Felsődobsza
7. Valami summázat-féle
Felsődobsza nem különleges falu. Nincs semmi olyan tulajdonsága, ami feltűnően megkülönböztetné sok-sok más, hasonló helyzetben lévő falutól.
Nincs vára, nincsenek különleges népművészeti termékei, itt senki sem akar-akart fesztivált csinálni. Az ott lakók, az emberek sem különlegesek. Ha egy más országból jött szakember azt kérné, mutatnám meg neki, milyen ma egy magyar falu, nyugodtan vinném Felsődobszára. Élnek benne emberek, ahogy ma Magyarországon egy faluban élni lehet. Még élnek. Mert ők is, mint oly sok más magyar faluban (és városban) a gazdaság rohadása, a munkanélküliség, a fejlesztési források hiánya, az ország- és falu-vezetés érzéketlenségeinek viszonyai között még megtalálják azokat a rejtett csatornákat, amelyeken keresztül a megélés még éppen biztosítható. Igaz, eközben széttöredeznek a helyi társadalom szerkezetiségei, elszakadoznak a közösséget kötő hálók, Létrejön az egymásra való érdemi vonatkozás nélküli magánvilágok
egymásmellettisége, amit csak formálisan tart egybe a falu határa, mint külső keret. Újra idézem: „Bezárkózva, bizalmatlanul élnek egymás mellett az emberek.”
Ez az állapot azután egy nagyon súlyos negatívumot is kitermel: nem látni a falu belső fejlesztési energiáit. Az itt élő emberek igen jelentőshányada úgy munkanélküli, hogy az általa belátható időtávban kilátása sincs „rendes”
munkára. Nincs se képzettségük, se tőkéjük, se információjuk ahhoz, hogy valami kiutat jelentő tevékenységbe kezdjenek. Az egyéni távlattalanságok a közös (falu-szintű) jövőkép hiányává tömörülnek. Nem látják egyénileg sem, és a falu egésze számára sem a kitörési pontokat. Láttunk a faluban elég komoly kereskedelmi-gazdasági beruházást. (A polgármester épített gazdaboltot, gépszínt.) Ezek azonban, úgy tűnik, csak a faluban vannak, nem a faluért. (A gazdabolt, jól felszerelt, nagyon komoly áruválasztékkal; egészen nyilvánvalóan nem elsősorban a falu szükségleteit elégíti ki.)
Nem járulnak hozzá – hogy egy egészen másterületet is említsünk – a fejlődési energiák kialakulásához az egyházak sem. (Holott az elmúlt évszázadokban, ha nem is mindig közvetlenül, de legalább a hirdetett moralitás, az attitűdrendszer közvetítésével komoly „társadalom- és gazdaságfejlesztő”
szerepe tudott lenni egyházaknak; ld. a 19.-20. században a református falvak parasztságának az átlagnál jóval erőteljesebb polgárosodását.) Ebben a faluban reformátusok és katolikusok élnek. Lelki vezetőik más településekről járnak át, nem élnek benne a falu életében. Hatókörük is kicsi: a vasárnapi istentiszteleten (misén), amit ottlétünkkor meg tudtunk figyelni, a reformátusoknál 8-10-en, a katolikusoknál 10-12-en vettek részt. (Interjút, bár megkíséreltük, egyik lelkipásztorral sem tudtunk készíteni: siettek elfele, és más időpontot se tudtak adni.)
Felsődobsza nem mozduló falu. De tudnunk kell: mozdulása, haladása, valami jobbra jutása nagyobbrészt nem magán múlik. Nagyon sok az ilyen falu;
ország-dolga a jobbítás. Ha van rá az országnak (annak vezetésének) akaratja...
Mellékletek
1. sz. Bakos Bettina: Napló
2. sz. Családi adatlap (a használt kérőív) 3. sz. A kérdőív adatainak alapmegoszlása
4. sz. Adalékok és vélemények – kategóriaszótár és kigyűjtés 5. sz. A nyílt kérdések válaszai
1. sz. melléklet
NAPLÓ – BAKOS BETINA
Szociotábor 2012. 06. 27.-07. 05. Felsődobsza összefoglaló a napi eseményekről környezettanos szemmel
06.27.
Érkezés, ebéd
Rövid stábmegbeszélés Falubejárás, ismerkedés
Előzetes terepbejárás 2 hallgatóval / környezettani szempontok/lehetőségek felmérése 20.30. Tábornyitó
06. 28.
8.00 reggeli
9.00 napindító megbeszélés, feladatok kiosztása és a környezettanos feladatok általános ismertetése
*Falubejárás és előzetes információk alapján lehetséges feladatok és programok:
- kérdőív / egyéni időbeosztás szerint napi 2-3 kérdőív kitöltése - Hernád part és gátépítés bejárása és információgyűjtés
- foto, video / Kapitány Éva, Liling Tamás – környezettanos hallgatóknak is / egyéni megbeszélések alapján
- régészeti feltárás - vízerőmű látogatás
- külön környezettanos feladatok:
- önkormányzati anyagok: településrendezési terv, helyi környezetvédelmi programok - árvíz-és belvíz + védelem / interjúknál is kérdezzék, de kérdőívben is van
- infrastruktúra, utak állapota, karbantartása, villanyvezetékek
- csapadékelvezető-csatornák, árokrendszer állapota, átereszek átjárhatósága, karbantartás - földcsuszamlás
- tűzvédelmi problémák közterületen és a házakban, udvarokon - zaj és levegőszennyezés (pl. por)
- természeti és épített környezet + védelem
- hulladékkezelés-és gazdálkodás helyzete, szelektív gyűjtés megoldottsága
- hőmérséklet és szélerősség mérése naponta 3x (reggeli előtt vagy utána, délben, este 17.00-18.00 között - jelen beszámolóban külön nem tüntetem fel)
- lakosság tájékoztatása és tájékozottsága - egyéb aktualitás
13.00 ebéd
Este: vacsora + napi tapasztalatok megbeszélése
06. 29.
8.00 reggeli
10.00 vízerőmű látogatása
Megbeszélés, feladatok kiosztása:
- kérdőívek / egyéni időbeosztás szerint
- Településrendezési Terv és Helyi Környezetvédelmi Program átolvasása - megadott feladatok vizsgálata
- (megjegyzés: az általános feladatkiosztás nem volt célravezető – a hallgatóknak egyszerre sok volt –, a táborvezetői stáb megbeszélése alapján napi részfeladatokra bontva oldottuk meg)
13.00 ebéd
du: feladatok + fakultatív időtöltés
este: vacsora + megbeszélés, tapasztalatok megosztása
06.30.
8.00 reggeli
9.00 megbeszélés, feladatok kiosztása:
- hallgatók által bejárt utcában
o villanyvezetékek és-póznák állapota, főleg a földcsuszamlós részeken
o utak karbantartottsága pl. mennyire kátyús, tiszta-e, stb. + közlekedési lehetőségek, járművek
o házak előtti vízelvezető csatornák állapota, átjárhatósága, átereszek tisztasága
- külön feladat, aktualitás: 3. fokú hőségriadó hallgatók figyelmeztetése a megfelelő védekezésre + ne a déli órákban kérdőívezzenek
o ehhez feladat: érdeklődni, hogy a lakosság tud-e a hőségriasztásról, honnan értesült róla, ismeri-e a védekezés lehetőségeit (ha nem, mondják el nekik)
13.00 ebéd
Este: vacsora + megbeszélés
07.01.
8.00 reggeli
Megbeszélés, napi feladatok:
- 9.00 katolikus mise, 10.00 református istentisztelet / fakultatív vizsgálni milyen korosztály, kb. hány ember, templom állapota kívül és belül / szociológiai és környezeti érdekességek megfigyelése
- kérdőív mellett megfigyelni a bejárt utcák tűzvédelmi állapotát, kertekbe benézni mennyire biztonságos, átjárható; van-e gyúlékony anyag kint, hátsó kapu, menekülési útvonal, stb.
- hulladék a házakban, kertekben, utcán + szelektív gyűjtésről érdeklődni
- utcában: a ház frontrésze milyen messze van a kaputól, illetve a kerítéstől, van-e kiskert, milyen állapotú
- ma is 3. fokú hőségriasztás van 12.00 ebéd
Délután kirándulás a Várdombra / előzetes bejárás következő napi hajnali túrához / 4 fő Este vacsora + tapasztalatok megbeszélése
07.02.
Hajnali túra / fakultatív (kb. 6 fő velem együtt)
8.00 reggeli + interjú és beszélgetés a katolikus pappal (Pali bácsi, D. Erzsi, B. Bettina) 9.00 napi megbeszélés
- Ásatás megtekintése előzetes megbeszélés szerint, az ásatásvezető dr. Makoldi Miklós körbevezetett minket és beszélt a feltárásról, s a feltárt bronzkori kultúráról (majdnem mindenki eljött!)
- napi feladatok: kérdőívek, ha még vannak, de ezen kívül nincs kiemelt feladat, mert 3-án reggel sokan elmentek a leadandó jegyzetek befejezése
13.00 ebéd
Délutáni program: gátbejárás (kitermelés helytől az iskola melletti részig) Este: vacsora, tapasztalatok megbeszélése
07.03.
Elmenőknek korai reggeli
9.00 reggeli megbeszélés, feladatok:
- kérdőívek
- helyi lakosság mennyit tud a természetvédelmi területekről, esetleges veszélyeztetett fajokról - termelési kultúra és változásai, főleg idősebb embereket kérdezni
13.00 Ebéd
Délután interjú helyi halgazdával, aki a Hernád védelméről mesélt és a vízerőmű átépítése miatti változásokért aggódik (T. Erika, B. Bettina) / ladikon megmutatta a veszélyeztetett rész Éjszakai túra / Várdomb / 5-6 fő velem együtt
07. 04 8.00 reggeli maradék hallgatókkal
9.00 reggeli megbeszélés
Különleges feladat: hőscincér-mentés (B. Bettina)
Hallgatók számára feladat az eddigi írások befejezése, nincs kiemelt megfigyelési szempont Délelőtt: település helyi védettség alatt álló épületeinek fotózása (Pali bácsi, B. Bettina, C.
Évi) 13.00 ebéd
Faluszépítőkkel beszélgetés végül lemondták, írott anyagot adtak 15.00 beszélgetés a polgármesterrel
Hangosbemondó működése/lakossági tájékoztatás: 10.30-kor és 15.00-kor bemondták, hogy a megyében a meleg, száraz idő miatt tűzgyújtási tilalom van érvényben (egy alkalommal 3x ismételték el) + *egyéni észrevétel: a hőségriadót nem mondták be. Miért?
Este vacsora és tapasztalatok megbeszélése
07.05.
8.00 reggeli + konyhásoknak és gondnoknak az oklevelek és csokik átadása Táborbontás, indulás
Összegzés
A tábor „meglepetéssel” indult, hiszen szociotábor lévén jóval több szociális munkás szakos hallgatót vártunk, azonban zömében környezettanos hallgatók érkeztek. Így annak ellenére, hogy a tábor alapvetően szociológiai jelleggel indult, ez az arányeltolódás szükségessé tette a tábori feladatok egy részének átszervezését, környezettanos feladatokkal való bővítését. Észrevételeim, valamint a hallgatók jelzései, kérései alapján a környezettanos hallgatók kifejezetten igényelték is e feladatokat, ezzel együtt nagyon élvezték a szociológiai munkát is.
A tábor folyamán komolyabb fennakadásról, konfliktusról nincs tudomásom.
Fakultatív program közben történt egy kisebb baleset, amikor néhány hallgató a Hernádban fürdőzött, de ellátták az üvegdarab által okozott sebet.
Környezettani szakmai szempontból sikeresnek mondható a tábor. A környezettanos hallgatók részéről tapasztalt kezdeti idegenkedés a kérdőívektől viszonylag hamar elmúlt, legtöbben igen szorgalmasan, jól helyt álltak ebben a számukra idegen feladatkörben. A visszajelzések, valamint a zömében már beérkezett beadandó dolgozatok alapján úgy érzem, sikerült lényegileg is összekötniük egy település szociológiai és környezeti vizsgálatát, s emellett jól is érezték magukat. Többen igen érdekes, értékes tapasztalatokat és összefüggéseket osztottak meg a csoporttal az esti megbeszélések során. Természetesen a falu hátrányos helyzete néha vitákat váltott ki a táborozók körében, különösen, ami a cigány kisebbség helyzetét és megítélését illeti; ezek a viták is tanulságosak voltak, tükrözték a hallgatók megelőző és faluban szerzett – közel sem egyforma – tapasztalatait.
A tanári stáb jól együtt tudott működni, gördülékennyé és hatékonnyá téve ezzel a tábori életet. Meglátásom szerint e hatékonysághoz hozzájárult a kölcsönös segítség és támogatás, amit a stáb egymás iránt és a hallgatók irányában mutatott.