1. A turizmus és az internet kapcsolata
1.5 Az E-turizmus definíciója
1.5.1 E-turizmus a világban
Az új információs és kommunikációs technológiák közül az internet terjedt el a legszélesebb körben (5., 6. ábra).
5. ábra: Az internet felhasználók száma a világon, 1995-2010
A világ internethasználóit nem csak technikai és anyagi környezetük, de nyelvismeretük vagy éppen annak hiánya is komolyan befolyásolhatja a netes szolgáltatások igénybevételénél. Ez főleg azokra vonatkozik, akik nem beszélnek világnyelveket, mint például az angolt, a spanyolt, vagy éppen a kínait; hisz a legtöbb honlap ezeken a nyelveken érhető el.
Internet felhasználók száma a világon
Forrás: www.internetworldstats.com – 2008 januárhttp://www.allaboutmarketresearch.com/internet.htm
millió felhasználó
155 6.ábra: Internet felhasználók a világ régiói szerint
Forrás: http://www.internetworldstats.com/stats4.htm#europe (2008)
Az internet megjelenése nem csak az utazni vágyóknak, de a turisztikai szolgáltatóknak: kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó-ipari egységek, illetve a kiegészítő vagy járulékos termékeket és szolgáltatásokat kínálóknak is új irányvonalat jelölt ki.
Az új technológiával kapcsolatban voltak olyan európai országok melyek gyorsabban, s olyanok is, melyek csak lassabban ismerték fel ennek a forradalmi vívmánynak vállalkozásukra gyakorolt jelentőségét.
Az Eurostat47 2005-ben felmérést végzett, a 10 fős, illetve annál több alkalmazottat foglalkoztató turisztikai vállalkozások körében; azt vizsgálván, hogy az idegenforgalmi szektorban mennyire terjedt el az internet használata.
Saját honlapot a turisztikai szolgáltatók átlag 61% -a működtet az Unió 25 országában. Ez az arány a szállodát üzemeltetők körében azonban jóval magasabb, s eléri a 89%-ot is. Az Egyesült Királyságban az idegenforgalmi szolgáltatók mindegyike, Ausztriában, Finnországban, Olaszországban, Dániában pedig 90%-uknak van saját portáljuk. Sajnálatos tény, hogy az új EU országok, mint például Magyarország (68%) jóval kevesebb súlyt fektetnek az online marketingre.
Szintén az internetnek köszönhetően a turisztikai marketing eszköztárában feltűnik a ”személytelen”
értékesítés, az on-line vásárlás.
Az idegenforgalmi piac interneten keresztül történő értékesítéséből származó bevétele évről évre folyamatosan nő, ahogy ezt az alábbi táblázat is híven tükrözi. (3. táblázat)
47 Az Európai Unió Statisztikai Hivatala
Ázsia Európa Észak Amerika
Latin Amerika/Karib térség Afirka
Közép Kelet Óceánia/Ausztárlia
Internet felhasználók a világ régiói szerint
156
3. táblázat: Online utazási piaci trendek Nyugat-Európában 1998-2009 között Európa Piac Internetes
eladás
Internetes eladás
Internetes eladás Év (milliárd
Euro)
(milliárd Euro)
piaci
részesedés % növekedés %
1998 200 0.2 0.1% N.A.
1999 212 0.8 0.4% 257%
2000 227 2.5 1.1% 216%
2001 223 5.0 2.3% 99%
2002 221 8.9 4.0% 77%
2003 215 14.0 6.5% 57%
2004 220 21.2 9.6% 51%
2005 235 30.4 12.9% 43%
2006 247 40.3 16.3% 32%
2007 254 49.8 19.6% 24%
2008 260 58.4 22.5% 17%
2009 254 65.2 25.7% 12%
Forrás: CarlH.Marcussen,Centre for Regionaland Tourism Research,www.crt.dk/trends,23 March 2009
Az idegenforgalom ”szótárában” az online értékesítésnek köszönhetően több új fogalom is megjelenik, mint például diszkont légitársaság, "budget" hotel, vagy az line utazási iroda. Az on-line utazási irodák először Amerikában (www.expedia.com, www. travelocity. com, www.orbitz.com, stb.) jelentek meg, majd fokozatosan törtek be az európai (www.opodo.co.uk, a www.octopustravel.com, stb.) piacra. Az Egyesült Államokban az utazások foglalásának 35%-a világhálón keresztül történik, ami 2004-hez képest egy 10%-os emelkedést jelentett. Angliában, ugyanez 12%-os.
Az internet és az elektronikus kereskedelem a légi közlekedés piacát is újraszabályozta. Megjelentek a ”diszkont”, "fapados" vagy más néven "alacsony költségvetésű" légitársaságok, melyek határozott változásokat hoztak nem csak az utazni vágyók, de a ”hagyományos” légitársaságok körében is.
(4.táblázat) Az alacsony költségvetésű légitársaságokat a következőképpen lehet definiálni: A diszkont légitársaságok, olyan légitársaságok, melyek relatíve rövid távolságokat repülnek egy adott
157
régión belül, kiegészítő szolgáltatások nélkül. (Kiegészítő szolgáltatások alatt értendő a fedélzeti kiszolgálás, a helyjegy, stb.) 48
4.táblázat: A hagyományos- és diszkont légitársaságok közötti alapvető különbségek Összehasonlítási szempontok Diszkont légitársaságok
Hagyományos légitársaságok Fedélzeti kiszolgálás
(catering)
Extra díjfizetés ellenében A jegyárban van
Légikikötők használata Másodlagos, vagy kis-forgalmú repülőterek
Elsődleges, központi repülőterek
Komfortfokozat Csak turista osztály (magas üléskihasználtság)
Turista-, üzleti-, első osztály
Jegyértékesítés
Internet, call center, utazási
irodák Utazási irodák (CRS/GDS)
Jegykiállítás Nincs (E-ticketing)
Van (papíralapú és E-ticketing)
Helyjegy Nagyrészt nincs Van
Pénzvisszatérítés Nincs Jegytípustól függően van
Útvonal típus Rövidtávú Rövid-, közép-, hosszú távú
Forrás: Grotte Judit (2007)
A diszkont légitársaságok nem a belvároshoz közelebb eső, drágább, elsődleges-; hanem a másodlagos, olcsóbb, de távolabbi repülőtereket veszik igénybe. Miután a definícóból is megállapítottuk, hogy viszonylag rövid távolságokat (átlag kb. 900 km) repülnek, továbbá az adott útvonalat napjában többször is megteszik, így nincs szükségük extra személyzeti képzésre, valamint személyzeti szállásra sem.
A diszkont légitársaságok csak úgynevezett "point-to-point" járatok, mely azt jelenti, hogy csak A pontból B pontba visznek utasokat, átszállással nem foglalkoznak, ezért az átszállás során felmerülő csomag továbbítási adminisztrációs költséget is meg tudják spórolni.
A rutinnak köszönhetően a landolás (a gép földre érkezése) és a következő indulás között eltelt idő nagyon minimális. A szolgáltatásokat a minimumra csökkentették, a jegyárban sem az étel, sem az ital, sem pedig az újság nem foglaltatik benne. Jelenleg a diszkont légitársaságokról elmondható, hogy a repüléshez a legújabb generációs repülőgépeket használják, melyek jobb üzemanyag fogyasztással bírnak, s kevesebb karbantartási költséget igényelnek. Gyakran csak egyfajta repülőgép típussal dolgoznak, hogy a karbantartás ne legyen olyan költséges. A magas kereslet megengedi, hogy magas kapacitás kihasználtsággal működjenek.
Mégis az egyik legfontosabb eltérés, hogy a tradicionális papíralapú jegyértékesítést felváltja az elektronikus jegy: az E-ticketing. (Az E-ticket egy olyan elektronikus kód, melyet a diszkont
48 http://www.atmosphere.mpg.de/enid/61i.html.
158
légitársaság egy elektronikus értesítés formájában küld el az utasnak.) Évente 300 millió papírjegyet állítanak ki, melynek darabja 10 dollárba kerül; míg elektronikus társa ennek csak az egytizedébe. A papírmentes jegy évente, csaknem 3 milliárd dollár megtakarítást jelent a nemzetközi légi közlekedésnek.
Ez a jegykiállítási mód nemcsak jóval gazdaságosabb és gyorsabb, mint a hagyományos, de környezetkímélő hatása is van. A IATA (International Air Transport Association) a Légitársaságok Nemzetközi Szövetsége céljául tűzte ki, hogy 2007 december végéig megszűnteti a papírjegyek előállítását és felhasználja a raktáron lévő készleteket is, ezt a tervet azonban csak 2008 május végére sikerült teljesítenie bizonyos technikai problémák következtében.
A ”diszkont” repülőjegy értékesítési elvét követve -korai időpontban történő foglaláskor komoly árkedvezmény-, új úgynevezett budget (alacsony költségvetésű) szállodák is megjelentek a piacon, mint például az EasyHotel. A szobákat csak interneten keresztül (on-line) lehet lefoglalni, és kifizetni is.
Az ötlet az EasyJet légitársaság alapítójától származott (Stelios Haji- Ionnaou), aki kihasználta az EasyJet sikerét, s újabb diszkont vállalkozásba: egy franchise rendszerbe működő ”diszkont” szálloda létrehozásába vágta fejszéjét. A szállodában nincs étkezési lehetőség, szobaszerviz, vagy bár, csak egy recepciós pult áll a vendégek rendelkezésére. Bár a szobák mindegyike légkondicionált, felszereltségük rendkívül egyszerű: ágy, éjjeli szekrény, zuhanykabin; szekrény nincs, csak két kabátakasztó. A berendezések nagyrészt műanyagból készültek. A szálláson kívül minden egyes
”extra” szolgáltatásért fizetni kell. (Például: A 16 csatornás TV használati díja 1 napra: 10 Euro; plusz törülköző: 1 Euro; egy csomag megőrzése: 5 Euro, a Houskeeping szolgáltatás: 10 Euro alkalmanként; az internet hozzáférés: 10 Euro.)
A szobákban az EasyGroup csoport jellegzetes narancssárga-fehér színkombinációja fogadja a vendéget. A szálloda egész területén tilos a dohányzás. Érdekességként kell még itt megemlíteni, hogy a ”diszkont” szálloda esetében a minimum ott tartózkodási idő 1 éjszaka, a maximum 10 éjszakára van szabályozva. A szállodát működtető cég és az easyGroup között nincs közvetlen kapcsolat, az easyGroup csak a franchise jogokat biztosítja.
Eddig három országban működik ilyen hotel Európában köztük Magyarországon is.