A feldolgozás módszerei és forrásai

Fontos eleme a disszertációnak az a levéltári kutatómunka során összegyűjtött forrásanyag, mely számos mikrotörténeti hivatkozás alapjául szolgál. A választott módszer inkább társadalomtörténeti megközelítéssel rokonítható.

Tanulmányom Békés megye vonatkozásában levéltári forrásokra és a korabeli Békés megyei sajtóra alapozódik. A levéltári kutatások alapját Békés Megyei Levéltár anyagai közül a Békés vármegye alispánjának iratai 1872 – 1950, Békés

vármegye főispánjának iratai 1880 – 1950, Gyula város polgármesterének iratai 1882 – 1950 adták.

3. Eredmények

a) Millenniumi előkészületek

Az 1893. március 9-én megjelent ezredéves országos kiállítás közleményei közölte szervezési és számviteli szabályzatát, valamint az országos bizottság tagjainak névsorát, akik közül az elnök Lukács Béla a kereskedelemügyi miniszter, az alelnök pedig államtitkára volt. A Millenáris Bizottság által országszerte egységes rendezési elv szerinti ünnepségsorozatnak három szintje volt. Az országos rendezvények mellett vármegyei, és település szintű megmozdulásokat is szerveztek.³³ A kiállítás költségeit részben az állam, részben a főváros hozzájárulásából létesített biztosítási alapból és a bevételekből fedezték.³⁴ A kiállításon a díjazottak között a következő kitüntetéseket osztották ki: díszoklevél, amely a legmagasabb kitüntetésnek számított, a millenniumi nagy érem, kiállítási érem, közreműködők érme és az elismerő oklevél. Fentiek tervezésével Beck Ö. Fülöpöt bízták meg.

A kiállítás alkalmával a lakás-kérdés is előtérbe került, hiszen a fővárosba látogató kiállítók és vendégek elszállásolása nem volt megoldott. Az igazgatóság munkás lakóházak felépítését, illetve kaszárnyák berendezését vetette fel. A megoldást végül az iskolák adták, mivel azok elhelyezkedése, berendezhetősége előnyösebbnek bizonyult.

Az 1895. február 20-ai országos kiállítás közleményei arról számolt be, hogy Graenzenstein Béla miniszteri tanácsos, kiállítási igazgatónak pénzügyminiszteri államtitkárrá történő kinevezése következtében, a kereskedelmi miniszter dr. Schmidt József miniszteri tanácsost bízta meg, a rendezvény igazgatói posztjával.

Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás közleményeinek 1895. május 1-i 22. számából már kiderült, a millennium e jelentős eseménye iránti érdeklődés mértéke. Az ipari csoportokban a bejelentések már jó részt véglegesnek voltak

33 Kereskényi (2000), 78. p. in: Bárka, VIII. évf., 2000/4

34 BéML IV. B. 407. b. 47/1892

177

tekinthetőek, a fővárosból hatszázhatvanhárom iparos, míg a vidéki iparosok száma meghaladta a háromezret. Bernolák Sándor miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium kiállítási irodájának igazgatója, arról számolt be, hogy a mezőgazdasági és erdészeti csoportokban a bejelentők száma nyolcszázötven volt.³⁵

1893-tól, az ezredéves kiállítás országos bizottsága felkereste az összes hazai törvényhatóságnak és volt szabad királyi városnak az elöljáróit, hogy intézkedjenek a kiállításra vonatkozó szervezési szabályzatok, valamint Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás közleményei című hivatalos lap minél szélesebb „közönség” és „érdekelt körök” tudomására hozni.

b) Békés vármegye részvétele a Millenniumi Kiállításon Budapesten, szervezőmunka

Békés vármegye elsősorban a kiállítás VI. a mezőgazdasági és VII. az erdészeti csoportok megszervezésére törekedett, hiszen alföldi megyeként évszázados hagyományokkal bírt. A földművelésügyi miniszter fel is szólította a megyei elöljáróságot, hogy a vármegyék főispánjainak elnöklete alatt helyi bizottságot szervezzen, melynek feladata volt a gazdák buzdítása, tanáccsal való ellátása, valamint a kiállítási tárgyak gyűjtése. A helyi bizottságba húsz tagot választottak, melyet a főispán, a vármegye gazdasági egyesülete és más

„nyerstermelés” előmozdítására alakult egyesületek együttesen jelöltek ki. Ezen kívül a főispánnak ki kellet jelölnie még másik tíz embert is, akiket a vármegye kiállítási bizottságába küldene.

1894 júniusában, a megye járásainak főszolgabírói elküldték jelentésüket Fábry Sándor alispánnak, a bejelentési ívek szétosztásával és a kiállítás iránti érdeklődéssel kapcsolatban. Kövér László gyulai járási főszolgabíró a nyomtatványok közül három darabot gróf Wenckheim Dénes dobozi nagybirtokosnak, egy darabot Szekér Gyula gyulavári számtartónak adott oda, egy darabot pedig Kétegyháza község levéltárában helyeztetett el. A fent említett szolgabíró, egy későbbi 1894. július 3-án kelt levelében arról is beszámolt az

35 BéML IV. B. 407. b. 47/1892

alispánnak, hogy járása községeiben nincs olyan iparos, aki részt venne az ezredéves kiállításon, pedig plakátokkal és köztéri felszólalásokkal is megpróbálták buzdítani az embereket.

Dutkay Béla gyulai polgármester felszólítása viszont sikeresnek bizonyult, hiszen az alispáni hivatalhoz írt leveléből kiderült, hogy Minich Endre könyvkötő, Szikes András szabó, Mundorf Gyula kerékgyártó, Némedi István kovács és Némedi Lajos nyerges munkáikkal vállalták a kiállításon való részvételt. A rendezvényen való megyei képviselet megszervezése nehéz feladatnak bizonyult, s folyamatosan problémákba ütközött. Az egyik ilyen probléma a gazdasági csoport megszervezését is hátráltatta. Habár a vármegyei gazdasági egylet felajánlotta közreműködését a helyi bizottságnak, a felmerülő „költségek viselését… magára nem vállalhatja”.³⁶ Az egyesület véleménye az volt, hogy a költségekhez a vármegye összes lakosának a hozzájárulása szükséges, amelyet egy korona pótadó útján szerezhetnének be. A vármegye törvényhatósági bizottsága az 1894. szeptember 17-én tartott közgyűlésén, elutasította a pótadó szedését, a rossz termés okozta nehéz helyzet miatt, azonban a kiállítás helyi bizottságának működését, a törvényhatóság építésére felvett egymillió-kétszázezer forint kölcsönből, kilencezer forinttal támogatta. 1895 novemberében a Békés Megyei Gazdasági Egylet ismertette az ezredéves kiállításra tervezett programját, ami a következőkre terjedt ki: az egyleti élet monográfiája, az egyleti kert rajza és fényképei,

„feltűnőbb” állatok fényképei, tipikus talajnemek, „műveleti”

növények, gazdasági kéziszerszámok, régi és új tanyák fényképei, gazdasági szekerek és kocsik modelljei, mezőgazdasági iparcikkek, irodalmi kiadványok teljes gyűjteménye.³⁷

c) Békés vármegye részvétele a Millenniumi Kiállításon Budapesten, szervezőmunka eredménye

A földművelésügyi minisztérium 1896. évi kiállítási irodájától küldött bizalmas levél Tallián Béla főispánnak arról tanúskodott, hogy a rendezőbizottság elégedetlen a jelentkezett mezőgazdasági csoportokkal. Kifogására főleg az élőállat

36 BéML IV. B. 407. b. 47/1892

37 BéML IV. B. 401. 10/1897

179

kiállítások csekély bejelentkezése adott okot, amelynek minél szélesebb körű bemutatását a külföldi vendégek látogatása miatt tartotta fontosnak. Ezekből kifolyólag felkérték a főispánt, hogy az élőállat kiállításokra való jelentkezési határidő meghosszabbítását a helyi bizottságnál jelezze, valamint borászati kiállításon való részvétel érdekében mozgalmat indítson a gazdák között.

Zlinszky István az ezredéves kiállítás békés vármegyei előadója 1895. szeptember 20-ai levelében értesítette a főispánt, hogy Blanckenstein Vécsey Vilma füzesgyarmati uradalma, szívesen részt venne saját állatainak a bemutatásával a nagyszabású alkalmon. Horvát János mezőberényi lakos pedig a megyei háziipar, valamint termékeinek a népszerűsítését és eladását vállalta el, akivel a megyei elöljáróság 1896. augusztus 7-én kötött szerződést. Zlinszky felkereste Saltzmann és társa nevű budapesti céget is, aki a békéscsabai szövőiskolát fenntartotta, hogy mutassa be az iskola termékeit is, ha a kereskedelmi miniszter azt jóváhagyja.³⁸ Végül a mezőgazdasági kiállításon jelentős békés megyei kiállító gyűlt össze. A nagy uradalmak közül kiállított gróf Wenckheim Frigyes a békési, a kígyósi és a pusztaföldvári (búza, árpa, köles muhar bükköny, lóbab, lucerna, kendermag stb.) uradalmából.

Almássy Dénes gyulavári gróf, báró Wodianer Albert gyomai, Wenckheim Dénes gróf dobozi uradalma a kollektív kiállításon vett részt. Az időleges állattenyésztési kiállításon lovakat állítottak ki, akik közül Nagy P. Imre (Vésztő) kiállítási érmet, Ökrös Sándor (Vésztő) az első díjat, Renner Péter (Mezőberény) a második díjat, a harmadik díjat Speck Márton (Mezőberény) nyerte el. Kiállítási éremmel lett kitüntetve Vad Péter (Békés) és Veres Pál (Békés). A gyapjúkiállításon részt vett: gróf Wenckheim Frigyes békési uradalma különböző fajtájú juhgyapjakkal. Az időleges szarvasmarha kiállításon szarvasmarhákat állított ki: gróf Wenckheim Frigyes békési uradalma, aki elnyerte a millenniumi nagy arany díszoklevelet.

Báró Vécsey Vilma füzesgyarmati tenyészete nyerte el a millenniumi nagy érmet. Kiállítási érmet gróf Wenckheim

38 BéML IV. B. 401. 10/1897

Dénes, Péter András és Kiss Mihály (Vésztő) kapta. A méhészeti kiállításon részt vett: a vármegyei bizottság ötven forintos segélyével Török József (Békés) húsz üveg mézével, húsz üveg mézborával, három darab viaszával, valamint méhészetének képeivel, leírásával. Vass Imre (Békés) négy üveg mézet, Forgách László (Békés) tíz üveg mézet és sejtfalakat állított ki. Az erdészeti és vadászati kiállításon gróf Almássy Dénes, míg Békésvármegye ötvennyolc darab különféle kitömött madárral vett részt, amelyeket dr. Krammer békéscsabai tanár válogatott össze. A talajminták kiállításon részt vett: Beliczey István (Gerendás), báró Vécsey Vilma (Füzesgyarmat), Such János (Békéscsaba), Zlinszky István (Szarvas), id. báró Wodiáner Albert (Gyoma), a Békésmegyei Gazdasági Egyesület és Gyula városa. A vízrendezés, folyamszabályozás, talajjavítás kiállításon a következő kiállítók vettek részt: a gyulai folyammérnöki hivatal, Gallacz János királyi tanácsos tiszai vízépítészeti kerületi felügyelő. A háziipari kiállításon kiállított a békésvármegyei helyi bizottság (Gyula) megyei cikkekkel, amelyeket Horváth János árusított.

A közművelődési kiállításon a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület állította ki a megye különböző korszakait bemutató tárgyainak sorozatát. A közoktatásügyi kiállításon részt vett: a Békésvármegyei Tanítóegylet évkönyveivel, a Békési Községi Polgári Leányiskola írásbeli dolgozatokkal, rajzokkal és kézimunkákkal. Az Orosházi Községi Polgári Fiúiskola írásbeli dolgozatokkal, rajzokkal, tantervvel mutatta be jórészt intézményét. A Békési Kosárfonó tanműhely kosárfonó munkákkal, amíg a Szarvasi Evangélikus Főgimnázium írásbeli dolgozatokkal, rajzokkal népszerűsítette a megyei oktatást. A monográfiáknál Békés megye monográfiájának első kötetét és a gazdasági egyletnek Zlinszky István által megírt monográfiát találjuk. A gyermeknevelés pavilonban gróf Wenckheim Frigyesné vármegyei parasztházát és az ott őrzött gyermektárgyakat lehetett megtekinteni. Az élelmi és élvezeti cikkek pavilonjában Joncz Ferenc ecetet, amíg Weisz Mór és Társa konyakot ás különböző pálinkákat állított ki. A sokszorosító ipar csarnokában Kner Izidor gyomai nyomdájának irodalmi és egyéb vonatkozású műveit nézhették meg. Az egészségügyi kiállításon részt vett: Réthy Béla (Békéscsaba),

181

pemetefű cukorkájával és különböző szörpkivonataival, valamint Dr. Keleti és Kulpin (Békéscsaba) borjú himlőnyirk termelő intézete.³⁹ Az építési és ipar kiállításon gróf Almássy uradalma mellett, jelentős megyei munkákat is láthattak az érdeklődők (pl.: Reisz és Porjesz csabai bútorgyárosok, Krisnyák Mihály békéscsabai szűcs, Nagy Lajos szeghalmi lakos eke, Krisztó és Társa orosházi kiállítók tégla és cserép stb).⁴⁰

d) Részvétel a történelmi kiállításon, bandérium szervezése A húsz kiállító csoport szervezése mellett, történelmi kiállítást is szerveztek, valamint millenniumi bandériumot is felállítottak. A történelmi kiállítás sikere érdekében, minden törvényhatóságtól és volt szabad királyi város elöljáróitól az kérték, hogy a történelmi becsű tárgyaiknak a jegyzékét, küldjék el a kiállítás igazgatóságának: „A történelmi kiállításba a honfoglalástól a IX. század utolsó negyedétől 1867-ig terjedő emlékek tartoznak.”⁴¹

A kiállítás céljaira alkalmas anyag a következőkből állt össze: építészeti emlékek, képzőművészeti alkotások, zene-és színművészet, oktatás és tudomány története, irodalomtörténet, ipar, egyházi tárgyak, lakberendezés, mezőgazdasági életet bemutató emlékek, „kormányzat és közszellem”, hadviselés, a nemzeti élet egyéb jellemző vonásait magába foglaló tárgyak.

Gyulán, a kiállításra alkalmas műtárgyak jegyzékbe vételével Gyulaffy Endre múzeumi őrt bízták meg.

Békés vármegye Törvényhatósági Bizottsága a közgyűlés 1895/511. szám alatti határozatában megbízta Fábry Sándor alispánt, hogy az országos kiállítási bizottság kérésének megfelelően, millenniumi bandériumot szervezzen, hogy Szent István koronája méltó kíséretben részesülhessen. A főispán 1895. december 23-ai törvényhatósági bizottságához írt levelében közölte, az 1896. június 8-ra szervezendő bandérium felállításának szabályait. Ezek között volt például, a népies

39 Borjú himlőnyirk: védőoltási eljárás, tehénhimlőből vett nyirk (humanizált lympha), amelyet átvittek az emberre (in: Vasárnapi Újság, 33. évfolyam, 48.

szám, 1886. november 28.)

40 Verner (1896), 315–320. p.

41 BéML IV. B. 407. b. 47/1892

elemek bevonása az úri osztályok mellett, a díszöltözékek, a jelvény, vagy a lovak felszerelésének a kérdése is. A

„banderialisták” és lovaik vasúti szállítását Budapestre a központi rendezőség ingyenes, vagy mérsékelt összegű vasúti szállítás ellenében biztosította.⁴² A kiállítási bizottság nem csak, az azon közvetlenül részt vevők számára próbálta az utazást, vagy az elszállásolást hatékonyan biztosítani, hanem minden érdeklődő számára, szerette volna megoldani azt.

4. Összegzés

A millenniumi ünnepség kiemelt jelentőséggel bírt, hiszen szélesebb tömegekben tudta erősíteni és egységesíteni a nemzeti identitást, s emellett egy jó bemutatkozási lehetősége volt ez Békés vármegyének az ország egyéb térségei mellett. Húsz kiállítható csoport indult a millenniumi kiállításon, amelyek közül a békésiek elsősorban a hatodik a mezőgazdasági, illetve az erdészeti csoport megszervezésére törekedett, hiszen alföldi megyeként fekvése miatt, évszázados mezőgazdasági, állattenyésztési és erdőgazdálkodási hagyományokkal bírt. Az állattenyésztés mellett (ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi), a méhészet, a halászat, a selyemhernyó tenyésztés bemutatása volt még jelentős.

Bizottságok jöttek létre a vármegyében, az országos kiállításon való részvétel helyi megszervezésére, ami az országos protokoll mellett a települések életében is fontos húzóerőt jelentett. A mezőgazdasági csoportoknál az élőállat és a borászati kiállításokon való szereplésért kellett mozgalmat indítani. A kiállításokon a legtöbb birtokos igyekezett uradalma értékeit bemutatni, ami jól mutatta azt is, hogy tevékenységük, életszemléletük nem csupán a politikai pályán, hanem az élet más területein is fontos változást, fejlődést hozott a korabeli Békésben.

A nagy uradalmak közül például kiállító volt: gróf Wenckheim Frigyes, gróf Almásy Dénes, báró Wodianer Albert, gróf Wenckheim Dénes. Az országos millenniumi eseményeken való részvétel mellett, a helyi történések is fontosak voltak, mivel a települések nagyságához mérten, a helybeliek

42 BéML IV. B. 407. b. 47/1892

183

különböző rendezvényekkel igyekeztek megünnepelni, az ország ezeréves fennállását. Megyeszerte utakat, iskolákat létesítettek, közkórházat építettek. 1896-ban valóban örömünnep volt a millennium az emberek számra, ami szélesebb tömegekben tudta erősíteni és egységesíteni a nemzeti identitást és keresztény szellemet.

Felhasznált irodalom

 Bárka, VIII. évf., 2000/4

 BéML: Békés Megyei Levéltár

 BéML IV. B. 401: Békés vármegye főispánjának iratai 1880-1950

 BéML IV. B. 407: Békés vármegye alispánjának iratai 1872-1950

 Vasárnapi Újság, 33. évfolyam, 48. szám, 1886

 Verner László (szerk.1896): Az Ezredéves Ünnepélyek Emléke. Az Ország, Békésvármegye Törvényhatósága és Békésvármegye Községeinek Ünnepélyei, Békéscsaba