Felsődobsza
4. Az élet alapja – anyagi viszonyok
4.1. Munka, munkaviszony; bevételek-kiadások
Az alapkérdés természetesen a foglalkoztatottság. Az tehát, hogy egyfelől van-e a családban munkanélküli, másfelől van-e munkaviszonnyal rendelkező.
Két, egymást többé-kevésbé kontrolláló kérdéssel kerestük erre a választ.
Az egyik mindjárt a kérdőív első kérdése, amelyben a családtagok foglalkozásának feltüntetését is kértük. (Ld. Mellékletben, Kérdőív 1. kérdés.) Az adatokból (részletesen ld. Melléklet, Alapadatok) az tűnik ki, hogy családok csaknem egyharmadában (17 család) van munkanélküli családtag. Mivel a foglalkozást csak a felnőtt, zömében aktív korú családtagok esetében kérdeztük,
bizonyossággal kijelenthető, hogy a faluban a munkanélküliségi ráta jelentősen meghaladja az országos átlagot, többszöröse annak. E tekintetben igen jelentős a különbség a cigány és nem cigány családok között. A 17 család közül, amelyekben van munkanélküli családtag, 15 a cigány, és mindössze 2 a nem cigány. A foglalkoztatottság egyik alapvető mutatója tekintetében tehát a faluban élő cigány családok igen komoly hátrányban vannak a nem cigányokhoz képest. A különbség (minthogy az összes megkérdezettek száma közel azonos) nagyjából hétszeres! Egyértelmű, hogy a falu országosnál magasabb munkanélküliségi rátáját a cigány családok „hozzák”. (A foglalkozásra vonatkozó kérdés-rész további anyagát – ha van, milyen foglalkozásról van szó – az adatok szórtsága miatt nem lehet elemezni.)
A másik, foglalkoztatottság szempontjából (is) értelmezhető kérdésünk a kérdőív 25. kérdése volt. Ebben (Ld. kérdőív) alapjában a jövedelmekre kérdeztünk rá, de külön néztük, hogy van-e állandó munkából vagy közmunkából (tehát munkaviszonyból) származó jövedelem a családban. Itt 26 esetben fordul elő a nincs ilyen jövedelem kategória. Ebből 15 a cigány család, nagy valószínűséggel ugyanazok, akiknél van munkanélküli. A 11 ilyen jövedelemmel nem rendelkező nem cigány családok (azon a kettőn túl, ahol van munkanélküli) nagy részét nyilván az idős egyedülállók (akik zöme nyugdíjas) teszik ki. A cigány – nem cigány különbség azonban itt is, ha nem is olyan markánsan, mint az előző kérdésben, de látható: a cigány családok között 10 olyan van, amelyben van rendszeres munkajövedelem, a nem cigányoknál csaknem másfélszer ennyi, 14. Megjelenik mindez a véleményekben is. (Ld.
Mellékletben, Adalékok és vélemények „A” kategóriában): „A megkérdezetek mind panaszkodtak a kevés munkalehetőségre.” „...ha van is munkahely, nagyon kevés pénzért, kb. 40-50 ezer forintért dolgoznak mindennap 10 órában,...”
Ebben (a 25.) kérdésben próbáltunk a család összes jövedelméről is információt szerezni. Vizsgálatok sokaságából tudjuk, hogy a jövedelemre adott válaszok rendkívül bizonytalanok. Azért is, mert sok válaszoló nem szívesen válaszol erre a kérdésre (hiába anonim a kérdezés, azért ott van a félelem attól, hogy a „hivatalosság” keze messze elér; „...egyes jobb módú családok nem akarták elárulni anyagi helyzetüket.” – idézet Mell. Adalékokból2), és azért is, mert megkérdezett személy tudása bizonytalan. (Előfordult a megkérdezés során, hogy felnőtt, de még a szülőkkel együtt élő „gyermeket” kérdeztünk, akinek fogalma sem volt róla, hogy kapnak-e családi pótlékot, s ha igen, mennyi
annak az összege.) Az adatok értelmezésekor ezzel a bizonytalansággal számolnunk kell, de valamelyes tájékoztatást mégis csak nyújtanak.
6. sz. tábla: a családok megoszlása összes jövedelem szerint Jövedelmi kategóriák cigány nem cigány együtt
10.000,- Ft alatt 1 2 3
10.001-20.000 között 1 0 1
20.001-40.000 2 1 3
40.001-70.000 4 2 6
70.001-100.000 4 8 12
100.001-150.000 9 4 13
150.001-200.000 3 6 9
200.001,- Ft felett 2 3 5
nincs adat 2 1 3
Ha ezeket az adatokat a KSH létminimum számításaihoz viszonyítva értékeljük, akkor azt látjuk, hogy a családok döntő többsége alacsony jövedelmű. Alacsonynak itt a 150.000 alattiakat nevezzük, mert ez az összeg, ha csak két fős is a család, alatta van a számított létminimumnak. A cigány családok közül 21, a nem cigányok közül 17 tartozik ebbe a kategóriába. Ezen belül is extrémen alacsony (mindenképpen mélyszegénységet jelentő), 40.000,-Ft alatti 4 cigány és 3 nem cigány család jövedelme. 200.000,- feletti (családi!) jövedelemmel pedig összesen alig 5 család rendelkezik. Szegény falu ez, és ebben a tekintetben – adataink szerint – nincs lényeges különbség a cigány és nem cigány családok között.
Miből élnek tehát családjaink? Egy nyílt kérdésben (ld. mell., kérdőív 30.
kérdés) kértük, mondják el összefoglalóan, miből él a család. 40 kérőíven kaptunk értelmezhető választ. Ezeket az alábbi kategóriákba lehetett besorolni:
(Az említések gyakorisága több, mint 40, mert egy kérdőíven több, különböző kategóriába tartozó válasz is szerepelhetett)
- családi pótlék 17 említés
- szociális segély 14 ”
- nyugdíj 13 ”
- fizetés 8 ”
- GYES 8 ”
- alkalmi munka 8 ”
- közmunka 7 ”
- összetartás (?!) 3 ” - krumpliszedés 1 ”
- szellemi munka 1 ” - „kerti javak” 1 ”
A meghatározó többség – a munkanélküliség adatainak ismeretében nem meglepő módon – nem munkajövedelmet tüntet fel a család megélhetésének forrásaként. A leggyakrabban említett családi pótlék és a szintén elég gyakori GYES egyértelműen a gyermekekhez kapcsolódó szociális transzfer, a kettő együtt az összes említésnek nagyjából egyharmada, és ilyen (szociális jellegű) a második leggyakrabban említett szociális segély is. A megélhetés forrásaként említett tényezőknek tehát közel fele szociális juttatás, ami – némiképp leegyszerűsített fogalmazásban – azt jelenti, hogy családjainkat felerészben a társadalom „tartja el”. Fel kell még figyelni az alkalmi munka aránylag gyakori (8) említésére (azonos gyakoriságú a fizetés), ami azt jelenti, hogy a társadalmilag szervezett munkamegosztás rendszere ebben a faluban (sem) működik normálisan. Megjelenik ez a véleményekben is: „Az emberek többnyire alkalmi munkából élnek, segélyeket használnak fel a megélhetésre.”
Érdekesség az összetartás 3 említése; itt valószínűleg a kölcsönös segítségek rendszerének a puszta megélhetés biztosításába való beépüléséről van szó.
Meglepően kevés, mindössze 1 említést kap a házkörüli gazdálkodás, a saját szükségletre termelés. (Ez a „kerti javak”.) Meglepő két okból is. Egyrészt azért, mert egy másik kérdés (Ld. kérdőív 31. kérdés) válaszaiból tudjuk, hogy a megkérdezettek éppen fele nyilatkozott úgy, hogy van a birtokukban mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületük (kertjük). (Cigány és nem cigány családok között nincs érdemi különbség.) Másrészt a városi emberek gondolkodásának egyik közhelye éppen az, hogy falun élni azért könnyebb, mert ezt-azt megtermelhet magának az ember. Mégsem így van? Nézzük kicsit részletesebben az adatokat. Kérdeztük ugyanis azt is, hogy ha van ilyen terület, mit termelnek rajta, illetve, hogy tartanak-e haszonállatot. A válaszokból az derül ki, hogy kevés zöldséget, krumplit, néhány esetben babot, borsót termelnek. Állattartásnál számosállat (sertés, marha, juh) egyáltalán nem fordul elő, baromfi is igen kevés esetben említődik. A miértre (részleges) választ ad két vélemény (ld. Mell., Adalékok..., „A” kat.): „A ház körüli állattartás problematikája, hogy a nagyon rossz körülmények között élők nem tudják fenntartani a haszonállatokat, hiszen azokat etetni is kell, illetve sokan nincsenek is tisztában ennek módszerével.” „Az egyik cigány család azt mondta,
hogy az előző évben nekik volt több csirkéjük, de le kellett vágni őket, mert nem volt mit adni a gyerekeknek.” Eladásra egyáltalán nem termelnek, csak saját fogyasztásra. Az adatokból úgy látszik, hogy arra is olyan kis volumenben, ami a megélhetéshez, legalábbis említésre méltó mértékben, nem járul hozzá. A házkörüli gazdálkodás tehát, úgy tűnik, falusi környezetben sem tényezője az életnek, és ebben, az adatok szerint, nincs számottevő különbség cigány és nem cigány családok között. Vagyis a hagyományos, részben önellátó paraszti életforma (legalábbis ebben a faluban) a nem cigányok körében is kiveszőben van.
Előfordul természetesen – a dolog természetéből következően adatszerűen nem megragadható – jövedelemforrás is, a szürke vagy fekete gazdaság működéséből. Az „Adalékok...”-ban (ld. mell.) találunk erre utalásokat:
„Kiegészítő forrásként a bátrabbak megpróbálkozhatnak szesz, cigaretta vagy üzemanyag csempészésével a közeli Ukrajnából.” Vagy illegális kereskedelem:
„...a férfi a kerítésen kívülről 2-3 száz forintnyi aprót adott az asszonynak, aki bement... rövid időn belül egy nylon szatyorral tért vissza, amiben ... 2-3 literes, műanyag palackos bor volt.” Az ilyen jövedelemforrások azonban, ha vannak is, több okból (pl. a falu földrajzi elhelyezkedése; nagyobb volumeni csempészetre nem alkalmas) igazán jelentős mértékben nem valószínű, hogy jelen lennének.
Nem valami rózsás a kép. Nézzük még meg, hogy az anyagi viszonyoknak ez az alakulása mennyire képeződik le az életmód egy-két elemében, és a véleményekben.
4.2. Még néhány elem – táplálkozás, ruházkodás és vélemények
A táplálkozásra a kérdőív két kérdése vonatkozott. (Kérdőív 33. és 34.
kérdés) Az egyikben a meleg étel készítés gyakoriságára kérdeztünk rá. Az eredmény eléggé „egyhangú”: csaknem minden válaszoló azt mondta, hogy rendszeresen, minden nap főznek meleg ételt. A másik kérdésben azt kértük, hogy mondják el, az elmúlt három napban (a kérdezést megelőző három napban) milyen ételt főztek.
26 cigány családról van ilyen adatunk, a nem cigány megkérdezettek közül – ismeretlen okból – csak 13-an válaszoltak. Néhány esetben csak 1-2 étel-jelölés szerepel, így összesen 102 ételfajta szerepel a felsorolásokban. (63 cigányoktól, 39 nem cigányoktól.) A nyelvileg eltérő, de egyértelműen azonosítható megjelöléseket kategóriákba vontuk össze, az alábbi táblázatban
ezek szerint adjuk az adatokat. Mivel a cigány és nem cigány válaszolók száma között nagy a különbség, az összehasonlíthatóság érdekében (bár ilyen kis számoknál ez nem szokásos) a gyakoriságokat %-ban is megadjuk.
7. sz. tábla: az elmúlt három napban készített ételek
Étel-kategória
cigány – szám cigány % nem cigány – szám nem cigány %
húsleves 8 13 7 18
babgulyás 1 2 2 5
egyéb leves 7 10 8 21
sült hús 9 14 5 13
pörköltféle 9 14 5 14
tésztaféle 11 19 4 10
krumplifélék 9 14 4 10
főzelék 9 14 4 10
Összesen 63 100 39 100
A cigány és nem cigány között igazán jelentős különbséget nem látunk.
Talán annyi, hogy a nem cigányoknál a különféle leves aránya magasabb, mint a cigányoknál, a tésztafélék pedig a cigányoknál valamivel gyakoribbak.
Általában azonban – és talán ez a lényeg – eléggé szegényes étrendet látunk.
Elég sok az „egyéb leves” (főételként!), és elég gyakoriak a tésztafélék, krumplifélék, főzelékek (ebbe a kategóriába csak a feltét nélküli főzelékeket soroltuk). De még nem alapvetően szegény-jellegű az étrend: kicsivel több, mint az összes említések negyede húsétel (sült hús, pörköltféle). Kérdés persze, hogy a nem főétkezések (amikor nem meleg ételt esznek) mit tartalmaznak, erre azonban nincs adatunk. A fontos az, hogy ebben a faluban olyan nyomor-szintű
„étkezésről”, amilyennel például egy más vizsgálatban egy nógrádi faluban találkoztunk (ahol az „ebédet” az jelentette, hogy a gyerekek kaptak egy-egy szelet kenyeret, az őket egyedül nevelő apa megivott 1 ½ liter vizet; „...hogy ne legyen teljesen üres a hasam...”) nincs adatunk.
A ruházkodásról is csak egyetlen kérdés alapján tudunk valamennyit. Azt kérdeztük (ld. Kérdőív 36. kérdés), hogy hogyan jutnak hozzá a szükséges ruhaneműekhez. Az adatok:
8. sz. tábla: hogyan jutnak hozzá a ruhaneműekhez
Hozzájutás módja cigány nem cigány együtt
Boltban veszik 6 13 19
olcsó piacon veszik 7 4 11
használtan veszik 10 0 10
ajándékba kapják 4 3 7
más módon 1 1 2
nincs válasz 0 6 6
A többség tehát nem „boltban veszi” a ruhát; úgy tűnik a „szabályos”
hozzájutás családjaink többségének meghaladja anyagi erejét. Ebben a tekintetben elég markánsnak látszik a különbség a cigányok és nem cigányok között: utóbbiak közül jó kétannyian tudnak boltban ruhát vásárolni. Még erőteljesebb a különbség a „használt ruha” kategóriában: ez csak a cigányoknál (mégpedig elég nagy arányban) fordul elő. Érdemes még felfigyelni arra is, hogy számbavehető mértékben már csak „ajándékozásból” tudnak ruhához jutni megkérdezettjeink.
Az anyagi helyzet szubjektív megítélésére is egy kérdésünk vonatkozott.
(Kérdőív 27. kérdés) Nem meglepő, hogy megkérdezettek nagy többsége (22 cigány és 20 nem cigány) úgy ítéli meg, hogy családjának anyagi helyzete romlott az elmúlt években. Elég kevesen (3 cigány, 5 nem cigány) vélik úgy, hogy ebbéli helyzetük nem változott, és alig néhányan (3 cigány, 2 nem cigány) tartotta javulónak helyzetét.
Ennyi tehát az, amit az életviszonyokról adataink alapján mondani tudunk.
A következőkben azt nézzük meg, hogy miként vannak jelen a cigányok a falu társadalmában.