A kül föl dön kö zel szá zé ves múlt ra vissza te kin tô pub lic re la ti ons gya kor lat a het ve nes éve kig egy ér tel mû en a vál la la -ti szfé rá hoz kö tô dött, s an nak ér té ke sí té si cél ja it sa já tos, köz ve tett esz kö ze i vel elô se gí tô mód szeregy üt tes nek te kin tet ték. Egy vál la lat imá zsa azon ban ér te lem sze rû en so ha -sem le het olyan szem élyes, il let ve sze mély hez kö tött mint
A SZTÁRMENEDZSELÉSRÔL 41
egy mû vé szé. (Ez még ak kor is így van, ha Zwack Pé ter rôl vagy Bill Ga tes-rôl és a cé gük rôl van szó. Sze mé lyük nem nô het a cég fö lé, vagy ha a vál lal ko zá suk fö lé nô, ak kor már nem egé szen a cég rôl van szó, ha nem a szem élyes imázs ról.) A mû vész egy szem élyes vál lal ko zás. Imázsa a vál lal -ko zás imázsa. Ma ga tar tá sa a nyil vá nos ság elôtt idôn ként ma ga a PR-te vé keny ség.
Szá mos tör té net ma radt fenn az ope ra é ne ke sek kö -ré bôl, amely a sze mé lyek hez kö tött PR-te vé keny ség fon tos sze re pét jel zi. Ér de kes, hogy a leg na gyob bak – ta lán az egy Cal las ki vé te lé vel – mind annyi an (ta ná csa dók, hát tér em -be rek nél kül is) tisz tá ban vol tak a PR-szem lé let alap ja i val és fon tos sá gá val, ha sok szor nem is tu da to san cse le ked tek he lye sen. Idéz zünk te hát az imén ti rossz pél dák ra mint egy vá lasz ként né hány po zi tív PR-lé pést.
En ri co Ca ru so, min den idôk leg na gyobb te nor ja 1903. no vem ber 11-én part ra szállt New York ban, hogy meg hó dít sa Ame ri kát. Az elô ze tes pro pa gan da min ta sze rû volt, így a te no ris ta és fe le sé ge ab ban a pil la nat ban a ri por te rek ke reszt tü zé be ke rült, amint be ír ta ne vét a Ho tel Ma jes tic ven dég köny vé be. Az éne kes egy pil la nat alatt le fegy ve rez te az új ság író kat köz vet len, ke dé lyes stí lu sá val, ami kor vi dá man vá la szol ga tott kér dé se ik re, és a fény ké pe zés hez ko mi kus pó zok ba vág ta ma gát. Ügye sen raj zolt, s vil -lám ka ri ka tú rá it szél té ben-hosszá ban osz to gat ta a saj tó kép vi se lô i nek is. Pon to san tud ta, hogy New York ban sem he ver az ut cán az arany, s egyet len olaszt sem en ge dett el üres kéz zel. Egy-két dol lárt min dig kap tak hon fi tár sai, vagy je gyet a be mu tat ko zó elô adás ra. No ha a Met ro po li tan ve ze tôi (fô ként az in téz ményt pén ze lô gaz dag mág ná sok) le ke ze lô en, sok szor gú nyo san bán tak ve le, Ca ru so lep lez te ér zel me it és ud va ri as lel ke se dést mu ta tott min den iránt.
Fe le sé ge a nyil vá nos ság elôtt – na gyon oko san – tö ké le te -sen ját szot ta az oda adó hit ves sze re pét, és csak nagy rit kán
utalt sa ját, fér je kar ri er je mi att fél be tört éne kes múlt já ra.
A te no ris ta örö kö sen sze mély re szó ló ké pes la po kat kül döz -ge tett Mi lá nó ba, így is me rô se i vel, kol lé gá i val és az imp -resszá ri ók kal va ló kap cso la tát me le gen tar tot ta.
Sal ja pin, a szá za de lô uto lér he tet len orosz basszis tá ja ame ri kai hang ver se nye in új tá jé koz ta tá si for mát ve ze tett be: a je gyek hez kis fü ze tet mel lé kel tek, amely ben an gol for dí tás ban kö zöl ték az elô adan dó mû vek szö ve gét. A da lo kat szám mal lát ták el, és Sal ja pin, mi e lôtt be le kez dett vol -na va la me lyik ária vagy ro mánc el ének lé sé be, be mond ta a szá mát. Ma per sze a mi PRra for gó agyunk kal mo so lyog ha tunk eze ken a ma gá tól ér te tô dô meg ol dá so kon (bár mi fe lénk enn él sok kal egy sze rûbb prob lé mák ese té ben is gyak ran öt let te le nek nek, te he tet le nek nek mu tat koz nak a dön tés ho zók), még is eme – ak kor újí tás nak tar tott – ap ró fo gás sal ért he tô vé vált az an gol aj kú kö zön ség szá má ra Sal -ja pin egész, fô ként orosz mû vek bôl ál ló re per to ár -ja.
A Co vent Gar den igaz ga tó sá ga elô adá son ként 400 font ra (1906ban!) akar ta emel ni Ca ru so gá zsi ját, ami Mel -bá é val, a MET ak ko ri szop ránsz tár já nak fel lép ti dí já val lett vol na egyen lô. Az éne kes nô azon ban nem kért az egyen lôs di bôl, mert vesz élyez tet ve lát ta ural ko dói stá tu szát. Ca ru so vál lat vont, és a bé kes ség ked vé ért el fo gad ta a 399 fon -tos aján la tot. A kö zön ség ér té kel te ezt a gesz tust.
Jo sé Car re ras túl él te a le u ké mi át. Se att lebôl, a rák kór ház ból va ló vissza té ré se kor rög tön a re pü lô té ren saj tó -kon fe ren ci át tar tott a tör tén tek rôl és a jö vô be ni ter vek rôl.
Nem kis do log, ha azt vesszük, hogy nem egé szen egy hó -nap pal az elôtt még a ha lál lal vi as ko dott, mi vel a be ül te tett új csont ve lô nem sza po ro dott to vább, meg szûnt mû köd ni.
Nem sok kal ké sôbb Do min go a Te át ro Li ceóban éne -kelt, s meg tud ta, hogy vér rák ból fel épült kol lé gá ja fent ücsö rög az egyik pá holy ár nyé ká ban. Az elô adás vé gén, a tap sor kán alatt fel ro hant Car re ra sért és be tusz kol ta a Li
-A SZTÁRMENEDZSELÉSRÔL 43
ceo szín pa dá ra. A kö zön ség tag jai fel áll va tap sol tak a ma -guk ban már ezer szer el te me tett éne kes nek. A taps per sze Do min gót is il let te fan tasz ti kus em be ri, va ló szí nû leg ön tu -dat lan PR-ak ci ó já ért. Két ség te le nül mind két spa nyol te -norsz tár ott hon vana nyil vá nos ság gal foly ta tott kom mu ni -ká ció té má já ban is.