pV D PD[LPXP pUWpN HOpUpVH XWiQ NO|QE|]

PpUWpN NRQFHQWUiFLyFV|NNHQpVHN N|YHWNH]KHWQHN EH 6DMiW

kísérletünkben a 21. napon végrehajtott mintavétel elméletileg a maximális E-vitamin-depozíció idején történt. Ennek ellenére a takarmány és a tojássárgája E-vitamin-tartalmának összehasonlítása az

LURGDOPL DGDWRN WNUpEHQ D]W PXWDWMD KRJ\ NtVpUOHWQNEHQ PHJOHKHW VHQ

alacsony volt a vitamintranszformáció hatásfoka. A már fent említett Chen és mtsai (1998) valamint Jiang és mtsai (1994) hozzánk hasonlóan gyenJH WUDQV]IRUPiFLyV KDWiVIRNRW PpUWHN 1DEHU W|EE V]HU]

vizsgálatainak összegzése alapján az -tokoferol átvitel hatékonyságát 16

és 39% közöttinek találta. A kisebb takarmány -tokoferol-szint általában nagyobb hatékonysággal hasznosult (Galobart és mtsai, 2001b, Gebert és mtsai, 1998).

A friss tojásra vonatkozó E-vitamin értékek és transzformációs

KDWiVIRNRN QDJ\IRN~ YiOWR]DWRVViJD W|EE WpQ\H] UH YH]HWKHW YLVV]D

Általánosan elterjedt a takarmányok E-vitamin kiegészítésére való hivatkozás a ténylegesen mért E-vitamin-tartalom helyett, amely érték az

DODSWDNDUPiQ\RN YiOWR]DWRV |VV]HWpWHOH PLDWW RO\NRU MHOHQW VHQ

különbözhet. Egyéb antioxidánsok (pl. karotinoidok, mesterséges

DQWLR[LGiQVRN V]LQWpQ HOWpU PHQQ\LVpJEHQ V]HUHSHOKHWQHN D WiSRNEDQ

befolyásolva a tojásban felhalmozódó vitamin mennyiségét. A takarmány

]VtUNLHJpV]tWpVpQHNQDJ\ViJDpV]VtUVDY|VV]HWpWHOHLVEHIRO\iVROyWpQ\H]

lehet. Abawi és mtsai (1985) 0, 3 és 6% telített zsírsavakban gazdag faggyú kiegészítés esetén a zsírkiegészítéssel SiUKX]DPRVDQ Q|YHNY $- és E-vitamin-koncentrációt mértek a plazmában. Számos kísérlet a PUFA-QDN D WRNRIHURORN EpOE O W|UWpQ DEV]RUSFLyMiUD NLIHMWHWW QHJDWtY

hatásáról számolt be, ami a zsírsavak telítetlenségének fokozódásával

HU V|GLN +ROODQGHU ; Meluzzi és mtsai, 1999; Grobas, 1997).

Cortinas és mtsai (2001) a len- és a halolaj hatásának összehasonlítása során a telítetlenebb n-3-as zsírsavakban gazdag halolaj esetében mértek szignifikánsan kisebb -tokoferol-koncentrációt a tojásban.

Vizsgálatunkban azonban a tojássárgájában deponálódó E-vitamin mennyiségét nem befolyásolta az alkalmazott olajok típusa a 0 és 30 mg/kg hozzáadott tokoferil-acetát szinten. Eredményeinkkel egybehangzóan a faggyú és halolaj (Meluzzi és mtsai, 2000), valamint a len- és napraforgóolaj kiegészítések (Galobart és mtsai, 2001a) nem okoztak szignifikáns változásokat a tojás α-tokoferol-koncentrációjában,

EiU D IHOWpWHOH]HWW N|OFV|QKDWiV WHQGHQFLDV]HU HQ PHJILJ\HOKHW YROW

Cherian és mtsai (1996a) sem találtak szignifikáns különbségeket a tojás α-tokoferol-tartalmában vitamin kiegészítésben nem részesült illetve E-vitaminnal kiegészített, 3,5% menhaden-halolaj, lenolaj vagy napraforgóolaj tartalmú takarmányok etetésekor. A tojás zsírsavösszetételének elemzése során, illetve az itt említett irodalmi hivatkozások saját eredményeinkkel együtt arra engednek következtetni, hogy az E-vitamin és a telítetlen zsírsavak egymás depozícióját kölcsönösen befolyásolhatják, de e hatás mértéke a számos egyéb faktor miatt nehezen jósolhaty PHJ HO UH 6DMiW YL]VJiODWDLQNEDQ D PJNJ

tokoferil-acetát kiegészítési szinten a tojás E-vitamin-koncentrációja kisebb volt az n-6-os linolsavban gazdag tökmagolajat tartalmazó

takarmány esetében. Az eredmények így arra engednének következtetni, hogy az n-6-os telítetlen zsírsavak nagyobb mértékben gátolják az E-vitamin felhalmozódását a tojásban, mint az n-3-asok, ám a korábbi

YL]VJiODWRNpSSHQHIHOWpWHOH]pVHOOHQNH] MpWYDOyV]tQ VtWLN

A tojás E-vitamin-tartalmát a tojótyúk A-vitamin-ellátásának szintje is befolyásolhatja, s ehhez hasonlóan a takarmány E-vitamin kiegészítése a tojás A-vitamin-tartalmának változását eredményezheti. A takarmány nagy dózisú A-vitamin kiegészítése (120 JJ NE 1(NJ

csökkenti a máj és a tojás E-vitamin-tartalmát (Surai és mtsai, 1998),

YDOyV]tQ OHJ D] (-vitamin micelláris oldhatóságának befolyásolása révén

&RPEV1pKiQ\V]HU] DNLHJpV]tWpV V]LQWW OIJJ |VV]HIJJpVW

írt le a takarmány E-vitamin-tartalma és a vérplazma A-vitamin-koncentrációja között. Abawi és mtsai (1985) vizsgálataikban azt

WDSDV]WDOWiN KRJ\ D WDNDUPiQ\ DODFVRQ\ pV N|]HSHV V]LQW (-vitamin kiegészítései megnövelték az A-vitamin plazmakoncentrációját. A japán fürjek tojássárgájában ugyancsak nagyobb A-vitamin beépülést mutattak ki, ha a retinol-acetátot közepes szintü α-tokoferil-acetáttal kombinálták a takarmányban (37,8 NE/kg; Bárdos és mtsai, 1996). A takarmány E-vitamin-szintjének további emelése bizonyos szint fölött már nem

J\DNRURO SR]LWtY KDWiVW 6XUDL V W FV|NNHQWKHti a vérplazma A-vitamin-koncentrációját (Abawi és mtsai, 1985). Kísérletünkben a 30 mg/kg-os α-tokoferil-acetát kiegészítés semlegesnek (tökmagolaj) illetve pozitívnak (csukamájolaj), míg a 60 mg/kg-os szint depresszívnek (tökmagolaj) illetve semlegesnek (csukamájolaj) mutatkozott a tojás kontroll csoportban mért A-vitamin-tartalmához képest. A májban

QDJ\REE PHQQ\LVpJEHQ MHOHQ OpY (-YLWDPLQ YDOyV]tQ OHJ NpSHV JiWROQL

az A-YLWDPLQQDNV]iOOtWyPROHNXOiNEDW|UWpQ EHpSOpVpW

Az E-vitaminnak az A-vitamin EpOE O W|UWpQ DEV]RUSFLyMiUD NLIHMWHWW

hatása esetünkben kevésbé játszik szerepet a tojótyúk A- és E-vitamin

PHWDEROL]PXViQDN VDMiWRV NO|QEVpJHL PLDWW $ WRMyLG V]DN NH]GHWpQ D

tojótyúk májának A-YLWDPLQ NpV]OHWH W|EE PLQW V]i] WRMiVUD HOHJHQG

(Surai és mtsai, 1998). Az A-vitamint egyáltalán nem tartalmazó

WDNDUPiQ\ HVHWpQ D] HOV YLWDPLQKLiQ\UD XWDOy WQHWHN FVDN KpW

elteltével jelentkeznek (West és mtsai, 1992). A másik oldalról viszont egyetlen tojás E-vitamin-tartalma közel kétszerese a tyúk májában raktározott vitamin mennyiségének (Surai és mtsai, 1998). Az E-vitaminnak az A-YLWDPLQKR]NpSHVWOLPLWiOWUDNWiUR]KDWyViJDYDOyV]tQ OHJ

membránalkotó jellegével áll összefüggésben. Mindezeket összefoglalva a tojótyúkok folyamatosan rá vannak utalva a takarmányból származó

E-vitaminra, míg az A-vitamin- ellátás rövid, 3-KpWLJWDUWyNLVHEEPpUWpN

zavara nem érinti a tojás vitamin-tartalmát a májban raktározott A-vitamin-NpV]OHWPLDWW$]HOWpU $-vitamin-tartalmú, hozzáadott

In document Az étkezési tojás zsírsavösszetételének és oxidatív stabilitásának befolyásolása takarmányozással (Pldal 78-98)