Vállalkozások megoszlása
6. Az egyes hipotézisek vizsgálata és eredményei
6.1 A vállalkozások hozzáadott értékével kapcsolatos hipotézisek vizsgálata
6.1.1 H1a hipotézis
A módszertani részben ismertetetteknek megfelelően a tisztított adatokból a pályázati forrás hasznosítását megelőző és követő időszakok vizsgálata során megállapítottam, hogy a mintában szereplő vállalkozások esetében a pályázat elnyerését megelőző évhez képest a megvalósítást követő évben átlagosan 9.961.000 forint hozzáadott érték növekedés tapasztalható. Ez a mutató még szembetűnőbb növekedést mutat a pályázatot követő és a pályázatot megelőző évek átlagát figyelembe véve. Itt a növekedés reálértéken számítva meghaladja a 10,5 millió forintot.
Ha kiszűrésre került a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság hatása, azaz tisztításra került az adatbázis a GDP változás értékével, megfigyelhető, hogy a hatás negatív irányba befolyásolta a vállalkozások reálértéken kimutatott teljesítményét. Leolvasható, hogy ha a GDP a 2006-os értéken maradt volna, úgy a pályázatot megelőző és követő év közötti növekedés meghaladta volna a 10 millió forintot, a megelőző és követő évek átlagában a növekedés pedig a 42 millió forintot is meghaladta.
D-B(eFt) E-A(eFt) D/B(%) E/A(%)
Inflációval tisztított
(deflált) 9.961 10.716 114,49% 117,3%
GDP-vel korrigált 10.008 42.789 117,32% 145,90%
15. táblázat: Hozzáadott érték alakulása a vizsgált intervallumokban
(forrás: saját számítás és szerkesztés)
Jelmagyarázat:
A: pályázatot megelőző évek átlaga B: pályázatot megelőző év
D: pályázatot követő év
E: pályázatot követő évek átlaga
119
A fenti vizsgálatot vállalati méret szerinti csoportosításban is elvégeztem. Az egyes kategóriákban szereplő vállalkozások eltérő mértékben, de összességében növekedést mutattak. A kisvállalkozások esetén a növekedés a megvalósulást követő időszakban kiugróan magas, míg a következő éveket is figyelembe véve a pozitív változás intenzitása csökken. A mikrovállalkozások esetében fordított a helyzet, itt a projekt megvalósulását követő időszakban alacsonyabb (114%), majd ezt követően hirtelen növekedésnek indul (124%).
A válság hatásainak kiszűrése ebben az esetben is a GDP-vel történő korrigálással történt.
Ebben az esetben is lényegesen magasabb értékek figyelhetők meg, tehát a válság által okozott GDP csökkenés itt is kimutatható. A legszembetűnőbb a változás a mikrovállalkozások esetében, így a számszerűen kimutatható adatokon túl, az is megállapítható, hogy a válság a mikrovállalkozások esetében okozta a legnagyobb visszaesést.
Adatbázis Megnevezés D-B E-A D/B E/A
Inflációval tisztított (deflált)
Kis 13.811 5.136 117,87% 107,13%
Közepes 28.579 27.302 111,96% 111,53%
Mikro 7.438 11.134 113,89% 124,25%
Összesen 9.961 10.716 114,49% 117,3%
GDP-vel korrigált
Kis 15.650 6.667 123,13% 107,74%
Közepes 40.528 34.907 117,73% 114,52%
Mikro 6.069 54.067 114,40% 164,08%
Összesen 10.008 42.789 117,32% 145,90%
16. táblázat: Hozzáadott érték alakulása vállalkozási méret szerinti bontásban
(forrás: saját számítás és szerkesztés)
A hozzáadott érték növekedése szabad szemmel is megállapítható, azonban statisztikailag is igazolni kívántam, hogy a növekedés a mintában szereplő vállalkozások eredményének és nem a véletlennek köszönhető. Az igazolást t-próba segítségével végeztem. A t-próba
Jelmagyarázat:
A: pályázatot megelőző évek átlaga B: pályázatot megelőző év
D: pályázatot követő év
E: pályázatot követő évek átlaga
120
fajtájának kiválasztásához a varianciák különbségét vizsgáltam F-próba segítségével (1.
melléklet). Mind a „D” és „B” intervallumok, mind az „E” és „A” intervallumok esetén a varianciák igazoltan különböznek 5%-os szignifikancia-szint mellett. Az eredmények alapján a kétmintás t-próbát végeztem el (különböző szórásnégyzetek mellett) a várható értékek különbségeinek igazolására.
A „B” és „D” intervallumok esetén a számított t érték 2,3486, az 5%-os szignifikancia-szinthez tartozó kritikus (táblabeli) érték pedig 1,96. Tehát a hozzáadott érték statisztikailag igazoltan nőtt a beruházást követő évben a beruházást megelőző évhez képest.
A vizsgálatot az „E” és „A” időszakok között is elvégeztem. A varianciák tesztelését az 1. számú melléklet tartalmazza.
A fenti táblázatban látható, hogy a számított t érték (4,055) itt is meghaladja az 5%-os szignifikancia-szinthez tartozó értéket. Ebből következően ezen intervallumok esetén is bizonyítottam, hogy a projektet követő évek átlaga igazoltan nagyobb a projektet megelőző évek átlagánál.
A második (GDP-vel tisztított) elemzés során is megtörtént a megfigyelt változás statisztikai igazolása. Ebben az esetben mind a „B” és a „D” intervallumok esetén (2,25>1,96), mind az „A” és az „E” intervallumok esetén igazolt az eltérés (6,73>1,96).
A t-próba által igazolt különbség értéke már felvázolásra került a 15. táblázatban. Ez a különbség azonban további mellékszámításokkal igazolt és véletlen különbségre bontható.
A 𝑡𝑡 =|𝑥𝑥1𝑠𝑠−𝑥𝑥2|
𝑑𝑑 összefüggés alkalmazásával számítható mindkét intervallumpár esetében az sd értéke, ez a „B” és „D” intervallumok esetében 4.241,26, míg az „A” és „E”
intervallumok esetében 2.642,05. Ezek után meghatározható mindkét esetben a szignifikáns differencia (SZD5%) értéke, amely értékei SZD5% (D-B)=8.314 eFt, SZD5%
(E-A)=5.179 eFt.
A fentiek után meghatározható számított igazolt különbség a „D” és „B” intervallumok esetén: 1.647 eFt, míg az „E” és „A” intervallumok esetén: 5.537 eFt.
121
Az igazolt különbség kiszámítására a GDP-vel tisztított értékek esetében is sor került.
Ebben az esetben az igazolt különbség a „D” és „B” intervallumok esetén: 1.296 eFt (sd= 4.444; SZD5%= 8.712 eFt), míg az „E” és „A” intervallumok esetén: 30.327 eFt (sd= 6.357; SZD5%= 12.462 eFt).
A fentiek alapján az első hipotézisemet igazoltam. Ezek szerint a pályázatokon elnyert támogatási összeg felhasználását követően, a vállalkozások hozzáadott értéke igazoltan növekedett.
122 6.1.2 H1b hipotézis
Az egyes időszakok összehasonlításán túlmenően vizsgáltam azt is, hogy a mintában szereplő vállalkozások hozzáadott értéke hogyan változik a vizsgált intervallumon belül.
Idősor elemzés alkalmazásával 2006-os bázishoz viszonyítva ábrázoltam a hozzáadott érték változásának dinamikáját, és ebből megállapíthattam, hogy a vizsgált nyolc év alatt a hozzáadott érték a 2006-os időszakhoz képest mintegy 31%-os növekedést mutat.
További elemzést tett lehetővé az Eurostat és a KSH idősora, előbbi az összes európai kkv, utóbbi az összes magyarországi kkv teljesítmény adatait tartalmazta.
A következő ábráról leolvasható, hogy a mintában szereplő vállalkozások gazdasági teljesítménye az összes magyarországi kkv gazdasági teljesítményéhez viszonyítva magasabb a 2006-os teljesítményhez képest. Az összes hazai kkv 1,96%-os hozzáadott érték növekedést mutat, ezzel szemben a mintában szereplő vállalkozások teljesítmény növekedése 30,96%-os. Látható az is, hogy mindkét évben, amikor a nemzetgazdaság teljesítményében csökkenés következett be (2009, 2012), a projektet megvalósító vállalkozások esetében a visszaesés mértéke alacsonyabb volt.
22. ábra: Hozzáadott érték időbeli változása és a változás trendje a hazai kkv-kkal összevetve (2006=100%)
(forrás: saját számítás és szerkesztés)
y = 0,0341x + 1,0495
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013