I. fejezet
1. Vidékünk az őszirózsás forradalom örvényében
Az első világháború Ausztria–Magyarország súlyos katonai vereségével fe-jeződött be. Ráadásul a császári és királyi intézmények megszüntetésére és felszámolására irányuló liberális polgári forradalmak Szentpéterváron, Bécs-ben, Berlinben és Budapesten hatalmas társadalmi káoszt okoztak, melynek következtében a „romboló áradat” ezredéves cári, császári és királyi trónszé-keket sodort el. Az Antant által is generált rendszerváltó mozgalmak új kor-szakot hirdettek meg, átrajzolták Európa térképét, az összeomlott birodal-mak romjain új országok, nemzetállamok keletkeztek.
A liberális polgári Ungvári Közlöny c. lap már 1917. november 9-én rövid hírt adott arról, hogy Péterváron bolsevik forradalom tört ki. Két nappal ké-sőbb ugyanez a lap A bolsevikok hatalomra jutottak című cikkében arról tudó-sított, hogy a forradalmárok néhány órás utcai harc után elfoglalták a Téli Pa-lotát. A bolsevik forradalmat Lenin szervezte, és ő állt az új kormány élére.302
A Habsburg-ellenes erők kezdeményezésére 1918. november 12-én az Osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés kikiáltotta az Osztrák Köztársaságot. Ma-gyarországon október 31-én kitört az „őszirózsás forradalom”. IV. Károly császár és király lemondásra kényszerült.
Az 1918. októberi Vittorio Venetói csatát követően a Monarchia csapa-tainak egy része fellázadt. A hadvezetés november 3-án Padovában aláírta a fegyverszünetet, azonban az olaszok még egy napig nem szüntették be az el-lenségeskedést, így még 360.000 magát megadó osztrák-magyar katona esett fogságba egy nap alatt. Az alakulatok visszaözönlése Ausztriában szállítási zavart okozott, incidensek, fosztogatások történtek.
302 Ungvári Közlöny, 1917. november 16.
Az olasz hadszíntéren fellázadt ezredek követelni kezdték a Magyaror-szágra való hazaindulást. Több csapat képviselője kijelentette, hogy csak a szülőföldjük védelmében hajlandók tovább harcolni. A fokozatosan beva-gonírozott és Ausztrián keresztül útnak indított seregtesteket békebeli állo-máshelyükre irányították. Útközben – még osztrákföldön – a csapatoktól az osztrák katonák a hadianyagok, lovak stb. nagy részét a vonatokról erőszak-kal leszedték. Megjelentek az önjelölt forradalmárok, akik beszédjeikkel há-borúellenességet szítottak az 52 hónapja háborús katonai szolgálatot teljesí-tő katonák között. Sokan azonosultak a forradalmi eszmékkel, fegyvereiket is eldobálták. Így az ezredek jó része szétzüllött, és fegyelmezetlenül tértek haza, ahol a legénység leszerelt. Voltak olyan anyaországi, illetve felvidéki ez-redek, amelyek ugyan megfogyatkoztak, de fegyelmezetten vonultak vissza a harctérről, és ellenálltak mindenféle forradalmi propagandának. Katonai tartásukat nem adták fel, katonadalok ritmusára tértek haza. A későbbiek-ben az újjáalakult Nemzeti Hadsereg „kemény magját” továbbszolgálóként ők alkották, és kovászai voltak a hazafi as magyar mozgalmaknak a csehek által megszállt Kárpátalján is.
A vidék helyi sajtójában, többek között az Ungvári Közlönyben303 is cikkről cikkre végigkövethető a Monarchia felbomlása, különösen, amikor az osztrákok, a csehek, a szlovákok, a románok, a délszlávok önállóságra törekedtek. Közben folytak a háború utáni béketárgyalások, Burián Ist-ván304 diplomata – aki 1918 áprilisa és októbere között ismét külügyminisz-ter – megpróbált kompromisszumos békét kötni, ám miután javaslatát az amerikai kormány elutasította, lemondott. Ezeken a tárgyalásokon többek között Wilson305 amerikai elnök ismertette híres 14 pontját az igazságos békéről. A hadviselő felek tárgyalási alapnak tekintették, érvényesítésükre
303 Ungvári Közlöny, 1917. június 15.
304 Burián István (1851–1922). Politikus, diplomata, miniszter. Tisza István második kormányában
nagyban meghatározta annak külpolitikai irányvonalát. Ellenezte a háborút, de annak kirobbanása után a határozott fellépés híve volt. 1915–16-ban közös külügyminiszter. Megpróbálta meggátolni Románia és Olaszország hadba lépését, mindkettőt sikertelenül. IV. Károly trónra kerülése után a külügyi tárca irányítása helyett pénzügyminiszter lesz. 1918 áprilisa és októbere között ismét külügyminiszter. A háborút lezáró béketárgyalások nem fogadták el javaslatait, lemond, és ezután már nem is politizál tovább. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/burian.html
305 Wilson, Th omas Woodrow (1856–1924). Amerikai demokrata politikus, az Egyesült Államok 28. elnöke
(1913–1921). Külpolitikájában az első világháború elején pacifi sta elveitől vezéreltetve semlegességi politikát folytatott. Amikor 1917-ben Németország felújította a korlátlan tengeralattjáró-hadviselést, Wilson a demokrácia megvédésére hivatkozva mégis hadat üzent. Jelentős szerepe volt a Népszövetség létrehozásában és a Szovjetunió elleni intervencióban. Amikor a Kongresszus sem a békeszerződést, sem a Népszövetség alapokmányát nem ratifi kálta, előbb idegösszeroppanást, majd idegbénulást kapott, amelyből sohasem épült fel. Az 1920-as választásokat a republikánusok nyerték. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/
wilson.html
mégsem került sor, annak ellenére, hogy személyesen is jelen volt a párizsi tárgyalásokon. Kollégájának Clemenceau306 francia miniszterelnöknek vi-szont Közép-Európában erős francia befolyást sikerült kialakítania a tri-anoni békeszerződés keretein belül, és a népcsoportok javára támogatta a Magyar Királyság feldarabolását is. A Kelet-Európa „térképét átrajzolók”
táborába tartozott Balfour307 angol külügyminiszter is, aki 1918 szeptem-berében elutasította a Monarchia békejavaslatát. A háború után sürgette a Magyar Tanácsköztársaság elleni intervenciót, valamint a román köve-telések teljesítését. Lloyd-George308 brit miniszterelnök a háborút lezáró béketárgyaláson középutas politikát képviselt.
Már semmi sem tudta megakadályozni a Magyar Királyság feldarabo-lását. Erről ezt írta az Ung: „Ezt az országot, amelyet ezer év véres harcai és csapásai közepette eddig meg tudtunk tartani, ádáz ellenségek szerte szakíta-ni igyekeznek… Kilátásaink kétségbeejtőek… A győztes ellenség diadalordítása zúg sorsunk balra fordulta fölött.”309
Október 31-én este a következő távirat érkezett Bereg vármegyéhez: „A Magyar Nemzeti Tanács átvette a hatalmat…Minden vidéki várost felszó-lítunk, csatlakozzon azonnal az egyedüli törvényes kormányhoz, a Nemzeti Tanácshoz.”310 Hasonló távirat érkezett Ung, Ugocsa, Máramaros és más vár-megyékhez is. A magyar királyság helyett Magyarország köztársasággá kiki-áltását megbolydult tömegek sürgették.
306 Clemenceau, Georges Benjamin (1841–1929). Francia politikus, miniszterelnök. 1914-től belügyminiszter,
1917 novemberétől ismét miniszterelnök. Mozgósította az ország minden tartalékát, sikerült keresztülvinnie Foch főparancsnokká való kinevezését, ezáltal a hadműveletek összehangolását. A háborút lezáró béketárgyalások központi szereplője. 1920-ban vereséget szenvedett az elnökválasztáson. Lemondott miniszterelnöki posztjáról is, és visszavonult a politikától. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/clemenceau.html
307 Balfour , Arthur James (1848–1930). Brit politikus, 1902 és 1905 között miniszterelnök, majd Lloyd
George kabinetjében külügyminiszter. 1917-ben közreadja az ún. Balfour-nyilatkozatot, melyben a britek kinyilvánítják egy zsidó állam létrehozásának lehetőségét. A háborút lezáró béketárgyalás egyik nagy befolyással bíró résztvevője. A későbbiekben kétszer volt kormánytag, 1922-ben grófi rangot kapott. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/balfour.html
308 Lloyd-George, David, Lord (1863–1945) Walesi származású brit politikus, miniszterelnök. (1916–1922).
Háborús kabinetet állított fel, és jó érzékkel irányította a politikai és gazdasági ügyeket. A háborút lezáró béketárgyalás résztvevője. 1922-es bukása után fokozatosan kiszorult a politikai életből. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/lloyd_george.html
309 Ung, 1918. november 3.
310 Ung, 1918. november 3.