• Nem Talált Eredményt

Elméleti áttekintés

In document Körös Tanulmányok (Pldal 145-149)

TELEPHELYVÁLASZTÁS EGY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGBEN

2. Elméleti áttekintés

A regionális tudomány legfontosabb kutatási témáit Benko alapján Probáld (2007) a következő négy csoportba sorolja:

- A gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedése (ágazati elméletek és modellek, a termelési rendszer szervezete, térbeli munkamegosztás stb.)

- Térszervezés és strukturálás (terület felhasználás, környezeti hatások, urbanizáció stb.)

- Területi interakciók (kereskedelem, információk, tőke és szolgáltatások áramlása, migráció stb.)

- Regionális fejlődés (területi egyenlőtlenségek, területfejlesztés, regionális politika, nemzetközi gazdaság stb.).

Munkámban, mint az a bevezető részből is egyértelművé válik, a fenti felsorolás első csoportját vizsgálom, vagyis a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését. Az alábbi fejezetben az ezzel kapcsolatos elméleti háttér áttekintésére törekedtem.

2.1. Telephelyválasztás

A telephelyelméleten belül elkülönül a telephelyválasztás, a tevékenység végzése földrajzi helyének kiválasztása, amely nagyon összetett gazdasági döntés következménye. A telepítési döntéseknél összetett szempontrendszert vesznek figyelembe, amelyben gazdasági tényezők mellett gazdaságon kívüli szempontokat is mérlegelnek. A telephelyválasztás függ a vállalt méretétől.

Tudatos telephelyválasztásról akkor beszélünk, amikor üzleti kalkulációk alapján próbálnak a gazdasági szereplők megfelelő működési helyet találni, az elfogadható lehetőségekből a legjobbat kiválasztani. Minden telepítési döntésnél több település közül lehet választani, sőt egy adott településen belül több ingatlan között, amely döntések meghozatalakor elsősorban gazdasági szempontokat kell figyelembe venni. A telephelyelmélet egyes irányzatai is az adott kor gazdasági – társadalmi – technikai feltételeiből kiindulva fogalmazzák meg az alapvető összefüggéseket. A gazdaság térbeli működésében, az alapanyagok és termékek szállításában a technikai feltételek fontos szerepet töltenek be, ezért a telephelyelméletek nagyon függnek az adott korszak technikai – technológiai fejlettségi szintjétől. Főleg a műszaki, közlekedési infrastruktúra fejlettsége és térbeli kiépültsége lényeges, mivel ez szükséges feltétele egy – egy telephely létrehozásának.

Az egyes vállalatok konkrét telephely választási döntései a gazdasági tevékenység jellegétől is nagymértékben függ. A

147

telephely választási döntések lényege: különböző települések, letelepedési lehetőségek közötti választások, a gazdasági szereplők hol hozzák létre és végezzék gazdasági tevékenységüket? A gazdasági tevékenység ágazati sajátosságain túlmenően a piaci szereplők térbeli döntéseire általában jellemző:

- A telephelyválasztásnál felmerülnek viszonylag megbízhatóan mérhető szempontok (költségek:

munkabér, adók), valamint minőségi, nehezen mérhető tényezők (helyi munkaerő attitűdje)

- A vállalkozás telepítési döntéseit az elvégezendő tevékenység ágazati jellege, valamint a termelési láncban elfoglalt helye befolyásolja.

- Mindegyik telepítési döntésnél különösen mérlegelni kell az időtávot, hány évre tervezik ott a tevékenységet. Az időtávtól nagyban függ a kockázat megítélése is, illetve milyen ingatlant célszerű igénybe venni (saját vagy bérelt).

- A döntéseknél számolni kell az esetleges telephely – módosítási költségekkel is, amennyiben másik településre kell költözni.

Alapvető kérdés, hogy milyen paramétereket vegyünk figyelembe a „tér” közgazdaságtani értelmezésénél. A telephelyválasztás, egyúttal a regionális gazdaságtan legtöbb problémájának vizsgálatánál három alapkövet tartanak fontosnak:

- a természeti erőforrásokból adódó előnyök - a térbeli koncentráció gazdaságossága - a szállítási és kommunikációs költségek

Erre a három „alapkőre” vezethetők vissza a gazdasági egységek mérlegelési szempontjai, amikor telephely létesítésről döntenek. A természeti erőforrásokra épülő tevékenységek helyhez kötöttek, nem folytathatók tetszőleges helyen. Tehát a tevékenységnek kell az erőforrás lelőhelyéhez költöznie.

Veszélyt jelent az erőforrás kimerülése (mezőgazdasági tevékenység). A térbeli koncentráció gazdaságossága a

termelés, szolgáltatás nagyobb méretéből, azaz a nagyobb városok gazdasági lehetőségeiből adódik. Ahol tömörül, például bankszektor. A szállítási és kommunikációs költségek, azaz a távolság legyőzésének költségei. Több tevékenység esetében jelentős költségeket tesznek ki, emiatt vagy egy szállítási csomópontba vagy piachoz érdemes telepíteni az üzemet (élelmiszeripari üzem). Ez a három mérlegelési szempont a tevékenység jellegétől függően eltérő jelentőséggel bír: a szállítási költségek valamint a természeti erőforrások szerepe napjainkban is fontos, de egyre inkább háttérbe szorulnak, és a térbeli koncentrációk kerülnek előtérbe.

A telephely választási döntéseket meghatározó konkrét tényezők: közelség a piachoz, munkaerő minősége, megfelelő infrastrukturális háttér, régió elhelyezkedése, beruházóknak biztosított kedvezmények.

Az elvárások a telephelyválasztás kutatási eredményeitől alapvetően kétirányúak: a potenciális üzleti forgalmat és a sikeres tevékenység lehetőségét felmérjék. A potenciális üzleti forgalmat bizonyos hibahatáron belül becsüljék. További elvárás az elemzőtől, hogy az adott területen, vagy más nagyobb földrajzi egységen belül a számos telephely választási lehetőség közül a cég számára azt az optimális részesedést biztosító telephelyet válassza ki a piaci potenciálból, amelyik a jövőben minimális forgalmi csökkenéssel jár és hosszú távon pedig a befektetés maximális megtérülését ígéri. Az optimális telephelyválasztás kutatását a kritériumoknak megfelelően végzik. Figyelembe veszik a természetföldrajzi, demográfiai, településhálózati, gazdasági, infrastrukturális és szociológiai feltételeket, valamint a specifikus szempontokat is.

A telephelyválasztást pozitív és negatív faktorok befolyásolják. Pozitív faktornak tekinthető: a megfelelő településméretet, a széles fogyasztói piac, a magas lakossági jövedelem és a kedvező forgalmi fekvés. A telephelyválasztás ellen ható tényezők lehetnek természet – környezeti, gazdasági – társadalmi és adminisztratív akadályok. Ha ezek a tényezők számottevő mértékben nem fordulnak elő a tervezett telepítési helyszínét illetően, akkor a telepítést elősegítő pozitív tényezők fajtáit és jelenlétük mértékét kell számításba venni.

149

In document Körös Tanulmányok (Pldal 145-149)