3. A turizmus piacának kínálati oldala: turisztikai szolgáltatók
3.7 Az utazásszervezők és utazás közvetítők
A gazdasági válságok, a természeti katasztrófák, a politikai események, a vírusok; azaz a makro környezetben bekövetkezett hatások következtében az utazási irodák száma az elmúlt évben több országban is csökkent. (27. táblázat)
226
27. táblázat: Az európai országok utazási irodáinak számának alakulása 2005-2008 között.
2005 2006 2007 2008
Ausztria 2.522 2.645 2.571 2.583
Belgium 1.223 1.145 1158 1158
Bulgária 1.196 1.670 na 2.068
Ciprus 508 507 445 435
Horvátország 668 867
Csehország 6.396 na 2.350 2.450
Dánia 627 603 599 594
Észtország 309 232
Finnország 1.016 795 780 710
Franciaország 4.922 Na
Németország 12.639 11.866 11.404 11.046 Görögország 3.277 Na
Magyarország 1.799 1.116 1.137 1.122
Írország 320 Na
Olaszország 11.124 9.800 11.846
Lettország 374 191
Litvánia 576 na
Luxemburg 99 Na
Málta 669 239 na 24893
Hollandia 2.355 Na
Norvégia 948 Na
Portugália 1.484 869 Lengyelország 5.184 2.628
Románia 1.989 2.600 2.950 3.200
Szlovákia 402 502 600 650
Szlovénia 365 356 376
227
Spanyolország 8.373 5.258 5.600 5.100 Svédország 2.826 800
Svájc 2.200 2.200
Törökország na 5.184
Egyesült Királyság
6.663 6.124 6.108 5.858
na = nincs adat,
Forrás: ECTAA : The European Travel Agents’and Tour Operators’ Asssocciation http://www.ectaa.org/Portals/0/AD09-101-448.doc
Azon utazási irodákat melyek Magyarországon jelenleg is működnek, illetve melyeknek működési engedélyük megszűnt a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) tartja nyilván. A kérdés a továbbiakban az, hogy kik foglalkozhatnak utazásszervezéssel, illetve, hogy van-e differencia utazásszervezői és utazás közvetítői tevékenység és fogalom között.94
Tasnádi (2002) értelmezésében az utazási irodai vállalkozások általános funkciója az utazással összefüggő kibocsátás és az ennek alárendelt ráfordítások ésszerű kombinációja, azaz a keresleti tendenciák felmérése, és az annak megfelelő igények kielégítése. Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy a piaci változásokra csak akkor tud az utazásszervező gyorsan reagálni, ha azt belső környezete is lehetővé teszi.
Tasnádi (2002) az utazási vállalkozások két csoportját különbözteti meg:
1.Utazásszervező vállalkozások, melyek szervezési feladatokkal foglalkoznak, és
2.Utazásközvetítői vállalkozások, melyek közvetítői tevékenységet végeznek. Ez az elmélet teljesen egyezik Lengyelével, aki ezen felül még precízebben írja le a kétféle vállalkozás feladatát. Lengyel (2004) szerint az utazásközvetítő szektor alapvető feladata a kereslet, azaz a turista és a termék, vagyis a kínálat összekapcsolása. E szektor a turisztikai termék értékesítését tekintve nagy- és kiskereskedelemből áll, azaz két szereplőből tevődik össze:
1. A nagybani elosztással foglalkozó utazásszervező, túraszervező vagy angol nevén tour operator, és
2. A kicsiben értékesítő utazási iroda vagy utazási ügynök (travel agency)
Michalkó (2004) is Lengyelhez hasonlóan vélekedik, sőt megállapítja, hogy még az Európai Unió dokumentumaiban sincs pontosan lehatárolva, mégis az utazásszervező és utazásértékesítő ágakat összefoglalóan utazási irodai szektorként szokás definiálni. A fenti megállapítások a külföldi szakirodalomtól (Gee, Makens, Choy (1989), Beaver (1993), Renshaw (1997), Laws (1997), Holloway (1998)) sem térnek el, ahol a leggyakrabban nagykereskedőnek (wholesalers) titulálják az utazásszervezőket és kiskereskedőknek (retailers) az utazási ügynökségeket.
Gee C., Makens J., Choy D. (1989) a turizmus elosztási rendszerét az alábbiak szerint szemléltetik (24.ábra)
94 https://www.etoa.org/Statistics_links.aspx.
228 24.ábra: A turizmus elosztási rendszere
Forrás: Gee C., Makens J., Choy D. (1989): The travel Industry, 2nd ed., van Nostrand Reinhold, New York p.47 alapján
Molnár (2008) az utazási vállalkozásokat szintén, mint a turizmus lebonyolításában közreműködő szervezetekként titulálja, melyek az utazni vágyó turisták és a szolgáltatást nyújtók (pl.:szálloda, étterem, közlekedési vállalatok) között közvetítenek. Az utazásszervezők alapvető feladata, hogy a különböző szolgáltatók szolgáltatásaiból egy különleges turisztikai terméket, az utazási ’csomagot’
összeállítsák és értékesítsék azt a turisták számára. Az utazási csomag vagy a külföldi szakirodalomban package az alábbi meghatározást jelenti a Magyarországon 281/2008 (XI.28) Kormányrendeletben szabályozottak alapján:
„utazási csomag: az olyan utazási szolgáltatás, ahol az utazásszervező személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek előre megállapított együttesét úgy nyújtja, hogy
ca) a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg (a továbbiakban: részvételi díj), függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy egyszerre történik, és
cb) a részszolgáltatások együttese 24 óránál hosszabb időszakot érint vagy a szolgáltatás éjszakai szállást is magában foglal”
229
Miután az utazásszervezők nagykereskedők révén nagy mennyiségben vásárolják meg a különféle turisztikai szolgáltatásokat a közlekedési vállalatoktól, szálláshely tulajdonosoktól (pl.: szállodáktól, panzióktól, apartmanoktól stb.) étkezést biztosítóktól (pl.: étterem, vendéglő, csárda, cukrászda, stb.) autókölcsönző cégektől, programokat előállítóktól (pl.: operett, opera, koncert, színházi előadás, városnézés, folklór műsor); ennek következtében az utazási csomag árfekvése is igen kedvező lesz, melyet közvetlenben az utazásközvetítőknek, s csak rajtuk keresztül közvetetten az utasnak értékesítenek.
Magyarországon az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységről a 213/1996 (XII.23)-os kormányrendelet rendelkezik. Például 2004-ben 1111, 2008-ban 1190 vállalkozás rendelkezett (a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint) utazásszervezői és -közvetítői tevékenységi engedéllyel. (28.táblázat)95
28. táblázat: Az utazásszervezői és –közvetítői, valamint az egyéb foglalási tevékenységet végző, engedéllyel rendelkező vállalkozások száma, 2004 - 2008
Forrás: KSH- http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur08t.pdf
Ennek értelmében utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként az utazásszervező nevében köti meg. Ez azt jelenti, hogy az utazásközvetítő nem saját szervezésű utakat, hanem más utazásszervező vagy utazási iroda által összeállított, megszervezett utazásokat értékesít jutalék fejében. A jutalék mértékét a felek szerződésben rögzítik.
Az utazásközvetítő az értékesítési lánc közepén van, hisz egyfelől kapcsolatban áll az utazásszervezővel, másfelől az utakat közvetlenül az utazó számára értékesíti. Ezen felül az utazásközvetítők kiskereskedelmi- (például: szállás foglalás, közlekedési menetjegy foglalása és kiállítása, autókölcsönzés, biztosítások megkötése, vízum ügyintézés, pénzváltás) és egyéb járulékos
95http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur08.pdf
230
(például: útikönyvek, útifilmek, szótárak, térképek, bőröndök árusítása) tevékenységet is folytathatnak.96
Sok esetben az utazásszervezők saját utazásközvetítői hálózatot nyitnak, hogy az utasnak közvetlenül is tudják értékesíteni árualapjukat (pl.: IBUSZ, Neckermann, stb.). Megállapítható, hogy míg minden utazásszervező lehet utazásközvetítő is, addig ez fordítva nem igaz, hisz az utazásközvetítők nem lehetnek utazásszervezők, ha utazásszervezői jogosultsággal nem rendelkeznek.
A 213/1996-os Kormányrendelet értelmében utazásszervezőnek minősül az, aki:
1. saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít,
2. saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít,
3. saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít,
4. külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi,
5. külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít, 6. külföldi utazásszervező által szervezett utazást Magyarországon értékesít vagy abban
közreműködik,
7. külföldről külföldre történő utazásokat szervez, továbbá
8. külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is.
Az utazásszervezési tevékenység, ahogy az a rendeletből is kiderül alapvetően 2 nagy csoportra bontható:
I. Nemzetközi utazásszervezésre: mely szintén további két alcsoportra osztható:
1.a.: a beutaztatásra – külföldről belföldre történő utazásszervezést jelent. (Például Magyarországra még mindig a Német turisták jönnek a legtöbben.) A beutaztatást a világon mindenhol aktív turizmusnak; vagy angolul incoming vagy inbound-nak hívják.
1.b. : a kiutaztatásra – amely a jelen esetben Magyar turisták külföldre történő utazásszervezését jelenti. A kiutaztatást a szakmában mindenütt passzív turizmusnak, illetve angolul outbound vagy outgoing-nak nevezik.
II. Belföldi utazásszervezésre, mely országhatáron belüli belföldi úticélú utazások utazásszervezését jelenti.
2007-ben Magyarországon a fent említett tevékenységi körök az alábbiak szerint alakultak (29.táblázat.):
96 Behringer Zsuzsa, Kiss Kornélia, Rátz Tamara (2002): Az utazási vállalkozások, illetve irodák szervezési feladatai, In:
Turizmus és Vendéglátó Ismeretek, Szókratész, Külgazdasági Akadémia Kiadó, Budapest 297-312.
231
29.táblázat:Az utazásszervezői és - közvetítői engedéllyel rendelkező vállalkozások száma létszám-kategóriánként, 2007
Vállalkozás mérete
Kiutaztatási Beutaztatási Belföldi utaztatási
Vállalkozások száma összesen tevékenységgel foglalkozó vállalkozások
10 fő alatt 434 357 332 1 012
10–49 65 43 46 115
50– 23 19 19 57
Összesen 522 419 397 1 184
Forrás: KSH-
http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/PAGE/SZAMOKBAN_UTAZUNK_UJ/ELEMZESEK/STAT%20 TUKOR%201035%200607%20MT.DOC
Az utazásszervezők kiutazás, beutazás és belföldi utazásszervezői tevékenységükön felül, a versenytársak, a piaci méret, az utazásszervezők specializálódása, illetve egyéb körülmények hatására, különféle ismérvek alapján többféle típusba (pl.: nagyság, kínálati régió, specializáció) sorolhatóak. A továbbiakban az utazási irodák működésében az információs kommunikációs technológiák alkalmazása által bekövetkezett változásokkal folytatom disszertációmat.
Az internet, az extranetek és intranetek komoly változásokat hoztak az utazásszervezők és utazás közvetítők életében. Ezen eszközök egyfelől lehetőségek végtelen tárát nyitották meg előttük, másfelől fenyegetettséget is jelentettek számukra. Az új technológiák az utazásszervezők számára lehetővé tették az elektronikus utazási prospektusok és a foglalási nyomtatványok elosztását mind az üzleti partnerek, mind a fogyasztók számára, a desztinációk és utazási csomagokról készített multimédiás prezentációk segítségével.
A belső rendszerek, az intranetek stratégiai és működési eszközöket biztosítanak az utazásszervezők számára arra, hogy átláthassák készleteiket. Ezek segítségével az utazásszervezők naprakész nyilvántartást vezetnek a különböző utazási irodák és utazásközvetítők egyéni teljesítményéről, az előfoglalásokról, a partnerekkel kötött szerződésekről, a turisztikai termékekről (desztináció és szolgáltató szerinti bontásban), sőt a rendszeren keresztül a különböző irodákban dolgozó irodai alkalmazottakkal is kommunikálhatnak. Ilyen intranet rendszer például a PowerRes, ami egy teljesen integrált foglalási, menetjegy kezelői, marketing, adminisztrációs és könyvelési rendszer, mely az utazásszervezők egyéni igényeihez mérten alakítható.
Az extranetek szerepe kiemelkedő az utazásszervezők és utazásközvetítők, a szállodák és a többi turisztikai szolgáltató közötti kapcsolattartásban. Ezen úgynevezett partner rendszerek (pl.: videotext) lehetővé teszik az utazásszervezők számára az üzleti partnerekkel való kommunikációt, az elektronikus foglalást és számlázást, a szobalisták és egyéb dokumentumok digitalizálását.
Marcussen (2000) szerint az internet szintén rendkívüli lehetőségeket kínál az utazásszervezőknek arra, hogy kutassák a desztinációkat, és fejlesszék turisztikai termékeiket online. Az internet adatbázisát használván az utazásszervezők hozzájuthatnak olyan információkhoz is mint, hogy melyek adott desztináció jellemző termékei milyen azok megjelenítése, megjelenése (csomagolás) a
232
piacon, hogy milyen időjárás van ott és mik a helyi szokások, stb. Ezen adatok birtokában az irodák gazdagítani tudják turisztikai termékeiket.
Az utazásszervezők honlapjukon keresztül közelebbi interaktív kapcsolatot tudnak kiépíteni fogyasztóikkal, így lehetőségük nyílik jobban megérteni vásárlóik szükségleteit, s megváltoztatni a marketing mix elemeinek összetételét a piaci elvárásoknak megfelelően. Továbbá a fogyasztók az utazásszervezők weblapjain megnézhetik a szálláshelyekről készült képeket és videókat, s elolvashatják azon utasok véleményét is, akik már korábban igénybe vették azokat a szolgáltatásokat.
Ilyen honlapja van például a Görög- és Török országra specializálódott www.tapestryholidays.com-nak. A Tapestry rájött arra, hogy minél több információt ad meg utasainak a honlapon keresztül, annál elégedettebbek lesznek vásárlói.
A Tapestry ezen felül egy másik honlapot is létrehozott üzletfelei az utazásközvetítők számára www.tapestryagents.com néven. Egy másik -az egyik legnagyobb svájci szabadidős- utazásszervező a Kuoni pedig honlapján keresztül azt is megengedi utasainak, hogy megváltoztassák az utazási csomagokat online és saját útvonalat alakítsanak ki, ha meg akarnák hosszabbítani nyaralásukat, vagy megváltoztatnák szállásukat, ellátásukat, esetleg olyan egyéb szolgáltatást szeretnének igénybe venni, mint az autóbérlés, búvároktatás, stb.
Az internet fejlődése két fő trendet illusztrál: egyfelől az utazásszervezők célja, hogy az értékesítési láncból kihagyják az utazásközvetítőket (disintermediation)97 és közvetlen kapcsolatot tudjanak kialakítani fogyasztóikkal; másfelől az utazásszervezők fenyegetve érzik saját magukat is attól, hogy ők játsszák az utazásközvetítő szerepét is.
Azonban az tény, hogy minél több szereplője van a disztribúciós csatornának, annál több jutalék és extra díj halmozódik fel, ami a turisztikai termék árát drágítja.
Az utazási szervezetek már régóta próbálkoznak azon, hogy csökkentsék partnereiktől való függőségüket, hogy saját maguk promotálhassák termékeiket, amire lehetőséget számukra végül az internet biztosított. A jövőben az új elektronikus közvetítők és portálok fejlődése talán segíteni fog az utazásszervezőknek abban, hogy minél nagyobb szerepet vállaljanak fel utazási ügynökként (re-intermediation)98 az értékesítési hálózatban.
97 közvetítők kikapcsolása az üzleti folyamatból, http://www.tankonyvtar.hu/informatika/angol-magyar-080904-20)
98 új közvetítő belépése az értékesítő folyamatba, http://www.tankonyvtar.hu/informatika/angol-magyar-080904-20
233