Szálláshelyek

A szálláshelyek turizmusban betöltött szerepe igen jelenetős, hisz ez a fajta szolgáltatás szorosan összefügg az idegenforgalom többi területével is, mint például a vendéglátással, utazásszervezéssel, infrastruktúrával. Szálláshelyet ember- vagy természet alkotta vonzerő közelében érdemes építeni, mely közlekedési eszközzel jól megközelíthető, és ami megfelelő ellátást (pl.: reggeli, ebéd, vacsora) tud biztosítani az odaérkező utazók számára. Ha a szálláshelyen nincs lehetőség étkezésre, fontos, hogy a vonzáskörzetben legyen rá mód. A szálláshely – főleg a szállodák esetében- „töltése”

szempontjából kiemelkedő az utazásszervezőkkel és utazási irodákkal történő kapcsolattartás.

A szakirodalomban gyakrabban fellelhető a szálloda, mint a szálláshely definíciója. Az akadémia szerint: "A szálloda olyan létesítmény, ahol az utazó fizetés ellenében lakhat, legtöbb esetben – otthontól való távolléte alatt – étkezhet. A szállodákat a szolgáltatásuk színvonala alapján osztályozzák".⁹¹ Ez a meghatározás nem csak a szállodára, de a szálláshelyre is jellemző. Csizmadia (1996) már valóban inkább a szállodát, mintsem a szálláshelyet definiálja, s teszi ezt üzemgazdasági szempontból, mely szerint: "A szálloda olyan szállásadó és ellátó üzem, amely a többi vendéglátó üzlettől a magasabb színvonalú építészeti kiképzésben, a termek belső berendezésében, a szolgáltatások és vendégfogadás igényességében tér el. A szálloda az idegenforgalom egyik bázisa, tehát szolgáltatásait alapvetően az idegenforgalomban résztvevők részére nyújtja." Vadas (2002) viszont egyértelműen a szálláshelyet határozza meg, definíciója hasonlít az akadémiai megfogalmazásra, bár kicsit bővebben fejti ki a meghatározást: Szálláshelyeknek nevezzük mindazon rövidebb-hosszabb tartózkodásra (de legalább 24 órára) alkalmas állandó vagy ideiglenes létesítményeket, melyek átmeneti emberi tartózkodásra oly módon alkalmasak, hogy kielégítik az

91 Monte Carlo, Nemzetközi Idegenforgalmi Akadémia, Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1lloda-2009.08.27.

221

alapvető komfortszükségleteket az adott kornak, illetve társadalmi igényeknek, szokásoknak megfelelő szinten.” Magyarországon a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről a belkereskedelemről szóló 1978. évi I.

törvény és a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet módosításáról az 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet szól, s többek között itt található meg a kereskedelmi szálláshely definíciója is.⁹²: "1. § E rendelet alkalmazásában kereskedelmi szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény, ha a hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tizet, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az ötöt meghaladja, továbbá a létesítmény megfelel a 2. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, és üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. A megjelöltnél kisebb kapacitású szálláshelyen üzletszerű idegenforgalmi tevékenység csak a külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető. A kereskedelmi szálláshelynek minősülő létesítményeket az 1. számú melléklet tartalmazza." (25.táblázat)

25. táblázat: A kereskedelmi szálláshelynek minősülő létesítmények Kereskedelmi szálláshelynek minősülő létesítmények

I. Szálloda (szálloda étteremmel) II. Gyógyszálloda

III. Wellness szálloda

IV. Garniszálloda (szálloda étterem nélkül) V. Apartman szálloda

VI. Panzió VII. Kemping VIII. Üdülőház IX. Turistaszálló X. Ifjúsági szálló

Forrás: 1. számú melléklet a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelethez

A kereskedelmi szálláshelyek csak osztályba sorolással működhetnek, amit a szálláshely üzemeltetője végez öt évente. A 2. számú melléklet a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelethez a szállodák osztályba sorolási feltételeit tartalmazza. (26.táblázat)

26.táblázat: A szállodák osztályba sorolási feltételei A szállodai szolgáltatások jegyzékét a 6. pont tartalmazza.

A szálloda osztályba sorolása: egy-ötcsillagos.

A gyógyszálloda osztályba sorolása: kettő-ötcsillagos.

A garniszálloda osztályba sorolása: egy-négycsillagos „garni”.

92 54/2003. (VIII. 29.) GKM rendelet a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet módosításáról.

222

A wellness szálloda osztályba sorolása: három-ötcsillagos „wellness szálloda”.

Az apartman szálloda osztályba sorolása: három-ötcsillagos „apartman szálloda”.

Forrás: 2. számú melléklet a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelethez

A legfrissebb törvényi szabályozás, mely a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szól a 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet foglalja magában. A már működő szálláshelyeknél továbbra is a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a mérvadó. A szállásadói szolgáltatások két részre bonthatók: kereskedelmi- a fenti rendelet is ezt tartalmazza- és nem kereskedelmi szálláshelyekre. Az idegenforgalomban első helyen a kereskedelmi szálláshelyek állnak. Tasnádi (2002) mindkét kategóriát két további csoportra bontott szolgáltatásuk alapján, s így jött létre a kiszolgálást is nyújtó- és az önkiszolgáló szálláshelyek halmaza. (22.ábra)

22.ábra: A szálláshely-szolgáltatások rendszere

Forrás: Tasnádi (2002) A szálláshely szolgáltatások rendszere alapján p.153

Vadas (2002) a szálláshelyeket aszerint csoportosítja, hogy üzemeltetésük főtevékenységnek vagy mellékszolgáltatásnak minősül-e, továbbá, hogy működtetésük profit- vagy nem profit orientált.

Kereskedelmi Szálláshelyek Kiszolgálást is nyújtó

szálláshelyek

Kiszolgálást is nyújtó szálláshelyek

Önellátó, önkiszolgáló szálláshelyek

Önellátó, önkiszolgáló szálláshelyek

Nem kereskedelmi szálláshelyek Szállodák,

panziók, motelek, vendégházak, tanyaházak

Lakókocsik, Sátrak, Villák, Apartmanok.

Bungalók, Bérelt lakókocsik Szabadidőközpontok, falvak, táborok

Körutazó hajók Bérelt jachtok

Magánlakókocsi, Magánkemping, Magán jacht,

„Lakáscserés” üdülés, Második otthonok, Barátok, rokonoklakása Ifjúsági szállások

Oktatási intézmények kollégiumai

223

Disszertációmban a továbbiakban csak a kereskedelmi szálláshelyekkel foglalkozom, miután a turisták többsége ezen szálláshelyeket veszi igénybe.

Az információs kommunikációs eszközök penetrációjának következtében a szállodaipar működése átalakult. A marketing funkciók új értelmet kaptak, ami a hatékonyság javulását eredményezte, köszönhetően a piackutatási és partner kapcsolati lehetőségek kiépítésére alkalmas eszközöknek, valamint a vevőszolgálat kiemelkedő szerepének. Ezen felül a magasabb kategóriás szállodák a vendégek szobáiban is alkalmazzák az új technológiákat, így biztosítván számukra például internet csatlakozási lehetőséget a TV készülékén keresztül. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy az Internet drámaian megváltoztatta a szobafoglalási folyamatokat. A széles körű elosztási csatornák és foglalási mechanizmusok megbízható, megfelelő szolgáltatásokat és azonnali visszaigazolást biztosítanak online mind a fogyasztóknak, mind a kereskedelmi partnereknek. A szállodáknak szintén lehetőségük van arra, hogy fejlesszék online jelenlétüket: a szálloda épületét, környezetét, szolgáltatásait bemutatván a multimédiás eszközök segítségével. Ezen kívül a hotelek honlapjain keresztül a vendég online lefoglalhatja szobáját, a szálloda személyzete pedig interaktív kapcsolatot tud kialakítani az utassal és üzletfelével egyaránt. Miután a kereskedelmi szálláshelyek (.ábra) különböző típusúak (szálloda, panzió, kemping, stb.) és kategóriájuk, így az információs és kommunikációs technológiák iránti igényük is különbözik.

A külön álló szállodák különböző, míg a szállodaláncok úgynevezett szállodacsoporton belüli rendszereket vezettek be annak érdekében, hogy átlássák a szálloda működését és az elektronikus értékesítési csatornákon (CRS, GDS) keresztül beérkező szobafoglalásokat. Az úgynevezett Házon (ezt a kifejezést a szakmában a szállodára szokták használni) belüli rendszerek (Property Management System: például a Micros /Fidelio és az Opera) feladata, hogy megkönnyítsék a front office működését, az értékesítést, a tervezést és a működési funkciókat. Ezt egy adatbázis lefuttatásával tudják elérni, mely tartalmazza az összes szobafoglalást, az árakat, a foglaltsági szintet és a lemondásokat, így a szálloda vezetése is hatékonyabbá válik. (Frew és Horam (1999). Annak ellenére, hogy a GDS rendszerek jelenleg is domináns szerepet töltenek be a szobafoglalások terén, az egyéni szabadidős foglalásoknál az Internet kiemelkedőbb helyet foglal el.