Adalékok és vélemények
2. Kategóriánkénti kigyűjtés
A. Anyagi helyzet, életszínvonal
„... egyes jobb módú családok nem akarták elárulni az anyagi helyzetüket.” (1/2)
„ Az életszínvonal egyértelműen romlott. Senkitől sem hallottam azt, hogy javult volna bármilyen téren is.” (1/2)
„... ha van is (munkahely) nagyon kevés pénzért, kb. 40-50 ezer forintért dolgoznak mindennap napi 10 órában,...” ) (1/3)
„Az emberek többnyire alkalmi munkából élnek, segélyeket használnak fel a megélhetésre.”
(2/6)
„Szinte száz százalékban megfigyelhető volt, hogy műveltek a kertet az itt élők, hiszen szükségük, lételemük volt az étkezetésben, és a megélhetés szempontjából is; ...” (3/5)
„Ritka számba volt, ha egy család tartott haszonállatot, – legfeljebb, esetleg kakast és a csirkét a húsáért...” (3/5)
„... a megkérdezettek mind panaszkodtak a kevés munkalehetőségre. ...” (3/6)
„Előnyös még a helyiek szempontjából, hogy a régészeti feltárásoknál és a gátépítéseknél is közmunkások kaptak feladatokat. Mivel itt semmilyen más munkalehetőség nincs,
valószínűleg még ennek a rosszul fizetett foglalkoztatásnak is örülnek.” (5/9)
„Kiegészítő forrásként a bátrabbak megpróbálkozhatnak szesz, cigaretta, vagy üzemanyag csempészésével a közeli Ukrajnából”. (5/11)
„... a férfi a kerítésen kívülről 2-3 száz forintnyi aprót adott az asszonynak, aki bement. ...
Aztán az asszony egy rövid időn belül egy nylon szatyorral tért vissza, amiben úgy láttam 2-3 literes, műanyag palackos bor volt. Egy adásvétel szemtanúja voltam, de úgy tettünk, mintha mi sem történt volna.” (6/2)
„A férje biztonsági őrként dolgozott, ő munkanélküli, a fiúk gépipari technikusi végzettséget szerzett, de elhelyezkedni nem tud másfél éve.” (6/3)
„Azt mondta, hogy arra sincs pénzük, hogy sokszor éheznek is, ha meg van mit enni, az egyszerű leves és vakaró. Mondta, hogy ez cigánykenyér, vagy más néven bodak (bodag).”
(6/3)
„A néni korábban búzát termesztett és tököt, ma már leginkább konyhakerti zöldségeket termeszti. Krumpliból termeszt csupán akkora mennyiséget, hogy a helyi cigány lakosoknak adjon el belőle, olykor hitelre is.” (6/4)
„A község szántóin folyik mezőgazdasági termelés, ám ez már nem tudja felszívni a szabad munkaerőt. Főként gabonát, kukoricát lehet látni a földeken, kisebb mennyiségben tök, napraforgó, krumpli található. A mezőgazdasági-, és tejüzemek egy részének helyén más konyhakerti növényeket termesztenek, melyek a mindennapi szükségleteknek egy részét képesek fedezni. Gyakoriak a gyümölcsfák, a kisebb szőlők. Az üdülőövezet feletti
domboldalban szépen gondozott földek találhatóak. A falu két végén került kialakításra a méhészet.” (7/2)
„A ház körüli állattartás problematikája, hogy nagyon rossz körülmények között élők nem tudják fenntartani a haszonállatokat, hiszen azokat etetni is kell, illetve sokan nincsenek is tisztában ennek a módszerével.” (7/4)
„Az egyik cigány család azt mondta, hogy az előző évben nekik volt több csirkéjük, de le kellett vágni őket, mert nem volt mit adni a gyerekeknek.” (8/1)
„A legtöbb ház körül nem folytatnak zöldség gyümölcstermesztést és állatokat sem jellemző.”
(11/8)
B. Benyomások a faluról
„A falu tiszta, rendezett (számomra ez teljesen meglepő volt).” (2/4)
„... a helyi lakosság együttműködését kiválónak találtuk.” (5/1)
„Sajnos a lakosság aktiválja a mezőgazdasági termelés ügyében rendkívül alacsony, sem háztáji, sem nagyobb kiterjedésű művelés nem terjedt el.” (5/5)
„Ez egy idillikus környezet lehetne az emberek számára, ha nem kellene nap, mint nap megküzdeni anyagi gondjaikkal.” (5/10)
„Pozitív példaként említeném az iskola épületét, amely tiszta, rendszeresen karbantartott és akár egy budapesti elit kerületben is megállná a helyét!” (5/10)
„A faluban, úgy tűnt, nagyon bezárkózva élnek a családok. Utcán, járdán beszélgető embereket igen ritkán lehetett látni, mintha ott a tipikus, falusi életforma már nem létezne.
Bezárkózva, bizalmatlanul élnek egymás mellett az emberek.” (6/1)
„A legtöbb falu életében rendkívül fontos, összejövetelre, beszélgetésre alkalmas program a falu focicsapatának szombati vagy vasárnapi meccse. Itt azonban már nem működik ilyen összetartó közösség. Az egyik pályához közel lakó cigány családnál érdeklődtem a csapat felől és
elmondták, hogy korábban volt, de jelenleg támogató hiányában nem működik egyesület.” (6/2)
„A középületek figyelemre méltóan karban vannak tartva” (7/3)
„Nagyon tanulságos volt az ott töltött időszak. Az emberek közvetlennek és segítőkésznek bizonyultak, mélységéig bemutatták a problémáikat, megosztották a gondolataikat. Van rálátásuk a világra, ugyanakkor elvesznek a mindennapok küzdelmeiben. A tehetetlenség megköti őket és motiváció nélkül nehéz a kilépés” (7/12)
„A második csoportosítási lehetőség a szegény réteg, a jómódú réteg és az önkormányzat. A jómódú réteg és az önkormányzat között van egy bizonyos átfedés. ... A szegényebb réteg minden problémájukra a falu vezetésétől várják a megoldást.” (11/4)
„Vasárnap a református istentiszteleten vettem részt. ... felfigyelte, hogy csak idős nyugdíjas korú emberek jöttek...” (10/4)
C1. Cigány „beköltözések”
„... cigány-cigány között is van különbség. Általában akik már itt laknak generációk óta, ők beilleszkedtek a helyi viszonyok, szokásokba, normák közé.” (1/2)
„Állítása szerint régebbről itt élő cigányokkal nincs problémája, bennük megbízik, de a közelmúltban Ózdról idekerült cigány családok sokszor csúnyán beszélnek vele, éjszaka is hangoskodnak, ezért fél tőlük.” (6/4)
„Az „őslakos” cigányság sok esetben nem tudja elfogadni a városból betelepülteket, mert ez a réteg nem feltétlenül képes a vidéki, vagy falusi élethez alkalmazkodni.” (7/4)
„... az Ózdról betelepült cigányok lopnak, és félnek tőlük. ... Akik a faluban élnek és itt születtek, azokat szeretik, semmi baj nincsen velük” (8/1)
„Ebben a faluban alapvetően nincs nagyobb feszültség a cigányság és a magyarok között, de van egy alcsoport a cigányságon belül, akiket mind a fehér bőrű és mind a roma társadalom becsmérel, ezek pedig azok a romák, akik nem is olyan rég költöztek ide a településre, főleg Ózd környékéről. ... A tősgyökeres romákról a faluban élők viszonylag jó véleménnyel vannak és visszafelé is ugyanezt el lehet mondani. Sőt a romák azt mondták a legtöbb helyen ahol voltunk és beszélgettünk velük, hogy ‘egy vérből valók vagyunk’ vagy például ‘ugyan itt élünk egyforma szegénységben’, tehát nem érzik azt, hogy ők egy külön nemzet lennének, azonosnak tekintik magukat az itt élő magyarokkal.” (11/4)
C2. Cigány környezet különbözik a nem cigányoktól
„Környezetbiztonsági szempontból is megoszlik a két csoport, más életkörülményeket tudnak teremteni maguknak, ezáltal máshogy is használják a környezetet, más módon óvják magukat és a környezetükben lévő dolgokat. ” (1/3)
C3. Cigány mentalitás
„Ami számomra meglepő volt, hogy az itteni kisebbség nem hasonlítható össze a vegyük példának: budapesti kisebbséggel. Az emberek kedvesek voltak, az utcán köszöntek, ha arra sétáltunk, és a kérdőíves feladatoknál is készségesen válaszoltak.” (2/5)
„Az első napokban volt szerencsénk egy cigány hölgyhöz a Rákóczi út elején, épp vízért igyekezett a közkúthoz, mert főzni készült a családjának. Ha jól emlékszek három gyereket nevelt. Minimális összegből gazdálkodtak hónapról hónapra, s éltek napról napra. A szomszédban egy idős hölgy élt, akivel különösen jó viszonyt ápoltak; a hölgy időnként vigyázott a kisfiúra és játszott vele, és az utcán is láthattuk, hogy meglehetősen bizalmas kapcsolatot ápolnak. Ezt azért tartom érdekesnek, mert a sztereotípiákkal és ellentétekkel szemben, minden esetre hozhatunk példát, jót és rosszat is.” (3/6)
„Szidták a cigányokat, hogy dologtalanok, lusták. Az asszony különösképp. ... míg az asszony a házban volt a férfi elmondta, hogy az asszony is roma.” (6/2)
C4. Cigány – nem cigány viszony
„... ám a származási és kulturális ütköztetés ellenére az itt élők összetartanak, jól ismerik egymást, békésen élnek együtt.” (3/7)
„A kisebbség felzárkóztatására nagyon komoly intézkedéseket hoznak, tanulással próbálják meg őket kiemelni őket a hátrányos helyzetükből.” (5/11)
„A roma családok általában a falu szélén,... élnek, illetve a faluban, bizonyos utcákban... .”
(6/1)
„A romák és a nem romák közötti viszonyról más-más véleményekkel találkozhattunk. A nem romák nagyobb részénél ellenséges hozzáállás érződött a romákkal szemben. Véleményük szerint reménytelen az arra való törekvés, hogy a társadalom pereméről vissza tudjanak illeszkedni.” (6/1)
„Marika néni azt mondja a „minisztereknek”, a vezetőknek kéne megoldani ezt a feszült helyzetet, ami kialakult a cigányok és a nem cigányok között. Időközben a lánya is megérkezik, ő azt mondja, félti a mamát, inkább ne beszélgessen velünk.” (6/5)
„Ellentét feszül a cigány és a nem cigány lakosság között, bár a beszámolók alapján kitűnik, hogy a jelen állapot a múlt történéseihez képest jónak mondható. Baj esetén megszűnnek a különbözőségek és képesek egymás mellett küzdeni.” (7/4)
„Ebben a faluban alapvetően nincs nagyobb feszültség a cigányság és a magyarok között, de van egy alcsoport a cigányságon belül, akiket mind a fehér bőrű és mind a roma társadalom becsmérel, ezek pedig azok a romák, akik nem is olyan rég költöztek ide a településre, főleg Ózd környékéről. ... A tősgyökeres romákról a faluban élők viszonylag jó véleménnyel vannak és visszafelé is ugyanezt el lehet mondani. Sőt a romák azt mondták a legtöbb helyen ahol voltunk és beszélgettünk velük, hogy ‘egy vérből valók vagyunk’ vagy például ‘ugyan itt élünk egyforma szegénységben’, tehát nem érzik azt, hogy ők egy külön nemzet lennének, azonosnak tekintik magukat az itt élő magyarokkal.” (11/4)
C5. Cigány kultúra
„A roma férfiak és fiúgyerekek szoktak esténként eljárni a focizni a pályára, vagy az iskola udvarára. Kérdésemre, hogy a parasztok is járnak-e, furcsa volt, hogy a házaspár férfi tagja azt mondta, igen, szoktak, de az asszony ingatta a fejét. Amikor konkrétan rákérdeztem, hogy hogy is van ez, kiderült, hogy már csak a romák járnak össze esténként.” (6/2)
„Nagyon aggódott a kicsiért, aki közben felébredt és ő a mellére tette megszoptatni. Mi egy pillanatig zavarban voltunk, de ő szerencsére a kicsivel volt elfoglalva és ebből semmit se vett észre.” (6/4)
„Azt is megfigyeltem, hogy a parasztok is, és a cigányok is a fiaikat inasnak nevezik. A lányaikat a saját nevükön szólítják.” (8/2)
D. Demográfia
„A lakosság szociológiai szempontból öregedő, ami nem kedvez a település további fejlesztésében.” (1/9)
I. Iskola
„ Az utcán sok gyerekkel szóba elegyedve, őket megkérdezve, elmondták, hogy szeretnek a helyi iskolába járni, és később a „kéri” iskolában tervezik a továbbtanulást.” (6/1)
Megtudtuk azt is, hogy mindegyik gyerek tovább szeretne tanulni, tehát nem csak a 8 általánost szeretnék lerakni.” (8/2)
T. Tábor élmény
„Amikor megtörtént az elhatározásom, hogy részt veszek a táborban, nem gondoltam volna, hogy ennyire maradandó emlék lesz, mind szakmailag, mind élmény szempontjából.” (2/3)
„Remélem, hogy jövőre is egy ilyen izgalmas, élményekben dús táborban vehetünk részt!”
(2/15)
„... Messze túlmenően fontosabbak voltak a megkérdezettek rövid anekdotái, rövidebb történeteik, saját életük egy darabja, amit volt, aki tudat nélkül, s volt, aki ösztönösen osztott meg velünk.” (3/5)
„Egy másik megközelítésből vonhatnánk le a tanulságot, hogy a szürke hétköznapokban kevésbé vesszük észre az életszínvonal lényegi különbségét. Talán megszokásból, fel se tűnik, elmegyünk mellette nap, mint nap, szinte ott sincs, nem is létezik;- viszont ahogy részeivé váltunk, még ha csak kívülállóként, megfigyelőként; – egy olyan világ részesei leszünk, átmenetileg, amit el tudtunk volna képzelni.” (3/12)
T-K. Településrészek különbözősége
„Először a Rákóczi útra térnénk ki....
Mindenképpen szegényebbik része ez a falunak (főként a felsőbb szakasza), ezt mind a lakások minőségébe és a kert rendezettsége, illetve rendezetlensége is alátámasztják, nem beszélve az utca lakóinak válaszairól az interjúkra.
A házak vályogból épültek, régi építésűek, felújításra, nagyobb méretű gondozásra szorulnak,...
Az út minőségét tekintve felújítást igényelne, nem a legjobb állapotú, ám pontosabban nem a legrosszabb állapotú se, a közlekedési szempontból megfelelt.” (3/8)
S. Segítség
(a 2010-es árvíz után) „Szerencsére a Magyar Vöröskereszt támogatásával sikerült négy házat vásárolni, ami nagy segítséget jelentett a lakosoknak.” (5/2)
H. Hulladékkezelés
„Hulladékszállítás történik a településen heti egy alkalommal,...” (1/6)
„A veszélyes hulladéktároló felszámolása megtörtént.” (2/9)
„... a környéken a hatóságok találtak egy illegális hulladéklerakó helyet, de ezt már sikerült felszámolni”. (5/4)
„A településen heti egyszer viszik el a kommunális hulladékot,...” (11/10) J. Ivóvíz
„A vezetékes ivóvíz ellátása mondhatni 100%-osan ki van építve...” (1/6) K. Tájékozottság, ismeretek (környezeti)
„Véleményem szerint sokkal jobb tájékoztatás kellene...” (2/10)
„... a tűzkár esetén teendőkkel, a tűzoltók értesítésének módjával ...elszomorító volt a tény, hogy nem fektettek nagy hangsúlyt a lakosok felkészítésére, tájékoztatására, magukkal értetőnek kellett venniük az eljárásokat... (3/7)
„... a lakók elmondása szerint semmilyen felvilágosodást nem kaptak arról, hogy hogyan tudnának jobban felkészülni az esetleges árvízre, a védekezést és a helyreállítást hogyan kellene a legkisebb kárral elvégezni.” (4/5)
„a lakosoknak a (környezetbiztonsági) kérdésekhez való hozzáállása érdektelenséget és tájékozatlanságot takart, mely nagy részben a helyi elöljáróknak az itt élők felvilágosítására tett intézkedéseinek a hiányából ered.” (5/2)
„Pozitív jelenségként értékelhető azonban, hogy látván a lakosság passzivitását és a környezeti tudás alacsony szintjét, az alapokból kiindulva megpróbálnak a felsődobszai általános iskolások számára továbbképzéseket, szemét- és elembegyűjtési akciókat szervezni.” (5/5)
„A lakossági tájékoztatás lehangolóan silány. Az elbeszélések alapján úgy tűnik, hogy község vezetősége és az itt élők közötti kommunikáció a szükséges minimumra korlátozódik.” (7/5) SZ. Szennyvíz
„A településen 593 rákötés van a csatornahálózatra” (1/6) V. veszélyek
„Mivel a terület süllyedésre hajlamos, a lakosok elmondása szerint betonblokkokból épített házaik súlyosak, ezért a süllyedés veszély kockázata bármikor fennállhat.” (5/3)
„Veszélyes lehet ökológiailag a domboldalon elhelyezett régi temető, mely nagy esőzések esetén talajvízbe akár a talajvízbe mérgező anyagokat is juttathat.” (5/3)
„Tűz esetén az oltást nehezítheti a tűzcsapok hiánya, és az esetleg nem aszfaltozott, felázott utakon a tűzoltó gépkocsik elakadásának, elsüllyedésének veszélye.” (5/3)
„Néhol a sok felhalmozott limlom, mely főleg éghető anyagokból áll, jelenti a veszélyt” (5/3)
„Az esetlegesen meglévő szennyvíztárolók szigetelése is esetleges, onnan átszivárgás révén szennyvíz kerülhet a talajba majd onnan a kutakba. Ennek a problémának a megoldására kötelező csatorna bevezetések kéne elrendelni, de a lakosság és a helyi önkormányzat anyagi lehetőségeit messze felülmúlná.” (5/3)
„ A vízparti területeken hobbisták a környező fák bokrait, ágait használják főzéshez és tűzrakáshoz. Intenzív és rendszeres igénybevétel esetén a part kopárrá válik, a környező fás területek és egyéb élőhelyek is károsodást szenvedhetnek. Ezek az emberek természetes szükségleteiket a környéken végzik el. A következő héten odalátogatók fertőzésveszélynek vannak kitéve, ennek kockázata hétről-hétre növekszik.” (5/6)