5 A vadkárok alakulása
5.1 A vadkárok alakulása magyarországi viszonylatban
5.1.2 A vadkárok alakulása három somogyi vadászterületen
Megvizsgáltam a megyén belül három, eltérő adottságú dombvidéki terület mezőgaz-dasági vadkár alakulását. A vizsgált időszak alatt, a 2001-2004 közötti négy esztendő vadkárának vizsgálata során a károsított szántóföldi növénykultúrák arányát, illetve azok változását, a kifizetett vadkárok mértékét, s a területek eltérő adottságait próbál-tam meg elemezni.
A három terület legfontosabb, üzemtervi adatait a 36. táblázat tartalmazza.
36. táblázat
A vizsgált vadászterületek adatai( SEFAG RT)
Vadgazdálkodó
Vadgazdál-kodásra alkalmas
te-rület/ha
Ebből erdő
ha
Erdő aránya
Szántó ha
Szántó aránya
Gyep ha
Gyep aránya
Erdő, szántó,
gyep aránya Kaposvári erdészet 8 021 5 584 70% 1 317 16% 907 11% 97%
Zselici erdészet 8 984 6 629 74% 1 102 12% 1 155 13% 99%
Szántódi erdészet 31 522 9 889 31% 15 670 50% 3 012 10% 91%
90 A szántódi nagy kiterjedésű terület, melynek kódszáma 14 35 07 00, a Külső-Somogyi dombvidékhez tartozik, a Balaton D-i partján terül el, és viszonylag kis erdősültséggel rendelkezik, s az erdőterületek három nagyobb, és több kisebb foltban, a területen el-szórva helyezkednek el. A szántóterület aránya igen magas, 50%.A lakott területek száma, mind a területen belül, mind annak határán meglehetősen magas. A területen a gímszarvas és a vaddisznó állománysűrűsége rendkívül magas, az őzé közepes, és a dámszarvas és a muflon kisebb populációkat alkotva, a terület kis részét használva él a területen.
37. táblázat
A vizsgált területek állományhasznosítása (SEFAG RT)
Év Vadfaj Kaposvár Zselic Szántód
Gímszarvas 52 188 264
Dámszarvas 5 15
Őz 39 71 116
Vaddisznó 213 185 843
Muflon 11 15
1999
Összesen 304 460 1 253
Gímszarvas 91 292 377
Dámszarvas 13 26
Őz 52 86 163
Vaddisznó 182 176 1 311
Muflon 10 18
2000
Összesen 325 577 1 895
Gímszarvas 143 302 480
Dámszarvas 29 32
Őz 75 115 196
Vaddisznó 255 213 1 501
Muflon 8 30
2001
Összesen 473 667 2 239
Gímszarvas 132 306 458
Dámszarvas 17 42
Őz 104 107 210
Vaddisznó 232 194 1 408
Muflon 2 42
2002
Összesen 468 626 2 160
Gímszarvas 170 324 503
Dámszarvas 19 39
Őz 100 127 127
Vaddisznó 221 230 1 052
Muflon 4 18
2003
Összesen 491 704 1 739
Gímszarvas 202 357 525
Dámszarvas 14 58
Őz 93 135 170
Vaddisznó 235 213 1 068
Muflon 4 40
2004
Összesen 530 723 1 861
A Kaposvári és a Zselici erdészetekhez tartozó területek jogilag egy területet képez-nek, melynek kódszáma 14 35 47 00, Kaposvártól délre, a Zselici dombvidéken
talál-hatók, de gazdálkodásilag két külön egységet alkotnak, ezért a vizsgálat szempontjából két külön területként kezelhetők. A Kaposvári terület magas erdősültségű, de a nagy erdőtömböt több helyen lakott területek, s ahhoz tartozó mezőgazdasági területek sza-kítják meg. A gímszarvas, az őz és a vaddisznó egyaránt jó közepes sűrűségben él a te-rületen. A lakott területek száma mind a terület belsejében, mind annak határán vi-szonylag magas.
A Zselici erdészet területe nem sokban különbözik az előbb tárgyalttól, erdősültsége a három terület közül ennek a legmagasabb, de az igazi eltérés abban nyilvánul meg, hogy az erdőterülete egy nagy egységet képez, melyet nem bontanak meg lakott terüle-tek. Mezőgazdasági művelésre alkalmas területek csak a nagy erdőtömb szélén találha-tók. Gímszarvasból nagy állománysűrűséggel rendelkezik, vaddisznó és őz szempont-jából közepes sűrűségű a terület, s kis muflon és dámállomány is található itt.
A 37. táblázatból látható, hogy az egyes területek állományhasznosítása, eltérő ütem-ben ugyan, de folyamatosan nőtt, amiütem-ben közrejátszott, hogy az állománycsökkentési elképzelések ezeket a területeket is érintették, s azért is, mert mindhárom terület ren-delkezik vaddisznóskerttel, a szántódi területen 4 db van belőlük. Az intenzív kerti gazdálkodás jelentősen befolyásolja a vaddisznó hasznosítást.
A következő, a 38. táblázat a három terület településviszonyait mutatja be, melyből látható, hogy a legkedvezőbb helyzetben a Zselici terület van, hiszen mindössze 3 la-kott települése van, s azok is mind a terület határán, vagyis azoknak a mezőgazdasági területének egy része sem ezen a területen fekszik, hanem egy másik vadászterülethez tartozik. A vadkáresetek száma jól mutatja ezeket a különbségeket.
38. táblázat
A lakott települések száma és elhelyezkedése a vizsgált területeken (SEFAG RT)
Lakott települések száma
A vizsgált időszakban kifizetett vadkárok alakulását, valamint az egy hektár szántóte-rületre jutó kárösszeg alakulását mutatja be a 60. táblázat.
39. táblázat
A kifizetett mezőgazdasági vadkárok alakulása a vizsgált területeken (SEFAG RT)
Kifizetett és az egységnyi szántóterületre jutó mezőgazdasági kár
Vadgaz-
92 Ha a folyamatot ábrázoljuk (53. ábra), akkor szembetűnő, hogy a legnagyobb területű, legkisebb erdősűltségű Szántód vadkára sokszorosa a másik két terület vadkárának, de az egységnyi szántóterületre jutó vadkárköltség tekintetében főként a Zselici terület számai a legmagasabbak. Sokat mondó, hogy mindhárom területen csökkent az utóbbi években a kifizetett vadkár összege.
Ugyanakkor az egységnyi szántóterületre vetített vadkárok alakulásából látható, hogy a nagy kiterjedésű szántódi területen jobban eloszlik a kár, mértéke mindig 5.000 Ft/ha alatt maradt, míg a fekvése szempontjából legkedvezőbb helyzetűnek ítélt zselici terü-leten folyamatosan magasabb, kiugró évben megközelítette a 10.000 Ft/ha értéket.
Ha az egyes területeken belül megvizsgáljuk, hogy mely szántóföldi növényféleségek befolyásolják leginkább a vadkár kialakulását, akkor a következő grafikonokon ezt jól nyomon követhetjük.
54. ábra: A mezőgazdasági vadkár összefüggései a SEFAG RT Szántódi erdészete területén 2001-2004 között
9,3% 3,9% 4,6%
A vadkáron belüli arány %
Búza aránya Kukorica aránya
Napraforgó aránya Mg.vadkár mindösszesen Polinom. (Kukorica aránya)
53. ábra: Mezőgazdasági vadkárok változása három Somogy megyei területen 1999 - 2004 között
2 000
Egy hektárra jutó vadkár eFt
Szántód mg.vadkár Zselic mg. vadkár Kaposvár mg. vadkár Kaposvár vadkár/ha
Zselic vadkár/ha Szántód vadkár/ha
A Szántódi erdészet területén (55. ábra) meghatározó a kukorica szerepe a vadkárok-ban, a vizsgált időszakban 58,1% és 73,2% között mozgott e növény aránya károkon belül. Miután azonban ezen a területen a búza és napraforgó vadkár, bár lényegesen kisebb mértékben, szintén meghatározó jelentőségű, a determinációs együttható (R2= 0,5683) közepesen erős összefüggést mutat a kukorica és az összes vadkár alakulása között.
A Zselici területen (56. grafikon) egyik évről a másikra jelentős eltéréseket találunk az egyes növényféleségek vadkáron belüli arányaiban, de itt is meghatározó a kukorica szerepe (42%–84%). A károk meghatározó része 8-10 nagyobb méretű szántóterületen alakul ki, s ezen táblák vetésszerkezete jelentős eltéréseket mutat egyik évről a másik-ra. A kukorica vetésterülete és a vadkárok alakulása között, a determinációs együttható szerint (R2= 0,8475) igen szoros kapcsolat mutatkozik.
56. ábra: A mezőgazdasági vadkár összefüggései a SEFAG RT Zselici erdészete területén 2001-2004 között
22,4%
A vadkáron belüli arány %
Búza aránya Kukorica aránya
Árpa aránya Repce aránya
Mg.vadkár mindösszesen Polinom. (Kukorica aránya)
57. ábra: A mezőgazdasági vadkár összefüggései a SEFAG RT Kaposvári erdészete területén 2001-2004 között
8,5%
A vadkáron belüli arány %
Búza aránya Kukorica aránya
Mg.vadkár mindösszesen Polinom. (Kukorica aránya)
94 Valamennyi terület közül a legkiszolgáltatottabb helyzetben a kaposvári terület van, ennek a területnek a vadkár alakulása az 57. ábrán látható.
A kukorica vadkárokon belüli aránya ezen a területen a legmagasabb (82,1% - 90,7%), a többi növény szerepe jóformán elhanyagolható. A terület jellegzetességeinek bemu-tatása során szembeötlő különbség mutatkozott a többi területhez képest a területen be-lüli lakott települések száma, és az egy községre jutó szántóterület nagysága esetében is, ennek a területnek a rovására. Ezen a területen a felvett vadkárok közel fele kis táb-lákon, falvak konyhakertjei melletti 1-2 ha-os táblákon keletkezik, ami jól jelez a vad-káresetek magas száma is.
Eredményeim alapján elmondható, hogy a mezőgazdasági vadkár nem egy vagy két tényező függvényében alakul, hanem egy összetett rendszer, amelyben több változó játszik szerepet. Ezek között szerepel a vadászterület fekvése, erdősültsége, erdő szer-kezete, fafaj- és korosztályviszonyai, a lakott területek fekvése, a vetésszerkezet, a vadállomány sűrűsége és fajösszetétele, a szezonális területváltás, a rendelkezésre álló vadföld mennyisége, elhelyezkedése, a takarmányozás intenzitása, a terület zavartsága, stb.
Az azonban egyértelmű, hogy a nagy vadkárok a nagy állománysűrűségű területeken alakulnak ki, és az is egyértelmű, hogy meglehetősen sok eszköz áll a vadgazdálkodó rendelkezésére, hogy a vadkárok kialakulását befolyásolja, de ezek a módszerek nem minden esetben teszik olcsóbbá a vadászterület működtetését.
Ennek értelmében a hatékony vadkárelhárítás nem működik egy vagy két hatótényező megváltoztatásával. Egy valóban megfelelő módszer megtalálásához további vizsgála-tok, adatgyűjtések, és elemzések, valamint komplex gondolkodásmód szükséges, amelyben a vadállomány, beleértve a annak sűrűségét, fajösszetételét, valamint a me-zei- és erdei élőhely egyidejű manipulálására.
5.2 A vadgazdálkodás ökonómiai problémái
Részint érintette már a dolgozat néhány fejezete a gazdaságosság kérdését, de össze-függéseiben e fejezet fogja bemutatni a vadgazdálkodás időszerű ökonómiai problémá-it. A gazdaságosságnak mindig két oldala van, s látni fogjuk, hogy az új évezred kü-szöbén Magyarországon mindkettő meglehetősen sok problémával terhelt.