A Hitlerjugend bilaterális kapcsolatai - A H ITLERJUGEND KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK

Német Munkásifjúság külkapcsolatai

IV. A H ITLERJUGEND KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK

IV. 5. A Hitlerjugend bilaterális kapcsolatai

A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének eszenciáját az előző feje-zetek felfedték, a következőkben az eddig tárgyalt formák gyakorlati megvaló-sulását, egyedi jellegzetességeit vizsgáljuk az egyes országok esetében. Ezek az esettanulmányok a forrásadottságok miatt nélkülözni kényszerülnek az egységes szempontrendszert, s így meglehetősen mozaikosnak hatnak, mégis elsőként kö-zölnek információkat a kapcsolatok tényleges alakulásáról.

A Hitlerjugend az 1933 utáni időszakban a bilaterális kapcsolatok terén rend-kívül szerteágazó, nagyon is különböző intenzitású kontaktusokat ápolt. Miköz-ben e kapcsolatok a dél-amerikai térségtől egészen Japánig megtalálhatóak vol-tak, s gyakorlatilag körbehálózták az egész glóbuszt, addig a HJ külkapcsolatainak fő színtere mégis csak Európa maradt. 1939-ig megfigyelhető volt, hogy a HJ-ot különösen szoros – még ha nem is őszintén baráti – szálak fűzték egyes kiemelt partnereihez, így Ausztriához, Olaszországhoz, Japánhoz, Nagy-Britanniához és Franciaországhoz, keleti szomszédjaihoz és a délkelet-európai térséghez.¹⁹⁵

193 Kolonialarbeit. Reichsbfehl, 11/III, 25. März 1938, 331–332. o.

194 Uo., Kolonialarbeit. Reichsbefehl, 35/II, 15. Oktober 1937, 978. o.

195 Mivel e munka nem tárgyalja a HJ délkelet-európai kapcsolatait, a kiemelt partnerek közül Ausztriára nem terjed ki figyelmünk.

IV. A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének kiteljesedése 1933-1939 114

IV. 5. 1. A Hitlerjugend kiemelt partnerei

IV. 5. 1. 1. Olaszország

A Hitlerjugend 1933. január utáni nyitásának egyik lehetséges iránya a világné-zeti rokonság miatt nem lehetett más, mint Olaszország, bár a két ország viszo-nya a dél-tiroli németség és az Anschluss kérdése miatt egyelőre feszült volt.¹⁹⁶ 1933 nyarán az ifjúsági kapcsolatok felvételére Németország tette meg az első lépést. A propagandaügyi minisztérium referense, Schmolz által vezetett kül-döttségben a római német követség, Hitler kancelláriája, a birodalmi sportve-zető képviselője mellett ott volt Schirach megbízottja, zu Klampen is. A német küldöttség tárgyalópartnerei a Német-olasz Ifjúság Munkaközösségének két megbízottja (Sella, Czaran), az Olasz Olimpiai Bizottság elnöke és titkára, a fa-siszta párt titkára, Achille Starace, valamint az olasz fafa-siszta hallgatószervezet és az olasz „SA“ (Fasci Giovanili di Combattimento) képviselői voltak. A tárgyalás egyetlen témája a német-olasz fiúifjúság cserelehetőségeinek megvitatása volt, amelyre – a követség értékelése szerint – az olasz fél – beleértve Mussolinit is – nagy hangsúlyt helyezett.¹⁹⁷ Így már a felütés is arról tanúskodott, hogy itt nem

„szimpla” ifjúsági kapcsolatokról volt szó csupán.

A tárgyalások csakhamar arra engedtek következtetni, hogy a rokon vonások alapján, és nem az aktuális külpolitikai nézeteltérések mentén építsék ki a kap-csolatokat. A megvalósítandó csere kapcsán globális megoldás körvonalazódott, ami sokrétű kapcsolatokat tett lehetővé. Német részről a cserét illetően csak a szűkebb értelemben vett Hitlerjugend, azaz a 18-24 éves sporthallgatók, a 18-25 éves korú sportegyesületi tagok, a rohamosztagok tagjai (18-25 év) és a német hallgatók (25 éves korig) jöhettek szóba. Az olasz fél az ifjúsági szervezet és test-nevelési főiskolája hallgatóinak, a sportegyesületek tagjainak, az ifjú fasiszták-nak, valamint a magasabb iskolák és a főiskolák ifjainak részvételével számolt 18 és 25 éves kor között. Renato Ricci,¹⁹⁸ az Ifjúságnevelési Minisztérium helyettes államtitkára, az olasz ifjúság vezetője mindkét fél esetében az első két csoport cseréjének kiépítésével értett egyet. A tervek szerint mindkét fél egyenként 30 fős csoportokat hozott volna létre, amelyek egy hónapot töltöttek volna a part-nerországban. Lehetőség szerint havi rendszerességgel új csoportok cseréjét

he-196 Blohm, i. m., 278-279. o.

197 Deutsche Botschaft an das AA, Rom, 31. August 1933 – PAAA, R 63605; Communiqué – PAAA, R 63605.

198 Ricci első világháborús veterán volt, majd 1919-ben részt vett a D’Annunzio féle fiumei kalandban.

1921-ben csatlakozott Mussolini fasiszta pártjához, melyben több funkciót is betöltött, 1925 és 1929 között a párt titkárhelyettese volt. 1927-ben került a Nemzeti Olasz Nevelés Szervezete élére, 1929-től egyben a kormány tagja is volt mint az ifjúság testi neveléséért felelős államtitkár-helyettes. Mind-két pozíciójától 1937-ben vált meg. A második világháborúban harcolt Albániában. A fasizmus bukása után rövid időre Németországba menekült, majd a Saloi Köztársaság államminisztere és a Nemzeti Gárda vezetője lett. A háború végén partizánok fogták el, majd bebörtönözték. 1950-ben az általános amnesztia során szabadult.

IV. 5. A Hitlerjugend bilateriális kapcsolatai 115 lyezték kilátásba. A programot igyekeztek úgy összeállítani, hogy egyszerre szol-gálja a kulturális és turisztikai, valamint a testi nevelés céljait.¹⁹⁹

Végül 1933 augusztusában megkötötték a kétoldalú egyezményt. Német rész-ről azonban leginkább a finanszírozás kérdésében merültek fel aggályok.²⁰⁰ A megállapodásból valószínűleg nem lett semmi, mert a havonkénti csere túl nagy terhet jelentett volna mindkét fél számára, ami az anyagiakon túl leginkább a csere megszervezésében és lebonyolításában mutatkozott volna meg. S egyelőre nyilván a két ország közötti külpolitika alakulása sem késztetett gyors lépésekre.

Mindazonáltal 1933-ban a lehetséges partnerek nem igen ismerték még egy-mást. Olaszországban az ifjúsági mozgalomnak ráadásul nem volt olyan hagyo-mánya, mint Németországban. Az ifjúság nevelésének monopóliuma a fasiszta párt kezében volt, s az 1926-ban alapított Nemzeti Olasz Nevelés Szervezetében (Opera Nazionale Balilla, ONB) valósult meg. Minden korábbi nem fasiszta ifjú-sági szervezetet feloszlattak, az újjáalapításokat megtiltották. Az ONB kezdetben az iskolán kívüli ifjúság testi és erkölcsi nevelését kapta feladatul, de nemsokára, 1927-től átvette az iskolai ifjúság testi nevelését is, így megtette az első lépést az államifjúsággá fejlődés útján. A tanároknak kötelezővé tették a belépésre való buzdítást, a gyerekeket különböző kedvezményeket ígérve (versenyek, baleset-biztosítás, könnyebbség a katonai szolgálatnál stb.) csalogatták a szervezetbe. A

„Hinni, engedelmeskedni, harcolni” jelszó mentén az ONB legfőbb célja az ifjak összefogása volt a fasiszta állam számára és a katonai nevelésük megvalósítása.²⁰¹

A 8–14 éves fiúkat a Balilla, a 14–18 éves korosztályt az Avangardisták csoport-ja fogta össze. A lányoknál 6–12 éves kor között a Kis Olaszok (Piccolo Italiane), 12 év felett az Ifjú Olaszok (Giovane Italiane) volt a szervezet neve, majd 21 éves kortól az olasz nőszervezet teljes jogú tagjaivá váltak. A fiúk esetében 18 és 22 éves kor között az 1930-ban alapított Fasci Giovanili di Combattimento vet-te át az ifjakat, ahol az erkölcsi, vet-testi és szellemi képzés mellett a Fasiszta Párt és a Fasiszta Milícia leendő embereit képezték. Ez a szerv összességében az előkatonai képzést állította feladatköre középpontjába, s a náci SA-hoz hasonló félkatonai szervezetnek minősült. 1934 őszétől a 6-8 éves fiúk részére felállí-tották a Farkasanya balillái (Balilla della Lupa) nevű szervezetet. A szerveze-ti felépítés terén a hármas rendszer volt érvényben, vagyis minden következő

199 A megállapodást ld. PAAA, R 63605.

200 Zu VI S 6224, 2. Oktober 1933; AA an den Leiter der Arbeitsgemeinschaft deutsch–italienischer Jugend, 12. Oktober 1933 – PAAA, R 63605; Deutsche Botschaft an das AA, Rom, 24. Oktober 1933; Deutsche Botschaft an das AA, dátum olvashatatlan [1933. november] – PAAA, R 63605.

201 Credere, obedire, combattere! VB, 17. Oktober 1940 (BArch, NS 43/384, 206. o.). Heymann, Gerhard, Italienische Jugend. Akademische Blätter, 1936/9. sz., 265. o. (BArch, NS 43/384, 217.

o.); Deutsche Botschaft an das AA, Rom, 20. Oktober 1933 – PAAA, R 63605; Deutsche Botschaft an das AA, Rom, 20. Oktober 1933 – PAAA, R 63605; Italienische Jugend im 13. Jahre des Faschismus. Pressestimmen über Jugendbewegung des In- und Auslandes. I. Jugendbewegung im Ausland. B) Ausländische Presse. Bericht Nr. 24., 1. Februar 1936, 197. o. (BArch, NSD 43/8-2).; La Donna fascista. Das Deutsche Mädel, 1935/3. sz.; Europa. Kontinent der Jugend. Festliche Veröffentlichung zur Begründung des Europäischen Jugendverbandes in Wien 1942. Verlag „Die Pause.” Wien, é. n., 66. o.

IV. A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének kiteljesedése 1933-1939 116

magasabb egység három alsóbb egységből tevődött össze. A legalsóbb egységek a squadrok voltak, majd a manipuluszok, centuriák, kohorszok, legiók, körzet-vezetőségek és tartományi körzet-vezetőségek következtek, vagyis a felépítés erősen hasonlított az ókori Római Birodalom hadseregében érvényes elnevezésekre.

Tartományi egységből összesen 90 létezett. A szervezet élére, amely a kormány-fő ellenőrzése alatt állt, egy központi és egy végrehajtó tanácsot helyeztek, ame-lyek alá provinciális és kommunális bizottságokat rendeltek. A legfelsőbb veze-tés Renato Ricci államtitkár kezében összpontosult.²⁰²

A szervezet taglétszáma folyamatos emelkedést mutatott (1928: 1.236.204 fő, 1930: 1.700.459 fő, 1932: 3.149.125 fő). 1934-re már a négymilliós határt is elér-te (4.327.231 fő), vagyis ekkor még a HJ-nál is nagyobb szervezet volt. A Balilla méretét tekintve tehát megfelelő partnernek mutatkozott. 1936-ra, a szervezet tíz éves évfordulójára a tejes létszám már az 5 millió főt is meghaladta. A belépés az ONB-be elvileg önkéntes volt. A szolgálati kötelezettség 10 éves korig mind-össze néhány vasárnapi órára terjedt ki, amelyek leginkább játékot és kirándulást jelentettek, 10 éves kor felett viszont egyértelműen a katonai képzés dominált, ráadásul az iskolán kívüli időszak, illetve a vasárnapok java része is a Balilla bir-tokában volt. A lányok nevelése hasonló volt a BDM-hez mind a célok, mind az eszközök tekintetében.²⁰³

A nyolc évesen a Balillába belépő ifjakat már bevezették a jövő katonai fela-dataiba és a sportkiképzésbe. Az Avanguardisták szervezete már kifejezetten militáns jellegű szervezet volt, tagjait megtanították bánni a fegyverrel, sőt

gép-202 Balilla egy 18. század közepén élő genovai fiú beceneve volt, aki 1746. december 5-én az-zal adta meg a felkelésre és az osztrákok Genovából való elűzésére a jelet, hogy egy kővel meg-dobott egy osztrák tisztet és ez által példás erényeket villogtatott meg: bátorságot, vakmerőség és hazaszeretet, melyek a később róla elnevezett ifjúsági szervezet számára is példaként szolgál-tak. Heymann, i. m., 265. o. (BArch, NS 43/384, 217. o.). Az olasz ifjúság december 5-ét így sa-ját ünnepeként tartotta számon. Credere, obedire, combattere! VB, 17. Oktober 1940 (BArch, NS 43/384, 206. o.); Deutsche Botschaft an das AA, Rom, 20. Oktober 1933 – PAAA, R 63605;

Italienische Jugend im 13. Jahre des Faschismus. Pressestimmen über Jugendbewegung des In- und Auslandes. I. Jugendbewegung im Ausland. B) Ausländische Presse. Bericht Nr. 24., 1. Februar 1936, 197-198. o. (BArch, NSD 43/8-2).; La Donna fascista. Das Deutsche Mädel, 1935/3. sz.; Die Jugendverbände des Auslandes. Führerblätter der Hitler–Jugend. Ausgabe DJ, Juni 1936, 16-17. o.; Komsomol, Balilla – und Hitler–Jugend. Führerblätter der DJ, 1936. febru-ár, 10-13. o.; A Farkasanya balillái a normál fekete balilla-egyenruhán a római farkasanyát viselték jelvényként. Egész Olaszországban egymillió fős tagsággal számoltak. Deutsche Botschaft Rom an das AA, 31. Oktober 1934 – PAAA, R 63608; „Opera nazionale Balilla”. RJP, 1936/11. sz., 5. o.;

Ricci, Renato, der Führer der Balilla. RJP, 1936/127. sz., 5. o.

203 1934-ben a Balilla 1.952.597, az Avanguardisták 535.974, Kis Olaszok 1.637.689, az Ifjú Ola-szok 200.971 fővel rendelkezett. Italienische Jugend im 13. Jahre des Faschismus. Pressestimmen über Jugendbewegung des In- und Auslandes. I. Jugendbewegung im Ausland. B) Ausländische Presse. Bericht Nr. 24., 1. Februar 1936, 199. o. (BArch, NSD 43/8-2); „Opera Nazionale Balil-la”. RJP, 1936/19. sz, 4. o.; 1936-ban Balilla: 2.332.284; Kis Olaszok: 2.007.710; Avanguardisták:

788.896; Ifjú Olaszok: 381.925. Deutsche Botschaft an das AA, Rom, 1. Oktober 1936 – PAAA, R 98859; Italienische Jugend. RJP, 1935/102. sz., 3. o.; Nach dem Zehnjahrestag der Balilla. RJP, 1936/91. sz., 4. o.; Renato Ricci, Die Opera Balilla. Wille und Macht, 1937/9. sz., 5-10. o.; „Opera Nazionale Balilla”. RJP, 1936/17. sz., 4. o.; „Opera Nazionale Balilla”. RJP, 1936/19. sz, 4. o.

IV. 5. A Hitlerjugend bilateriális kapcsolatai 117 fegyverekkel és lövegekkel is. A 18. életévvel kezdődött meg a tulajdonképpeni előkatonai kiképzés az ifjúfasiszták szervezetében, amely az aktív katonai szolgá-lat kezdetéig tartott, s amelyet a hadseregből való kiválás után a milícia kereté-ben a 32. életévig folytattak. A hadsereg vezetésének igen nagy befolyása volt az ifjúsági szervezetekre, így a nevelés egyértelműen a katonai jellegre fókuszált.²⁰⁴

1935-től kezdett az olasz ifjúsági szervezet nagyobb hangsúlyt fektetni a világ-nézeti és politikai iskolázásra. Ezt bizonyította az is, hogy a harmincas évek má-sodik felére 3800 könyvtár, 400 mozgóképszínház és rendszeres kulturális tanfo-lyamok működtek. Utóbbiak elmélyültebb ismereteket nyújtottak a történelem, az irodalom és a vallás terén. Számtalan esti kurzussal vették fel a harcot az analfabétizmussal. A lányok képzése inkább a gyakorlati ismeretek közvetítésére szorítkozott a háztartásban és az anyai teendők ellátásában. A vallásos nevelés 1500 pap kezében összpontosult, akik élén egy Mussolini egyetértésével kineve-zett káplán állt. A Balilla rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a színház- és a zene-művészet meghonosítására és gyakorlására, ami szintén elsősorban az ideológia hatékonyabb közvetítését segíthette. 1936-ban az 1361 énekkórusnak majdnem 85 000 tagja volt, akik a zenekarokkal együtt több mint 3000 koncertet tartottak.

S a Balilla életéhez ugyanúgy hozzátartoztak a túrák, a kirándulások és az uta-zások – külföldre is –, ahol leginkább az ottani fasisztákat keresték fel. Az ONB mind kulturális, mind technikai téren felállította a maga különleges alakulatait.

Az egyik legnépszerűbb itt is a tízéves kortól megengedett motorozás volt.²⁰⁵ Rómától nem messze létrehozták az ifjúság külön sportvárosát, a Forum Mussolinit, amely már a nevében is az antik hagyományokat kívánta folytatni. A létesítmény-komplexum része volt egy uszoda, egy vívócsarnok, a „Ciprusfa Sta-dion“, illetve a Márványstadion. Utóbbi befogadó képessége 100 000 fő volt, s az 1944-es római olimpiai játékok fő színteréül szolgált volna. Ezen kívül itt állt egy márványszobrokkal díszített teniszstadion, egy sportakadémia és Mussolini aranyozott márványobeliszkje. Így a Forum Mussolini egyben a fasiszta ifjúsági képzés fellegvára is volt. Az ifjúsági otthon 800 főnek nyújtott helyet, akik az ifjú fasiszta generáció testi és szellemi elitjét képezték.²⁰⁶

1937-ben az összes addig létező ifjúsági szervezetet feloszlatták, köztük a több mint 10 éve működő Balillát is. Egyesítve az ONB-t és a párt ifjúságát lét-rejött az immár ténylegesen államifjúságként szolgáló Liktorium Olasz Ifjúsági Szövetsége (Gioventù Italiana del Littorio, GIL), amely kb. 8 millió fiatalt fogott

204 Wieder in den Standorten. VB, 30. September 1937 (BArch, NS 5/VI/427, 113. o.). Heymann, i. m., 265. o. (BArch, NS 43/384, 217. o.). Die italienische Jugend. Pressestimmen über Jugendbewegung des In- und Auslandes. I. Jugendbewegung im Ausland. B) Ausländische Presse. Bericht Nr. 8., 15.

April 1935, 52. o. (BArch, NSD 43/8-2).

205 Politische Schulung der italienischen Jugend. RJP, 1937/44. sz., 6. o.; Jugend und Faschismus.

Germania, 10. April 1937 (BArch, NS 43/384, 215. o.); Opera Balilla und Fasci Giovanili di Combattimento. RJP, 1937/94. sz., 2. o.; Die Opera Nazionale Balilla. RJP, 1937/136. sz., 1-2. o.;

„Opera Nazionale Balilla”. RJP, 1936/19. sz, 4. o.; Italiens Jugend fliegt. RJP, 1936/181. sz., 6. o.

206 Die 800 der Farnesina. Zeitungsdienst– Auslandsdienst, Berlin, 25. Februar 1937 – BArch, NS 43/384, 219. o.

IV. A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének kiteljesedése 1933-1939 118

össze az ifjúsági szolgálati kötelezettség teljesítésére. Főparancsnoka a fasiszta párt főtitkára, Starace volt. A korábbinál jóval tagoltabb szervezet a 6-8 éves fi-úkat és lányokat a Farkasanya gyermekei (Tigli della lupa) soraiba, a 8-11 éves fiúkat a Balillába, a 11-13 éves fiúkat a Muskétás Balillák (Balilla Moschettieri) közé, a 13 és 15 éves fiúkat az Avanguardisták (Avanguardia) soraiba, a 16-17 éves fiúkat pedig a Muskétás Avanguardisták (Avanguardia Moschettieri) közé várta. A 17-21 éves fiúk az Ifjú Fasiszták (Fascio Giovanili di Commbattimento) szervezetében teljesítettek szolgálatot. A lányok számára a Kis Olaszok, az Ifjú Olaszok és az Ifjú Fasisztanők szervezetei kínáltak lehetőséget.²⁰⁷

A GIL teljes egészében militáns szervezet volt, s ez a jelleg az idősebb korcso-portokban egyre inkább erősödött. A 8-11 éves balillák még csak zárt rendgya-korlatokat végeztek, a 11-13 éves Balilla-muskétások már a hadseregben rend-szeresített fegyverek egyikének miniatűr másával gyakorlatoztak. A 13-15 éves avangárdisták már rendes fegyverekkel ismerkedtek, és kisebb taktikai gyakorla-tokat is végrehajtottak. A 15-17 éves avangárdista muskétások és a 17-21 éves ifjú fasiszták már rendszeres előkatonai kiképzést kaptak. Ez összességében tehát sok-kal erőteljesebb katonai képzést jelentett, mint a Hitlerjugendben ugyanebben az időben. Az előkatonai képzéshez társult a GIL-ben folyó különleges képzés is, amely gyalogos képzésre, légi kiképzésre és haditengerészeti képzésre bomlott. A gyalogos osztagokon belül gépfegyveres osztagok, lovasság, lövegirányzó csoport, mérőőrs, jelzőosztagok, telefonosok, távírók, rádiótávírók, gépkocsivezetők, mo-torosok, színjátszó csoportok (Spielleute), szanitécek és hordárok működtek. A haditengerészeti és légierő-csoportokon belül is további alcsoportok léteztek.²⁰⁸

A Hitlerjugend deklaráltan elvetette, hogy a két nagy szervezet, az olasz és a német ifjúság versenyezzen egymással, egymásnak konkurenciát jelentsen. A hi-vatalos álláspont szerint mindkét szervezetnek megvolt a maga lényéből fakadó formája, s annak ellenére, hogy bizonyos pontokon a nemzetiszocializmus és a fasizmus közel került egymáshoz, lényegükben mégis eltérőek voltak. Két olyan világnézetről volt szó, amelyet nem lehetett átvinni az egyik népről a másikra.²⁰⁹

Annak ellenére, hogy az ONB már évekkel 1933 előtt tulajdonképpen állam-ifjúsági szintre emelkedett, a benne folyó munka szervezettsége és sokoldalú-sága nem érte el, sőt sokszor még csak meg sem közelítette a Hitlerjugendben bevált és egyre inkább tovább fejlődő gyakorlatot. A nápolyi német követség egy német iskolai út szervezése kapcsán maga is felhívta a figyelmet arra, hogy olyan önellátó táborok, mint amilyenek Németországban működtek, teljességgel

is-207 Europa. Kontinent der Jugend. Festliche Veröffentlichung zur Begründung des Europäischen Jugendverbandes in Wien 1942. Verlag „Die Pause” Wien, é. n., 66. o.; Die Jugend Mussolinis. Wille und Macht, 1939/2-3. sz., 3-18. o.; Die Jugend Mussolinis. RJP, 1939/70. sz., 1-2. o.; In römischem Schritt. Pressestimmen über Jugendbewegung des In- und Auslandes. II. Jugendbewegung im Ausland. A) Deutsche Presse. Bericht Nr. 1., 15. Januar 1939, 8. o. (BArch, NSD 43/9.).

208 Wie Italien seine Jugend stählt. Deutsche Allgemeine Zeitung (DAZ), 9. Oktober 1940 (BArch, NS 43/384, 208. o.; Die Mädel der GIL. Das Deutsche Mädel, 1941. Januar; Im Dienste ihres Volkes.

Das Deutsche Mädel, 1941. Januar.

209 Hitler–Jungen im Campo Mussolini. RJP, 10. September 1936.

IV. 5. A Hitlerjugend bilateriális kapcsolatai 119 meretlenek, és „primitívségük miatt nem lelnek megértésre a lakosság körében“.

A HJ ezenkívül a GIL esetében is a szervezet militánságát tartotta az egyik leg-fontosabb különbségnek a HJ-hoz képest, illetve azt, hogy itt nem érvényesült

„az ifjúság vezeti az ifjúságot” elv, jóllehet itt is létezett a főállású ifjúságvezető mint önálló foglalkozás.²¹⁰

A südtiroli németség semmilyen különleges bánásmódban sem részesült, ép-pen ellenkezőleg: németségének megőrzését erősen akadályozni próbálták. A Rudolf Hillebrand által Dél-Tirolban életre hívott és a nemzetiszocializmushoz kötődő Dél-Tiroli Hazafias Front (Südtiroler Heimatfront) és annak vezetőré-tege, a Dél-Tirol Népiségi Harci Köre (Völkischer Kampfring Südtirols, VKS) az 1920-as évekhez hasonlóan továbbra sem volt könnyű helyzetben, ha az olaszor-szági német kisebbség védelméről és képviseletéről volt szó. Bár létesültek fiú- és lánycsoportok is, ezek nem követték a HJ mintáját. Az olasz fél nem tűrte el a HJ kapcsolattartásait sem ezekkel a csoportokkal, de a Határvidéki és Külügyi Hivatal mégis titkos kapcsolatokat ápolt a VKS „föld alatt” munkálkodó tagjaival.

A német külpolitika a jó viszony megőrzése érdekében pedig nem igen lépett fel a dél-tiroli németség védelmében. A Balilla létrehozása után minden ifjúsá-gi szervezetet feloszlattak. Köztük volt 12 német katolikus egyesület is Bozen tartományban, mivel azok nemcsak egyházi munkát, hanem tornagyakorlatokat is végeztek. A tisztán vallási szervezeteket a Vatikán tiltakozása miatt újra en-gedélyezték. 1934-35-ben a katolikus legényegyletekkel a németség utolsó ma-radványait is felszámolták, a Balilla és a GIL pedig minden német fiatal szá-mára kötelező volt. 1939-től a dél-tiroli kérdés – a végleges megoldásnak szánt áttelepítések révén – erősen vesztett jelentőségéből. Az áttelepítések azonban csak lassú ütemben zajlottak, majd 1941-ben teljesen le is álltak. Ennek ellené-re Olaszország esetében tulajdonképpen csak a birodalmi HJ és az olasz ifjúsági szervezetek kapcsolatairól beszélhetünk. A VKS továbbra is működő lány- és fiú-csoportjai, csak az olasz háborús kiválás után, vagyis 1943 végétől váltak a német katonai igazgatás alatt maradt területén valódi Hitlerjugend-csoportokká.²¹¹

A Hitlerjugend olaszországi megalapítása természetesen már 1933-ban napi-rendre került, de a feszültségek elkerülése érdekében a lehető leggondosabban kellett kiválogatni a vezetőket. A kérdés azért is kényes volt, mert a Birodalmi Ifjúságvezetőség és a külképviseletek által is megakadályozni kívánt „vad“ ván-dorlások Olaszországban fokozottabban jelentkeztek, mint másutt.²¹² 1933

októ-210 Deutsches Konsulat an das AA, 29. Mai 1933 – PAAA, R 63612; Die Jugend Mussolinis. RJP, 1939/70. sz., 1-2. o.

211 Kurzer Überblick über Aufgaben, Formen und Rechtslage der Jugendorganisationen der deutschen Volksgruppen in Europa. Vertraulich. Italien. BArch, R 43 II/512, 80. o.; Griesmeyr – Würschinger, i. m., 186-187. o.

212 Abschrift. Deutsches Konsulat Mailand an die Deutsche Botschaft Rom, Mailand, 7. Juni 1933 – PAAA, R 60332, K 262537–K 262546. o. A konzulátusok szerint ezek a helyben csak „alpesi szök-kenőknek“ (Alpensteiger) nevezett német fiatalok hiányos ruházatukkal, hangos viselkedésükkel, kez-detleges zenélésükkel és koldulásukkal kiváltották az olasz lakosság erőteljes ellenszenvét. Anyagi fe-dezettel nem rendelkezve pedig naponta keresték fel az illetékes német konzulátusokat, számukra

IV. A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének kiteljesedése 1933-1939 120

berében Nabersberg arról értesítette a külügyminisztériumot, hogy Firenzébe Hans Marrumot²¹³ nevezték ki országos ifjúságvezetőnek. Az új vezető felada-ta volt, hogy összefogja a birodalmi német ifjúságot, s megismertesse őket az új Németország céljaival. Az olaszországi HJ legjelentősebb csoportjai Milánóban, Torinóban, Genovában, Firenzében, Rómában és Nápolyban működtek. A ró-mai HJ-nak a német követség udvarában, a Szentszék közelében saját otthona is

In document A Hitlerjugend és a nagyvilág (Pldal 113-200)