Ha tud juk, hogy kik nek üze nünk, ak kor már köny-nyebb meg ta lál ni azt, hogy mit üze nünk ép pen ne kik.
Nyu ga ton a pub li ci tás sal fog lal ko zó em be rek nem csu pán ki vá laszt ják és le ad ják a hí re ket a ri por te rek nek, de al kal ma sint meg is ír ják (vagy meg fi ze tett szak em be rek kel meg is írat ják) a pub li ká lás ra al kal mas anya got. Akár ki ír ja, a me ne dzser nek tud nia kell, hogy a mé dia ka pi tá nya it mi ér dek li, mi lyen jel le gû szö ve ge ket sze ret nek pub li kál ni. Az USA-ban a nem hir de té ses, úgynevezett fe a tu re-storyk (a ter mék ar cu la tát ala kí tó, be mu ta tó anya gok) 81 szá za lé kát ki dob ják vagy vissza kül dik a fel adó nak, és csak 6 szá za lé kát (az ak tu á li san ér de kes in for má ci ó kat) hasz nál ják fel a lap szer kesz tôk. Ért he tô, ha a ha zai kö rök ben is elôny ben ré -sze sí tik az új don ság gal ren del ke zô szto ri kat a má sod la gos, túl be szélt és kis hír ér té kû anya gok kal szem ben.
Ér de mes meg fi gyel ni, ho gyan nyer gel át az egy kor ha gyo má nyo san „gos sip-tag adó” mé dia a szen zá ci ók ra, az ak tu á lis topsz to rik ra. A Nôk Lap ja szer kesz tôi né hány éve még min den bi zonnyal un do rod va dob ták volna ar rébb a Ba rá tok közt egyik fô sze rep lô jé nek cím lap tör té ne tét, az egyik leg utób bi szám cím ol da lán azon ban ott mo soly gott egy sze rep lô a so ro zat ból.
Aki fi gyel me sen ol vas gat ja az el múlt hó na pok, évek Nép sza bad sá ga it, könnye dén fel fe dez he ti a bul vá ro so dást.
A ki rá lyi té vé hír adó it is el lep ték a kis szí ne sek.
Ma már ön gyil kos ság fû szer nél kül ad ni a hí ré telt.
Nem vé let len, hogy nyu ga ton a ve ze tô la pok több sé ge a bul vár szeg menst fe di le. A The Sun, vagy a Bild esélyt sem ad a „ko moly” kon ku ren ci á nak.
Per sze ah hoz, hogy tud juk, a tö meg kom mu ni ká ci ó -ban ki, mit, ho gyan sze ret, az az mi rôl, ho gyan és me lyik mé di át tá jé koz tas suk, ér de mes át ta nul má nyoz ni a saj tó ki -ad vá nyo kat és a rá di ók, té vék prog ram ja it.
Az egyes ma ga zi nok cik ke i nek vizs gá la ta kor fi gyel -jük meg a szó hasz ná la tot, a fo gal ma zást, a könnyed ség re va ló tö rek vést, vagy ép pen a tár gyi la gos sá got, a tá vol ság -tar tó szem lé le tet, és de rít sük fel, hogy mi lyen in for má ci ók, ho gyan és mi lyen stí lus ban ke rül het nek be ép pen ab ba a saj tó ter mék be.
A meg cél zott mé dia stí lu sá tól, jel leg ze tes sé ge i tôl füg -get le nül, a meg írás so rán hasz nál junk rö vid mon da to kat, és kezd jük anya gun kat a fon to sabb in for má ci ók kal, mert ha a szer kesz tô húz, az írás vé gé bôl húz. Ad junk cik künk nek ha tá sos cí met, eset leg al cí met is, ame lye ket a szer kesz tôk ugyan ál ta lá ban meg vál toz tat nak, de ja vas la ta in -kat ön kén te le nül is fi gye lem be ve szik.
A meg írás so rán ügyel jünk a hu mor ra is! Ha anya -gunk ban a vi lá gos ság, az ér zék le tes ség, az ér de kes ség a gyors vo nat, ak kor a hu mor az exp ressz. Ha jó. Mert ha rossz, ak kor ép pen az el len ke zô ha tást éri el. Nem ne vet -nek, ha nem ki ne vet nek.
A saj tó ban tör vény nek szá mí tó for mák ra, ter je del mi le he tô sé gek re, és ha tár idôk re, lap zár ták ra fi gyel jünk!
Ha le het, egy ol dal nál hossz ab ban ne ír junk. Te le fon szá munk fe lül le gyen, mert könnyen le het, hogy a szer -kesz tô el sem jut a lap al já ra. Egy sor ban hat van be tû hely le het és egy ol da lon ma xi mum 30 sor.
A PUBLICITÁS 81
De az összes for mai szôr szál ha so ga tás nál fon to sabb, hogy az adott lap ér tel me zé se sze rin ti hírt jut tas sunk el a szer kesz tô ség nek. Az új ság írók nak né ha rend kí vül ne héz meg ér tet ni még a mar ke tin ge sek kel is, hogy egy-egy szto ri egy sze rû en nem va ló az adott lap ba. Sok szor még a mar ke tin -ges pró bál ja meg meggyôz ni a ri por tert ar ról, hogy té ved, és az ál ta la aján lott tör té net igen is a lap ba va ló. Sôt, vé gül sér tô -döt ten csap ja le a te le font, hogy ak kor hív ja a fô szer kesz tôt.
Ahe lyett, hogy át gon dol ná, mi kép pen is tud ná a tör -té ne tet úgy csa var ni, hogy az ki elé gít se a lap igé nye it.
Az if jú te het sé ge ket fel fut tat ni kí vá nó szak em be rek -nek dup lán meg kell küz de ni ük min den so rért. A leg több ma ga zin, bul vár lap kö ve tô mé dia. Nem csi nál sztárt, in -kább a kész sztár ról húz za le a bôrt. Hány szor, de hány szor kell hal la nia a me ne dzser nek, hogy „majd tes sék vissza jön -ni, ha sztár lesz a vé den ce, ak kor be fog fér ni a lap ba”.
Fel ol da ni az el le nál lást, az az iga zi fér fi mun ka!
Mond juk kap csol juk csak össze a név te len sztárt egy is -mert tel. Konk rét pél da: kár tyáz zon Gre gor ral a Ve len ceita vi há za kert jé ben az if jú ti tán, és ül tes se nek fel egy ku -tyát egy har ma dik szék re. A hí recs ke ar ról szól majd, hogy Ru di ku tya is ki bi cel Gre gor nak a par tin, de oko san be le le -het szô ni, hogy „a Sza bó Egon te no ris ta el le ni par tin”!
Per sze nagy kér dés, hogy kit is ne ve zünk sztár nak?
Ki szá mít sztár nak? Egy fô szer kesz tô egy szer fel dü hö dött a sok sztár je lölt döm ping jén, és ki je len tet te: „Ná lunk csak is az szá mít sztár nak, akit tíz, ut cán meg kér de zett nô bôl leg -alább nyolc is mer!”
Iga za is volt, meg nem is. Is me ret len ar cok kal nem le het sem pél dány szám nö ve lés re haj tó, sem éle té ért küz dô la pot el ad ni. Ugyan ak kor az in cur ka-pin cur ka ma gyar show biz nisz nem ter mel annyi sztárt, amennyi vel meg le -het ne töl te ni ennyi ma ga zint, na pi la pot (úgy, hogy ne ugya na zok nak a sztá rok nak az arc ké pe kö szön jön vissza
min den lap szám ban). De a kö ve tô mé di ák va ló ban igény -lik, hogy el ôször más hol csi nál juk meg a sztá run kat, s csak utá na te gyük le elé jük az asz tal ra: itt van, fo gyasszá tok!
Ez a te le ví zi ós csa tor nák nál ugyan így mû kö dik. Ter mé sze te sen van, hogy egyegy té vés be lob biz za a ne ki fon tos sztárt va la ho vá (na gyon fi gyel ve, hogy ne lóg jon ki na -gyon a ló láb), de iga zán di ból a ke res ke del mi csa tor nák is a be fu tott mû vé szek re ha rap nak.
So kat se gít het a pub li ci tás sal fog lal ko zó szak em ber -nek, ha az új sá gok he lyett a hír ügy nök sé ge ket cé loz za meg. Idôt és pénzt nye rünk, hi szen in nen min den lap hoz el jut a hír anyag. Ugyan ak kor a hír ügy nök sé gek nem igen kö zöl nek szí nes hí re ket, csak szür ke in for má ci ó kat.
Ha elô for dul hat, hogy vá rat lan ese mé nye ket kell a mé di á val kö zöl nünk és ez a mû vé sze ti élet ben gya ko ri (be teg ség, elô adás el ma ra dá sa, szen zá ci ós fel ké rés stb.), ak -kor is mer nünk kell a köz vet len te le fon von ala kat az egyes mé di ák hír szo bá já ba. Az iga zán ki vált sá gos sztá rok no te szé ben ott la pul az adott la pok fô szer kesz tô i nek te le fon -szá ma. Ôk szin te cim bo ra ként ke ze lik a la pok telj ha tal mú ura it, és min dig összeb ra tyiz nak egyegy anya got, ha ép pen szük sé gük van rá. Per sze az okos fô szer kesz tô (és új -ság író is) biz niszt csi nál a „ba rá ti se gít ség bôl”. Rend ben, most a ked ved re te szünk, de majd ké rünk tô led va la mit (mint a Ta nú ban Vi rág elv társ). Most írunk a le me zed rôl, a kon cer ted rôl, akár mid rôl, de ami kor el ha gyod a csa lá dod, de to xi ká ló ba ke rülsz, rád száll az adó ha tó ság, ak kor majd a mi la punk lesz az egyet len, ame lyik nek meg szó lalsz, ame lyik nek ôszin tén me sélsz a topsz to ri ról!