kálatokhoz munkanélkülieket alkalmazzanak, nem pedig nyugdíjasokat, akiknek megélhetésük már amúgy is biztosítva van. (Musztafa) szereplésére gondoltak. Ismertté lett a plakátpályázat ered
ménye is, az első díjat 300 P-t Szathmáry István és Jantschy Béla közös
gedi Filharmonikus Egyesület zenekarát a 9. honvéd gyalogezred zene
karával együtt és vezénylésre azoknak karnagyát Fricsay Ferencet. Ja
novics Jenő véleménye szerint okvetlenül a szegedi zenekart kellett le
szerződtetni, mivel a múlt évi tapasztalatok szerint a zenekar kifogás
talan nagy teljesítményű művészi munkája az elismerést megérdemelte.
A szegedi zenészek kiegészítéséül mintegy 30 budapesti zenész leszer- ződtetését vették tervbe.
A szabadtéri játékok ügye május közepén ismét kellemetlen hely
zetbe jutott. A városban híre járt, hogy: vitéz Shvoy Kálmán dr. azért mondott le, mivel elvileg kifogásolta a szegedi zenészek alkalmazását, a bizottság többi tagjai pedig 10.000 P-t meg akartak takarítani a játé
kokon a zenekari kérdés megoldásával, s ez már az alkalmi bizottság ülése előtt is tisztázódott. Shvoy nem várta be a bizottság döntését, ha
nem elvi okokra hivatkozva, lemondott. Janovics Jenő dr. a vitéz Shvoy Kálmán által a polgármesterhez intézett levélben foglaltakat magára nézve bántónak tekintette, miért is Pálfy József dr. és vitéz Imecs György dr. főispánhoz intézett leveleiben bejelentette, hogy a szabad
téri játékok megrendezésére a történtek után nem vállalkozik. Levelé
ben hivatkozott arra is, hogy nemrégiben felkereste vitéz Shvoy Kál
mánt és a személyét érintő kifogások után érdeklődött, azonban Shvoy Kálmán dr. akkor kijelentette, hogy ellene semmi kifogása nincs, sőt örömmel látja őt, mint a DOM-téri játékok vezetőjét. Miután e nyilat
kozatot nem tudta összeegyezteni Shvoy levelével, belekényszerült a le
mondásba. Pálfy József dr. polgármester azonban haladéktalanul érint
kezésbe lépett Janovics Jenővel és a vele való tárgyalások során sike
rült az ellentéteket elsimítani és a félreértéseket tisztázni, mert az emlí
tett levél nem szólt a nyilvánosságnak. Janovics Jenő dr. e felvilágosí
70
tások után lemondását visszavonta. (Pesti Hírlap 1937 május 15. és Sze
gedi Friss Újság május 19.)
Június 3-án ismét összeült a szabadtéri bizottság, s mivel Pálfy Jó
zsef dr. szabadságon volt, azon Tóth Béla dr. elnökölt. Az ülésen pon
tosabban meghatározták a DOM-téri játékok zenei vonatkozásait, min
denekelőtt elhatározták, hogy a szegedi és szegedkörnyéki katonai zene
karokat, mint törzsöt szerződtetik le, ezeket kiegészítik a Szegedi Fil
harmonikus Egyesület zenekarával, valamint a Budapesti Magyar Zene
kar 20 tagjával és ilyen módon a zenét 91 tagú zenekar fogja szolgál darab előadásának megfeleljen. Közvetlenül a templom homlokzata elé két potemkin tornyot emeltek, összekötő hatalmas boltívvel, ami össz
hangban állt a DOM-tér és a templom stílusával. Ugyanekkor az Eöt
vös utcai Iparostanonciskolában megnyílt a szabadtéri játékok központi irodája, ahol a sajtó, propaganda, számvevőségi, főpénztári és lakáshi
vatali irodákat helyezték el, míg a játékvezetői művészeti irodát a szín
ház épületében, a nappali pénztár helyiségében helyezték el.
A János vitéz előadásainak rendezésére Sziklai Jenőt a városi szín
ház igazgatóját kérték fel, aki eredeti és új elgondolással akarta a sza
badtérre alkalmasbbá tenni a mesejátékot. Sziklai Jenő rendezői terve kiküszöbölt minden naturalisztikus megoldást, stilizáltan a mesevilág
nak megfelelően forgó szerkezetű színpaddal akart mindent megoldani.
Iluska szerepére Orosz Júliát, a francia királylány szerepére Szabó Ilon
kát a m. kir. Operaház tagjait szerződtették le. A Fekete Mária szerep- osztásán is változtattak, s a főszerepeket Somogyi Erzsire, Tímár Jó
zsefre, Táray Ferencre és Toronyi Imrére bízták. Milos Aurélt mozgás
művészeti, Ascher Oszkárt szavalókórus rendezőnek szerződtették le. A darabokban előlforduló táncok bemutatására R. Szentpál Olgát és a ve
zetése alatti táncosnő csoportot szerződtették le.
Kissé elkésve, június vége felé jelentek meg a szabadtéri előadások séget, s megállapodtak a filléres vonatok indításában. Július elsején megérkezett Janovics Jenő játékigazgató is és csakhamar megtartották a statiszta sorozást, melyen 600 főnyi, lehetőleg szellemi inségmunká- sokból álló intelligens statisztát szerződtettek le. A műszaki berendezé
sek munkálatait is megkezdték Tolnay Pál, az állami színházak műszaki főfelügyelőjének tervei szerint. A szegedi társadalmi és irodalmi egye
71 sületek teljes rész vétlenséggel néztek a szabadtéri játékok rendezése elé, mert hiszen az elmúlt évben is, a folyó évben is a szervezés keveset törődött a szegedi közönséggel, hiába állapította meg Klebelsberg Kunó gróf, hogy a szegedi szabadtéri játékokat nem az idegenforgalom, hanem a szegedi közönség teremtette meg. Csupán a Tömörkény Társaság fej
tett ki mozgalmat a szabadtéri játékok érdekében, július 3-án felolvasó ülés keretében Lugosi Döme dr. a társaság elnöke tartott másfél órás szabadelőadást a szabadtéri játékokról, mint tömegjátékokról, a szegedi szabadtéri játékok adminisztrációjáról és végül ismertette a Társaság rendes tagjának Berczeli A. Károlynak drámai költeményét, a Fekete Máriát. — Július 10-én egy kisebb füzetet adtak ki, amelyben magyarul, németül, franciául és angolul közölték az idei játékok tervét. Ez igen alkalmatlan propaganda eszköz, a négy nyelvnek megfelelően négy kü- lön-külön füzetet kellett volna kibocsájtani. Egyidejűleg megkeresték a szegedi egyesületeket is megfelelő támogatásra és az előadások látoga
tására. — A propagandába belekapcsolódott a szegedi székhelyű Délvi belső, nem hivatalos propaganda mégis jelentékenyen helyreállította.
Július 18-án Herczeg Ferenc a Pesti Hírlap vezércikkében Szabadtéri já
tékok címmel írt vezércikkével fel nem becsülhető szolgálatokat tett Szegednek, s felkeltette az országos érdeklődést a szegedi játékok iránt.
Megállapítja e cikk, hogy az ország városai közül Szeged szerzett leg
nagyobb érdemet és hírt szabadtéri játékaival. „A város vezetői nagysza
bású áldozatkészséggel és mélységes művészeti odaadással kaptak bele a munkába. — A játék háttere a hatalmas fogadalmi templom, mely a csillagos éjszakába nyúló lenyűgöző körvonalaival, orgonazenéjével és misztikus világítási effektusaival megrendítő és fölemelő erővel szól bele az ünnepi játékokba. — A szabadtéri játéknak ma már hagyomá
nyai vannak Szegeden." Megemlékezett arról is, hogy a Pesti Hírlap már régebben felhívta a szegedieket, hogy írassanak helyi vonatkozású ünnepi játékot, s ez valósul meg most a Fekete Mária előadásával. A cikket így fejezi be: „örülünk, hogy kívánságunk teljesült". A Pesti Hír
lap Vasárnapja is állandóan szolgálta a szegedi játékokat, s az időszerű
72
ség alkalmával majdnem minden számban írt Tamás Ernő cikkeket, hangulatos képek közlése mellett. Közleményeiben, — Lugosi Döme ku
tatásaira való hivatkozás mellett, — visszamegy a szegedi színészet böl
csőkoráig, s megállapítja, hogy már Kelemen László is templomban ját
szott Szegeden társulatával, „imhol a rejtélyes kapcsolat — templomból átalakított játékszínen", amely tizenhárom évtized múlva megismétlő
dik Szegeden.
A szabadtéri játékok központi irodája közben lázas sietséggel pó tolta az időveszteséget. Az adminisztratív vezető vitéz Szabó Géza dr.
tanácsnok naponta több száz levelet küldetett szét az ország minden újságjának, minden község vezetőjének. Az iroda pénzügyi lebonyolítá
sait Mayer Antal ny. OTI főtanácsos igen nagy szakértelemmel vezette, toronyihoz épített vetítőházat kétemeletesre magosították, ami nagyban növelte a színpadi kép nagyságát, s ugyanezt az épületet tükörképsze- rűen, teljesen szimmetrikusan felépítették a Szentháromság-szobor elé is. Bár a vetítések szempontjából szükséges volt itt is a magosítás. de teljesen szükségtelen volt az eddigi enyhe aszimmetriát tükörképpé alakí
tani, mert ezzel az egyszerű mesterkedéssel most már színházszerűvé vált az egész DOM-téri színpad. Még jobban növelte ezt a színházszerű hatást a templom elé épített hatalmas boltíves kapu, amely azonban le
hetővé tette a vetítővászon eddigi állványzatának kiküszöbölését és fő
leg azt, hogy a DÓM homlokzata szükséges alkalommal szabadon volt látható és belejátszhatott az előadásokba.
A rádió ismét bekapcsolódott a DOM-téri játékokba, s július 26-án Pálfy József dr. polgármester a rádió stúdiójában előadást tartott a DOM-téri játékokról, melyben megemlékezett a játékok múltjáról, s megemlítette, hogy az elmúlt évben több mint 160.000 ember nézte és
73 művek szerint csoportosítva a következőkben ismertetjük.
I. A z ember tragédiája. A remekmű 1937-ben Hont Ferenc rende
zésével került színre. Hont már 1933-ban is rendezte a Tragédiát, őt kell a Tragédia első szabadtéri rendezőjének tekintenünk, bár még akkor kezdetleges eszközökkel, fiatalos tapasztalatlansággal, de helyes érzékkel, legfőképpen pedig tőkétlenül állt a közönség elé, — míg most kiforrott művészi gondolatokkal és elképzelésekkel vitte diadalra ismé
telten Madách megjelenített gondolatait. Hont szakított az eddigi ren
dezésekkel, s visszatért az eredeti drámai költeményhez. Rendezésére vonatkozóan Thury Lajos ezt írja (Üj Magyarság 1937. aug. 1.): a ren
dezés" vezető gondolata egy mondatban foglalható össze: vissza Madách- hoz, elszakadva azoktól, akik Madáchot színpadra rendezték, magya
rázták és kommentálták. Felkutatta Madách eredeti szerzői utasításait, amelyek közül Paulay Ede annak idején kihagyott sokat, olyanokat, amelyek az ő színpadi lehetőségeinek és eszközeinek nem feleltek meg.
Ezeknek értelmét abban hangsúlyozza, hogy a Tragédia képsorozatának távolról sincs reális történelmi jellege. Madách Imre a misztikus-szim
bolikus keretbe nem akart valóságot, történelmi eseményeket ábrázoló jeleneteket beállítani, minden kép történelmi kritika, az ember remény
telen küzdelmének egy-cgy oldalról való megmutatása; az irányító a rendezés összekeverni egy előadásban. Kiemeli Kiss Ferenc „hatalmas arányokban ércbeöntött" Ádámját Tőkés Anna „sokszínű, átfűtött.