A kutatás összegzése, megfogalmazott tézisek

Dolgozatomban az uniós források felhasználásának vizsgálatát, és a forrásfelhasználás eredményeinek vizsgálatát tűztem ki célul. A vizsgálat során a kkv szektor pályázati forrásainak vizsgálatára esett a választásom. A kapcsolódó fogalmak és szakirodalom áttekintése után megfogalmaztam kutatási kérdéseimet. Először meg kívántam vizsgálni a vissza nem térítendő támogatások és a vállalkozások vagyoni és jövedelmi helyzete közötti összefüggéseket. Másodsorban arra kerestem a választ, hogy a források hogyan járulnak hozzá az egyes régiók közötti különbségek csökkentéséhez.

A kutatási kérdések felvázolása után megfogalmaztam a kutatásom hipotéziseit.

Hipotéziseimet négy csoportba foglaltam. A hipotézisek vizsgálatához megalkottam a GOP 2.1.1/A projektek 2007 és 2010 közötti öt pályázati kiírás győztes vállalkozásainak adatbázisát, amelyet a társas vállalkozásokra tisztítottam. Második lépésben elvégeztem a vállalkozások kkv törvény szerinti besorolását, majd a harmadik lépésben a vállalkozások beszámoló-adatait gyűjtöttem ki a 2006-2013 közötti időszakra vonatkozóan. Adatbázisom mind a 4.799 vállalkozásán elvégeztem a kutatást, így a következtetéseim az öt kiírás összes nyertes társas vállalkozásának teljes mintáján értelmezett, kisebb reprezentatív mintákból eredő esetleges torzítást nem tartalmaz.

Meghatároztam az egyes hipotézisek vizsgálatához szükséges – a vállalkozások vagyoni, jövedelmi helyzetét kifejező, valamint a hozzáadott értéket mérő – mutatószámokat, majd megalkottam a vizsgálati intervallumokat, hogy a projektet megelőző és követő időszak vizsgálatán túlmenően a projekt középtávú előzményeit és a projektet követő időszak középtávú változásait is vizsgálni tudjam.

A hipotézisekben megfogalmazottak vizsgálatához releváns matematikai-statisztikai elemzési módszereket használtam fel.

Az első részhipotézis során a vállalkozások hozzáadott értékének változását vizsgáltam a pályázati időszakokban a képzett intervallumok adatainak összevetésével.

Megállapítottam, hogy minden méretcsoportban, illetve a minta egészén növekedés mutatható ki mind a rövid, mind a középtávú eredmények tekintetében. A

149

megállapításomat a véletlen hatás kiszűrésére kétmintás t-próba módszerével igazoltam.

Ennek megfelelően megfogalmazhatom első tézisemet, mely szerint:

Th1a: A pályázatokon elnyert támogatási összeg felhasználását követően a vállalkozások hozzáadott értéke igazoltan növekedett.

A második részhipotézis során a mintában szereplő vállalkozások hozzáadott értékének évenkénti változását összevetettem az összes hazai kkv hasonló időszaki adataival. A trendelemzés segítségével kapott eredmények igazolták várakozásaimat, így megfogalmazható, hogy:

Th1b: Az elnyert támogatásokból megvalósított beruházásokat követően, a vizsgált vállalkozások teljesítménye igazoltan dinamikusabb növekedést mutatott a vizsgált időszakban, mint a nemzetgazdaság mikro, kis- és közepes vállalkozásainak növekedése.

150

A második hipotézis során a mintában szereplő vállalkozások hozzáadott értékének évenkénti változását összevetettem az összes EU-s kkv hasonló időszaki adataival. A trendelemzés segítségével kapott eredmények igazolták várakozásaimat, így megfogalmazható, hogy:

Th2: Az elnyert támogatásokból megvalósított beruházásokat követően, a vizsgált vállalkozások teljesítménye igazoltan dinamikusabb növekedést mutatott a vizsgált időszakban, mint az Uniós mikro, kis- és közepes vállalkozásainak növekedése.

A harmadik hipotézisemhez kapcsolódó elemzés arra kereste a választ, hogy a mikrovállalkozások esetében a támogatási-intenzitás emelése hatással volt-e, a mintában szereplő – támogatást elnyert – mikrovállalkozások teljesítményére. A vizsgálat során trendelemzés segítségével kimutattam, hogy a mikrovállalkozások hozzáadott értékének változásához statisztikailag igazoltan illeszkedő trendfüggvény mind a kis-, mind pedig a közepes vállalkozások trendfüggvényénél magasabb meredekséggel bír, így igazoltam feltételezésem, és megfogalmazhattam, hogy:

Th3: A támogatási összeget elnyerő mikrovállalkozások igazoltan magasabb hozzáadott érték-növekedést értek el, mint a hazai kis- és közepes vállalkozások.

A negyedik hipotézisemben a projektek regionális hatásait vizsgáltam. Kimutattam, hogy a hátrányosabb statisztikai régiók vállalkozásai magasabb arányban részesültek támogatásban, és a magasabb arány mellett az átlagos támogatás mértéke is magasabb volt. Korreláció-számítás alkalmazásával igazoltam a támogatási intenzitás hatására bekövetkezett támogatás-növekedést a hátrányos térségekben, így megfogalmazható, hogy

Th4: A pályázati kiírás magasabb támogatási intenzitása pozitív irányban befolyásolja az adott térség forráslehívó képességét.

151

Ötödik feltételezésem arra kereste a választ, hogy a hátrányos térségekben működő vállalkozások tudnak-e profitálni a kapott támogatásokból, vagy eredményeik elmaradnak a fejlettebb régiókban működő vállalkozásokétól. A vizsgálat során kimutattam, hogy a fejletlenebb régió vállalkozásainak hozzáadott értéke magasabb növekedést mutatott, mint a fejlett régiók esetében tapasztaltak. A régiók egy főre jutó GDP-je és a támogatott vállalkozások hozzáadott értékét vizsgáló szorossági elemzés erős negatív szignifikáns kapcsolata alapján megfogalmazhatóvá vált tézisem, miszerint:

Th5: A támogatási források dinamikusabb növekedést okoznak a fejletlenebb gazdasági térségekben.

Hatodik hipotézisemben a vállalkozások főbb jövedelmezőségi és hatékonysági mutatóinak növekedését tételeztem fel. A vizsgálat a mutatók egyértelmű csökkenését jelezte, ami cáfolta várakozásaimat. Az okok vizsgálata során megállapíthattam, hogy az eszközarányos eredmény csökkenését maga a projekt, tehát az új eszköz beszerzése okozta, így tehát megfogalmazható, hogy:

Th6: A vagyonelem arányos mutatószámok csökkenést mutatnak a beruházási projektet követő időszakban, az árbevétel arányos jövedelmezőség azonban a válság hatását kiszűrve növekszik.

Hetedik hipotézisem vizsgálata során a vállalkozás stabilitását vizsgáltam a befektetett eszközök fedezetének elemzésével. A mutató változása rövid távon erőteljes romlást, középtávon már javulást mutatott, ami a befektetett eszközök állományának növekedésén túlmenően a vállalkozások stabilabbá válását mutatja.

Th7: Az elnyert források hatására a vállalkozások stabilitási mutatója csökkenést mutat, de ennek ellenére a vállalkozások tőkeszerkezete továbbra is stabil.

152

Utolsó, nyolcadik hipotézisem során a személyi jellegű ráfordításának növekedését feltételeztem. A vizsgálat ezt igazolta, ezen túlmenően azonban az is kimutatható volt a következő is: a minimálbér emelkedés országos átlagban a dolgozói állomány csökkenését okozta. Mivel a mintámban túlsúlyban szereplő mikrovállalkozások esetében a személyi jellegű ráfordítások és a minimálbér közötti szoros kapcsolat áll fenn, a vizsgált vállalkozásoknál is törvényszerűen bekövetkezett volna a dolgozói létszám csökkenése. A projekt feltételrendszere azonban előirányozta a munkahelyek megtartását, ennek ellenére a személyi jellegű ráfordítások nem csökkentek, hanem növekedést mutattak. Megfogalmazható tehát, hogy

Th8: A pályázati források és a pályázatban előírt feltételek hatására az elnyert támogatások, a munkahelyek elvárt megtartásán túlmenően, a személyi jellegű ráfordítások kismértékű emelkedésével járt együtt.

A kkv-knak juttatott vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos kutatások száma csekély. Kállay 2002-es megállapítása óta elvégzett kutatások száma és tartalma alapján az állapítható meg, hogy a jelen dolgozat során alkalmazott kutatás újszerűségét éppen az adja, hogy a projekt által finanszírozott vállalkozások beszámolóadataiból gazdálkodva fogalmazza meg a megállapításait.

Az elemzés során kimutatta, hogy a pályázati forrásból megvalósított beruházást követő időszakban, időszakokban jelentősen nőtt a vállalkozások hozzáadott értéke. Önmagában ez a tény is jelentős, hiszen a forrás így elérte egyik kitűzött célját, azonban az is kimutatásra került, hogy a forrást elnyert kkv-k a többi hazai és uniós kkv-khoz képest is jelentősen dinamikusabb hozzáadott érték-növekedést értek el. Szintén elérte a forrás a célját, hiszen a munkahelymegtartáson túl a személy-jellegű ráfordítások reálérték növekedése is kimutatásra került. Új tudományos eredmény annak az igazolása, hogy az elmaradottabb térségekben a pályázat támogatási intenzitásának pozitív hatása volt a térség forráslehívó képességére, illetve arra, hogy az ottani kkv-k dinamikusabban fejlődjenek.

153