A szolgáltatói oldalon végzett kutatások bemutatása

A kutatás két fő részből tevődik össze: egy kvantitatív (mennyiségi) kérdőíves lekérdezésből és egy kvalitatív (minőségi) fókuszcsoportos felmérésből, -mely a kvantitatív felmérést hivatott kiegészíteni.

265

4.3.2.1 Az utaztatói szakma szolgáltatói kérdőíves felmérése

A szolgáltatókat az Utazás 2008 kiállításon, Budapesten a Hungexpo által kiadott kiállítói lista alapján kerestük fel. A kiállítói listán az országból ebben a kategóriában (Utazási irodák, utazási ügynökségek) összesen 112 vállalat képviseltette magát, ebből 100 cég az utazásszervezés, 12 a nem utazásszervezés (pl.: gyógyfürdőkórház KHT. Tourinform iroda) ágazatba soroltak száma (28.

táblázat alapján).

A felmérést 100 szolgáltatóval készítettem el. A megkérdezett irodákat, alapvetően három kategóriára osztottam, működésük szerint:

1. Utazásszervezők: 78, 2. Utazásközvetítők: 12

3. Mindkét területtel foglalkozók: 10 vállalat. (ábra)

Forrás: saját szerkesztés

Az utazásszervezőkön és közvetítőkön belül, annak megfelelően, hogy az iroda milyen profillal rendelkezik megkülönböztettem azon irodákat, melyek csak kiutaztatással (belföldről külföldre történő utazásszervezés):48, csak beutaztatással (külföldről belföldre történő utazásszervezés): 1, illetve csak belfölddel (belföldről belföldre – országhatáron belüli utazásszervezés): 2, valamint ezek kombinációjával: kiutaztatással és beutaztatással is: 18, kiutaztatással és belfölddel: 11, mindegyik tevékenységgel: 17 foglalkoznak.

Forrás: Saját szerkesztés

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

Utazásszervezők Utazásközvetítők Mindkét területtel foglalkozók A megkérdezett utazásszervezők és közvetítők köre

0 10 20 30 40 50 60

Kiutaztatás Beutaztatá s Belföld Kiutaztatás és Beutazta… Kiutaztatás és Belföld Beutaztatá s és Belföld Mindháro m

Utazási irodák profil szerint

266

A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában 2008-ban Magyarország egész területén az engedéllyel rendelkező utazási vállalkozások száma összesen 1190 volt.( táblázat) 28. táblázat: Az utazásszervezői és –közvetítői, valamint az egyéb foglalási tevékenységet végző, engedéllyel rendelkező vállalkozások száma, 2004 - 2008

Forrás: KSH- http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur08t.pdf

Az 1190 cégből az utazásszervezők száma: 687, ebből 78-at (11,4%), az utazáközvetítők száma:180, ebből 12-t (6,7%) sikerült megkérdezni. A nyilvántartás nem tartalmaz olyan külön kategóriát melyben a mindkét tevékenységet (utazásszervező és utazásközvetítő) végző vállalkozásokat is feltüntette volna, amely cégeknek a száma primer kutatásomban 10 volt. Azaz a 867 utazási vállalkozás közül (utazásszervező: 687 és ügynökség:180) az Utazás 2008 Kiállításon 12%-kát sikerült elérni.

4.3.2.2 Szolgáltatói fókuszcsoport elemzés

A szolgáltatói felmérés eredményeinek érvényessége

A kvantitatív eredmények alátámasztása érdekében poszt kvalitatív felmérést folytattam. A fókuszcsoportos vizsgálatra 2010-06-16.-án 11.00-kor a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének székházában került sor.

A fókuszcsoportos vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a turisztikai szolgáltatókat magába tömörítő szakmai szervezetek álláspontját az internet működésükre gyakorolt hatásairól, valamint a megváltozott fogyasztói magatartásról.

A fókuszcsoportos vizsgálat lehetővé tette, hogy jobban megismerjem a szakma - turisztikai szolgáltatók- véleményét az internetes alkalmazások szerepéről a szabadidős utazások megszervezésében.

A fókuszcsoport összetétele

A fókuszcsoportban a turisztikai szolgáltatókat képviselő legjelentősebb szakmai szervezetek vettek részt, melynek keretében képviseltette magát: az Önkormányzati- és Területfejlesztési Minisztérium

267

Turisztikai Szakállamtitkársága (ÖTMTSZ)¹³¹, a Magyar Turizmus ZRT¹³². E-marketing iroda (MTZRT), a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ)¹³³, a Magyar Szálloda Szövetség (MSZSZ)¹³⁴ és a Magyar Szállodaportások Aranykulcs Egyesülete (MSZAE)¹³⁵. A csoportösszetétele: 1 hölgy és 4 férfi, korosztályt tekintve 1 résztvevő 30-40 év és 4 fő 50-65 év között. A moderátor szerepét magam töltöttem be. A megjelentek közül 4-en már hosszú évek óta ismerték egymást. A beszélgetés félig-struktúrált vezérfonal mentén zajlott. Adott témakörök konfliktusokat generáltak főleg az azonos szakmákat képviselők között, melynek bizonyítékául legjobban a metakommunikációs jelek szolgáltak. Mind emellett a hangulat oldott volt, a beszélgetés kedélyesen, kellemesen zajlott. A felek úgy bemelegedtek a témába, hogy a tervezett időtartamnál kicsit tovább maradtak.

A fókuszcsoport vezérfonala

Az interjú irányvonalát a kutatás előtt meghatározott vizsgálni kívánt dimenziók szabták meg.

A kutatási módszertannak eleget téve a kérdés sorozatot nyitó kérdéssel indítottam, melyeket bevezető kérdéssel folytattam. A témakörök között a kérdések ívét az átvezető kérdések biztosították.

A kutatás szemszögéből releváns témákat a kulcskérdések adták meg, melyek megbeszélését és lezárását a befejező kérdések biztosították. Kérdéssorozatomban a nem eldöntendő, de egyértelmű érthető kérdésfeltevésekre törekedtem.

A fókuszcsoportos vizsgálat során a következő kérdések mentén haladt a beszélgetés:

 Hogyan látják a környezet átalakulását az internet tükrében?

 Hogyan hat ez a turisztikai szolgáltatókra?

 Hogyan értékelik az online – offline kapcsolatát: információkérés, értékesítés, foglalások, vásárlás, stb. szempontjából?

 Hogyan ösztönzik az interneten keresztül történő vásárlást (Eszközök)?

 Az Internet megjelenése új eszközt biztosított-; vagy halálra ítélte a hagyományos utazási irodák működését?

 Hogyan tud versenyezni a hagyományos - az online utazási irodákkal?

 Milyen változásokat érzékel a szakma a keresleti oldalon?

 A keresleti oldalon bekövetkezett változások, milyen stratégiai változtatásokra motiválja a szolgáltatókat?

Az eredmények kiértékelés

A fókuszcsoportos vizsgálatban félig-struktúrált vezérfonalat használtam. A beszélgetést hangfelvételen, diktafon segítségével rögzítettem, így az eredmények értékelése a hangfelvétel és az általam készített jegyzetek alapján történt. A hangfelvételt többször is gondosan meghallgattam és azokat a releváns véleményeket emeltem ki, melyek hozzájárulhatnak kutatási céljaim megoldásához.

Emellett alkalmaztam a jegyzetalapú gyorselemzési technikát is, mely a csoportdinamikai folyamatok

131 Tusor András a Főosztály vendéglátó szakértője.

132 Végvári Attila e-marketing iroda vezető.

133 Molnár Gabriella a MUISZ vezetője.

134 Kovács István Főtitkár.

135 Gunst András Alapító és Elnök.

268

megértését segítette elő azáltal, hogy a beszélgetés előtt, alatt és után, mint moderátor jegyzeteket készítettem.

A kvantitatív elemzés és a fókuszcsoportos elemzés összesítése

A fókuszcsoportos elemzés megerősítette a kvantitatív kutatás hipotéziseinek eredményét egyetlen kivételével: a H2 hipotézis módosul, miután a MUISZ és a magyarországi bankok megállapodtak abban, hogy a bankok az utazási irodák részére 2%-ról 1.3%-ra csökkentik az irodák bankkártyás költségeit, így egyre több utazási irodában lehet majd bankkártyával fizetni.

A vizsgálat érvényessége

A fókuszcsoportos kutatás érvényesnek és hitelesnek tekinthető, miután a résztvevők minden kérdésnél aktívan közreműködtek, őszintén mondták el a szakma képviseletében véleményüket, észrevételeiket. A kutatást a kutatás témájának megfelelő szakmai környezetben, nyugodt körülmények között bonyolítottam le. A fókuszcsoportos vizsgálat befejeztével, a diktafon és jegyzeteim segítségével a kutatás eredményeiről összefoglaló jelentést készítettem.

A kutatás eredménye általánosítható, miután az internet alkalmazásának hatása a szabadidős utazásszervezésben a turisztikai iparág szolgáltatóit tömörítő szervezetek legjelentősebb képviselőivel részletes tárgyalásra került. (A teljes fókuszcsoportos interjú a 8. mellékletben található meg)