Gímállományok múltbeli alakulásának szimulálása Somogy megyében .42

értekezés ezen fejezetében a modellszámítás eredményeit közlöm.

Eredmények-output adatok:

Az összefüggéseket számítógépes táblázatra vittem fel és Excell táblázatkezelő segít-ségével futtattam le több verzióban, hiszen a kiindulási létszámot, mint kezdeti feltételt nem állt módomban ismerni, ill. ennek valószínűsítése volt éppenséggel a munkám célja. A hosszú időszakot felölelő számítások miatt nem volt egyszerű az induló törzs-állomány nagyságának, ivararányának és bika korosztályviszonyainak a beállítása, hi-szen az ismert terítékadatok, mint konstans értékek elérése többszöri kiinduló állapotot érintő módosítással, iterációval sikerült csak. Alacsony induló létszámnál, ami meg-egyezett az abban az időben becsült állománylétszámmal (4 669 db-os becsült törzsál-lomány, 1:1,08-as ivararány), rövid időn belül bekövetkezett a RÁCZ (1979) féle effek-tus, vagyis elméletileg eltűnt, elfogyott a szarvas a rendszerből. Túlságosan magas in-dulólétszám esetén pedig nagyon hamar kezelhetetlen és hasznosítatlan állománynagy-ságok alakultak volna ki, amelyek minden szakmai valószínűséggel ellentétesek. A magasabb szaporodási együtthatóval (0,9 db/tehén,ünő), valamint az orvvadászat és a természetes veszteségek figyelembe vétele nélkül végzett számítások eredményeként az állomány létszáma oly mértékben növekedett meg, hogy megközelítette a 35.000 db-ot, s a rendszerből évente többszáz darabot meghaladó módon folyott ki, mintegy hasznosítatlanul a bika. A fenti okok miatt a modell kidolgozása során számtalan alka-lommal kellett visszanyúlni a kiinduló állapothoz, s mikor ez már nem volt lehetséges,

korrekciót hajtottam a korosbodással ill. a szaporulattal módosított adatok, valamint az ismert hasznosítási adatok. Csak a vadá-szati hasznosítást mutatom ki a táblázatos formában, a többi veszteség a képletekbe került beépítésre, tehát nincsen részletes megjelenése az orvvadászat, a természetes és egyéb veszteségek értékeinek.

12. táblázat

A különböző kiinduló törzsállományokból szimulált állománydinamikai válto-zások összefüggéseinek vizsgálata

Törzsállomány db Ivararány Korreláció R²

10.500 1 : 1,16 -0,58211 0,28314

11.000 1 : 1,28 0,76954 0,59214

10.437 1 : 1,18 0,81100 0,65713

10.640 1 : 1,15 0,83811 0,70242

Az utolsó modell esetében az F-próba szignifikancia szintje P< 0,001. A kiin-duló állapot valamint a feltételrendszer (ivararány, fekunditás, természetes és látens veszteségek) többszöri korrigálásának eredményeként meglehetősen sokat változott az állománylétszám és a teríték közötti összefüggés szorossága..

A szimulált törzsállományra vonatkozó adatokat összehasonlítottam a statiszti-kákban szereplő becsült adatokkal, és arra a megállapításra jutottam, hogy hosszabb időszak vonatkozásában az állomány valószínűsíthető létszáma több, mint kétszerese volt a jelentett létszámnak (18. ábra). Megállapításomat látszik alátámasztani az a tény is, hogy Somogy megyében a becsült létszámhoz képest éveken át volt 50%-ot megha-ladó a hasznosítás, amely mint azt többen is leszögezték (RÁCZ, 1979; TÚRÓS, 1994) matematikai lehetetlenség.

A kapott adatsor elemzése során szembeötlő volt, hogy a különböző, kampány-szerű állománycsökkentések hatására miként változik az állomány ivararánya, s ebből következően miként módosul a hasznosítható trófeás vad létszáma, és korösszetétele.

A nagy hasznosítások után 9-10 évvel jelentősen csökken az érett bikák száma és

ará-17. ábra: Szimulált és becsült gímlétszám összehasonlítása Somogy megyében 1972-2005 között

Becsült tőá. 4.669, 1:1,08 Törzsállomány 8.000,1:1 Törzsállomány 8.000, 1:1,1" Törzsállomány 10.500, 1:1,15"

Korrigált t.á. 10.437,1:1,18 Korrigált t.á. 10.640,1:1,15 Korigált t.á. 11.000,1:1,28

44 nya a terítékben, s ezt a matematikai összefüggést igazolják a valós trófeabírálati eredmények, s az ebből következő kedvezőtlen ökonómiai hatások is.

Az állomány jelenlegi összetétele, az elmúlt évek megemelt tehén, ünő haszno-sításának megfelelően, eltolódott a bikák javára, ami a közeljövő ökonómiája számára kedvező hatású is lehet, de mindenképpen figyelmeztet arra, hogy a 10 év múlva ren-delkezésre álló állományból nagyságrendekkel kevesebb bika lesz hasznosítható, mint napjainkban!

A rendszer tehát nem csak a visszamenőleges állományrekonstrukcióra alkalmas, ha-nem az állomány jövőbeni alakulásának modellezésére, egyfajta szakmai előremetszés elkészítésére is, s az elvárt létszámcsökkentés közeljövőben prognosztizálható bekö-vetkezte utáni állapotban is megfelelő eszköze lehet a populáció dinamikai folyamatok elemzésének.

A szimulációs módszer segítségével talán sikerült rámutatni arra, hogy a hivata-losan becsült létszámok alkalmatlanok a gímállomány megközelítő nagyságának meg-ismerésére, s a becsült állomány és a számított állomány valószínűsíthető eltéréseire.

A 15. ábra szerint a korábban megadott hasznosítás csúcs (1990-92) idején a valószí-nűsíthető állománynagyság több, mint háromszorosa (322%) volt a becsültnek, s a 90’-es évek végén is közel hasonló alulbecsléssel kalkulálhatunk. Az új évezred küszöbén, az ismételten felfutó hasznosítás, s a valamelyest emelkedő becsült létszám hatásra a különbségek csökkentek, de valószínűsíthetően 2005-ben is közel duplája élhet a be-csült létszámnak Somogy megyében.

4.1.2. Gímállomány minőségének alakulása

A trófeát viselő vadfajok esetében egy állomány minőségére a trófeák minőségének alakulásából lehet legegyszerűbben következtetni.

18. ábra: A számított és becsült gímlétszám összehasonlítása Somogy megyében 1972-2004 között

1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984

1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010

Létszám db

Számított szarvaslétszám Számított és becsült létszám aránya Haszn. aránya a számított létszámhoz Hasznosítás aránya a becsült létszámhoz

19. ábra: Gímszarvas állomány és a trófea minőség

Külföldiek által elejtett kapitális bika Becsült létszám