Somogy megye gímszarvas állományának alakulása

Somogy megye szarvasállománya a XIX. század közepén mindössze néhány kisebb populációból állhatott, legfőképp Somogyszob-Iharos, valamint a Zselicség területén.

Az I. világháborút megelőzően a nagyvad állomány, főként a gímszarvas, folyamato-san emelkedett. Ebben az időszakban Pest és Veszprém megyék után a legtöbb szarvas Somogyban esett (BOD, 1994).

SZEDERJEI (1960) véleménye szerint 1928-1950 között a somogyszobi volt az ország legjobb szarvasállománya. A II. világháborút megelőző időszakban már Somogyban esett a legtöbb gím- és dámszarvas, valamint őz is az országban, talán ezért is szenved-te a somogyi vadállomány a legnagyobb veszszenved-teségeket a háborús események kapcsán.

A megye vadállománya az 50’-es évek közepéig nem volt számottevő. 1957-ben az új vadászterületek kialakítása során a területek jó része állami kézbe (erdőgaz-dasági, állami gazdasági) került, melynek hatására a megye vadgazdálkodása átalakult.

Jó példa erre Lábod története, ahol a már említett Studinka László 1959-68 között te-vékenykedve, a valamikori jó apróvadas területen igényes szakmai munkával lerakta egy később méltán világhíressé vált szarvas-gazdálkodás alapjait. Jó példa erre az 1967-ben elejtett Auloch féle bika.

A megyében a kiváló élőhelynek és szakmai munkának köszönhetően két világ-rekord gímszarvas is terítékre került. Az elsőt 1968-ban a Tuskósi VT területén ejtette

14. ábra:Gímszarvas populációdinamikai és terítékadatok Somogy megyében 1970 - 2004 között (SIMON, 2000)

7 563

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

darab

Becsült létszám Teríték

el Joachim Schausberger, és 1971-ig volt világ-első, míg a másodikat pedig a Gyótai VT terü-letén 1981-ben Werner Petznik hozta terítékre és 1986-ig őrizte elsőségét.

Az 1971-es Vadászati Világkiállítást övező ha-talmas szakmai sikeren felbuzdulva mind több és több, főként az állami kezelésű, illetve az azokhoz csatlakozó területen kezdték kímélni a korábban csak kisebb létszámban, vagy csak váltóvadként jelenlévő gímszarvast, aminek az lett a következménye, hogy a 80’-as évek kö-zepe-vége felé olyan nagyságú lett a gímszar-vas állomány a megyében, hogy szinte az egész megyére kiterjedt, néhány Kaposvár-tól Észak-ra eső, minimális erdősültséggel rendelkező te-rület kivételével.

A 14. ábra jól mutatja, hogy a 70’-es években az állomány becsült létszáma és terítéke folyamatosan nőtt, a 80’-as évek végére a becsült állománylétszám elérte és meghalad-ta a 9.000 db-os szintet, s az erdészeti hatóság valamint az erdő- és mezőgazdálkodók

nyomására a vadászati következett be, s alig öt év alatt a teríték keve-sebb, mint felére esett le. Az ezredforduló idejére a hivatalosan becsült szarvas-állomány megközelítette a 13 ezer darabot, s az új üzemtervben előírt létszámok elérése érdekében a vadászati hatóság, az erdészeti- valamint a természet-védelmi hatóságok ismételt nyomására jelentősen megemelte a hasznosítás mértékét.

A 2002/03, a 2003/04 valamint a 2004/05 vadászati években a gímhasznosítás megha-ladta a 7.400 darabot, amelynek hatására a becsült létszám is csökkenést mutat. 2004-ben a megye valamennyi vadászterületén ejtettek el gímszarvast, a legtöbbet a legna-gyobb ( SEFAG RT-Lábod, 48.233 ha) területen, 764 db-ot, de mindenképpen meg-említendő a mindössze 17.000 ha-on gazdálkodó szintén a SEFAG RT-hez tartozó Zselic-i terület 559 db-os hasznosítása is.

13. ábra: Gímteríték eloszlása Somogy megyében (OVA)

40 10. táblázat:

Somogy megyei gímszarvas állománybecslési és hasznosítási adatok 1994 – 2005 (OVA)

Állománybecslés Állományhasznosítás Év Bika Tehén,

ünő Borjú Összesen Elhullás

Bika Tehén,

ünő Borjú Összesen

Haszno-sítás + elhullás 1994 7 583 212 1 094 1 062 1 236 3 392 3 604

1995 7 037 204 879 808 967 2 654 2 858

1996 2 494 2 485 1 874 6 853 221 782 756 1 018 2 556 2 777 1997 3 256 3 938 2 538 9 732 270 810 1 008 1 266 3 084 3 354 1998 3 503 4 109 2 723 10 335 301 931 913 1 277 3 121 3 422 1999 3 656 4 406 2 766 10 828 367 1 099 1 233 1 562 3 894 4 261 2000 3 964 4 636 2 923 11 523 313 1 278 1 806 1 972 5 056 5 369 2001 4 306 5 033 3 210 12 549 345 1 336 2 359 2 286 5 981 6 326 2002 4 174 4 830 3 271 12 275 442 1 407 3 016 2 981 7 404 7 846 2003 3 867 4 690 3 320 11 877 478 1 498 2 984 2 922 7 404 7 882 2004 4 052 4 458 3 393 11 903 409 1 491 2 973 3 099 7 563 7 972 2005 4 088 4 036 3 226 11 350

A Somogy megyében lejátszódott folyamatok pontosabb megértéséhez célszerű az el-múlt évtized populáció dinamikáját megvizsgálni. A 10. táblázat adatai szerint a vizs-gált időintervallumban a becsült gímlétszám 150%-ra növekedett, míg a hasznosítás 220%-ra emelkedett (1995-höz viszonyítva 285%!), amely értékek - főként a hasznosí-tás változására vonatkozók - jelentősen meghaladják az országos átlagot. Látható, hogy a hasznosított bika mennyisége is növekedett (136%) a vizsgált időszakban, de a tehén-ünő hasznosítás (280%), valamint a borjú hasznosítás (250%) mértéke nőtt átlag feletti módon. A tehén-ünő hasznosítás mennyiségi növekedése 2001-től szembetűnő, mikor is elkezdődött egy szisztematikus állomány átalakítás a megyében. Amennyiben a naturáliák mellett figyelmet fordítunk a hasznosítás becsült létszámhoz viszonyított, valamint terítéken belüli arányaira is (11. táblázat), akkor figyelemre méltó összefüg-géseket fedezhetünk fel.

11.táblázat

Gímszarvas állományhasznosítási arányok változása Somogy megyében 1994 – 2005 (OVA)

A becsült létszámokhoz képest Terítéken belüli arányok változása Év Bika

Tehén-ünő Borjú Összesen Év Bika

Tehén-ünő Borjú Összesen 1994 45% 1994 32% 31% 36% 100%

1995 38% 1995 33% 30% 36% 100%

1996 31% 30% 54% 37% 1996 31% 30% 40% 100%

1997 25% 26% 50% 32% 1997 26% 33% 41% 100%

1998 27% 22% 47% 30% 1998 30% 29% 41% 100%

1999 30% 28% 56% 36% 1999 28% 32% 40% 100%

2000 32% 39% 67% 44% 2000 25% 36% 39% 100%

2001 31% 47% 71% 48% 2001 22% 39% 38% 100%

2002 34% 62% 91% 60% 2002 19% 41% 40% 100%

2003 39% 64% 88% 62% 2003 20% 40% 39% 100%

2004 37% 67% 91% 64% 2004 20% 39% 41% 100%

A teríték becsült állományhoz viszonyítását tekintve szélsőségesen magas hasznosítási

arányokat találunk Somogyban, főként a tehén-ünő, és a borjú csoportok esetében, ami egyértelműen a viszonyítási alappal, vagyis a becsült létszámokkal kapcsolatos prob-lémákat vetíti előre.

Kicsit hosszabb időtávlatban (1972-2005) vizsgálva és ábrázolva (15. ábra) a Somogy megyében lejátszódott állománykezelési folyamatokat láthatjuk, hogy 1972-2004 között két létszámcsúcsot (1987, 2002), valamint szintén két hasznosítás-csúcsot (1990-92, 2002-04) mutatnak a grafikon görbéi. Ha a hasznosítási arányokat nézzük, akkor az első hasznosítás-csúcs időszakában a becsült állomány 79%-át hasznosította a megye, míg a jelenleg is zajló második csúcs idején mindez a 64-67% körül mozog és remélhető, hogy ennek a hatása hosszabb időtartamon keresztül fog jelentkezni, mint az előző, kampányszerű beavatkozásé!

A becslés megbízhatóságának kérdésével a későbbiekben részletesen foglalkozik az értekezés. Ha a teríték belső arányait figyelhe-tő meg. A folyamatos hasznosítás

15. ábra: Gímszarvas állománybecslés és hasznosítás közötti összefüggés Somogy megyében 1972-2005 között

41%

1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002

Fenntartható Hasznosítás aránya Teríték Becsült állomány

16. ábra: Gímszarvas állományhasznosítás belső arányainak változása Somogy megyében 1971-2004

között

Borjú arány Tehén, ünő arány Bika arány

42 2000 évtől kezdődő időszakra, mely folyamatnak a hatására a szarvasállomány növe-kedése megállt, majd csökkenésnek indult a megyében.

A hasznosítás belső arányai sok feltett, vagy fel nem tett, de érdeklődésre számot tartó kérdésre megadja a választ. A 11. táblázatban láthattuk az utóbbi tíz esztendő teríték belső összefüggéseit taglaló táblázatot, de a 16. ábra hosszabb időtávlatban mutatja be a folyamatokat.

Összességében kijelenthető, hogy a gímszarvas állomány nagysága és a haszno-sítás mértéke országosan és Somogy megyére vonatkoztatottan is növekedést mutat, mindeközben a bika állomány elfiatalodása, következésképpen gazdasági értelemben véve elértéktelenedése következik be. Miután azonban a hasznosítás mértékét alapve-tően egy direkt módszerekkel nem megállapítható, un. becsült állománylétszámhoz vi-szonyítjuk, amelyről mind országos, mind kisebb kitekintésben, Somogy megyére vo-natkoztatottan kiderült, hogy a biológia és matematika törvényszerűségei alapján nem igazolható vissza, ezért megpróbáltam e dolgozat keretein belül egy valószínűsíthető szarvaslétszámra vonatkozó módszert kidolgozni. A módszer részletes leírása, vala-mint a gímszarvasra vonatkozó számítás a következő fejezetben olvasható, amelyek valószínűsíthetően magyarázatot adhatnak a Somogyban lejátszódott populációdina-mikai folyamatokra.

4.1.1.4. Gímállományok múltbeli alakulásának szimulálása Somogy megyében