Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (2007-2013)

A 2007-ben indult CIP (New Framework Programme on Competitiveness and Innovation) program elsődleges célja az volt, hogy támogassa az innovációs tevékenységeket, elősegítve a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést és üzleti támogatási szolgáltatásokat az adott régiókban, továbbá az információs és kommunikációs technológiák elterjedésének ösztönzése az információs társadalomban, amely segíti a megújuló energiaforrások és energiahatékonyság fokozott használatának elterjedését. A 2007 és 2013-as időszakban a teljes költségvetés 4.212,6 millió euró volt. (CIP, 2007)

Fő célkitűzések:

1. kis- és középvállalkozások versenyképességének előmozdítása 2. az innováció és az öko-innováció kiemelt támogatása

3. a versenyképesség és innovatív információs társadalom fejlődésének felgyorsítása 4. energiahatékonyság elősegítése az új és megújuló energiaforrások támogatásával.

A megvalósítást három alprogram segítette:

1. Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Alprogram (EIP – Enterpreneurship and Innovation Programme): 2.631 millió eurós költségvetés a kkv-k fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, segítve a versenyképesség és az innováció növelésére irányuló tevékenységeket, a határon átívelő együttműködés feltételeinek megteremtése mellett a vállalkozói innováció és a vállalkozói kultúra fejlesztésén túl a gazdasági és igazgatási szabályozó környezet megreformálása mellett.

A Bizottság az Euro Info Központok és az Innovation Relay Centre összevonásával az Alprogram keretén belül létrehozta az Enterprise Europe Network integrált üzleti és vállalkozásfejlesztési hálózatot, amely közel 600

68

vállalkozás fejlesztésével foglalkozó szervezet lett. Elsődleges céljai közé tartozott, hogy az európai kkv-k nemzetközi kapcsolatainak bővítését elősegítse, illetve megismertesse a közös piac által nyújtott lehetőségeket (EIP, 2007).

2. IKT Politikai Támogatási Program (ICT-PSP – Information Communication Technologies Policy Support Programme): A rendelkezésre álló keretösszeg 801,6 millió euró volt. A program fő célkitűzése az információs társadalom fejlődésének elősegítése és gyorsítása volt, támogatva az egységes európai információs tér kialakítását és az információs termékek, valamint szolgáltatások belső piacának erősítését (ICT, 2007).

3. Intelligens Energia Európa Alprogram (IEE – Intelligent Energy Europe): A rendelkezésre álló keretösszeg 780 millió euró volt. A program célja, hogy elősegítse az energia diverzifikálása és az ellátásbiztonság fejlesztését az uniós kkv-k versenyképességének fokozása érdekében. Továbbá meg kell óvni a környezetet a nemzetközi kötelezettségek teljesítése mellett, az energiahatékonyság fejlesztésére irányuló intézkedésekkel (IEE, 2007).

Versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013) Keretösszeg: 4.212,6 millió euró

A vállalkozási és innovációs program Keretösszeg: 2.632 millió

euró

Az IKT-politika támogatásának

programja

Keretösszeg: 801,6 millió euró

Az „Intelligens energia- Európa” program Keretösszeg: 780 millió

euró

5. táblázat: Versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013)

Forrás: Saját szerkesztés a mgyosz.hu alapján

69 2.6.6 Támogatások

A Kohéziós Politika fontos célja, hogy olyan projekteket támogasson elsősorban Magyarországon, amelyek modern infrastruktúrákat hoznak létre a közlekedés, az energia, ivó- és szennyvíz, valamint a hulladékgazdálkodás területén. Az Európai Bizottság által kiadott Kézikönyv (2009) alapján megkülönböztethetünk kockázati tőke támogatásokat, kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásokat, valamint beruházási és foglalkoztatási támogatásokat.

Kockázati tőke támogatás

A kockázati tőke a kkv-k finanszírozásának egyik legfontosabb eszköze, az erre vonatkozó új iránymutatások 2006 augusztusában lépett hatályba. Ezt a támogatást az általános csoportmentességi rendelet mentesítette a bejelentési kötelezettség alól. A Bizottság 1,5 millió euró értékben határozta meg a mentesülési küszöböt, amely elv alapján a Bizottság elfogadja, hogy e határ alatt a kockázati tőke-piacokon nincsenek alternatív finanszírozási eszközök, tehát piaci hiányosság áll fenn (EB, 2009).

Ezek az intézkedések fogják elősegíteni a kockázati-tőkealapok létrejöttét, illetve a nagy növekedési potenciállal rendelkező befektetéseket a kkv-kat illetően. Fontos szerepet kap olyan gazdasági feltételek mellett, amelyek erősítik a kockázat elkerülését az európai pénzügyi ágazatban (EB, 2009).

Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás

A Bizottság szintén 2006-ban fogadta el a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatáshoz szükséges új keretrendszert, 2008-ban pedig az általános csoportmentességi rendeletet, amely céltudatosan a kkv-kra irányul (EB, 2009).

A Bizottság 2009-es kézikönyve alapján meghatározásra kerültek a keretrendszer révén nyújtható támogatási intézkedések kategóriái:

- Kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás.

- Műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás.

- Ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás.

- Magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás.

- Mezőgazdasági és halászati ágazatban végzett kutatás-fejlesztés támogatása.

70

- Kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás.

- Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás.

- A szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás.

- Az innovációs klasztereknek nyújtott támogatás.

Beruházási és foglalkoztatási támogatás

A Bizottság kézikönyvében (2009) meghatározásra kerültek továbbá a beruházási és foglalkoztatási támogatások, amelyek támogatott és nem támogatott térségben is odaítélhetők. A támogatható költségek közé tartoznak a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás költségei, vagy a beruházási projekttel közvetlenül létrehozott munkahelyek becsült bérköltsége.

A kisvállalkozások esetében maximum 20%, középvállalkozások esetében maximum 10% a támogatható általános költség általi finanszírozás. A 7,5 millió eurót meghaladó egyedi támogatások kivételével ezek a támogatások is az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartoznak. Különleges feltételek vonatkoznak a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalomba hozatalára irányuló beruházásokra (EB, 2009).

71

2000-2006 2007-2013 2014-2020

Célok, Közösségi kezdeményezések,

Kohéziós Alap

Pénzügyi

Eszközök Célkitűzések Pénzügyi

Eszközök Célkitűzések Régiókategória Pénzügyi Eszközök

Kevésbé fejlett régiók ERFA ESZA

Kohéziós Alap Kohéziós Alap Átmeneti régiók

2. Célkitűzés:

Interreg III ERFA

Európai területi

Fejlettebb régiók ERFA ESZA Vidékfejlesztés és a

halászati szektor az 1.

célkitűzésen felüli

6. táblázat: A kohéziós politika felépítésének fejlődése 2000-2020

(forrás: saját szerkesztés az Európai Unió Regionális politika: A kohéziós politika 2007-2013 Kommentárok és hivatalos szövegek (2007), valamint a Kohéziós politika 2014-2020, 2014 alapján)

72 2.6.7 Közösségi kezdeményezések

Aubert-Csapó (2004) négy Közösségi Kezdeményezést említ meg, amelyekre a Strukturális Alapok 5,35%-a kerül összesen felhasználásra.

Az első az INTERREG III., amely három részből áll. Egyrészt tartalmazza a határmenti projekteket, támogatja többek között a kis- és közepes vállalkozások hálózatának kialakítását. A második a transznacionális „európai régiók” területrendezési stratégiáinak kidolgozása, a harmadik pedig inter-regionális együttműködést biztosít. A LEADER+ elsősorban munkahelyteremtést megcélzó kezdeményezés, melynek fő célja a gazdasági környezet megreformálása, a vidékfejlesztés elérése (Aubert-Csapó, 2004).

Az EQUAL célkitűzése a munkaerő-piacra koncentrálódik, elsősorban a hátrányos helyzet és a diszkrimináció elleni küzdelemben vesz részt. Az Európai Foglalkoztatási Irányvonalak alapján több ajánlás is megfogalmazásra került ezzel kapcsolatban. Fontos szerepet kapott a munkaerő-piacra való belépés ösztönzése, a munkakörülmények javítása. Az üzleti és a vállalkozói kedv növelése és az alkalmazkodó készség is a prioritások közé került a munka és családi élet összeegyeztetésével egyetemlegesen (Aubert-Csapó, 2004).

Az URBAN II. egy partnerségi együttműködésen alapuló indítványozás, amely nem más, mint egy város-rehabilitációs tevékenység. Fő célkitűzése a regionális különbségek mérséklése, a területi egyenlőtlenségek leküzdése, a területek fejlesztése, nemcsak a turizmus fejlődésével, hanem magánvállalkozókkal való kooperációval. Emellett célja olyan lehetőségek megteremtése a helyi fejlesztések által, amelyek eredményeként az adott város a környékbeli problémásabb területeket szervesen magához kapcsolhatja, ezáltal az adott települések esélyt kapnak a fejlődésre (Soóki-Tóth, 2005).

73

2.6.8 Gazdasági Versenyképesség és Gazdaságfejlesztési Operatív Programok