• Nem Talált Eredményt

A kialakult járványos betegségek és a sebesülteket

I. fejezet

5. A kialakult járványos betegségek és a sebesülteket

Nagy küzdelem folyt a háborús helyzetben kialakult járványos megbetegedé-sek elfojtásával, megelőzésével kapcsolatosan, amelynek első vírushullámait a sebesült katonák hozták be. Ennek érdekében például Beregszászban a kole-rajárvány elkerülése céljából a polgármesteri hivatal rendeletben betiltotta a Kossuth téren a vásári árusítást, a fürdést a Vérkében, a hatóság megkövetelte a szigorú köztisztasági szabályok betartását.66

Vidékünket 1915 nyarán kolerajárvány fenyegette. A feljegyzések szerint Ungváron 1, Ószemerén 14, Patakújfaluban 8, Unghután 4 megbetegedést jegyeztek fel. Szerencsére a járvány elterjedését szigorú megelőző intézkedé-sekkel sikerült megfékezni. Például a Nagybereznai járásban 1914 októberé-ben az emberek ezrével pusztultak.

1917-ben feljegyezték, hogy a rossz táplálkozás miatt dühöngött a tuber-kulózis. Ezért a József Királyi Herceg Szanatórium november 1-én, a halottak napján gyűjtést szervezett a betegek gyógykezelésére, egyúttal a higiéniai sza-bályok szigorú betartására kérte az embereket.

1918 szeptemberében egyre gyorsabban terjedt a megyében a spanyolnát-ha. Az első haláleset szeptember 5-én történt, októberben rohamosan nőtt az elhalálozás, Beregszászban például naponta 10-15 beteg halt meg.67

A háború alatt a sebesülteket a Birodalomban széltében-hosszában szál-lították hátra a kórházakba. Így vidékünk városainak kórházaiba – Ungvár, Munkács, Beregszász, Huszt stb. – is számtalan sebesült érkezett. A gyógy-kezelés alatt elhunytakat a kórházak mellett létrehozott katonai temetőkben helyezték örök nyugalomra. Már 1914 őszén hathetes ápolónői tanfolyamo-kat szerveztek a városokban.

A kórházak túlzsúfoltakká váltak, ezért a harctéri sebesültek ellátására barakk-kórházakat építettek. Az egyik legnagyobb ezek között – az Ung lap

66 Bereg, 1914. szeptember 20.

67 Lásd: Bereg, 1918. szeptember-októberi számait.

(1915. január 17., 24. stb.) tudósításai szerint – az ungvári vasútállomással szemben a gerényi határban épült 1140 ággyal. Hivatalos elnevezése: az Ung-vári 2. Sz. Tartalékos, Betegmeg fi gyelő Barakk-kórház. A barakkok 3 sorban 20 méter széles utcákban, egymástól 10 méter távolságban épültek, mind-egyikben egy-egy 50 ágyas kórterem, 2-2 előszoba, 1 fürdőszoba és 1-1 orvosi szoba volt. A konyha 2500 személyre főzött.

Az ungvári barakk-kórházba elsősorban a Kárpátokban, majd a Galíciá-ban folyó harcok sebesültjeit szállították, amelyeknek zöme Kárpátaljáról be-hívott katona volt, és az ungvári 66., a munkácsi 65. és a máramaros-ugocsai 85. gyalogezredben szolgáltak.

Az Ungvári 2. Sz. Barakk-kórház mellett (ma: az ungvári vasútállomás szemben lévő oldalán elterülő sík mezőn) katonai temetőt nyitottak. Ezt alá-támasztja Jaroszlav Dosztal cseh író 1936-ban kiadott útikönyvében is. Ál-lítása szerint a sebesülésükbe belehalt 11 ezer katonát, más források szerint közel 5 ezer főt temettek el.68 Tényként kell elfogadnunk, hogy a Kárpátok térségében az ungvári volt a legnagyobb frontközeli barakk-kórház és hadi-temető. Az is ismertes, hogy a mai Kárpátalja területén több mint 20 ezer osztrák-magyar és orosz katonát temettek el.

A térség lapjai hetente közöltek listákat, hogy a Birodalom mely kórháza-iba kerültek a helyiek hozzátartozói.

A haditudósítók információi szerint 1915 júniusában Ravaruszka kör-nyékén az V. hadtest kötelékébe tartozó 66. és a 65. gyalogezredeknek igen súlyos veszteségei voltak. A sebesülteket, haldoklókat és a szállítás, gyógyítás közben elhunytakat kórházi vonatokkal az Ung-parti város vasútállomására szállították. Gyászba öltözött Ungvár, mert ezekben a hetekben az ungvári katonai temetőben69 több mint 5000 elesett hőst hantoltak el. 1915 első va-sárnapján itt egy 5 méter magas kőkeresztet szenteltek fel az elesettek emléké-re. A kőkeresztet70 Tahy Ábris ungvári főesperes áldotta meg.71

Nos, ezt a kőkeresztet és a katonai sírkertet hiába is keressük, helyét nem találjuk, mert annak több mint egy hektáros területére különböző objek-tumokat építettek. A helyi lakosok elbeszéléseiből én is úgy tudom, hogy 1945-től a szovjet hatóság felszámolta. A főbejáraton belüli volt a legnagyobb

68 LITERÁTI TATJANA: Tracsennij Uzsgorod: kladoviscse vijszkovohogo rezervnoho spitalju N-2. Tárolt

változat: http://prozahid.com/content-49608.html

69 Ma a Sahta környéki Bercsényi úton megrongált, félig felszámolt katonai temető még fellelhető, az ungvári Polgármesteri Hivatal az ezredforduló után védett területté nyilvánította, felújítása folyamatban van, ebbe a programba a cseh hadisírgondozók is bekapcsolódtak.

70 A második világháború után a szovjet hatóság leromboltatta.

71 Ung, 1915. június 13.

tömegsír, az azon lévő feliratos márványtáblákat leszerelték, és állítólag át-szállították a Kálvária temetőben létesített szovjet katonai temetőbe, ahol befelé fordítva beépítették. Erről közölt beszámolót Literáti Tatjana72 az ungvári Dobos Árpád adatközlőre hivatkozva, aki gyerekfejjel látta, s még vi-lágosan emlékszik az állomással szemben elterülő hadisírokra, amelyek Csap irányába húzódtak „háromszögben”. A főbejárat előtt a fentebb említett nagy kőkereszt (felületére bevésett magyar feliratokkal) akkor még megvolt. A te-mető nagyobbik részében a sírhantokra felállított fakeresztek (lemoshatatlan festékkel rájegyezték az elhunyt katona nevét, születési évét, helyét, rangját) katonás rendben sorakoztak, az egyéni és tömegsírokba katonákat, a másik részébe a kolerajárványban elpusztult ungvári lakosokat hantolták el.

A másik adatközlő, Oleg Grigorovics Szamojlovics, a nagy honvédő há-ború veteránja szintén megerősíti, hogy 1961-ben a harckocsiezred kaszárnyá-ja mögött látható volt a teljesen lepusztult, gondozatlan, bokrokkal benőtt első világháborús katonai temető. Az itteni egykori barakk-kórház helyisé-geiben az ezred gazdasági részlege sertéshizlaldát alakított ki. Fatula Jurij kutató szerint a szovjet hadvezetés parancsára 1965 után ledózerolták az első világháborús katonai temetőt, a területén vasúti síneket raktak le, amely az ezred kaszárnyájáig húzódott, ezen a vonalon szállították le az új harckocsi-kat és tartottak a sírhantokon manőverezési gyakorlatoharckocsi-kat.

Fatula Jurij Prágában megtalálta a temető vázlatát, a sírhelyek alaprajzát és az úgynevezett temetési könyvet, illetve mintegy 4 ezer elhunyt személyi kartonját, amelyből eddig 1700 iratot dolgozott fel. Az adatokból kiderült, hogy itt több mint 10 mai ország (Magyarország, Románia, Csehország, Szlo-vákia, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Bosznia, Lengyelország, Szlovénia és a mai Nyugat-Ukrajna (Galícia), Bukovina és Kárpátalja) katonái alusszák örök álmukat. Az eddig összeállított veszteséglajstromban az osztrák-ma-gyar, a német, a török hadsereg, a cári orosz hadsereg itt eltemetett katonái, valamint etnikai ukránok/ruszinok is szerepelnek. A temető helyrajza szerint a mai ungvári Artilerijszki, a Lavriscseva, a Gagarin utcai egykori Harckocsi Ezred Kaszárnya területének egy részét magába foglalja. Fatula megállapítá-sából az is kiderült, hogy az egykori első világháborús katonai temetőnek egy kisebb része még beépítetlen maradt, ahol véleménye szerint – nemzetközi összefogásssal és a város vezetésének jóakaratával – a közeljövőben első vi-lágháborús emlékparkot, központi emlékművet célszerű létesíteni. Ezért is

72 LITERÁTI TATJANA: Tracsennij Uzsgorod: kladoviscse vijszkovohogo rezervnoho spitalju N-2. Tárolt változat:

http://prozahid.com/content-49608.html

vált fontossá a prágai, budapesti és a bécsi levéltár ide vonatkozó anyagainak elemzése, és a temetőben elhunytak nevesített listájának felkutatása, összeál-lítása, hogy az áldozatok neveit – a nemzetközi nyilvánosságot is tájékoztatva – megörökítsék a tervezett emlékjeleken az utókor számára, s így a remények szerint beindulhatna Ungváron a nemzetközi sírlátogató turizmus.

6. Hősi halottak, elesett honvédek