Ilyen prob lé mák, és más, nem várt ese mé nyek bár mi kor adód hat nak egy mû vész éle té ben. Az utób bi idô ben kü lö nö sen meg sza po rod tak az ilyes fé le cir ku szok, elég, ha a Ti -na Tur ner rel kap cso la tos AIDS, il let ve a Mi cha el Jack sont il le tô pe do filvád ra gon do lunk. Vagy ar ra, hogy Clin ton el -nök nép sze rû sé ge a Le winsky-botrány szét kür tö lé se kor
jóc-SAJTÓKAPCSOLATOK 117
skán esett, il let ve hogy a fran cia filmsz tár, Ge rard De par di eu fi a tal ko ri bo lon do zá sai mi att nem kap ta meg az Os cart zse ni á lis Cyra nó já ért.
Kép zel jük el, ki de rül vé den cünk rôl, hogy ho mo sze xu -á lis, vagy iszik, nô cs-á b-ász, zsa ro ló, plasz ti kai mû tét re v-ár, aber rált ké pe ket tart a fi ók já ban, és így to vább. A te le fo nok ál lan dó an csö rög nek, ri por te rek ug rál nak ke resz tül az aj tón kon és az ab la kun kon, mik ro font dug nak az or runk alá, po -fát lan és gyak ran me ga lá zó kér dé sek kel bom báz va min ket.
Ma gyar or szá gon ilyen kor a sztár vissza vo nul. Tün te tô leg hall gat, vagy frö csög ve per rel fe nye ge tô zik. Az oko sabb ja, aki nek cé ges mar ke tin ge se is van (több nyi re a fog lal koz ta tó já nál), a mar ke tin ges re há rít ja a nyi lat ko zás fe le -lôs sé gét (a té vés, le mez ki adós sztá rok saj tó szó vi vôk kel szá mol hat nak, több sé gük nek egy sze rû en meg sem en ge di a csa tor na, vagy a ki adó ve ze té se, hogy egyez te tés nél kül nyi lat koz zon). Ám a mar ke tin ges leg több ször mind össze ar ra jó, hogy – a sztár ba rát sá gos imázsát vé den dô – ô küld -je el az új ság írót me le gebb ég haj lat ra.
Pe dig a „nem nyi lat ko zom” stra té gi á ja szá munk ra és vé den cünk szá má ra a vé get je len ti. A hall ga tás al kal mat ad a leg sö té tebb ta lál ga tá sok ra.
A saj tó tám adá sa ese tén a kö vet ke zô ket te het jük:
✒ sem mit, ha az új ság író nak bár mi ben iga za van,
✒ ha té ve dett, ta lál ko zót ké rünk az új ság író tól, és meg pró bál juk rá be szél ni, hogy ír jon új cik ket,
✒ ha er re nem haj lan dó, ak kor le ve let írunk ne ki, és ez után ke res sük is mét te le fo non,
✒ ha ez sem si ke rül, ak kor a szer kesz tôt ke res sük (nem ja va solt!),
✒ ha a pub li ká ció so kat árt, ak kor hely reigazí tást kell kér ni új cikk íra tá sá val, il let ve en nek el -ma ra dá sa ese tén – saj nos – be kell pe rel ni a la pot.
De! Ne fe led jük, ha mi hi báz tunk, és baj van, az ôsz-in te ség a leg jobb po li ti ka. Az új ság írók egy ré szé nek tám adó be ál lí tott sá ga az ôsz in te ség ha tá sá ra ál ta lá ban meg vál to zik, és ezek az em be rek las san mel lénk áll hat nak. Igen, úgy vé -lem, ez az iga zi ha di tett: el len ség bôl ba rá tot ko vá csol ni!
Ami még fon tos: a csa pás tól füg get le nül min dig mo so lyog junk, le gyünk po zi tí vak, és ne mu tas suk, hogy sa -rok ba va gyunk szo rít va.
Van nak, vol tak em be rek, akik mint ha úgy szü let tek vol na, hogy jó a saj tó val a kap cso la tuk (Ken nedy, Gor ba -csov, Re a gan, Man de la, Ha vel, Do min go, Sting), má sok örök ké küsz köd nek az új ság írók kal (sok ma gyar po li ti kus, spor to ló és szí nész). Ha si ke rül az el sô cso port ba ve re ked nünk ma gun kat, ak kor a leg na gyobb vész ese tén is jó in du la tú ma rad ve lünk szem ben a mé dia nagy ré sze. Nagy ré -sze, írom, mert min dig lesz nek el lend ruk ke rek, ilye nek még a leg na gyobb sztá ro kat is szo ron gat ják. Pa va rot ti ír ja vic ce sen egy ’69es Álar cos bál ról: „A kri ti ku sok lel ke sed tek. Még az az egy is, aki min dig ta lál ben nem va la mi ki vet -ni va lót”.
Egyes kri ti ku so kat az ol va sók, né zôk is te ní te nek, és ôk is af fé le vá te szek nek tart ják ma gu kat. Ami nem a kö re -i ken, íz lés ha tá ra -i kon be lül tör té n-ik, az el eve vesz tett ügy.
De ha egy mû vész már el ért egy bi zo nyos szín vo na lat, ha sok ba rát ja és ra jon gó ja van, és mi at ta te lik meg es tén ként az ope ra ház, ak kor szá má ra a mû vé sze ti kri ti kák – a jók is, a rosszak is – el vesz tik a je len tô sé gü ket.
So se fe lejt sük el: ma gu kon a kri ti ká kon nem ér de -mes dü hön ge ni. A mû vész ér zé keny, ô ak kor is ha rag szik, ha a kri ti kus nak iga za van, de mi tud juk, és ve le is meg kell ér tet nünk, hogy sem mi sem ela vul tabb, mint a teg na pi új -ság. Az új ság írók kal va ló há bo rús ko dás he lyett jobb, ha ener gi á in kat a kö vet ke zô pro duk ci ók szín von alá nak eme -lé sé re for dít juk.
SAJTÓKAPCSOLATOK 119
So se fe lej tem el: az új te nor nem ze dék egyik leg ki vá -lóbb ja, Jo sé Cu ra két egy mást kö ve tô év ben is kon cer tet adott az Er kel Szín ház ban. Anyám, Cu ra nagy ra jon gó ja mind két ese mé nyen je len volt, ám a má so dik fel lé pés nem nyer te el annyi ra a tet szé sét, mint az el sô. Az elô adás utá -ni par tin oda fér kô zött a vi lágsz tár kö ze lé be, és így szólt hoz zá né me tül: „Drá ga mû vész úr, tet szett a mai kon cert je, de ta valy azért jobb volt!” Cu ra ren dít he tet le nül mo soly gott to vább, csak a sze mén lát tam, hogy leg szí ve seb ben fel nyár sal ná az én drá ga szó ki mon dó anyá mat. És tud -ják, hogy né hány pil la nat nyi hall ga tás után mit mon dott?
Ezt: „Asszo nyom, ígé rem, jö vô re össze sze dem ma gam!”
Anyám az óta is ha lá lo san sze rel mes Cu rá ba.
Hát csak így a kri ti kák kal!