A vállalati növekedés és versenyképesség empirikus elemzéseinek áttekintése

Mint Kosztopulosz (2005) leírja egy 2002-ben készített, 19 uniós ország 8 000 KKV-jára kiterjedő felmérés megállapította, hogy az európai vállalkozók 29 százalékának célja a növekedés.

A szerző is hozzáteszi, hogy első hallásra ezt akár örvendetesen magas értéknek is vélhetnénk, azonban figyelembe kell venni, hogy ennél jóval kisebb azon vállalkozások aránya, amelyek valóban képesek megvalósítani elképzeléseiket. Ennek a legfőbb okaként említi, hogy a motiváció hiányán túl számos külső akadály gátolhatja a vállalkozások növekedését.

5 Porter M. E. – Schwab K. (2008): The global competitiveness report 2008-2009. World Economic Forum, Geneva, Switzerland.

tanulmányok alapján

Hazánkban működő cégek vonatkozásában, Inzelt és Szerb (2003) Baranya megyei vállalkozások körében elvégzett felmérése alapján kijelenthető, a felsőfokú alkalmazottak arányának növekedése pozitívan, de nem túl nagy mértékben befolyásolta a technológiai megújulást. Szintén kissé meglepő, illetve ellentmondásos a kép a kulcsfontosságú innovációs együttműködés szempontjából is. Egyrészt tapasztalható élénk együttműködés a kis léptékben történő fejlesztések érdekében a fiatalabb, hagyományos szektorokban tevékenykedő vállalkozások körében. Viszont a technológia-innovációk esetében ilyen fajta kooperáció nem tapasztalható. A szerzőpáros is leírja, hogy úgy tűnik, a mintába bekerült nagy- és kisvállalkozások között alig van innovációs, illetve K+F-együttműködés, ami bizonyára nemcsak a fejlesztési szinergiák elmaradását okozza, hanem az innovációk elterjedését sem gyorsítja.

Szerb és Dezsériné (2007) munkájában, egy 500 céges nagyságú, rétegezett, reprezentatív minta alapján látható, mindössze négy tényező befolyásolja az alkalmazottak számának növekedését, a családi tulajdonba tartozás, a lehetőség motiválta alapítás, a vállalatméret és a beruházások nagysága.

Az összes többi tényező, kissé meglepő módon beleértve az innovációt is, nem bizonyult fontosnak.

Az előbbi, innovációval kapcsolatos megállapításhoz kapcsolódóan Mile (2011) leírja, hogy európai viszonylatban a magyar KKV-k innovációs tevékenysége eléggé gyengének minősül. Ezzel kapcsolatosan azon a véleményen van, hogy sem a gazdaságpolitika, sem a társadalmi helyzet nem segíti az innovátorokat.

Parida (2008) szerint az infokommunikációs technológiák igen fontosak a versenyképesség szempontjából. Persze e felméréssel kapcsolatosan mindenképp meg kell jegyezni, hogy kisvállalkozásokat vizsgált, de azok a svéd IKT-szektorból kerültek ki.

Szerb és Dezsériné (2007) az előzőekben már érintett felmérésében megállapítást nyer, hogy a nemzetközi tendenciáknak megfelelően alakult a cégméret hatása a

87

növekedésre, és az is bebizonyosodott, hogy a kisebb méretű cégek alkalmazottainak növekedése felülmúlja a nagyobb cégek munkahelyteremtését. A vártaknak megfelelően, a beruházások nagysága pozitívan befolyásolja a vállalati alkalmazottak számának növekedését.

Chikán és Czakó (2008) leírja, hogy saját felmérésük alapján összetett képet festettek interjúalanyaik a saját, illetve a hazai vállalatok versenyképességéről. A tanulmány alapján a piaci rések kihasználását és a gyorsabb alkalmazkodást a hazai vállalatok versenyelőnyének tekinthetjük. Az emberi erőforrás-gazdálkodást válaszadóik egyik része előnynek, másik része hátránynak tekinti. E felmérésben a vállalati versenyképesség mérhetőségére adott válaszok egyik tényezőcsoportja a piaci sikerhez, eredményességhez kapcsolódik: sok interjúalany jelölt meg valamilyen idekapcsolódó mércét. Egyik ilyen, melyet a legtöbben gondolnak így az a piaci részesedés nagysága.

A magyar KKV-k versenyképességével kapcsolatosan kulcstényező a költséghatékonyság és a termelékenység (Kadocsa 2006).

Egy Török Ádám nevével fémjelzett vállalati versenyképességi felmérés (Török 2004) alapján elmondható, hogy a feltérképezett magyar vállalatok pénzügyi helyzete és technológia-ellátottsága szoros kapcsolatban van tulajdonosi hátterükkel. Meg kell említeni, hogy a felmérés nem fókuszál kizárólagosan a kis- és középvállalkozásokra, általánosságban vizsgálja a vállalati versenyképességet. Viszont a méret szerinti összehasonlítás terén megállapítja, hogy a nagyobb vállalatok csoportja a leginkább „fejlődőképes”, de ebből nem kell rögtön a KKV-k viszonylagos „fejlődőképtelenségére” következtetni. A fejlett országokban is versenyképes termékek és szolgáltatások ugyanis sokszor a kis- és középvállalkozások beszállítói közreműködésével jönnek létre.

tanulmányok alapján 6. Összefoglalás

Tény, hogy a kis- és középvállalkozások kulcsszerepet töltenek be a modern gazdaságban. Munkámban a KKV-kat vizsgáltam, egészen pontosan a kis- és fiatal vállalkozásokat elemeztem, azt, hogy milyen tényezők hatnak azok növekedésére és versenyképességére. A dolgozat első logikai részében igyekeztem áttekinteni a releváns hazai és külföldi szakirodalmat. Ezekre támaszkodva körüljártam a vállalati versenyképesség és növekedés témakörét, illetve áttekintettem a két fogalom egymáshoz fűződő kapcsolatát. Munkám második felében pedig empirikus tanulmányokat dolgoztam fel. Ezek sok esetben igazolták a szakirodalmi hátteret, de voltak az elméletnek ellentmondó kutatási eredmények is. Ezek közül érdemes kiemelni a versenyképességhez és a növekedéshez is kapcsolódó innováció fogalmát, hiszen fontosságának megítélése a hazai vállalkozások körében messze nem egyértelmű.

Felhasznált irodalom

 Acs, Z. J. – Szerb, L. (2007): Entrepreneurship, Economic Growth and Public Policy. Small Business Economics, 2-3, 109-122. o.

 Békés G. – Muraközy B. (2011): Magyar gazellák: gyors növekedésű vállalatok jellemzői és kialakulásuk elemzése Magyarországon. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest.

 Chikán A. – Czakó E. (2008): Versenyképesség – ahogyan a vállalatvezetők látják. BCE Versenyképesség Kutató Központ, Budapest.

 Chikán A. – Czakó E. - Zoltayné P. Z. (2002): Vállalati versenyképesség a globalizálódó magyar gazdaságban. Akadémiai Kiadó, Budapest.

 Dedák I. (2000): A gazdasági felzárkózás növekedéselméleti összefüggései. Közgazdasági Szemle, 6, 411-430. o.

 EC (2011): Are EU SMEs recovering? Annual Report on EU SMEs 2010/2011. European Commission, DG-Enterprise, Rotterdam, Cambridge.

 Inzelt A. – Szerb L. (2003): Az innovációs aktivitás vizsgálata ökonometriai módszerekkel. Közgazdasági Szemle, 10, 1002-1021. o.

 Kadocsa, Gy. (2006): Research of Competitiveness Factors of SME.

Acta Polytechnica Hungarica, 4, 71-84. o.

89

 Kállay L. (2012): KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás. Műhelytanulmány. BCE Versenyképesség Kutató Központ, Budapest.

 Kosztopulosz A. (2005): Az üzleti angyalok szerepe a fiatal, növekedésorientált kisvállalkozások finanszírozásában és fejlesztésében. Doktori értekezés. SZTE GTK, Szeged.

 Kurucz (2011): A teljesítménymenedzsment alkalmazhatóságának eredményei a hazai kis- és középvállalkozásoknál. Doktori értekezés.

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.

 Lengyel I. (2002): A regionális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés alapvető szempontjai. In Buzás N. – Lengyel I. (szerk.): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. JATEPress, Szeged.

 Lengyel I. (2003): Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress, Szeged.

 Lengyel I. (2010): Regionális gazdaságfejlesztés: Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest.

 Márkus (2011): Mikro- (vállalati) szintű adatokra alapozott versenyképesség-mérés. Doktori értekezés. PTE KTK, Pécs.

 Mile, Cs. (2011): Hidden Factors of Innovation Achievement in Hungarian SMEs. Humán Innovációs Szemle, 1, 80-94. o.

 Némethné G. A. (2005): Statisztikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a kis- és középvállalkozások versenyképességének elemzésében. Átalakulási folyamatok Közép-Európában konferencia, 2005. december 2-3. Győr.

 OECD (2000): Enhancing the Competitiveness of SMEs through Innovation. Conference for Ministers responsible for SMEs and Industry Ministers. Bologna, Italy, 14-15 June 2000 www.oecd.org/dataoecd/20/1/2010176.pdf

 Pakucs J. – Papanek G. (szerk.) (2006): Innováció menedzsment kézikönyv. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest.

 Papanek G. (2012): A regionális kapcsolatok jelentősége a KKV-k fejlődésében. In Bajmócy Z. – Lengyel I. – Málovics Gy. (szerk.):

Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság.

JATEPress, Szeged.

Előadás a Magyar Közgazdasági Egyesület konferenciáján, 2007.

december 12-13. http://www.mktudegy.hu/?q=system/files/Szerb.pdf

tanulmányok alapján

 Szerb, L. – Ulbert, J. (2009): The Examination of the Competitiveness in the Hungarian SME Sector: A Firm Level Analysis. Acta Polytechnica Hungarica, 3, 105-123. o.

 Török Á. (2004): Magyar vállalati versenyképesség az Európai Unióban. Közgazdász Fórum, 6, 14-17. o.

 Varga A. (2009): Térszerkezet és gazdasági növekedés. Akadémiai Kiadó, Budapest.

 Voszka É. (1997): A külső befektetés mint a vállalati növekedés sajátos formája - Vállalatcsoportok, befektetési stratégiákalprojekt zárótanulmánya. BCE Vállalatgazdaságtan tanszék, Budapest

91 VELKEY GÁBOR

A FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS ÉS SZEREPE A