• Nem Talált Eredményt

Mon da ni és hang za ni

In document A sztármenedzselés kézikönyve (Pldal 105-108)

Amíg a nyom ta tott saj tó nak írunk anya got, nem kell azon iz gul nunk, ho gyan fog nak mon da ta ink hang za ni, ha fel ol vas sák, elô ad ják ôket. A rá di ó ban, té vé ben pub li kált anya gok nál azon ban sok fé le, az ed di gi ek tôl el té rô prob lé ma me rül het fel, ezért ta lán leg jobb, ha pró ba kép pen han go san fel ol -vas suk ma gunk nak a szö ve get. Rö vid, ért he tô mon da tok kal dol goz zunk, be ál lí tott sá gunk po zi tív le gyen, pon tos, vi lá gos sza va kat hasz nál junk és tar tóz kod junk a mí ves és fel leng zôs jel zôk tôl, a mi nô sí té sek tôl. Ke ve set hasz nál juk az „sz”be tût, mert ezt a mik ro fon el tor zít hat ja. A b, a p, és az shang zók -kal ugya nez a hely zet. Az „ô, ôk” név má sok kal is vi gyáz nunk kell, a hall ga tó min dig tud ni akar ja, hogy ezek a meg -je lö lé sek ki re, kik re utal nak. A leg fon to sabb azon ban, mint az írott szö veg ese té ben is, az anyag rö vid sé ge. Fe lol va sás kor mér jük le a hoz zá ve tô le ges hang zá si idôt.

El vi leg ke vés be le szó lá sunk van az el hang zás idô -pont já nak és idô tar ta má nak a ki vá lasz tá sá ba, ezért jó, ha min dig akad tar ta lék anyag a tar so lyunk ban. Ki tud ja mi -kor, mi, ho va kell? Tíz per ces anya gunk nem fér be a nyol-c per nyol-ces hely re, ezért el nyol-csúsz tat ják egy hét tel. Van azon ban oda egy hat per ces anya gunk is! Er re nagy va ló szí nû ség gel rá bó lin ta nak.

A ma gyar rá di ók ban, té vék ben azon ban rit ka, hogy elô re el ké szí tett anya go kat el fo gad ja nak. (Vall juk be, en nek egyik oka, hogy ezen a te rü le ten nincs meg fe le lô mi nô sé gû aján lat.) Sok kal va ló szí nûbb, hogy egyegy mû sor -ba in ter jú ra, be szél ge tés re hív ják vé den cün ket, vagy jobb eset ben ki jön nek a la ká sá ra, vagy fel lé pé se hely szí né re.

Ilyen eset ben ugya núgy ké szít jük fel a köz len dô in -for má ci ók ra a mû vészt, mint az írott saj tó ese té ben. A meg je le nés és az el mon dás mód ja az, ami a rá dió és a té vé ese té ben egé szen más.

Ha in ter jút kí ván nak ké szí te ni ve lünk, vagy vé den -cünk kel, igye kez zünk meg tud ni még az adás elôtt, hogy mi rôl lesz szó. A rá di ó ban jegy ze te ket is le het hasz nál ni, csak a la po zás ne hal lat szód jon. Ar ra is fel kell ké szül ni, hogy vá rat lan ag resszív kér dé sek re kell vá la szol ni, s a mû vész egy pil la nat ra sem jö het za var ba. (Er rôl az írott saj tó val kap cso lat ban már szól tam, de ab ban az eset ben a pro -vo ká ció nem okoz gon dot, mert át gon dol hat juk a vá laszt, vagy akár ki is tér he tünk a kér dés elôl.)

A rá di ó ban vagy a té vé ben a gyors be széd bi zony ta -lan, ide ges em ber be nyo má sát kel ti. A mon da tok kö zött tart sunk szü ne tet, s no ha ez szá munk ra évek hosszú sá gá -val bír majd, ezek a má sod perc nyi szü ne tek még is bölcs, szel le mes és ma ga biz tos jel lem rôl fog nak ta nús kod ni.

Rá dió – rád jó!

Rá di ós kol lé gák es küsz nek a nagy ti tok ra, mi sze rint egy sztár fel vé te le i nek rend sze res ját szá sa na gyobb pro mó ci ót je lent, mint egy be szél ge tôs mû sor ven dé gé nek len ni. Ez még az ál -la mi fô adók ra is igaz, bár mind há rom hall ga tott sá ga jócs kán meg csap pant a ke res ke del mi adók be in du lá sa óta.

A PUBLICITÁS 107

Ma már rend sze re sen vizs gál ják a ját szá sok rend sze res sé gét, és nép sze rû sé gi lis tát ál lí ta nak össze a leg több -ször su gár zott nó ták alap ján.

Eb bôl az kö vet ke zik, hogy a sztár, aki nek a da la it gya kor ta su gá roz zák, akár csak a rá dió se gít sé gé vel is or -szá gos hí rû le het.

Eb bôl az kö vet ke zik, hogy a ze nei igaz ga tók, a prog ram igaz ga tók, a mû sor szer kesz tôk nagy urak. Agyon hall -gat hat nak és a top lis ták élé re játsz hat nak egy-egy sztárt.

Na ná, hogy eb bôl is kö vet ke zik va la mi! Még pe dig az, hogy az utób bi évek ben el ke se re dett harc in dult a me ne -dzse rek, sztá rok ré szé rôl a ze nei igaz ga tók ke gyé ért.

Ám ne gon dol juk, hogy csak a ter mék tu laj do no sa i -nak fon tos a zök ke nô men tes együtt mû kö dés. Ha ugyan is ked ve li a kö zön ség a sztárt, ak kor a rá dió szí ve sen su gá roz a da la i ból, így ugyan is nô a hall ga tott sá ga. S ha na gyobb lesz a hall ga tott sá ga, ak kor több rek lá midôt tud ér té ke sí te -ni. Így te hát ért he tô, ha a rá dió il le té ke se i nek is ér de kük a sztárt su gá roz ni.

Per sze nem min den rá dió jó rád. Az az amint az írott saj tó ban, úgy a rá dió ese té ben is pon to san kell meg vá lasz -ta nunk a cél cso por tunk hoz el ve ze tô ide á lis csa tor nát. Nem ugya na zok hall gat ják a Ju ven tust, mint a Klub Rá di ót.

Ér de mes az tán a mû sor ve ze tô szem élyé re is fi gyel ni.

A rá dió ese té ben még él nek a hall ga tók ban a ré gi ref le xek:

ké pe sek egy-egy ne kik ked ves rá di ós sze mély isé gért be kap csol ni a ké szü lé ket. Ör dögh Csil lá nak, vagy Fo dor Já -nos nak ál lan dó hall ga tó kö zön sé ge van, akik akár haj nal né gyig fenn ma rad nak, ha kedven cü ket akar ják hal la ni. A Boch kor–Bo ros pá ros ver he tet len a reg ge li sáv ban. Ha fel hív juk a Slá ger ben a Bu me rán got, és meg hív juk élô adás -ban Boch ko ré kat a vé den cünk kon cert jé re, az töb bet ér, mint tíz fi ze tett rek lám.

Fon tos te hát, hogy a mû sor fo lyam mely ré szé be ékel -jük be vé den cün ket.

Ter mé sze te sen a ha gyo má nyos utat a rá di ók ese té -ben se le het meg ke rül ni. Te le fo nál junk a meg fe le lô sze -mély nek (ze nei igaz ga tó, prog ram igaz ga tó).

Ha nem ér rá, kér jünk tô le egy cí met, aho va el küld het jük a pro mó cso ma got az alap ve tô in for má ci ó kat tar tal -ma zó rö vid is mer te tô vel, il let ve a pro mó CD-vel, amelyen a sztár éne kel.

Ha idô pon tot ad, hoz zuk ma gunk kal a pro mó cso ma -got, és szem élye sen ad juk át.

A ta lál ko zón igye kez zünk rá ven ni az il le té kest, hogy ve gye fel vé den cünk egyik szá mát a he ti ját szá si lis tá ra.

Ajánl juk fel cse ré be, hogy min den le het sé ges he lyen és al ka lom mal (in ter júk, élô kon cert, új ság cik kek, té vés nyi lat ko za tok, pla ká tok stb.) el hang zik majd tá mo ga tó ként a rá -dió adó ne ve.

In document A sztármenedzselés kézikönyve (Pldal 105-108)