gazdasági ágak szerint, 2012
GOP 2.3 Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban
4. Kutatási kérdések, a dolgozat hipotézisei és módszertana
4.1 Kutatási kérdések
Az alapfogalmak tisztázása, a vizsgált kkv-szektor főbb gazdasági és statisztikai adatainak bemutatása, valamint a szektorhoz kapcsolódó uniós és hazai támogatáspolitika áttekintése után megfogalmaztam a témával kapcsolatos kutatási kérdéseimet:
K1. Kimutatható-e kapcsolat az elnyert, vissza nem térítendő támogatások és a vállalkozások jövedelmi és vagyoni helyzete között?
Első kutatási kérdésem alapján arra igyekszem választ találni, hogy az Európai Uniótól a magyar állam társfinanszírozásával az egyes vállalkozásokhoz érkezett támogatások milyen hatást fejtettek ki a finanszírozási forrás felhasználása után.
Ennek vizsgálatát azért tartom fontosnak az egyes vállalkozások szintjén kvantitatív módon vizsgálni, mert az ezt megelőző kutatások eredményei jellemzően kvalitatív kutatásokra alapozva igyekeztek a kapcsolat meglétét igazolni.
K2. Az elnyert források hogyan járulnak hozzá a konvergencia-régiókban működő vállalkozások felzárkózásához?
A második kutatási kérdésemre az egyes vállalkozások teljesítményét a felhasznált forrás függvényében megvizsgálom a hazai NUTS II. régiók szintjén is. Itt összefüggéseket kerestem az elnyert támogatás felhasználását követő teljesítmény-változás és az adott régió gazdasági-fejlettségi szintje között.
84 4.2 Hipotézisek
A kutatási kérdéseimhez kapcsolódó hipotéziseket csoportosítottam.
4.2.1 A vállalkozások hozzáadott értékével kapcsolatos hipotézisek
• H1a: Az elnyert forrás felhasználását követően a vállalkozások hozzáadott értéke növekszik.
A vállalkozások hozzáadott értéke a termelési érték mérésének nettó típusú mutatója. Figyelembe veszi a vállalkozás üzleti évre vonatkozó adózás előtti eredményét, valamint az elszámolt amortizációt és a felmerült személyi jellegű ráfordításokat. Mikro-, kis- és közepes vállalkozások esetében ez az érték a vállalkozások nettó termelési értéke, növelve a tárgyévben elszámolt amortizációs kötelezettséggel (a GDP vállalkozás szintű megfelelője) (Tata-Schultz, 1998).
Feltételezésem szerint az elnyert pályázati forrás hatására a hozzáadott érték magasabb ütemben növekszik a pályázatot megelőző időszakhoz képest. A hipotézis megfogalmazásával a célom az volt, hogy megvizsgáljam az elnyert források hozzáadott értékre gyakorolt hatását.
• H1b: A sikeres pályázati megvalósítást követő években a hozzáadott érték változása meghaladja az összes hazai kkv hozzáadott értékének növekedését.
Második részhipotézisemben azt kívánom megmutatni, hogy a pályázati forrás hatására a mintában lévő vállalkozások hozzáadott értéke 2006 és 2013 között magasabb ütemben növekszik, mint a magyarországi kkv-k esetében. A hipotézis megfogalmazása során arra kerestem a választ, hogy a pályázaton nyertes kkv-k eredményesebben működnek-e, mint a többi hazai kkv.
85 4.2.2 Konvergenciával kapcsolatos hipotézisek
• H2: A sikeres pályázati megvalósítást követő években a hozzáadott érték változása meghaladja az Uniós kkv-k hozzáadott értékének növekedését.
Második hipotézisemben azt kívánom megmutatni, hogy a pályázati forrás hatására a mintában lévő vállalkozások hozzáadott értéke 2006 és 2013 között magasabb ütemben növekszik, mint az uniós kkv-k esetében. A hipotézis megfogalmazása során arra kerestem a választ, hogy a pályázaton nyertes kkv-k eredményesebben működnek-e, mint a többi Uniós kkv, azaz a dinamikusabb növekedésnek köszönhetően felzárkózhatnak-e az Uniós kkv-khoz.
• H3: Az elnyert források hozzájárulnak a mikrovállalkozások megerősödéséhez.
Harmadik hipotézisemben azt feltételeztem, hogy a megpályázott, és elnyert források hatására, a szektor nagyszámú mikrovállalkozásának hozzáadott érték-növekedésének üteme megelőzi a kis- és középvállalkozások esetében mérhető változásokat. Kapcsolatot kívánok keresni a mikrovállalkozások számára adott támogatási-intenzitás kedvezmény és a növekedés között.
• H4: A gazdaságilag hátrányos helyzetű térségek forrásfelhasználása jobb a fejlettebb térségekénél.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap egyik célja az elmaradott régiók fejlettségi szintjének növelése, a régiók közötti különbségek csökkentése. Ennek megfelelően számtalan olyan projektkiírással találkoztunk (pl.: TÁMOP 5.1.1), amelyek elsősorban az elmaradott térségek felzárkóztatását szolgálják (Lukács, 2013). A GOP 2.1.1 projekt esetében a támogatási intenzitásban látható erre törekvés, így feltételezhető, hogy a hátrányosabb régiók esetében hatékonyabb a forráslehívó képesség.
• H5: A hátrányos helyzetű térségek vállalkozásai az elnyert források hatására jobb teljesítményt nyújtottak, mint a fejlettebb régiók vállalkozásai.
Kapcsolódva az előző hipotézishez, az utolsó kutatási hipotézisem azt feltételezi, hogy a magasabb forrás elnyerés okán a hátrányosabb helyzetű térségekben felhasznált forrástöbblet dinamikusabb növekedést okoz, mint a fejlett térségekben. Tehát azt kívánom igazolni, hogy az elnyert és felhasznált források,
86
valamint a nyertes vállalkozások hozzáadott értékének növekedése közötti összefüggés függ attól, hogy milyen az adott térség fejlettségi szintje.
4.2.3 A vállalkozások működési és tőkeszerkezeti mutatóival kapcsolatos hipotézisek
• H6: Az elnyert források felhasználását követően pozitív hatás mutatható ki a vállalkozások főbb működési mutatóiban.
Feltételezéseim szerint az elnyert pályázati forrás hatására a vállalkozás főbb működési mutatói dinamikusabb növekedést mutatnak az elnyert forrás felhasználását követően, mint az azt megelőző időszakokban. A képzett mutatószámokkal az árbevétel, a saját tőke, a befektetett eszközök és a személyi jellegűráfordítások jövedelmezőségét vizsgáltam. Az alkalmazott mutatószámok viszonyszám típusúak. A számlálóban minden esetben az adott évi adózás előtti eredmény szerepel, a nevezőben pedig rendre a vállalkozás nettó árbevétele, saját tőkéje, befektetett eszközeinek-, illetve a személyi jellegű ráfordításainak értéke jelenik meg. Igazolni kívántam, hogy az elnyert források hatására a vállalkozások jövedelmezősége javult.
• H7: Az eszközállomány bővítésére elnyert vissza nem térítendő forrás nem veszélyezteti a vállalkozások tőkeszerkezetimutatóval mérhető stabilitását.
Hetedik hipotézisemben azt feltételezem, hogy az elnyert támogatások rontják a vállalkozások tőkeszerkezetét, hiszen a befektetett eszközök saját tőke által biztosított fedezettsége romlik az elnyert támogatások következtében, mivel a vissza nem térítendő támogatások az eszközoldal növekedését okozták a támogatásokból megvásárolt eszközök mérlegre gyakorolt hatása miatt. Célom annak igazolása, hogy az eszközbeszerzés ennek ellenére nem veszélyezteti a tőkeszerkezet stabilitását.
87
4.2.4 A vállalkozások humán erőforrásával kapcsolatos hipotézis
• H8: Az elnyert források kimutathatóan növelik a vállalkozások munkaerővel kapcsolatos ráfordításait.
A műszaki-technológiai fejlesztés, a modernebb berendezések vásárlása maga után vonhatja a munkaerő elbocsátását. A GOP 2.1.1/A konstrukció egyik elvárása a munkahelyek megtartása. Feltételeztem, hogy az elnyert támogatások hatására a vállalkozások nemcsak a dolgozói létszámot tartották meg, hanem a modernebb berendezésekhez igénybe vett magasabban kvalifikált munkaerőnek köszönhetően, a személyi jellegűráfordítások a megvalósítást követő időszakban az országos átlagnál nagyobb ütemben növekedtek. Célom annak az igazolása, hogy az elnyert pályázati források pozitívan befolyásolták a vállalkozások munkaerővel kapcsolatos ráfordításait, az országos átlaghoz képest.
88