túrpalota lépcsőzetét akarta felhasználni, mig a díszleteket és ruhákat, va
lamint kellékeket a Nemzeti Színháztól és a m. kir. Operaháztól akarta kölcsön kapni. Elsőrendű szereposztásra gondolt, Ádámot Kiss Ferenc, Évát Tőkés Anna, Lucifert Táray Ferenc alakította volna, a tömegjele
neteknél leventéket és cserkészeket akart alkalmazni, míg a statisztave
zetők a színtársulat kardalosai lettek volna. Kérte a polgármestert, hogy a szabadtéri játékokra adjon engedélyt, engedje át használatra a Ru- dolf-teret és a Kultúrpalota előterét, továbbá propagandát akart filléres vonatok indításához, kedvezményes jegyeket az autóbuszokhoz és a kis
vasúihoz. Ügy gondolta, hogy az idegenforgalmi hivatal, melynek ak
kori vezetője Nyári György dr. c. tankerületi főigazgató volt, napi prog Buttykay Ákos zeneakadémiai tanárnak Hont Ferenchez írt levelét, amelyben ingyen felajánlotta A z ember tragédiájához írt kísérőzenéjét, mely bár külföldön nagy sikert aratott, Magyarországon még sehol sem mutatták be. Miután az Erkel Gyula által írt kísérő zenét Hont elavult
nak tartotta, hajlandónak mutatkzott a Buttykay szerzemény előadá
sára.
Július végére Hont a kultuszminisztériumhoz fordult és kérte an
nak támogatását, hogy augusztus 14—15-én Madách színpadi költemé
nyét a szegedi Rudolf-téren bemutathassa. Kérelmében lerögzítette, hogy csak abban az esetben tudja előadni Az ember tragédiáját, ha filléres vonatokat indítanak az előadás napján Szegedre és ha a tervezett jel
mez és kellékkölcsönzéshez a minisztérium hozzájárul és ehez a szüksé
ges utasításokat megadja. Augusztus elején Hont már tudta, hogy nem a minisztériumon, hanem a Nemzeti Színházon fog az előadás megtartása múlni, mert a Nemzeti Színház a kultuszminisztérium engedélye ellenére sem adta ki a szükséges jelmezeket, illetve csak Kiss Ferencnek és Tő
kés Annának szokott színpadi ruháit volt hajlandó kiadni. Ilyen módon a nagy számú statisztéria részére Honinak semmiféle ruhája nem volt, minthogy azonban még mindig remélte az akadályok elhárítását, illetve azt remélte, hogy 200 jelmezt tud kölcsön kapni egy fővárosi jelmezköl
csönző intézettől, az előadás megtartásának idejét augusztus 27—28-ára halasztotta el. Közben megállapodások jöttek létre a filléres vonatok indítása tárgyában is és a terv szerint a nézőtéri jeggyel együtt P 6.80 kellett volna fizetnie a budapesti utasnak. Bármily végső erőfeszítések
kel küzdött Hont az előadás megtartása érdekében, augusztus 11-én be
jelentette a hírlapok útján a közönségnek, hogy a szabadtéri előadásokat nem tarthatja meg, mivel a színtársulat konzorciummá alakult át és a színészek augusztus 21-én el fognak széledni. Mindenki remélte
azon-30
bán, hogy a jövő 1933. esztendőben mégis csak színre fog kerülni A z ember tragédiája.
Hont Ferenc tevékenysége új területet talált a szabadtéri ünnep megnyilvánítására. Híre járt, hogy szeptember 4-én a fogadalmi temp
lom fűtőberendezésének céljaira népünnepélyt fognak rendezni a DOM- téren, s itt egy élőkép sorozat beállítását tervezte. Magyar Szentek cí jelenlétében, a mai embereknek beszélve, a mai gyermekek környezeté
ben; végül a 7. képben a magyar feltámadás allegóriáját láthattuk. A ren
dezés nem túlságosan sikerült, aminek oka talán az, hogy csupán műked
velők és csak a szegedi színház ruhatára álltak rendelkezésre. Egyes ké
pek azonban ennek ellenére pompásan érvényesültek.
Nyomorúságos tengődés éve volt az 1932. év, amely Klebelsberg be
tegsége, Somogyi Szilveszter hanyatló állapota és Hevesi Sándor ellen
szenves magatartása bénították meg a szabadtéri játékok kialakulását és már akkor mindenki rájött arra, hogy a szegedi szabadtéri tömegjátékok csak úgy sikerülhetnek, ha valóban minden tényező összefog és vállve
tett munkával és kellő időben megteremtik azt a kedvező légkört, amely az ügyek kifejlesztésének zavartalanságát biztosítja. Kár, hogy Hevesi Sándor, ez a nagy rendezőművész Szeged iránt nem érzett hajlandósá
got, s talán ha kellő időben ő áll élére a szegedi szabadtéri mozgalomnak az elkövetkezendő időkben, amikor a Nemzeti Színház éléről visszavo
nulni kényszerült, ő lehetett volna az a magyar rendező, aki Reinhardt salzburgi példája szerint elhagyva Budapestet, Szegeden telepedhetett volna le, mint ahogy azt Herczeg Ferenc éles elmével kívánságként meg
írta. Hevesi Sándor a Nemzeti Színházban mindinkább elveszítette a kapcsolatot a színház tagjaival épúgy, mint felettes hatóságával, a kul
tuszminisztériummal, úgyhogy idő előtt kénytelen volt visszavonulni.
1932 október 11-én mély gyász köszöntött Szegedre, mikor rajongva szeretett képviselője, a szegedi DOM-téri játékok megteremtője, Kle
belsberg Kunó gróf nemes leikével pihenni tért. Bár e hely nem hivatott bástyáját, oly hatalmas erődjét alapítsa meg, amely a határvárossá kény
szerült Szegedet másfélszázezernyi magyarságával, örök időkre meg
31 védje az elbalkánosodás veszélyétől. Talán, ha gazdagnak születik, mint csodálatos Maecenas hagy nevet maga után, mert minden pénzét elköl
tötte volna, még kísérletekre is, de így mint az állami gazdálkodás egyik őre, csak azt valósíthatta meg, ami nem járt kockázattal. Évszázadok népei fognak élni Klebelsberg Kunó gróf alkotásainak erkölcsi és anyagi hasznából és: azt hisszük, hogy Szeged város nem lesz haszontalan örö
kös, hanem gyümölcsöztetni fogja a klebelsbergi örökséget, — a DOM- téri játékokat.
Az év szabadtéri megnyilvánulásainak történetéhez tartozik egy ér
dekes egyházi ünnepség. Lugosi Döme dr. régi okiratokból megállapította ugyanis, hogy Szeged városának ősi védőszentje alexandriai szent Kata
lin vértanú és szűz, akinek tiszteletét az egyházi hatóság is felújítani hajlandó volt. Ezen alkalommal november 25-én a város hatósága, tes
tületek, jelmezbe öltözött iparosok és magyarruhás tanuló ifjúság zász
lók alatt díszbe vonultak végig a városon, a Széchenyi-tértől az alsóvá
rosi templomig, ahol móóri Glattfelder Gyula dr. csanádegyházmegyei püspök fényes papi segédlettel visszaállította a szentnek szegedi tiszte
letét.
A jövő év elé mindenki feszült várakozással nézett és mindenki re
mélte és hitte, hogy 1933-ban megindulnak az állandósítható szabadtéri játékok.
AZ ELSŐ SZEGEDI VÁLLALKOZÁS SIKERES ÉVEI: 1933—35.
Szeged város közönsége aggodalommal figyelte, hogy milyen nem
törődömséget tanúsít a hatóság a sikerrel bíztató szabadtéri játé
kokkal szemben. A mindinkább követelő és sürgető közvéleménv ha
tása alatt, mikor a tavasz elérkezett és még mindig semmisem történt a szabadtéri játékok ügyében, két lapvállalat: a Délmagyarország és a Szegedi Friss Újság elhatározták, hogy saját vállalkozásukban kísérletet tesznek a szabadtéri játékok megrendezésére és állandósítására és meg
valósítják Honi Ferenc előző évben meghiúsult tervét, A z ember tragé
diája szabadtéri előadását, még pedig a DOM-téren. Április köze
pén e lapkiadóvállalatok vezetői megjelentek a városházán, bejelentet
ték szándékukat és a város támogatását kérték. Április 22-én Pásztor József a Délmagyarország szerkesztője már beadványt is intézett a pol
gármesterhez e tárgyban és kérte a polgármestert, hogy országos moz
galmat indítson a szegedi szabadtéri játékok állandósítása és Szegednek a szabadtéri játékok kizárólagos magyarországi városává való hivatalos nyilvánítása érdekében. Somogyi Szilveszter dr. polgármester már má
jus 2-án közölte a város határozatát: „magas művészi színvonalon álló szabadtéri előadásokat az idegenforgalmi propaganda leghatékonyabb tényezőjének tartom, ezért üdvözlöm a kezdeményezést és megfelelő hatósági támogatásban fogom részesíteni".
A vállalkozó lapkiadók ezek után megalakították a szabadtéri in
tézőbizottságot, melynek tagjai: Balogh István dr. rk. lelkész, alsóköz
ponti plébános és lapszerkesztő, Hunyadi-Vas Gergely dr. ügyvéd lap- szerkesztő, utóbb országgyűlési képviselő, Pásztor József lapszerkesztő.
Rácz Antal lapkiadó, utóbb lapszerkesztő. A bizottság elnöke Pásztor József lett. Az intézőbizottság mellett a rendezésben résztvettek még:
Buday György fametsző, Hámory László újságíró, E. Lengyel Vilma újságíró, Vér György újságíró, a színházi szakmunkálatokat Hont Fe
renc irányította.
A bizottság első lépése volt, hogy azokat a kedvezményeket bizto
sítsa magának, melyeket az 1931. évi szabadtéri játékok kaptak és ezért mindenekelőtt vitéz Svoy Kálmán dr. vegyesdandárparancsnokhoz
fór-Buday. 1933. Konstantinápoly vetített háttere.
B u d a y . 19 3 3 . P r á g a .
VII
Ruday. 1933. Páris.
Hudai/ . 1933. Falanszter.
Plasztikus díszleteik.
VIII
33