Az utak előkészítése

Az utak előkészítése az 1933 előtti hagyományokat követte, a felkészülés mó-dozatait pedig továbbra is leginkább az utak engedélyezéséhez megfogalmazott kritériumok befolyásolták, amelyek viszont már a teljes német ifjúság számára központi szabályozás alá estek.⁴⁹ A folytonosságot sugallta, hogy továbbra is a Német Ifjúság Európai Közvetítőszerve volt az illetékes az engedélyezésekért, az erre vonatkozó irányelvek lényegét tekintve megegyeztek a korábban megfogal-mazottakkal, s most már az ez alól korábban mentesülő Hitlerjugendre is kiter-jedtek.⁵⁰ Az új viszonyokat sugallta a Közvetítőszerv ügyvezetőjének 1933. május 19-i körlevele is, amely az adott politikai szituációban károsnak vélte az egyéni és csoportos utakat, és feltétlenül szükségesnek tartotta a külföldre induló ifjúság egységes felkészítését, hogy az út egyrészt az „ifjú nemzetiszocialista Német-ország” iránti figyelem felkeltését, másrészt a róla terjesztett „hazugságokkal”

szembeni fellépést is szolgálja. Ezért csak olyanok mehettek külföldre, akik ma-gukénak érezték a nemzetiszocializmust, de külföldön mégsem tudatos propa-gandát vártak el tőlük, hanem jó kiállást, ha a német ügyek szóba kerülnek.⁵¹

Az engedélyezések során minden csoportos és egyéni utat be kellett jelen-teni, és a BIV Útszervezési Osztálya engedélye nélkül egyetlen fiatal sem utaz-hatott külföldre. Az egyik fő szempont továbbra is az volt, hogy a kalandjellegű utaknak gátat szabjanak, ezért kizárólag olyan utak szervezését várták el, ame-lyek speciális feladatokat láttak el, s így nem minősültek „vad“ vándorlásnak. A legtöbb esetben ugyanis e „vad“ vándorlók bár jóhiszeműen, de teljes tudatlan-sággal utaztak külföldre, s mivel pénz nélkül indultak útnak, így rákényszerültek, hogy nyilvános zenéléssel, kéregetéssel stb. teremtsék elő a külföldi tartózkodás-hoz szükséges anyagi javakat.⁵² A vad vándorlások megakadályozásának lehető-séget a HJ vezetése mégis abban látta, hogy lehetőleg csak olyan fiatalokat

en-49 Részletesebben ld. Vitári, A Hitlerjugend és Délkelet-Európa, i. m., 118-128. o..

50 Mittelstelle deutscher Jugend in Europa an das AA, 22. März 1933 – PAAA, R 63604.

51 Tiemann, i. m., 247. o.

52 1933–34-ben a külügyminisztérium például nem kívánatosnak tartotta az ifjúság útjait Belgium-ba, FranciaországBelgium-ba, OlaszországBelgium-ba, Magyarországra, CsehszlovákiáBelgium-ba, LengyelországBelgium-ba, továbbá Svájcba, s csak egyes, kivételes esetekben látott esélyt az ezen országokba irányuló utak engedé-lyezésére. Ennek megfelelően az Útszervezési Hivatal ezeket az utakat Délkelet-Európába, a Bal-tikumba, Kelet-Poroszországba vagy a Bajor-erdőbe igyekezett átcsoportosítani. Schirach, Hitler-Jugend, i. m., 157. o.; Aus der Auslandsarbeit der Abteilung Ausland der Reichsjugendführung, 9. Januar 1935, 1. o.; Der Reichsminister des Innern an den Verbindungsstab der NSDAP, 25.

September 1933 – PAAA, R 63605.; An das AA, 7. Juni 1934 – PAAA, R 63607; Mittelstelle für volksdeutsche Jugendarbeit in der Reichsjugendführung, Abteilung Ausland an die Deutsche Gesandtschaft Oslo, 22. März 1934 – PAAA, R 63606; Reichsjugendführung, Abteilung Ausland.

Das Hauptreferat II benötigt für das Etatjahr 1934/35 folgende Mittel – PAAA, R 63606.;

RJF Abteilung Ausland an das AA, 7. August 1933 – PAAA, R 63605; Der JfdDR, Abteilung Ausland – Anweisungen für deutsche Jugendwandergruppen bei Auslandsfahrten – PAAA, R 63610, VI S 6511–35. o.; Nr. 259. Betr.: Grenz- und Auslandsfahrten 1934. Verordnungsblatt der Reichsjugendführung, 1934/97. sz., 5. Februar 1934, 1. o.

IV. 3. Az utak előkészítése 69 gedjenek külföldre, akik már kellő időt töltöttek a HJ „iskolájában”. Különösen az egyleti és a marxista ifjúságot, illetve az ilyen múlttal rendelkező HJ tagokat akadályozták meg a kiutazásban, hogy ne fejthessenek ki „veszélyt jelentő” tevé-kenységet. Mindez egyúttal a tartózkodó német külpolitika jegyében telt, amely mindaddig visszafogott maradt, amíg a nemzetközi helyzet nem konszolidáló-dott Németország körül.⁵³

A meghonosodott Kék (külföldre), illetve Vörös (határvidékre) könyv nélkül senki sem indulhatott útnak, de végleges és megnyugtató szabályozásra több átmeneti rendelkezést követően csak 1937-ben került sor. Eszerint Schirach el-rendelte, hogy a Hitlerjugend tagjainak külföldi útjukhoz rendelkezniük kell a Német Birodalom Ifjúságvezetőjének vagy az általa meghatalmazott szolgálati helynek az egyetértésével. Továbbra is engedély nélkül utazhattak azok a HJ ta-gok, akik szülőjük vagy törvényes képviselőjük kíséretében, illetve iskolai kere-tek között tanári vezetéssel hagyják el az országot. Egyéni út esetén tíz nappal, csoportos út esetén két hónappal az útlevéligénylés előtt rendszeresített forma-nyomtatványon kellett bejelentést tenni a lakhely szerint illetékes járásvezető-ségnél.⁵⁴

A csoportos utakról a HJ területek illetékes hivatala helyett újra a Birodal-mi Ifjúságvezetőség mondta ki a végső ítéletet.⁵⁵ 1938-ban 2000 engedélyezési eljárás folyt, de számuk a korábbi években is folytonosan emelkedő tendenciá-jú volt. A harmincas évek végére a Hitlerjugend törekvése mégis csak eredmé-nyesnek bizonyult, amit az ifjúság külföldi tevékenysége abszolút centralizálá-sának és monopolizálácentralizálá-sának tudott be, és a saját eredményeként könyvelte el a weimari korszakra szerinte oly nagyon jellemző „vad vándorlások” számának mi-nimálisra csökkenését is.⁵⁶ A hivatal magának tartotta fenn annak jogát is, hogy némiképp egyensúlyban tartsa a külföldi utak földrajzi megoszlását, így adott esetben egyes területekre zárlatot rendelhetett el, illetve az utakat átirányíthat-ta a kevésbé látogatott területekre. Így vált elkerülhetővé, hogy egyes területek

53 Nr. 182. Betr. Auslandsfahrten. Verordnungsblatt der Reichsjugendführung, 1933/39. sz., 2. Oktober 1933, 2. o.; Auftreten bei Grenz- und Auslandsfahrten. Verordnungsblatt der Reichsjugendführung, III/39., 31. Oktober 1935, 1. o. (BArch, NSD 43/15–1935); Die Aufgaben des Auslands-Fahrtenamtes der Reichsjugendführung. RJP, 1934/203. sz., 1-3. o.

54 Auslandsreisen von HJ-Angehörigen. Hitlerjugend, 17. Juli 1937 (BArch, NS 22/547);

Auslandsreisen von HJ-Angehörigen – Verordnungsblatt der Reichsjugendführung, V/16, 2. Juli 1937 – BArch, NS 5/VI/427, 92. o.; Anmeldeplicht für Auslandsfahrten. RJP, 1937/52. sz., 2. o.

55 Der Stabsführer. Auslandsreisen von HJ-Angehörigen. Verordnungsblatt der Reichsjugendfüh-rung V/16, 2. Juli 1937 – BArch, NS 5/VI/427, 88. o.

56 Die Auslands-Arbeitsgemeinschaften der HJ. VB, 27. April 1939 (BArch, NS 5/VI/427, 184.

o.); Abschrift zu VI S 8752/35, 12. August 1935 – PAAA, R 63610.; Schirach, Hitler–Jugend, i.

m., 157. o. . „A weimari kormányzatok egyik felfoghatatlan és megbocsáthatatlan vétsége volt a sok közül, hogy ifjúságát pénz nélkül, vezetés nélkül, védelem nélkül kiengedte a világba, és a külföldiek nagylelkű jótékonyságára bízta. A Birodalmi Ifjúságvezetőség nagy érdeme, hogy a német határokon szétszakítja a bizalmatlanság, a gyűlölet, a félelem és az irigység tüskés torlaszát, és a kölcsönös tisztelet szabad útján indul a kultúrnépek ifjúságának egymás közötti barátságért.” – Unsere Würde und die Verständigung. RJP, 18. Februar 1938.

IV. A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének kiteljesedése 1933-1939 70

túl nagy súlyt kapjanak, míg máshova semmilyen útra se kerüljön sor, ahol pedig ugyanakkora szükség lett volna rá.⁵⁷

A határvidéki és külföldi utak bejelentésére rendszeresített formanyomtat-vány az alapvető információkon (úticél, időpont, létszám, vezető) túl rákérdezett a hosszabb időtartamra felkeresett helyekre, az útvonalra, a közlekedési eszköz-re, az utazás okára és céljaira, az előkészítő iskolázásra, a létező kontaktusokra az adott ország német, illetve idegennemzetiségű szervezeteivel és vezetőivel, továbbá arra, hogy milyen pénzösszegek álltak rendelkezésre, azok milyen for-rásból származtak. Azt is megkérdezték, hogy a csoportvezető járt-e már kül-földön, sőt csoportok esetén még a csoport átlagéletkorát, a legfiatalabb és a legidősebb korát, a gyalog megteendő szakaszok leírását is kérte a hivatal.⁵⁸ Az Ifjúnép és az Ifjúlányok nem utazhattak külföldre, nekik először saját hazájukat kellett megismerniük, de a külfölddel kapcsolatos témák esetükben is a képzés részét képezték.

Az utakkal szemben támasztott technikai feltételeken túl, az elveknek is fontos jelentőséget tulajdonítottak. Az ifjúság kiránduló csoportjai külföldön hazájukat képviselték, s ennek kapcsán a Birodalmi Ifjúságvezetőség számára elsőrangú volt, hogy ennek tudatában is legyenek, főleg abban a periódusban, amikor Né-metországot külföldön éles kritika övezte. Emiatt kötelességként fogalmazódott meg a kiutazók felé, hogy elfogadják a nemzetiszocializmust, álljanak ki mellet-te, s minden felmerülő kritika ellen lépjenek fel. Legalább a csoportok vezető-inek rendelkezniük kellett az alapvető ismeretekkel a német történelemből, és meggyőződéssel kellett vallaniuk, hogy az 1918 utáni állameszme a német nép-nek nem felelt meg, ezért annak át kellett adnia helyét Adolf Hitler eszméjénép-nek.

Külön kihangsúlyozták, hogy nem szabad külföldön propagandabeszédeket tar-tani, de a felmerülő és „alaptalan“ kritikát tartalmazó kijelentésekkel szemben fel kell lépni. Minden résztvevőtől elvárták, hogy ismerje a náci Németország vezető személyiségeinek (Hitler, Schirach, Göring, Goebbels, Frick etc.) életpá-lyáját, az új Németország olyan fontos kérdéseit, mint például az örökbirtok-tör-vény (Erbhofgesetz), a faji és telepítési politika, a munkaszolgálat, a vidékszol-gálat (Landdienst), az autópálya-építés, az olimpia. Az utak során a csoportok a külföldön élő németséget tudósították a németországi eseményekről.⁵⁹

57 M. Merzenich, Die volksdeutsche Arbeit der Hitlerjugend. Deutsche Mädchenbildung.

Zeitschrift für das gesamte höhere Mädchenschulwesen, 1934/6. sz., 268–273. o.; Schirach, Hitler–

Jugend, i. m., 157. o.

58 Reichsjugendführung, Abteilung Ausland. Anmeldung einer Grenz- oder Auslandsfahrt – PAAA, R 63610; Polizeiliche Beglaubigung von Fahrtausweisen. Deutsche Allgemeine Zeitung, 11. Oktober 1935 (PAAA, R 63610).; Vorschriften für Jugend-Auslandsfahrten. RJP, 1935/83. o., 2. o.; Sonderabdruck Nr. 53 aus dem Ministerialblatt des Reichs- und Preußischen Ministeriums des Innern 1937, Nr. 27 – PAAA, R 60450.

59 Der JfdDR, Abteilung Ausland – Anweisungen für deutsche Jugendwandergruppen bei Auslandsfahrten – PAAA, R 63606.; Reichsjugendführung, Abteilung Ausland. Das Hauptreferat II benötigt für das Etatjahr 1934/35 folgende Mittel – PAAA, R 63606; Mittelstelle deutscher Jugend in Europa – Anweisungen für die deutschen Jugendwandergruppen bei Auslandsfahrten für das Jahr 1933 – PAAA, R 98891, VI S – 3813/193. o.; Der JfdDR, Abteilung Ausland –

IV. 3. Az utak előkészítése 71 Emellett elvárták, hogy a csoportok foglalkozzanak az érintett ország jel-lemével, különösen a külföldi német településekkel, sajátítsanak el nyelveket, rendelkezzenek elégséges anyagi fedezettel, egyszerű és célszerű ruházattal, to-vábbá ismerjék az úti cél politikai, kulturális, gazdasági és történeti viszonyait, azaz rendelkezzenek a megfelelő szellemi fölénnyel, amely „a német nép min-den képviselőjét ki kell hogy tüntesse külföldön“. A csoportvezetőnek olyan, leg-alább 18 éves fiatalnak kellett lennie, aki biztos kiállással rendelkezett, s akiben egyesültek a vezérelv és a bajtársiasság vonásai, továbbá „német tudatú” volt és elkötelezett a nemzetiszocializmus iránt. Legalább a vezetőktől elvárták az adott ország nyelvének ismeretét, ami a gyakorlatban nyilván nem érvényesült mara-déktalanul. A vezető volt a felelős a csoport egységes állampolitikai felfogásáért is. Külföldön azokkal szemben is udvariasan és visszafogottan kellett viselkedni, akik passzívan vagy elutasítóan viszonyultak Németországhoz és a nemzetiszoci-alizmushoz (például a HJ szerint a zsidók). Országonként másként szabályozták az egyenruha-viselést és egyéb külsőségek kérdését, amiről a kiutazó csoportnak be kellett szereznie a megfelelő információkat.⁶⁰

A Birodalmi Ifjúságvezetőség az engedélyezési kritériumok megfogalmazá-sán túl az utazók felkészítéséről is gondoskodott. Az iskolázás szükségessége ab-ból a felismerésből következett, hogy a HJ tagjai kevés és elégtelen ismeret-tel rendelkeztek a népi és a külföldi németségről, amit arra is vissza lehetett vezetni, hogy az alsófokú oktatás nem szentelt 1933 előtt különösebb figyel-met ennek a kérdésnek, az Egyesület a Külföldi Néfigyel-metségért (Verein für das Deutschtum im Ausland, VDA) leginkább a magasabb iskolákban fejtette ki te-vékenységét.⁶¹ E feladat legfőbb fóruma a Határvidéki és Külügyi Hivatalon be-lül a Nevelésügyi Szakcsoport (Schulreferat) volt, amelynek az volt a legfőbb tevékenysége, hogy kielégítő ismereteket közvetített a határvidéki és a külföldi németség, valamint a német külpolitika tárgyában. A különböző ismertető anya-gok (Schulungsbriefe) terjesztése, valamint az iskolázási tanfolyamok mellett, a

Anweisungen für deutsche Jugendwandergruppen bei Auslandsfahrten – PAAA, R 63610, VI S 6511–35. o.; Kaufmann, Das kommende Deutschland, i. m., 222. o.; Blohm, i. m., 278. o.;

Vorschriften für Jugend-Auslandsfahrten.RJP, 1935/83. o., 2. o.

60 Richtlinien und Durchführungsbestimmungen für die einzelnen Gruppen – PAAA, R 63606.;

Der JfdDR, Abteilung Ausland – Anweisungen für deutsche Jugendwandergruppen bei Auslandsfahrten – PAAA, R 63610, VI S 6511-35. o. Az 1933-34 körüli kezdeti időszakban szin-te a szin-teljes külföldre vonatkozóan egyenruha és jelképviselési tilalom volt érvényben. A külföldi német településterületekre irányuló utaknál felhívták a figyelmet arra, hogy nem célszerű olyan térképet magukkal vinni, amely tartalmazza a berajzolt útvonalat, valamint a helyi németség cí-meit, hogy elkerülhessék az esetleges kellemetlenséget. Az út előtti orvosi vizsgálat és a megfelelő biztosítások megkötése értelemszerűen kötelező volt. Felhívták a figyelmet a tisztaság fontosságá-ra, illetve az ügyes beilleszkedésre. Der JfdDR, Abteilung Ausland – Anweisungen für deutsche Jugendwandergruppen bei Auslandsfahrten – PAAA, R 63610, VI S 6511-35. o.; Vorschriften für Jugend-Auslandsfahrten. RJP, 1935/83. o., 2. o.

61 A VDA-nak külföldön is voltak csoportjai, 1933 júniusában, Passauban megrendezett “klagen-furti gyűlésén” a danzigi, Eupen–Malmedy-i, rigai és hollandiai csoportok vettek részt, de meg-jelentek a külföldi német iskolák képviselői is. – Die „Klagenfurter Tagung” des Vereins für das Deutschtum im Auslande in Passau (3. bis 5. Juni 1933) – PAAA, R 60332, K 658457-K658465.

IV. A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének kiteljesedése 1933-1939 72

referatúra maga is előállított különféle segédanyagokat, és könyvtárak berende-zésében is segédkezett.⁶²

Az 1934-től Carl Nabersberg kiadásában rendszeresen, évente 12 számban (egyenként 8 oldalon), 70 000 példányban (amit később 100 000-re akartak emel-ni) megjelenő Oktatási Levelek (Grenz- und Auslandsarbeit. Schulungsbriefe der Hiterljugend und des Bundes deutscher Mädel) mellett a Nép és Birodalom (Volk und Reich) című folyóirat és egyéb cikkek, tanulmányok is részei voltak a képzésnek. Az Oktatási Levelek című folyóirat az általános információk mellett illusztrált és világos formában mutatta be a német népet, annak különböző ré-szeit (birodalmi, külföldi, népi, határvidéki németség stb.), illetve az egyes ha-tárvidéki, német települési területeket Európa-szerte és világban.⁶³ A Birodalmi Ifjúságvezetőség kiadványai mellett a kölföldi német ifjúságnak elküldték a VDA és a német népcsoportok megfelelőnek tartott kiadványait is, hogy a népcsopor-tok közötti kapcsolanépcsopor-tokat is erősítsék.⁶⁴

A Hitlerjugend más sajtótermékei is rendszeresen közöltek írásokat a HJ külfölddel kapcsolatos tevékenységéről. Az RJP 1935-től Ifjúság külföldön (Jugend im Ausland) címmel indított terjedelmes cikksorozatot, amely más or-szágok ifjúságát és ifjúsági szervezeteit mutatta be, első alkalommal természe-tesen az olasz ifjúságot. Az RJP 1936 februárjától elindította Külföldi jelentés (Auslandsbericht) című rovatát is, amely a külföldi ifjúsági és nevelési munka legfontosabb kérdéseiről kívánt tudósítani. A politikai témákkal szemben – ame-lyekre az előbb említett rovat kínált lehetőséget – az ifjúságtan, az iskolai ügyek, az ifjúsági gondozás, az ifjúsági mozgalmak, az ifjúsági jóllét és ellátás, a szociál- és kultúrpolitikai kérdések, illetve az ifjúság szellemi helyzete témákban vártak írásokat.⁶⁵ A határvidék és a külföld kérdése a HJ legfontosabb kiadványaiban is megjelent, így a Wille és Machtban is, amely sokkal bonyolultabb szövegezéssel a vezetőkhöz szólt, és politikai felkészítésként foglalkozott ezekkel a témákkal. E téma kezelése a náci propaganda egyik alaptézisét követte, miszerint az igazán fontos dolgokat állandóan napirenden kell tartani, mindig foglalkozni kell velük.

62 Jugendführer des Deutschen Reiches, Abteilung Ausland an das AA, Haushaltsplan der Mittelstelle deutscher Jugend in Europa, 10. August 1933 – PAAA, R 63605; Blohm, i. m., 277. o.;

Schirach, Die Hitler-Jugend, i. m., 159-160. o.; Rüdiger, Selbstverständnis, i. m., 258. o.

63 Reichsjugendführung, Abteilung Ausland. Das Hauptreferat Schulung Etatvorschlag für 1934/35 – PAAA, R 63606; Schirach, Die Hitler-Jugend, i. m., 158-159. o.; Grenz- und Auslandsarbeit.

Schulungsbriefe der Hiterljugend und des Bundes deutscher Mädel. Hrsg. Im Einvernehmen mit der Abt. SP vom Schulungsreferat der Abt. Ausland der RJF, 1-8. Folge 1934-1935; RJF Grenz- und Auslandsamt. Schulungsbriefe der Hitler–Jugend und des Bundes Deutscher Mädel, 3. Folge: Danzig–Oberschlesien – BArch, NSD 43/149-3.

64 Reichsjugendführung, Abteilung Ausland. Das Hauptreferat Schulung Etatvorschlag für 1934/35 – PAAA, R 63606; Schirach, Die Hitler-Jugend, i. m., 158-159. o.; Grenz- und Auslandsarbeit.

Schulungsbriefe der Hiterljugend und des Bundes deutscher Mädel. Hrsg. im Einvernehmen mit der Abt. SP vom Schulungsreferat der Abt. Ausland der RJF, 1-8. Folge 1934-1935; RJF Grenz- und Auslandsamt. Schulungsbriefe der Hitler-Jugend und des Bundes Deutscher Mädel, 3. Folge: Danzig–Oberschlesien – BArch, NSD 43/149-3.

65 „Auslandsbericht”. RJP, 1936/39. sz., 1. o.

IV. 3. Az utak előkészítése 73 Hasonló módon közölt cikket az Ifjú Németország (Das Junge Deutschland) című folyóirat is.⁶⁶

A határvidéki, néppolitikai és külföldi témák koncentrált megjelenítését látta el a hosszú tervezgetések után – első alkalommal – 1937-ben kiadott Informáci-ós Szolgálat (Informationsdienst) elnevezésű, kizárólag belső használatra szánt, kezdetleges kéziratos formában terjesztett folyóirat. Az említett három részte-rület egy nagy célban egyesült a lapban, mégpedig a német vér-, sors- és kultúr-közösség erősítésének szándékában.⁶⁷

A Wille und Macht különszámot jelentetett meg Az ifjúság törvénye a világ-ban címmel, amelyben összegezték más nemzetek ifjúsági tevékenységét. Ebben súlypontot képezett az állam és az ifjúság viszonyának vizsgálata, a fontosabb (ál-lami, egyházi, egyéb) ifjúsági szervezetek, az ifjúságra vonatkozó jogi szabályo-zások, valamint a gazdasági és a szociális kérdések áttekintése. A Hitlerjugend e különszám összeállításához a külügyminisztérium és a diplomáciai képviseletek segítségét kérte, amelyek konkrét esetekben az adott állam ifjúsági vezetéséhez fordultak, mint például Magyarország esetében is.⁶⁸

A központilag kiadott Oktatási Levelek mellett az egyes területek is kiadtak határvidéki és külföldi oktatásra szánt anyagokat, amelyek bizonyos időközön-ként különféle neveken – például Munkalapok (Arbeitsblätter) vagy Határvidéki Lapok (Grenzlandblätter) vagy Oktatási Levelek néven – jelentek meg, s az egyes területek határvidéki és külügyi osztályainak és a külföldi munkaközösségeknek információkkal való ellátását szolgálták. Tartalmuk bizalmas volt, nem lehetett őket idegenek számára hozzáférhetővé tenni, s zártan kellett őrizni őket. A mun-kalapok leginkább határpolitikai, néppolitikai és külpolitikai írásokat, helyzetje-lentéseket és tudnivalókat tartalmaztak, adott esetben gyarmatügyi kérdéseket is érintettek.⁶⁹ E lapok középpontjában az adott határszakaszhoz közeli, határon

66 Vö. Schindekopp, Henning, Wir und der Osten. Wille und Macht, 1933/4. sz., 1–5.; Maßmann, Kurt, Geschichte und Ostpolitik. Wille und Macht, 1933/4. sz., 5-8. o.; Krause, Ilse, Die bevölkerungspolitische Bedeutung des Ostmarks. Wille und Macht, 1933/4. sz., 8-10. o.; Schricker, Rudolf, Die sudetendeutsche Frage – ein europäisches Problem? Wille und Macht, 1934/18. sz., 11-18. o.; Die Jugend des Ostens in Europa. Wille und Macht, 1935/4. sz., 23-25. o.; Gefährdetes Deutschtum an den Grenzen. Wille und Macht, 1936/14-15. sz., 48-52. o.; Erber, Ludwig, Bilder aus auslandsdeutschen Siedlungsgebieten. Das junge Deutschland. Amtliches Organ des Jugendführers des Deutschen Reichs, 1934/1. sz., 8-14. o.

67 Einführung. Informationsdienst, 1937/1. sz., 15. Oktober 1937, 1-5. o. (BArch, NSD 43/21, 112755–112756. o.); Grenzpolitischer Arbeitsbericht. Informationsdienst, 1937/1. sz., 15.

Oktober 1937, 1-5. o. (BArch, NSD 43/21, 112756–112757. o.); Volkspolitischer Lagebericht.

Informationsdienst, 1937/1. sz., 15. Oktober 1937, 1-5. o. (BArch, NSD 43/21, 112758-112759. ).

68 Jugendführer des Deutschen Reiches (Pressereferent) an das AA, Abschrift, 1. Oktober 1937, PAAA, Gesandtschaft Budapest, 19.; Der Pressereferent an die Deutsche Gesandtschaft Genf, 25.

Mai 1938 – PAAA, R 98866, E 446100. o.; RJF Schriftleitung „Wille und Macht” an Stammführer Meissner, Grenz- und Auslandsamt, 20. Mai 1938 – PAAA, R 27134.

69 Arbeitsblätter. Herausgegeben von der Grenz- und Auslandsabteilung des Gebietes Westfalen, Folge 1, Münster, 20. November 1937. Streng vetraulich, 1-2. o.; HJ–BDM, Gebiet–Obergau 3 Berlin, Grenz- und Auslandsabteilung. Schulungsbrief, November 1937.

IV. A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének kiteljesedése 1933-1939 74

inneni és elsősorban határon túli területek álltak.⁷⁰ A hivatalos sajtótermékek mellett számtalan olyan kiadvány jelent meg, amelyek ifjúsági regény stílusban lelkesítő élménybeszámolókat tartalmaztak a már megtett utakról, igyekeztek még közelebb hozni a HJ tevékenységét, s azt szinte észrevétlenül és a fiatalok számára befogadhatóbb módon, a teljes közönség számára terjeszteni a HJ-vezetés szándékait.⁷¹

Az iskolázás három szintjét különítették el. A HJ vezetői a szokásos veze-tőképzés keretében általános oktatásban részesültek határvidéki és külföldi té-mákban, amely elsősorban nem arra összpontosított, hogy kimerítő tudással ren-delkezzenek, hanem a fő vonásokat ismertették meg velük, illetve a kérdés iránti fogékonyságot kívánták kialakítani. A határvidéki és külügyi osztályvezetőknek gondoskodniuk kellett arról, hogy az alájuk tartozó HJ terület minden vezető-képző iskolájában folyamatosan szerepeljenek ilyen témájú előadások a prog-ramban. Mindezen túl a vezetőképző iskolákban és a HJ otthonokban lehetőség szerint népi német szobákat rendeztek be, amelyekben térképek, ábrák, vázla-tok és képek segítségével tették vizuálissá a határvidéki és külföldi németséget.

A tanfolyamok, illetve hétvégi kurzusok végén olykor-olykor határvidéki ván-dorlást is a programba iktattak, hogy a megszerzett elméleti ismereteket a gya-korlatban is szemléltetni lehessen. A még jobb hatás érdekében pedig a teljes tanfolyamot egy határvidéki út keretében volt célszerű elvégezni.⁷² A területi ve-zetőképző iskolákban a következő témák jelentették a határvidéki és külügyi re-ferensek által tartott határvidéki és külföldi előadások vázát: a német Birodalom határai 1918 óta és azok néppolitikai veszélyei; kik tartoznak a német néphez, s kik nem (nürnbergi faji törvények); a németek száma Európában és a világban;

hol él a németség; mit tartalmaz a pártprogram első pontja; az aktuális külpoliti-kai helyzet. Utóbbi téma esetében a Határvidéki és Külügyi Hivatal

hol él a németség; mit tartalmaz a pártprogram első pontja; az aktuális külpoliti-kai helyzet. Utóbbi téma esetében a Határvidéki és Külügyi Hivatal