(m in t igen so k at r a g y se mmit je lentő szó).
t a t n i , ’s — eredeti gyö k érszó n ak sem vehetvén f ö l , idegen nyelvhíd áltv ettn ek gondolom . D e a z é rt nem k e ll elijedni t ő l e , m e rt eg y a’ leg szebb szavak k ö z ü l, m elly ek v alah a nyelven
m e g fo rd u lta k , nem olly édes ugyan m int lány- njakon a’ „szeret le k " de m éltóságosabb ’s férfiú
hoz legillőbb.
S zeretn ém ugyan tu d n i, m elly nyelvbül ve- te té k á lt a’ legférfiasabb kép zelet ezen szava, hogy ösm erhetném , m elly ik nem zetnek vagyunk köszönettel ta rto zó k a’ polgáriság kép zelet ve
lü n k k ö z lé sié rt: de e rre ham arjában nem m e
hetvén , beérem azzal hogy örvendve tek in tek a rra , hol e’ szónak ’s k ép zeletn ek nyom ait ta lá lom . V elem e g y ü tt ezeket, keresendő, senki sem induland a’ Száva ’s Olt: v ag y a’ D niepcr f e lé , nem is Á rpád és T a k so n id e jé b e , hanem o tt k u ta ta n d , hol szebb folyam ok boldogabb hont szelnek k e re s z tü l, ’s olly id ő k b en , m ikor m ár tö rv én y ek k ezd tek a’ vas fölé em elkedni. —
,p o lg á r" s z ó t nem tudom szárm
oz-i t l
L eg tö b b et pedig ném et szom szédinknak fogunk clőlegescn is k ö szö n n i, k ik n e k „ B iirg e r44 sza- v o k k al a’ m iénk annyira m egegyez.
A théné ’s R óm a hajdonla legszebb képét, adák a’ p o lg áriság n ak , m a azt legszebb k ifejlé- sébcn az atlászi oczeán k é t p ariján lá tju k , innen é s o n n a n , de leginkább az éjszaki szélesség né- m elly fokai alatt. R elebb a’ szá ra z o n , k ivált k e le tn e k , egyre jo b b an eltiin az, inig végre nép
pel olvad öszve ’s nővérül is alig ösm eretes.
A ’ polgárság az em beri társaságban a’ bol
dog közepet foglalja el a’ tö rv én y ek szent vé
delm e a l a t t , m elly ek nélkül csak n é p e t, csak szo lg ák at gondolhatni, polgárokat nem . A ’ pol
g árság n ak — a’ fölvett k ép szerint — befolyás
sal is k e ll a’ törvényhozásra lennie, ha á rn y é k k á olvadni nem a k a r , sőt a’ róm ai ’s g ö rö g k ö z tá r
saságokban ő vala a’ törvényhozó test. M a az am erikai eg y esületek lakosai m ajd csupa pol- g áro k b u l á lla n a k , egym áshoz a’ törvény és igaz
ság elő tt egészen h a so n ló k b u l, Jack so n t sem véve k i , az e ln ö k ö t, ’s nem a’ p in e z é rt, k i P hiladelphiában tég ed m int id e g e n t, egész nyá
ja ssá g g a l fogad el ’s egész készséggel szolgál.
E g y alkotm ányilag k ife jle tt országban nem utolsó dolog p olgár le n n i; ső t nem csak nem u to lsó , hanem d ic sé re te s, első. Az em ber biz
to sítv a a k a rja látni s z e m é ly é t, vagyonát ’s
mi-ű 12
nés kevésbé kötözve kezeit az o lly dolgokban, m clly ek szem élye ’s ja v a i elő m en etelét/érd ek lik .
A z (id eális) po lg árn ak vannak te h á t jo g a i, nem e lő jo g o k , hanem h aso n jo g o k , m ellyeknél fogva s é r th e tle n , vannak k ö te le ssé g e i, de nem kivételiek , hanem minden társéihoz h a so n ló k , m ellyeknél fogva a’ k ö /jó t előm ozdítania k e ll, m ig te rm é sz e te s e n , az övé m ások által szinte előm ozdittatik. — V ilá g o s , ho g y annál kívána
tosabb , m inél többen m egösm erik a’ polgár j o g a it , ’s annál örven d eztető b b , m inél tágosabb k ö rb en m ozoghat ő jo g a i használatával :s a’ tö r v én y ek védelm e a latt. C sak az a’ k é r d é s k ö telességei nem halm ozódnak e annyival öszvébb,
’s a’ végső végen nem veszt e tá g polgárisága által. M ost ezt visgáljnk m eg.
A ’ tö rté n e te k könyve a z , m ellybiil igazsá
g a in k at m erítenünk k e l l , m elly tanúbizonyságul szolgál a ’ m ú ltak ra ’s m é rté k e t ajándékoz a’ j ö
vendőre. E z azt ta n ítja ho g y a’ legnagyobb országok polgárainak sem volt több kötelessége
’s nem v olt nagyobb te rh e m int a’ legkisebbéinek,
— a’ mi igen term észetes. A z em ber országos te rh ei nagy részét kész pénzben teszi le ’s a’
nagy birodalom ban rendesen nagyobb a’ k e reset
mód, mivel szabadon van eresztve a’ közösködés,
’s borzasztó határv ám o k nem állanak minden lépten az útba. K ö telességeink ugyan többekre
(erjed n ek k i , azaz főbbeknek é le te , v ag y o n a, b e c sü le te , neveltetése ’s mindennem ű előm ene
tele van szívünkre k ö tv e , de azok kölcsönösen k ö te le z e tte k irá n tu n k , a’ k ö zjo g o k at úgy v édel
m ezők m int m i , a’ k ö zk ö telesség ek et olly lclki- ösm erettel teljesítő k m int mi.
A ’ polgári jó llé t a’ külső ’s belső b átorság
á u l igen függ, m elly pedig a’ nagyobb országban biztosabb alap ú m int a’ kicsinben. A ’ külső b á to rság ra nézve igen világos hogy a’ m it ti/, em ber végre nem h a jth a t, v ég re h a jt sz á z , a’
m it száz n e m , elvégez e z e r , a’ m it ezer nem , m egtesz tíz e z e r, a’ m it tizezer n e m , czélra j u t t a t s z á z e z e r, és ig y tovább. U e a” belső ren d és b átorság is nagyobb a’ népes o rsz á g b a n , m ert elegendő k éz lé v e n , minden szükséges helyot alkalm atos em b erek k el m eg tö lth e tn i, m indenki eleg et dolgozik m áso k n ak ’s a’ szükségeset bő- Bégben k ap ja m ásoktul (te rm é sz e te s, h o g y nem in g y en ) inig a’ ren d re a’ m egbízottak és k ik i szorosan vigyáznak.
A zon ellenvetést se teg y e senki, ho g y k ö n nyebb fiz em bert igazgatni m int százat, ’s ezeret m int m illió t, — ’s ne jő jö n elő a’ tö rté n e te k k e l, azt m o n d v a , hogy Róm a épen nevekedéso által vele ág y a t m egbukásának. Imi itt n agy m eg
k ülönböztetést te s z e k , ’s először is a z t , a’ szó teljes értelm ében em b erek e a z o k , k ik e t
igaz-gafni k ell, v agy az állatiságbul csak m ost fejlőd
n ek k i. H a csak állato k m ég, a k k o r erővel kell ő k e t rendnél tartan i ’s igy m egengedem sőt állí
tom , hogy valam int négy lovat könnyebb zabo- lán ta rta n i ugyan annyi e m b e rn e k , m int tizen
k e ttő t; szintúgy könnyebben bánhatni n égy em b e rre l m int tizenkettővel. D e hol az em ber egészen e m b e r, ö n k én y t sim ul az e lv h ez, ’s h a azon elv m illiók keblében v a n , m indazon m illió
k a t ő ig azg atja ’s a’ külső intézkedés csak a’
ren d tartási ruházat. Hlyen esetben száz m illiók
k a l úgy b á n h a tn i, m int százzal.
A ’ mi Rónia m egbukását i lle ti, az igen is, végtelen nagyságdbul s z á m o z o t t , azon k is m el- j
lé k é sz re v é te lle l, hogy a’ róm ai birodalom erő szakon a la p u lt, te h á t különböző elvek u ralk o d ta k benne. M agának K óm ának az elve hódítás v o l t , legostobább elv h a csak az ész szavával nem tö r té n ik , ’s k i csak a k k o r m e n th e tő , ha a’
m eghóditatás van ellenébe téve. H a líó m a egy k é t országgal viaskodott v o ln a , ezt hihetőleg m aga a la tt t a r t h a t á ; de százak at gyöm özvén láb aih o z, hihető volt hogy előbb utóbb ez is am az is fü lk éiéiü l, ’s annál inkább mivel m ások is rá n to ttá k elő. íg y tö rté n t hogy a’ rá n to k és rá n to tta k egy esü ltek ’s eleinte láb és kézujait kezdék nyirbálni a’ hajdani g y ő z te s n e k , m ajd szakálát h a já t n y ir é k , m ajd togájábul szabtak
114
cl egy d a ra b o t, m ajd hasban m ajd m ellben sebe
zitek m eg a’ hova kapni nem tu d ó t, m ig végre a’ gyám oltalannak szivét keresztül szű rák .
H a Hóma szellem ileg hódított volna , ha a’
jo g eg y en lő ség és polgáriasság elvét jo b b an k i
fejté ’s elterjeszt é , egészen más sors v árak o zék re á ’s a’ föld színére. A k k o r a’ b a rb á ro k nem dulandák f ö l, ’s a’ k ö z é p k o r, sö tét tanitinányai- val e g y ü tt, nem borúlanda három világrészre.
E z t nem tévé ’s eltűnt. D e ellenkező esetben a’ világpolgáriasságot g y a k o ro lta volna.
V ilágpolgárnak m ondjuk a z t , k i nem zeti
’s osztályzati előitéletekbiil kivetkezve az em beri jo g o k általán o s inegösm erését k ív á n ja , m aga részérül pedig g y a k o ro lja . A z illyen te h á t az egész világ em bere ’s a’ m it roszn ak lá t, azt rosznak is v a llja , a’ nélkül ho g y azon nyelv, azon intézm ények és vérség á lta l szem eit b e k ö t
tetn i h a g y n á , a’ j ó t pedig ’s az igazat jó n a k ’s igaznak ösm eri m eg ak a rm e lly népnél ’s nyel- viieknél.
Illyen világpolgárok nem k is szám m al létez
nek , de a rra m ég nem e le g e n d ő n , hogy a’
világporságot a’ szó teljes értelm ében lé tre hoz
zák. M e rt valam int r ó m a i, franczia ’s am erikai polgár a z , k in e k jo g a i a’ ro m a i, ’s franczia birodalom ban ’s az egyesületekben elösniertetik, úgy világpolgár v aló lag az le n n e , k in ek polgári
jo g a it nz egész föld elösm crné. M á r illyen pol
g á r földünkön m ég nincs, ső t a’ hozzá közelítés is ritk a . E g y nevezetes férliu é l t , a’ kétv ilág p o lg á ra , tú l és innen az oczeánon, de m ár az is m eghalt. A ’ többi világpolgárok csak k eg y es kivánataik m iatt ollyanok.
A ’ világpolgárság képzeletét sokan m eg
tám ad ják m int a ' honíiusággal ellenkezőt. „ A ’ hazafiuság ugyanis m e g k ív á n ja , ho g y a’ haza ü g y é t legm élyebben öszvekapcsoljuk a’ inagun- kével ’s azt az egész világ ellen védelm ezzük vagyonúnkkal v érünkkel. M á r pedig a’ világ
polgár m indenütt otthon v a n , az illy elzárkózá
s o k ra alk alm atlan ’s az ellenhatás alul könnyen k ivonja m ag át.” Ezen állításo k b an sok igazság van ’s csak azon egy k iv e e n d ő , ho g y a’ világ
polgár m int honi polgár is , kötelesség ét teendi
’s m agát a’ közügy védelm ébül k i nem vonandja.
A z em ber term észeti tek in tetb en első szem ély m aga e lő tt, ’s a’ polgári éleiben is minden in
tézm ényt m agához m int m aga elő tt legfőbb k é r désben forgó szem élyhez m ér. A ’ term észeti em ber minden , ak árh o n an jö v ő hasznot elfogad,
’s ig y képes a’ vele öszveütközőknek á rta n i; a’
p o lg ár elő tt valam int jo g a i úgy kötelességei is s z e n te k , ennél fogva szem élyes hasznot csak n k k o r fogad e l , h a vele m ásoknak k á rt nem o k o z , te h á t a’ m aga ü g y é t társaiénál előbbru
nem fe sz i, hanem azokéval egybe k a p c so lja , m agáéban azo k ét ’s azokébnn a’ m agáét v é d i, ’s igy hű hazafi. Csupán csak az a’ bajosabb do
log a ’ g ép ely szerető k szem eiben , ho g y a’ világ
p olgár rósz ü g y et védni nem egészen hajlandó,
’s igaz ü g y et m egtám adni k étk ed ik .
H anem a’ polgár szó fejtegetésétiil igen is m agasra ’s m ély re ereszkedtem em bereink na- gyob részinél (ism eretlen ideák o rs z á g á b a , hol n ag y kérd ésb e jő a’ jo g és igaz ’s k ötelesség ösm erete v ag y csak az ezek re gondolás is. B i
zonyos k ö rü lm én y ek m e lle tt, t. i. h a elegendő nyom tatási költségem lév én , bőven ereszkedhet- ném a’ d o lo g b a , tovább is szeretnék b e széln i;
de ig y legyen ez elég ’s ereszkedjünk pehely- term észetiiebb tá r g y a k b a , ide zárván e’ je le s befejezést a’ rom ai tanácstér iclejcbül: d i x ű
118
Közlések. N. Jiez.
(A’ l i t u r a t u r a felül).
ÜÜTevessek c , v agy boszonkodjarn azon k é rd é se d e n : „ e lé rjü k e ma v agy holnap lite ra - tu rá n k te tő p o n tjá t?“ N evetni szeretn ék r a j t a , m ert igen kellem es dolog d erü lt szívvel inosolog- h a tn i, de borúban talám lehet sürgetősebb dolog a ? n e v e té sn é l, ’s ig y én nem m erek hozzá fog
n i; — boszonkodni pedig gyom rom bul utálok, és re á d , ak a rv a sem tudnék.
L á t o d , b a rá to m , a’ k i nem áll vagy alá nem m e g y , ann ak fölfelé kell m en n ie, kivált olly vidéken hol a’ sikrul nem is álm odhatni.
F ölfelé pedig haladhatni kicsin és n agy halom ra, kicsin és n ag y te tő r e , sőt m ég dhavalagiri-félo bérezre i s , m elly köztudom ás szerint legalább három szor olly m agas m int a’ lom niczi csúcs, m elly hazánkban a’ legm agasabb. M ár m ost, teszem é n , a' litte ra tu ra cuhninatio pontja m eg
egyez ezen havas bérezek eg y ik te tő p o n tjá v a l,
’s a’ dicsőség tem plom a o tt m agasan v a n , — ’s k érd ezlek : rem énylesz e m a holnap oda följut
h a tn i, tu d ó , hogy m ég halom ra is alig kezdél
m ászn i, nem nagyobbra K e le m -h a lm á n ál, m elly épen nem szédelgő fejjel nézheti ‘a’ dunában úsz
káló h a la k a t, — ’s ösm erő hogy a’ lite ra tn ra kocsijába rilk á n van n ég y ló fo g v a , többször k e t t ő , m ég többször e g y , legtöbbször pedig egy s e m , hanem a’ szegény lite ra to r m aga k én y télcn k o csiját h u z n i, t o l n i , — term észetesen nem a’
legnagyobb s íik e r r e l, ső t m ég rem ényével sem a n n a k , hogy a’ lomuiczi csúcsra fö lju th a sso n , honan bölcs belátásával ném i dolgot igazíthatna
’s ékesszóló nyelvével tan ácso t áro szth atn a a’
lm rpathiaknak ’s duna-tisza k ö ztiek n ek , de egyro k én y telen a’ lapályon m a ra d n i; sőt: nem ritk á n alá szalasztja a’ kocsit , sárba, sü p p ed , m ocsárba j u t , hol szegény ördögnek vérével szúnyogok híznak , ’s m ég többen h íz n á n a k , h a a’ vékony táp lálat a’ v én u en n y iség et ném üképen nem k o r
láto zta volna.
K ocsi szerünk illyen rósz clőfogatú lé v é n ; távol legyen tő le d , okos b a rá to m , a’ tetőpont k e re s é s e ; a rru l századok előtt ne is álm adozzál;
hanem vess visga szem eket a’ lite ra tn ra kocsi
j á r a , ’s ott: nézd m eg m ag át a’ k o c s it, (m ert gyalog m enni a’ P indusra szégyen volna m agyar
n ak , legalább is ló h át és n y ereg k e l l ) , nézd m eg továbbá a’ k o c s is t, a’ lo v ak at ’s v é g té re , ha úgy te ts z ik , a’ korbácsot i s , m e rt ez nem utolsó c z ik k e l, k iv ált rósz lovaknál.
120
A ’ mi a’ kocsit ille ti, ez b a rá to m , igen hatalm as s z e rű , a’ legegyenesebb szám lálás sze
rin t m a holnap ezer esztendős, vannak k e re k e i, j ó r u d ja , te n g e le i, sz e k ré n y e i, ülése közejiett és elől-hátul ’s hely ra jta elég hova m indenféle b ú to r t, p o dgyászt, ja v a k a t , 1111 veket ’s mi csak a’ világon te r e m , ra k h a tn i, ’s ezekhez képest igen alkalm azható, bővítéssel, sz o ri'á ssa l, irán y - adással', rendelkezéssel. D e vannak hibáji is, p éld áid , igen so k at h ag y aték heverni a’ sziliben
’s leginkább csak a’ cso rd á so k , fö ld m iv elő k , ritk a fé le m esterem berek ’s közvitézek használ
t á k , a’ tu d ó sa k , m iv é sz e k , h e g y k é k , m ajm ok és több el alig m o n d h a tó k , mindig idegen kocsi után k a p k o d la k , ’s b ár m illy roszul ille tte k is k iv ált a’ la tin r a , m égis addig kapaszkodtak rá , inig a’ boldogító halál őket a’ te h e r alul föl nem szabadit á. — E zekből pedig lá th a tó , ho g y lite- ra tu rak o csin k ném iiképen elm aradt az időiül ’s n’ legújabb divat és kényelem szerint némi igazí
t á s t , csin o sb itást, tá g ítá st és ilt o tt talám k u r
títá st is k ív á n , — a’ m ik et igen könnyen m eg
n yerni re m é n y i, de csak ú g y , h a a’ szinbül e lő v e te tik ’s a z o rszágutak ő alája re n d e lte in e k ;
— különben , azt m o n d ja , viszont rozsdásodni Jesz k é n y te le n , a’ mi nem az ő hibája.
K o c sisa in k , b a rá to m , m indig v o lta k , — ’s ezekrül én- öröm estebb s z ó lo k , m int a’ kocsirul,
m ert legalább a’ m ég létezők ellenszólhatnak, m ig a’ szegény kocsi m indent el k énytelen tűrni.
Szólok pedig a’ volt és való k o c siso k ru l, sőt m ég prófétai lé le k k e l taláin a’ jö v ő k re is k i- e re sz k e d em , m egm ondva r ó l u k , a’ m it minden világos szemű nem tud nem látni. A ’ m agyar literatu ra-k o csin ak vo ltak vezetői u g y a n , m int m o ndám , de nem legszám osabbak, azon csekély
s é g b e , m ivel idegen (la tin ) kocsin jo b b szeret
te k üldögélni a’ M ag y a ro k , m int a’ honin. A ’ hires M áty ás k irá ly is igen diákos volt. O rven- deztetőbbek P etrovics ezen szavai „ m a g y a ro r- szág tö rté n e te i4' czimü k ö n y v é b e n : „ A z anjoni házbul való k irá ly o k n a k bölcs korm ányzása a la tt a’ nem zeti nyelv re nézve örvendetesebb k i
lá táso k ny iltak m eg. A ’ m ag y ar nyelv udvari nyelvvé l e t t , ’s m ég az aszszonyi udvar is leg
nagyobb részint m ag y ar aszszonyokbul és k is - aszszonyokbul állott. K á ro ly R ó b ert az ő íijá- n a k je g y e s é t, valam int N ag y L a jo s is m ind a’
k é t választott vejét a’ m aga udvarában n ev eltette, hogy a’ m ag y ar nyelvet m e g ta n u ln á k , és a’ m a
g y a r szo k áso k k al m egösm erkednének. L ev elek és diplom ák (o k le v e le k ) m ag y ar nyelven íra t
ta k : azon esküvés fo rm u lá ja , m elly törvény- könyvünkben találtatik , ezen időbiil v a ló ; a ' bé
csi könyv tárb an ta lá lta tik eg y 1382 esztcndőbíil 6
122
való C o d e x , m elly a' szent írá st m a g y a rra fo r
dítva foglalja m agában.
D e m ég szebbek ugyanazon író n ak e/.cn so
r a i : „ A z anyanyelv ebben a’ (1 7 -d ik ) században, kivévén az utolsó (ized et, m ellyben ism ét a’ r o m ainak k ezd tek h ó d o ln i, legnagyobb előm enete
le k e t te t t ; ez volt igazán virágzásának ’s h a th a tó s növekedésének ideje. M e rt nem csak a’ tu dom ányos kom oly Írásm ódra p alléro zó d o tt, h a nem az erdélyi fejedelm ek u d v a rá n á l, ’s a’ leg nem esebb társaságokban azon elev en ség et, azon h a jlé k o n y sá g o t, csinosságot, ékességet és azon sze re te tre m éltó á rta tla n gunyolást (?) n y erte m e g , m ellyek minden felsőbb társalkodásbeli nyelvnek olly igen vonzó tulajdonságai. M in
den osztályában a’ tudom ányoknak m u tath at ezen időszukasz elég számos kijelelt: m u n k á k a t, egy ra k á s alk alo m iráso k at ide sem szám lálván. Ide tartozandók a’ t. k . P e th ő (av ag y Z rin y i) 1660- b a n , B a rth a lG 6 4 -b e n , Lisznai 1692-ben k öz
reb o csáto tt tö rté n e tírá sa i; M olnár A lb e rt 1608- b a n , K áldi 1 6 2 5 -b e n , N agyváradi theologusok társa sá g a 1 6 6 1 -b e n , K om árom i Csipkés 1685- b e n , T ótfalusi 1685-ben s m asok által m a
g y a rra fordított szent-írás. Z r ín y i, L is z th i, P a s k ó , K o h á ri Istv á n , G yö n g y ö si, B im a i, Há
lá s s á , Beniczki stb. költem ényes m u n k á ji; P á z - mán P é t e r , E szterházi T a m á s , K ő s z e g i, D
el-csenics, K assai, Alvinezi, M olnár A lb e r t, Csúzi, C se h , V écsei, T oroc/.kai, Lórándfi S u sá n n a ’stb.
theologiai n iu n k á ji, A páczai János 1653-ban adta k i minden tudom ányok E ncyclopaediáját és 1655-ben m ag y ar nyelven ir t logicát, a’ m it m ég eddig eg y iró sem m e rt anyanyelvén próbálni.
A ’ m ag y ar nyelvnek philologiaí tökéletesítéséi erősen előm ozdította M o ln ár A lb e rt s/ó k ö n y v e (1 6 0 4 ) ’s az ő g ram m atik ája ( 1 6 1 0 ) , nem k ü lönben Gelei K a to n a , (1 6 4 5 ) K om árom i Csip
k és (1 6 5 5 ), P ereszlén y i (1 6 8 5 ), K övesdi (1 6 9 0 ) g ra m m a tik á i, O trokocsi F o r i s , origines hunga- ricae ( 1 6 9 3 ) , T ó tfalu si O rto g rap liiája ( 1 6 9 7 )
’s a’ t.
A z eddig m egnevezett j ó u ra k a t b á tra n m erem lite ra tu ra k o csisoknak h ív n i, m e rt ő k nem olly h a rag o sak m int az ú jab b ak , nem a k a d nak föl minden c sek ély ség en , — sőt m ég m ajd
nem bátorságom j ő a’ leg ú jab b ak at is ú g y ne
v e z n i, tudván ho g y P h o e b u s-A p o llo sem vala egyéb k o c sisn á l, k i dicsőségének ta rlá napestig n égy szü rk é jé t h a jla n i, é jje l term észetesen k i
nyugodva , m int az olymposzi győzők m ik o r fe
jő k ö n a’ b o ro s ty á n , zsebökben a’ pénz v o lt, az azonban elfo g y a n d ó , ’s ism ét te rm é sz e tesen , a’
p ály ák g y e rm e k é t szerencsepróbára kisztető.
S o k csillagunk van az új lite ra tu rá b a n , (ezen kifejezésen tudom senki m eg nem h arag
-6*
124
szik ) , csak az a’ baj hogy azok m ás nem zetekéi
hez h a so n lítv a, vagyis az általános lite ra tu ra e g é n , nem o ly m agas ran g u a k m int ifihon. É n azt szeretném lá tn i, h o g y a’ mi ö tö d , hatod nagyságú csillagaink a’ n é m e te k n é l, angoloknál és francziáknál m ásod harm ad n ag y ság ú ak vol
n á n a k , s ő t , ezt nem lá th a tv á n , beérném azzal, h a ra n g jo k a t o tt is m e g ta rta n á k ; de nem úgy áll a’ d o lo g , m e rt az először em lített dolog m egfordítva van k ö ztü n k ’s az em lített népek k ö z ö tt, — s ő t t . . . D e nem m eg y ek tovább, hogy m eg ne k ö v e z te sse m , ’s tö rtén etb ő l h e r- v adhatlan fényű csillagosainkon igaztalanságot ne kövessek cl.
M e rt a’ m in t mondom a’ literatu rak o csin ak lovai g y é re k és erő tle n e k n á lu n k ; — pegazus- fé lik re pedig csak álom ban g ondolhat az em ber.
Ide tarto zn án ak a’ k e d v , a’ s e rk e n té s , pártolás, s e g íté s , k ilá tá s o k , d ic ső sé g , és több e’ féle, m elly ek például a* g ö rö g és franczia lite ra tu ra - kocsit egész in tézetté te v ék ’s ann ak egyes sze
k erei elé pegazusokat á llíto tta k , — ső t m ég m a holnap tűzzel és vízzel ezen k é t legellensé- gesb dologgal, barátságosan em eltetik H elik o n ra, ha csak nem m eszszellik oda P arisb ó l az utat.
M i, ezen rósz befogásnak az o k a , Ilerm esz á lta l m égsugándja Z e u sz , E u ró p án ak ellopója, a’ hullám okon is hatalm asan úszkáló, — ’s a ra n y
eső képében az 1835 - k i legjobb m unkásnak /.sebébe hullandó.
M i a’ k o rb ácso t ille fi, az csak rósz lónak való. „ T e h á t csak r a j t a !“ M egállj , b a rá to m ; az a’ rosznak nem h a szn ál, a’ jó n a k á r t ; te h á t a1 mi lite ra tu rá n k n ál nem szükséges. T a rts a m eg azt T iin u rle n k m a g á n a k , ’s tüzelje vele k ö ltő it, szelíd ség e, já m b o rsá g a ’s m agam érsék
lete dicséretére. M i korbács nélkül is csoszo
gu n k . . A zaz , m i , uraim , a’ nem o lly g y o rsak ,
’s villám észszel, lánybelátással nem bírók.
„S eg ítsen az u r Isten b írá s ra !“
T i — b író k a t pedig évenkint legalább száz aranyhoz.
„ Á m e n !“
126