5 A vadkárok alakulása
5.1 A vadkárok alakulása magyarországi viszonylatban
5.1.1 A vadkárok alakulása Somogy megyében
Somogyban mind a mezőgazdasági, mind az erdei károk, illetve a kárelhárítás költsé-gei messze az országos átlag fölött alakulnak. Az erdei károk, főként a rendkívül ma-gas bekerített erdősítési aránynak tulajdoníthatóan csak igen kis mértékben növeksze-nek, ezzel szemben a mezőgazdasági károk némi hullámzást mutatva ugyan, de szinte folyamatosan emelkednek.
45. ábra: A vadkárok alakulása Magyarországon 1994-2004 között (OVA)
Vadkárok aránya a kiadásokban
Mg.vadkár folyó áron Erdei vadkár folyó áron Mg.vadkár 1994-es áron Erdei vadkár 1994-es áron Vadkárok arány a kiadásokhoz
80 Ennek a növekedésnek a mértékét azonban jelentős mértékben befolyásolta az infláció, hiszen ha ennek a hatását figyelmen kívül hagyjuk, s az 1994 évi árszínvonalat vesz-szük figyelembe, akkor látható, hogy vadkárok összegének növekedését nem a tényle-gesen bekövetkezett kárnövekmények okozták, vagyis a vad által tönkretett, elfogyasz-tott termények mennyisége nem, vagy csak nagyon szerény mértékben nőtt!
A 46. ábra elemzése során az is egyértelműsíthető, hogy Magyarországon a mezőgaz-dasági vadkárok meghatározó része Somogy megyében kerül kifizetésre, amelynek aránya az országos károkhoz képest 30-35% között mozog.
28. táblázat
Földterületek művelési ágak szerinti megoszlása és változása Somogy me-gyében 1980 – 2004 között (Me: hektár)
Művelési ág 1980 1990 2000 2004
Mezőgazdasági terület 377 055 360 955 317 808 317 850
Erdő 148 607 149 755 165 857 161 260
Nádas 2 182 2 976 4 869 4 869
Halastó 2 897 2 985 2 857 2 857
Termőterület összesen 530 741 516 671 491 391 486 836 Művelésből kivont terület 69 831 85 509 75 910 79 672
Összesen: 600 572 602 180 567 301 566 508
46. ábra: A vadkárok alakulása Somogy megyében, és ezek aránya az országos vadkárokhoz 1994-2004 között
0
Mezőgazdasági vadkár folyó áron Erdei vadkár folyó áron Mg.-i vadkár 1994-es áron Erdei vadkár 1994-es áron
Mg.-i vadkárok aránya az országoshoz Erdei vadkárok aránya az országoshoz
A 28. táblázat adataiból láthatjuk, hogy miként változtak Somogy megyében a műve-lési ágak 1980 –tól 2004-ig. A vizsgált időszak alatt az erdő- és szántóterületek növe-kedése ill. csökkenése a szembetűnő változás.
A mezőgazdasági területek kiterjedése 25 év alatt 60 ezer hektárral csökkent. A vadászat-vadgazdálkodás szempontjából a leglényegesebb változások a gyepterület csökkenésével következtek be, ami érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy a szarvas-marha állomány ugyanezen időszak alatt 106 ezerről 29 ezerre csökkent. Jelentősen csökkent a kert- és gyümölcsös területe is a megyében. Ugyanakkor jelentősen nőtt, megduplázódott a vizsgált időszak alatt a nádasok területe is, ami egyértelműen az élőhely javulását eredményezi! A művelési ágak átalakulása mellett igen fontos ténye-ző a vetésszerkezet változásának nyomon követése is, mert mint arra már korábban utaltam, s a későbbiekben még ki fogok térni, a nagyvadas területek esetében a kukori-ca vetésterületének az aránya a vadgazdálkodás ökonómiáját befolyásoló tényező lett az elmúlt évtizedben.
Somogy megye vetésszerkezetének átalakulását mutatja be a 47. ábra, amelyben látha-tó, hogy az országosan 25-26% körüli vetésterülettel bíró kukorica aránya a megyében az elmúlt években erősen közelít az 50%-hoz, ami nagymértékben növeli a vadgazdál-kodók kiszolgáltatottságát a vadkároknak. E mellett még a búza szerepe meghatározó, cca. 20% körüli értékkel szerepel e növény vetésterülete a kimutatásokban.
47. ábra: Vetésszerkezet alakulása Somogy megyében 1990 - 2004 között (MVH, Kaposvár)
Kukorica vetésterülete ha Búza vetésterülete ha Napraforgó vetésterülete ha Repce vetésterülete ha
Kukorica aránya % Búza aránya %
Napraforgó aránya % Repce aránya %
82 Az erdei károk esetében is igaz ez a megállapítás, hiszen az országos károkból 20-30%-ot tudhat magáénak Somogy megye, pedig a rendkívül magas bekerített folyama-tos erdősítés arány azt engedné feltételezni, hogy a rágás-, hántás-, és töréskárok kér-dése megoldott a megyében.
Sajnos ez nem így van, bár az 1994-es árakon számítva alig-alig emelkedett az erdei vadkártérítési kötelezettség a megyében.
A vadkárok megyén belüli koncentrálódása teljesen nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy hol találhatók a legnagyobb sűrűséget mutató gím- dámszarvas, valamint vad-disznó állományok. Az erdei károk esetében mindez nem teljes mértékben igaz, vélhe-tően a kerítéssel kevésbé védett térségekben mutatkozik nagyobb minőségi és mennyi-ségi kár. A mezőgazdasági vadkárok koncentrálódása teljes mértékben egybeesik a nagyobb erdőtömbökben tartott állományok elhelyezkedésével. Azt is látni kell, hogy ezek ugyancsak jellemző módon az állami vállalatok által kezelt területekkel esnek egybe, amelynek alapvetően két oka van. Az egyik ok, hogy valóban ezeken a terülte-ken van a legnagyobb állománysűrűség, a másik ok pedig az, hogy az állami vállalat-ként működő vadgazdálkodókkal szemben sokkal erőteljesebb a vadkárok érvényesíté-sének szándéka, mint a vadásztársaságokkal, vagy földtulajdonosi alapon vadászókkal szemben.
Ez utóbbiak esetében gyakran előfordul, hogy nem is forintosítják a vadkárt, hanem más módon számolnak el egymás között. Mindezen hatások torzítják a vadkáradatokat, tehát elképzelhető, hogy a jelentett károknál is nagyobb mértékű a valóságban a károk mértéke.
Az erdei károk esetében ez megállapítás azonban nem állja meg a helyét, mert azt az ÁESZ erdőfelügyelői állapítják meg az esetek döntő többségében.
A fenti két térképen az erdei- és mezei károk megyén belüli eloszlása látható, amely jól mutatja az állományok sűrűségi viszonyait is.
32. táblázat
Az erdősítés alá vont területek és a vadkárelhárító kerítések állományának változása Somogy megyében 2000 – 2004 között (ÁESZ Kaposvár)
Erdősítés alatt álló terület Bekerített terület Bekerített/erdősítés alatt álló 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004
ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha % % % % % 13 029 16 430 18 209 16 519 19 112 7 387 7 852 8 502 9 353 11 173 56,7 47,8 46,7 56,6 58,5
Az 32. táblázat adataiból látható, hogy amilyen mértékben nő az erdősítés alá vont te-rületek nagysága (a vizsgált időszakban 146%), ahhoz hasonló a bekerített tete-rületek növekedése is (151%). A bekerített területek aránya igen magas, megyei szinten 2004-ben 58,5%, de az egyes vadászterületek eseté2004-ben jóval 100%-ot meghaladó bekerített arányok is tapasztalhatók (2004-ben SEFAG RT-Középrigóc 141%, HM Kaszó RT 116%, SEFAG RT-Zsitfa 104,9%). Mindez úgy fordulhat elő, hogy ezeken a
területe-ken a befejezett erdősítésekről a kerítést csak a befejezést 5 évvel követő revízió után engedélyezi lebontani a az erdészeti hatóság.
Amennyiben a kerítésállomány 2004-ben és 2005-ben bekövetkezett változását vizs-gáljuk meg, akkor azt tapasztaljuk, lényegesen több kerítés létesült, mint amennyit el-bontottak, ezzel 1.155 ha-ral nőtt a bekerített erdősítések területe, amely így meghalad-ja a 12 ezer hektárt.
33. táblázat
A vadkárelhárító kerítésállomány alakulása Somogy megyében 2004-2005-ben (ÁESZ Kaposvári igazgatóság)
Kerítés bontás Kerítés építés Összes kerítés 12. 31-én 2004 374,1 ha 49.291 fm 1.529,3 ha 244.541 fm 11.173,7 ha 1.905.308 fm 2005 837,6 ha 115.820 fm 1.844,0 ha 300.170 fm 12.180,1 ha 2.089.658 fm
Az erdőgazdálkodók közül a közel 80.000 ha erdőt kezelő Somogyi Erdészeti és Fa-ipari Rt (SEFAG RT) viseli a legnagyobb terhet, hiszen a 1.228.885 fm kerítésállomá-nya 6.165 ha erdősítést véd. E területből 4.877 ha a folyamatban lévő erdősítés, 1.243 ha a befejezett erdősítés, és 77 ha az ún. zárvány terület, amely bekerítésre került ugyan, de nem fiatal korú erdő, hanem nyomvonal vezetési, vagy egyéb más praktikai okból került kerítés mögé. A 22.-23.számú mellékletekben található táblázat illetve a közvetlen utána látható térkép a SEFAG RT Lábodi Vadászerdészete, a korábbi Lábod RT területének D-i határán található állami erdőterületek bekerített erdősítéseinek ada-tait ill. térképi megjelenítését tartalmazzák. Látható, hogy Somogytarnóca-Csokonyavisonta községek határában található cca 1.200 ha kiterjedésű állami erdőte-rületen milyen nagy számú vadkárelhárító kerítés található. A megadott teerdőte-rületen 204,4 ha bekerített erdősítés van, meglehetős diverzitást mutatva 11 fafaj (MÉ, KST, A, SZNY,VT, EF, FD,NYI, MK, CS, FF) különböző szintű elegyarányaival. Ezen a terü-leten az erdősítés alá vont területeket 50.775 fm kerítés védi, amely 57 db önálló egy-séget jelent. Van olyan kerületvezető erdész, akinek a kerületében 41 db kerítés talál-ható 38.763 fm hosszúságban. Ekkora tömegű kerítés ellenőrzése és karbantartása több egyéb más teendő mellet a feladata az ott szolgálatot teljesítő erdésznek. A térkép szemléletesen mutatja be, hogy milyen előhely rombolást jelent ekkora mennyiségű kerítés, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy 2000-től kezdődően 43 db kerítés létesült az 57 db-ból, tehát a tájátalakítás üteme rendkívül gyorsnak mondható. Korábban ez az inkriminált terület volt Magyarország egyik legkiemelkedőbb, leghíresebb szarvasos területe, bőgésben nem volt ritka, hogy 80-100 bika is bőgött ezen a viszonylag kis te-rületen, s kiemelkedő bikák egész sora került itt terítékre. Az utóbbi két évben azonban a terület bőgés szempontjából degradálódott, a nyugalmat igénylő idős bikák elkerülik ezt a bekerített erdősítésekkel felszabdalt területrészt.
A 48. ábrán felmérhető, hogy Somogy megyében a mennyiségi károkat jellem-ző módon nem a vadállomány okozta 1988-2001 között, hanem az aszály, a rovar és a gombakár volt ebben a meghatározó. Az is látható, hogy az igazán nagy károkat a szélsőséges időjárás okozta a vizsgált időszakban, különösen a leromlott, szerkezet nélküli, rossz vízgazdálkodású, erdőssztyepp jellegű termőhelyeken.
84 A mennyiségi károk esetben főként a dámszarvas felújításokban és telepítésekben okozott kártétele jelentkezik, kisebb volumenben pedig a vaddisznó makkvetésekben okozott túráskára. A minőségi károk esetében is meghatározó a szarvasfélék okozta károk aránya.
34. táblázat
Erdei vadkárok vadfajonkénti részletezése
a SEFAG Rt vadászterületein 2005-ben (ÁESZ Kaposvári igazgatóság) Mennyiségi vadkár/ha Minőségi vadkár/ha Károkozó
vadfaj felújítás telepítés össz. arány felújítás telepítés össz. arány Gímszarvas 1,60 1,60 7,9% 119,80 70,82 190,62 44,7%
Őz 0,00 0,0% 14,95 5,26 20,21 4,7%
Vaddisznó 2,50 0,30 2,80 13,8% 0,00 0,0%
Muflon 0,00 0,0% 0,80 0,80 0,2%
Dámszarvas 10,00 5,85 15,85 78,3% 47,68 166,78 214,46 50,3%
Összesen: 14,10 6,15 20,25 100,0% 183,23 242,86 426,09 100,0%
A 34. táblázatból látható, hogy a mennyiségi vadkárok és a minőségi vadkárok eseté-ben is a dámszarvas a meghatározó, s ez a tény egyeseté-ben az erdei vadkárok elhelyezke-désére is utal, hiszen a dámszarvas állomány a megye D-i felére koncentrálódik. A mi-nőségi károk e mellett még a gímszarvastól és kismértékben az őztől származnak az erdőfelügyelők felmérése alapján.
48. ábra: Az erdősítésekben okozott mennyiségi károk alakulása Somogy megyében 1988 - 2005 között (ÁESZ)
0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000
1988 1989
1990 1991
1992 1993
1994 1995
1996 1997
1998 1999
2000 2001
2002 2003
2004 2005
Károsított terület ha
szarvas egyéb vad rovar gomba egyéb biotikus egyéb abiotikus aszály
Az erdőt érintő károk hatására, amelyek nem minden esetben a vad okozta ká-rokra vezethetők vissza, amennyiben az erdősítés állapota, fejlettsége és zárodása nem teszi lehetővé az előírt, fafajtól függő időintervallumban a befejezést, úgy az adott er-dőrészlet hátralékba kerül. Ha a befejezés teljesen ellehetetlenül, akkor bekövetkezik a visszaléptetés, és az erdőgazdálkodó az addig arra az erdőrészletre felvett támogatások egyösszegű visszafizetési kötelezettsége mellett újra kell indítsa az erdősítést.
A befejezést követően öt év múlva kerül sor az ún. revízióra, amely során ha azt tapasztalja az erdőfelügyelő, hogy a befejezett erdő állapotában, fafaj összetételében jelentős romlás következett be, akkor szintén visszalépteti az adott erdőt, s a szankciók befizetése mellett szintén újra kell indítani az erdősítést az erdőgazdálkodónak. A SEFAG RT példáján keresztül jellemző képet kaphatunk a megye problémáiról.
A 80’-as évek végén, 90’-es évek elején oly mértékben felhalmozódott a hátra-lékban lévő ill. revízió után visszaléptetett erdőterület nagysága (az 51. grafikon sze-rint megközelítette a 750 ha-t évente), hogy az erdészeti hatóság (ÁESZ Kaposvári igazgatóság) 1990 -1992 között, a vadkárokkal legnagyobb mértékben érintett térségek három erdészete – Lábod, Barcs és Nagyatád - vonatkozásában felügyeleti véghaszná-lati tilalmat, szakszóval élve moratóriumot rendelt el.
49. ábra Az erdősítésekben okozott minőségi károk alakulása Somogy megyében 1988 -2005 között (ÁESZ) 0
500 1000 1500 2000 2500 3000
1988 1989
1990 1991
1992 1993
1994 1995
1996 1997
1998 1999
2000 2001
2002 2003
2004 2005
Károsított terület ha
szarvas egyéb vad rovar gomba egyéb biotikus egyéb abiotikus aszály
86 Volt olyan erdészet is – Szántód- ahol 1993-tól kezdődően önkéntes korlátozást lépte-tett életbe az erdőgazdálkodó, melynek hatására közel 50%-esett vissza a véghasznála-ta. Ez olyan fokú gazdálkodási, finanszírozási problémákat okozott, amit az erdőgaz-dálkodó nem tudott másként megoldani, mint úgy, hogy a befejezésre előírt, vagy már hátralékban lévő erdősítéseket elkezdte nagy ütemben bekeríteni, egyidejűleg jelentő-sen változtatott a művelési technológiáján, valamint az erdészeti- és vadászati hatósá-gokon keresztül egy korábbinál lényegesen nagyobb állományhasznosításra késztette a vadgazdálkodókat.
Mivel a felsorolt területek egy részén (Szántód, Nagyatád-Segesd) saját maga volt a vadgazdálkodó is, a megemelt kilövések végrehajtása nem ütközött nehézségekbe, ez-zel szemben a Barcsi, a Nagyatádi és legfőképpen a Lábodi erdészetek területének meghatározó részén a Dél-Somogyi Mg Kombinát, ill. annak jogutódja a Lábod-MAVAD RT vadgazdálkodott, így ebben a térségben kevésbé volt hatékony az intéz-kedés.
34. táblázat
A SEFAG RT hátralékok és egyéb szankciók miatti kifizetései 1994 –2005 között
Évek 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Szankciók eFt 7 200 16 000 5 300 6 600 3 700 2 200 3 700 5 000 3 000 3 300 4 178 2 829
Látható, hogy a hátralékos területek mily módon csökkentek le a folyamatos kerítés-építés hatására. A statisztikai számítások szerint a hátralékos területek nagysága és a bekerített területek nagysága között közepesen szoros, negatív összefüggés van (Kor-reláció= -0,72107, R2= 0,51994), ami azt mutatja, hogy bár a hátralék korántsem csak a vadkár miatt keletkezhet, de jellemző módon közrejátszik annak kialakulásában.
50. ábra: A hátralékban lévő és bekerített erdősítések területének alakulása a SEFAG RT területén 1981-2005 között
41 83 69 74 81104
Hátralék területe ha Bekerített erdőterület ha
A 51. ábra a vadkárok és a bekerített területek alakulását van hivatva bemutatni.
Egyértelműen látható, hogy az erdei károk miatti fahasználati korlátozás (moratórium) problémáját az erdőgazdálkodó a vadkárelhárító kerítések alkalmazásával jellemző módon megoldotta. Elviselhető szintre csökkent az erdősítés alá vont területek aránya, s lényegesen kisebb lett a mennyiségi- és minőségi vadkár. Felmerül azonban a kérdés, hogy a kerítéssel megvédett fiatalosokban lecsökkent vadkár, és a folyamatosan nö-vekvő mezőgazdasági vadkár között nincsen e összefüggés?
Úgy tűnik és a statisztikai vizsgálatok is ezt látszanak igazolni, hogy a vizsgált idő-szakban az erdei vadkárelhárító kerítések építésének növekedési üteme és a mezőgaz-dasági vadkárok között igen szoros összefüggés van (Korreláció= 0,92234, R2= 0,85071). Az F-próba szignifikancia szintje P<0,001.
52. ábra: A mezőgazdasági vadkárok és a bekerített erdősítések összefüggése Somogy megyében 1994-2004
y = 45,716x + 8130,6
51. ábra A vadkárok és bekerített erdősítések területének alakulása Somogy megyében 1994-2004 között
y = 38,209x2 + 263,29x + 3501,9
Mezőgazdasági vadkár Erdei vadkárok
Bekerített erdőterület ha Polinom. (Bekerített erdőterület ha) Polinom. (Mezőgazdasági vadkár )
88 A grafikonon ábrázolt görbékre illesztett függvények is ezt a megállapítást támasztják alá.
Mindezek alapján feltételezhető, hogy a különböző vadkár típusok összefüggenek egymással, s hosszú távon a nem lehet az egyiket a másik rovására tartósan lecsökken-teni, a kettő végeredménye ugyanaz, csak hangsúly és szándék kérdése, melyiket akar-ja kevésbé látni a szakmai környezet.
A vadkárok alakulása ugyanis rendkívüli módon függ az azok elhárítására és megelő-zősére tett intézkedések hatékonyságától, és intenzitásától. Mind az erdei-, mind pedig a mezei vadkárok jelentősmértékben csökkenthetők a következő, jórészt az élőhelyfejlesztés kategóriájába tartozó módszerek alkalmazásával:
• Megfelelő vadtakarmányozással, beleértve a vadkárveszélyes időszakokban az elterelő etetést is
• Hatékony vadföldgazdálkodással, beleértve a vadkárveszélyes területek straté-giai haszonbérlését is
• Állandó, vagy ideiglenes kerítések megépítésével
• Elektromos kerítés, gyakorlati szóhasználatban villanypásztorok megépítésével
• Kukorica- és makkvetések éjszakai őrzésével
• Vegyszeres és egyéb védekezés pl. optikai- vagy hangriasztók használatával
• A károsított növénykultúrából (erdő is) történő rendszeres vadkihajtással
• Intenzív vadkárelhárító vadászattal
Mindezen módszerek, eszközök alkalmazása, működtetése igen komoly költségekkel jár, amelyek nem jelentkeznek a vadkárokban, hanem az ún. vadgazdálkodási költsé-gek között terhelik a vadgazdálkodót. Minél többet fordít egy vadgazdálkodó a kár el-hárítására, elvileg annál kisebb vadkárt kell megtérítenie. Ez azonban nem ilyen egye-nes arányban működik a gyakorlatban, mert a bekerített fiatalosokban is gyakorta ki-alakul vadkár, mert nem a megfelelő anyagból és módon kerülnek megépítésre a kerí-tések, vagy a karbantartásuk, ellenőrzésük nem megoldott.
Összegezve a gyakorlati problémákat belátható, hogy a vadkárelhárításra fordított költségek hatékonysága sok esetben kívülálló okok miatt nem, vagy csak részben ér-vényesül. A vadgazdálkodó viszont kényszerhelyzetben van, mivel a vadkár nem csak anyagi jellegű problémákat, hanem közhangulatbeli megítéléseket is érint.
Somogy megye példája talán megfelelően mutatja be a vadkárok, az erdővédelmi bír-ságok, valamint a vadkár elleni védekezés költségeinek alakulását az 56. táblázat ada-tai segítségével.
Nem került eddig szó az erdei vadkárokkal kapcsolatosan a károk megfizetésén túlme-nően az ÁESZ által kiszabható erdővédelmi bírságokról, amelynek a gyakorlati alkal-mazása, talán nem véletlenül a legnagyobb vadsűrűséggel, s talán ebből fakadóan a legnagyobb problémákkal terhelt Somogy megyében kezdődött el. Ennek lényege az, hogy jogszabály alapján erdővédelmi bírsággal sújtható az a vadgazdálkodó, akinek te-rületén az erdő állapotát hosszú távon befolyásoló, ismételt vadkárok keletkeznek, függetlenül attól, hogy a vadkár megtérítésre került –e vagy sem. Az sem befolyásolja a bírság kiszabását, hogy a károsult erdősítés kerítéssel védett, vagy sem, hiszen az oda nem figyelés, a karbantartás hiánya miatt elég gyakori a kerítésen belüli vadkár.
A 35. táblázatból látható, hogy Somogyban élt ezzel a lehetőséggel az erdészeti ható-ság, első évben (1999) ez az összeg 8,6 MFt volt, majd folyamatos emelkedést mutatva 2002-ben elérte a 19 MFt-ot, innentől kezdve némileg csökkent. Elsősorban azért, mert a 2003-as rendkívüli aszályos esztendő eleve lecsökkentette a károsítható területek nagyságát, másodsorban azért mert a vadászatra jogosultak a bírság összegét inkább a hatékonyabb védekezésre fordították.
35.táblázat:
A vadkárok és a vadkárokkal kapcsolatos költségek alakulása Somogy megyében 1999-2004 között (ÁESZ Kv.-i Igazgatóság, SEFAG RT)
Megnevezés 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Mezőgazdasági vadkárok/ eFt 278 698 409 886 394 904 469 274 432 357 463 775 Erdei vadkárok/ eFt 29 388 39 439 55 948 52 977 43 099 34 341 Erdővédelmi bírság/ eFt 8 612 15 209 15 554 19 043 14 432 9 009 Vadkár elleni védekezés/ eFt 150 123 179 786 220 013 259 579 284 223 294 334 Mindösszesen/ eFt: 466 821 644 320 686 419 800 873 774 111 801 459 A vadkárral kapcsolatos költségek aránya: 34% 38% 38% 43% 42% 40%
A vizsgált időszakban a vadkárok és az azzal kapcsolatos egyéb költségek szinte fo-lyamatosan, és meredeken emelkedtek (174%), s a vadgazdálkodás költségeinek 40-43%-át jelentik minden évben. Mindezek után nem meglepő, hogy a vadgazdálkodási költségek és a vadkárokkal kapcsolatos összes költség igen szoros, pozitív kapcsolatot mutat (Korreláció= 0,95617, R2= 0,91425). Az F próba szignifikancia szintje P<0,005.