A „Nagy Háború” eseményei vidékünk korabeli sajtójában

Ha fellapozzuk a négymegyényi Kárpátalja²³ több mint száz évvel ezelőtt megjelent sajtókiadványait (főleg a Bereg, Ung, Ungvári Közlöny, továbbá a Görög Katolikus Szemle, Határszéli Újság, Máramaros, Munkácsi Hírlap stb.), akkor megsárgult lapjaikon szembesülünk az első világháború tragikus krónikáival. Naplószerűen végigvezetnek minket a valóban sorsfordító évek egymást követő eseményein.

A Bereg-vidék egyik vezető hírlapja Ferenc Ferdinánd²⁴ trónörökös és nejé-nek meggyilkolásáról²⁵ terjedelmes vezércikket közölt: „aljas gyilkosok lelőtték a magyarok jövendő királyát…” A vezércikkíró megfogalmazása szerint neje pedig

23 Kárpátalja,  1919–: az I. világháborút követő Párizs környéki békében Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék Magyarországtól való elszakításával az Északkeleti-Kárpátok természetes földrajzi-gazdaságföldrajzi egységéből kimetszett terület.

24 A világháború okiratai. Összeállította EDUARD BERNSTEIN, V. Belga szürkekönyv. Népszava-könyvkereskedés kiadása, Budapest, VII.kerület, Erzsébet-körút 35. II. kiadás.év.n.1-55. old.

A világháború okiratai. Összeállította EDUARD BERNSTEIN, VI. A szerb kékkönyv. A szerb kormány diplomáciai levelezése 1914. június 16/29-augusztus 3/16. Népszava-könyvkereskedés kiadása, Budapest, VII.

kerület, Erzsébet-körút 35. II. kiadás.év.n. 1-59. old.

A világháború okiratai. Összeállította EDUARD BERNSTEIN, VII. Az olasz zöldkönyv. Diplomáciai okiratok, melyeket Sonnio Külügyminiszter 1915. május hó 20-án az olasz országgyűlés elé terjesztett. Népszava-könyvkereskedés kiadása, Budapest, VII.kerület, Erzsébet-körút 35. II. kiadás.év.n. 1-138. old.

A világháború okiratai. Összeállította EDUARD BERNSTEIN, VIII. Francia sárgakönyv. Diplomáciai okiratok 1914. Népszava-könyvkereskedés kiadása, Budapest, VII. kerület, Erzsébet-körút 35. II. kiadás.1916. 1-157. old.

Ferenc Ferdinánd (1863-1914). Osztrák és magyar trónörökös. Rudolf halálát követően, 1896-ban lett a trón várományosa. Markáns, önálló, célratörő politikát folytatott, melynek egyik sarokköve volt a magyar befolyás csökkentése. A dualista Monarchia helyett (a magyar szerepet csökkentendő) trialista államot képzelt el a délszláv területek autonómiájának létrehozásával. Külpolitikájában agresszív, militarista irányvonalat képviselt.

1914. június 28-án egy hadgyakorlaton vett részt Szarajevóban, amikor Gavrilo Princip szerb nacionalista diák feleségével együtt meggyilkolta. A merénylet ürügyet szolgáltatott az I. világháborúvá kiszélesedő ellenségeskedések megindításához. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/ff .html

25 Gavrilo Princip diák a nyílt utcán pisztolylövésekkel megölte a trónörököst és feleségét. Tettéért a szarajevói bíróság 20 év várfogságra ítélte, tekintve, hogy a merénylet elkövetésének pillanatában még nem töltötte be a 20 évet, azaz a birodalmi törvények szerint nem nagykorú. Öt társát viszont perben halálra ítélik.

„hősként követte őt a halálba is.”²⁶ Ebben a lapszámban egy ismeretlen tollfor-gató verskrónikában „fekete átok”-ként jelenítette meg a „mély gyász”-ként átélt napok történéseit: „Rudolf, Erzsébet, most meg Ferdinánd…/ Ó mennyi, mennyi gyász szakadt miránk!/ Vajon a végzet duhajkodik itt,/ Vagy valami csúf, fekete átok?”²⁷ Egyébként a szakírók közül sokan Potiorek²⁸ osztrák-magyar tábornok számlájára írják, hogy a merényletre sor kerülhetett, mert 1914-ben Szarajevó-ban elmulasztotta a biztonsági intézkedések megtételét.

A vidék lapolvasóihoz is eljutottak a naponta változó politikai fejlemé-nyek. Többek között az is, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia jegyzéket²⁹ intézett a szerb kormányhoz, amely azonban nem járt a várt eredménnyel.

Az eredménytelenséget a lap szerkesztője úgy értelmezte, hogy „…Oroszor-szág nem hagyta cserben dédelgetett kedvencét, hanem segítségére lesz, a háború elkerülhetetlennek látszik.”³⁰ A cikkben közöltekhez fűzhető az a megjegyzés, hogy Miklós³¹, minden oroszok cárja, a „balkáni népek hivatalos védelmező-je”, támogatásáról biztosította a szerbeket, ennek tudatában a balkáni ország-ban mozgósítást rendeltek el. Válaszlépésként a bécsi udvar hadügyminiszte-re nyolc hadtest mozgósítását és készültségbe helyezését indította el.

Kárpátalján is több polgári családi levéltárában fellelhető I. Ferenc Jó-zsef³² 1914. július 28-án kiadott, a magyarság számára országvesztést

előidé-26 Bereg, 1914. július 5.

27 Ui.

28 Potiorek, Oskar (1853-1933). Osztrák-magyar tábornok. 1911-től Bosznia-Hercegovina tartományfőnöke.

A háború elején a 6. hadsereg vezetője, augusztus 21-től pedig a Monarchia balkáni főparancsnoka. E minőségében a róla elnevezett Potiorek-off enzívák során nagy nehezen elfoglalta Belgrádot (december 2.), de a szerb ellentámadás hatására kénytelen volt visszavonulni a határ mögé. Sikertelensége miatt az év végén felmentették, és nyugdíjba küldték. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/potiorek.html

29 1914. július 19-én, második közös ülésén az osztrák és a magyar kormány úgy döntött, hogy ultimátumot küld Szerbiának, akit a merénylet első számú felelősének tartott. Négy nappal később Giesl báró, a Monarchia belgrádi követe átnyújtotta a szerb kormánynak az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumát. Nikola Pasic szerb miniszterelnök nagyjából elfogadta a Monarchia feltételeit, de abba semmiképpen sem egyezett bele, hogy az osztrák-magyar hatóságok vizsgálják ki és büntessék meg a merénylet elkövetői csoportját.

30 Bereg, 1914. július 26.

31 II. Miklós (1868-1919). Orosz cár (1894–1917). Különös jellemű, néha irracionális döntéseket hozó uralkodó volt. Békeszeretete ellentétes volt az orosz nagyhatalmi törekvésekkel. Országára nézve a legnagyobb csapást az első világháborúba való belépése okozta. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után két nappal már mozgósította a hadsereget, és rövidesen megtámadta Kelet-Poroszországot, ahol Hindenburg legyőzte seregeit. Ezután fokozatosan felőrölte katonáinak erejét a hosszú háború, és Miklós nem látta meg a békekötés szükségességét.

1917 forradalmi mozgalmait sem értette meg. 1917-ben lemondott, 1918-ban a bolsevisták családjával együtt meggyilkolták.http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/miklos.html

32 I. Ferenc Józsefnek mindjárt uralkodása kezdetén a magyar szabadságharc leverésének nehéz feladatával kellett szembesülnie. Az 1867-es kiegyezés nyomán dualista államszerkezetűvé vált a Monarchia. Ebben az évben magyar királlyá is koronázták. A későbbiek során mereven elzárkózott a további engedmények adásától mind a magyarok, mind más népek részére (bár más kérdésekben gyakran engedékenyebbnek bizonyult), és külpolitikájában a Balkán felé fordult. Mivel hódítási törekvései ellentétesek voltak Oroszország érdekeivel, előbb Németországgal szövetkezett (1879), majd csatlakozott Olaszország is (1882). Ezen hatalmi törekvések és érdekellentétek vezettek fokozatosan a világháború kitöréséhez, melynek indoka a trónörökös, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása volt.

Halála után unokaöccsének fi a, Károly került a trónra. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/fj .html

ző, Trianonig ható Kiáltványa³³, amelyet a Monarchia népeihez intézett. Vi-dékünkön magyarul, németül, ruszinul és szlovákul, valamint más nyelveken is leközölték a különböző lapok, a közigazgatási épületeken kiplakátozták, szórólapként terjesztették, a népgyűléseken felolvasták, a falvakban pedig a kisbírók „közhírré téve” kidobolták.

Gondolatban nagyapám és nemzedéke bőrébe bújva, az ő meglátásával próbálok szembesülni azzal a tényállással, amikor a milliók életét majdan kioltó háború elkerülhetetlenségét indokolja a császár, miszerint „Szerbia visszautasította kormányom mérsékelt és igazságos kívánságait, és megtagadta azon kötelességének teljesítését, amelyek népek és államok békés együttélésének természetes és szükséges alapjai. Fegyvereimmel kell tehát államaim számára a belső nyugalmat és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékát meg-szereznem. Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom teljes horderejének s a Mindenható előtti felelősségemnek. Mindent megfontoltam és meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára.”³⁴Ekkor hangzik el sokat idézett és szállóigévé vált ígérete: „Mire a levelek lehullnak, a katonák otthon lesznek...”

A korabeli, vidékünkön keletkezett naplók, feljegyzések bizonyítják, hogy a háború kitörésének hírét többek között az Északkeleti-Kárpátokban, így Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegye területén a különböző nemzeti-ségű lakosok vegyes érzelemmel fogadták.

Mi, a nagyapák unokái és dédunokái értjük is, meg nem is, hogy a gyil-kos háború kitörésének birodalmi szintű bejelentését miért fogadták olyan sokan kitörő örömmel. A „császár- és királyhű elvakult” patrióták országos népünnepély keretében (a fővárosban, megyeközpontokban, nagyobb és ki-sebb városokban háborút éltető tüntetések, Rákóczi-indulóra masírozó pat-rióták, kalapdobáló felvonulások, urak és hölgyek pántlikás, kendőlobogtató éljenzései stb.) határtalan lelkesedéssel, nagyfokú érzelmi töltettel fejezték ki örömüket és feltétel nélküli támogatásukat, mert fanatikusan hittek császár-juknak, hogy csakis a háború árán lehet a békét Európa államaiban elérni, megteremteni és biztosítani. Akkor még csak kevesen sejtették, hogy „Ma-gyarország történelmének legtragikusabb korszakához érkezett.” Akik az or-szág vesztébe való kényszerítését megérezték, hideg fejjel, józan ésszel hangot adtak nemtetszésüknek, azokat a háborús párt tagjai leszólták, kitámadták,

33 A belgrádi osztrák-magyar követ 1914. július 28-án, tehát egy hónappal a politikai gyilkosság után, átadta Bécs hadüzenetét Belgrádnak.

34 Bereg, 1914. július 28.

lehazaárulózták, kémkedéssel vádolták, a parlamentben is leszavazták stb.

Ezek közé tatozott gróf Tisza István³⁵ is, aki a nemzet lelkiismeretét magá-ban hordozva tiltakozott a háborúviselés ellen, „megálljt” kiáltó szavát a biro-dalmi propagandagépezet kegyetlenül elsodorta, és az uralkodó elit többség akaratának vetette alá magát.