A külkapcsolatok formái

A 30-as évek elején a Hitlerjugendhez hasonló kaliberű szervezet az akkori Eu-rópában a szovjet Komszomolt leszámítva csak Olaszországban és Magyaror-szágon létezett, majd a 40-es évekre máshol is kiépült (Románia, Bulgária stb.).

A Hitlerjugend azonban büszkén hangoztatta, hogy míg ezek a szervezetek – vagy is a Ballila és a Levente – kényszerszervezetek voltak, addig a Hitlerjugend önkéntes alapon szerveződött.⁸² Ez azonban csak elviekben volt így, hiszen más szervezetek beolvasztása már folyamatban volt, s a Hitlerjugend egyeduralmi igényét egyáltalán nem leplezte. Különleges volt a Hitlerjugend viszont abban a tekintetben, hogy szerteágazó, a társadalmi lét szinte minden területére kiterje-dő tevékenységet látott el. A külföld irányában folytatott, szervezett tevékenysé-ge pedig egyedülálló volt, hisz a korábbról örökölt formákon is túlmutatott, sőt innovatív jelleget is öltött.

1933-ban jelentős visszaesés következett be a német ifjúság külföldre irá-nyuló tevékenységében, de egyúttal hatalmas minőségváltozást eredményezett a Hitlerjugend külföldi tevékenységén belül, mivel az egyéni és csoportos kap-csolattartás és anyagi javakkal való támogatás mellett a kölcsönös munka egész palettája alakult ki, korábban nem alkalmazott formák is megjelentek. 1933 után az igazán jelentős változás az volt, hogy a Hitlerjugend a németség gondozása mellett fokozatosan ugyan, de óriási nyitást tett az idegen nemzetiségű ifjúságok megismerése, illetve önmaga megismertetése érdekében, továbbá a sokoldalú bi-, illetve multilaterális kapcsolatok megteremtésére. Utóbbi abban mutatko-zott meg, hogy már nemcsak kölcsönös látogatásokról volt szó, hanem például gazdasági és sportegyüttműködésről is, és e kapcsolatok ápolásába és

fejlesztésé-81 Jugendführer des Deutschen Reiches (Pressereferent) an das AA, Abschrift, 1. Oktober 1937, PAAA, Gesandtschaft Budapest, 19.; Griesmeyr – Würschinger, i. m., 191. o.; Abschrift. Ausführungen des Pg. Hinnerks auf der 1. Arbeitsringtagung am 9. Dezember 1938 – PAAA, R 27134; Rüdiger, Selbstverständnis, i. m., 256. o.; Weltaufgeschlossene Jugend. Bremer Zeitung, 15. Oktober 1937 (BArch, NS 5/VI/427, 116. o.); Vorposten der Verständigung. RJP, 19. Februar 1938.

82 Arbeit der Reichsjugendführung. VB, 15. August 1934 (BArch, NS 5/VI/427, 8. o.).

IV. 4. A Külkapcsolat formái 79 be bekapcsolódott a modern média – vagyis a rádió – is. A hivatalos kapcsolato-kat olyan pompa, ceremónia kísérte, mint ifjúsági kapcsolatokapcsolato-kat soha korábban.

Ez is mutatta, hogy az ifjúságin túl ezek az államközi kapcsolatok részét is képez-ték. Bár ez által felértékelték az ifjúság szerepét, egyúttal azonban a nagypolitika eszközévé is degradálták a fiatalokat.

IV. 4. 1. Határvidék

„Meg kell tanítanunk nekik [határvidéki németség – V. Zs.], szükség esetén rájuk kell kényszerítenünk felfogásunkat és hitünket” – hangzott a Hitlerjugend 1933 előtti legfőbb „külpolitikai” iránymutatása, s az azt követő időszak csak részben módosította ezt a célt. A határ menti zóna továbbra is elsődleges maradt, de egyre inkább előtérbe kerültek azok a távolabbi területek is, ahol a németséget – s főként annak ifjúságát – ugyancsak nemzetiszocialista szellemben kívánták egyre szorosabban a németországi ifjúsághoz kötni. A határvidék és a határvidé-ki utak fogalma viszont szintén a német ifjúsági mozgalomtól átvett frazeológia volt, amit a HJ következetesen alkalmazott. Miután a HJ lassan azonossá vált a német ifjúsági mozgalommal, illetve csaknem a teljes német ifjúsággal, ezáltal figyelmét fokozatosan meg is kellett osztania, hiszen a Hitlerjugend lett az „ide-gen” nemzetiségű ifjúsággal való kapcsolattartás első számú intézménye is. A határvidéki és külföldi utakat a Hitlerjugend szolgálatnak tekintette, amelynek több célja is volt: egyrészt a saját hazának, különösen a határvidékeknek a meg-ismerése, de nem a természeti szépségek, hanem a haza és az ott élő nép megis-merése végett, a határ túloldalán lévő határvidékekkel, illetve az attól távolabbi területekkel való megismerkedés, és egyúttal a testi nevelés, a testi frissesség fejlesztése is.⁸³

„Meg kell teremtenünk azt a politikai gondolkodást, amely a határtérségben államunk legexponáltabb részét látja. A múlt liberális–marxista időszakában el-hanyagolták a határt. Mi nemzetiszocialisták a népiségi erőkifejtés falát fogjuk létrehozni államhatárunk azon részein, amelyek nem német államoktól válasz-tanak el bennünket, vagyis a birodalmi területünknek ezt a részét népesség- és védpolitikailag, kulturálisan, szociálisan és gazdaságilag tesszük a legerősebbé, mert az állandóan idegen befolyásnak van kitéve. A Hitler-Jugendnek erre kell nevelnie az ifjú generációt. Akkor a határon teljesített szolgálatot nem büntetés-ként, hanem becsületbeli szolgálatként fogják majd fel.”⁸⁴„Nem az ádáz szom-széd a hibás azért, mert határharcot folytatunk, nem, mert amíg léteznek népek, a határon folyó harc a népiségi élet folytonos és természetes jelensége lesz. […]

Fiainkat és lányainkat el kell juttatni arra a felismerésre, hogy a nép élő

orga-83 Anweisung Nr. 1. und Rundschreiben Nr. 2 des HJ-Grenzlandamtes, August 1931 – BArch, NS 26/364; Schirach, Die Hitler–Jugend, i. m., 162. o.; Die Fahrt. HJ-Führerdienst, April 1937.

84 Informationsdienst [des Grenz- und Auslandsamtes der RJF], 1937/3. sz., (20. November 1937), 1. o. Idézi: Pallaske, i. m., 92. o.

IV. A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének kiteljesedése 1933-1939 80

nizmus, amelynek legjobb és legegészségesebb erejét ott kell bevetnie, ahol ez az élő néptest egy másik, idegen néptesttel ütközik össze, és idegen agitáció és meg-figyelés alatt áll.”⁸⁵

A HJ tevékenységének elsődleges és földrajzilag legközelebbi részét tehát a határvidék jelentette, ahol a népi szubsztancia megtartása és erősítése volt a fel-adata, mivel itt más népek részéről ezt „gyengítő hatások” jelentkeztek. Ráadá-sul a Német Birodalom határai semmilyen égtáj felé sem estek egybe a német etnikai „néphatárokkal”, vagyis a birodalmi határokon kívül élő néprészek támo-gatása kulcsfontosságú volt. Az egységes és összefüggő német „néptalaj” biro-dalmi határok közötti megteremtésének azonban elsődleges feltétele volt, hogy a határokon belüli német „néperőt” olyan mértékűre emeljék, hogy az könnye-dén felvegye a versenyt és a „harcot” más népeknek a németség „gyengítésé-re” irányuló törekvései ellen, s ezáltal is biztos fogódzót jelentsen a németség előretolt bástyái számára. A „határok nélküli nép“ (Volk ohne Grenzen) fenn-maradásának biztosítása végett a náci logika szerint tehát a birodalmi határokig terjedő terület utolsó négyzetcentiméterén is le kellett küzdeni az idegen népi-ségi befolyást, s ez teremtette meg azt a kedvező, zárt egységet sugárzó, bioló-giai és dinamikus alapot, ahonnan az előretolt bástyákat is védeni tudták. Vagyis a néphatárok eltolása, azok idegen népek számára kedvezőtlen megváltoztatá-sa a határok tényleges megváltoztatásával szemben hosszú hatású eredménye-ket hozhatott, de egyben örökös éberséget is igényelt. Az egységes néphatárok megteremtése pedig jó kiindulópontot jelenthetett a tényleges országhatárok és a néphatárok egybeillesztésére is.⁸⁶ A „határvidéki harcot” csak a teljes német néppel együtt lehetett sikeresen megvívni; ha ugyanis a „néptest” gyenge volt, s emiatt nem adott kellő támaszt, az „előretörő idegen népiségi befolyás” akár a határok német szempontból kedvezőtlen megváltoztatását is előidézhette. Ez a harc azonban nem egy belátható időn belül megvívandó és végleges eredmény-nyel kecsegtető folyamat volt, hanem permanens állapot, vagyis az „élettér” és a

„néptalaj” védelme állandó jellegű kötelezettséget rótt a németségre, azon belül az ifjúságra. Elsőrangú feladat volt, hogy a néppolitikai nevelés során a fiatalokat megismertessék a „világ biológiai rendjével”, hogy végcélként megvalósulhasson

85 Informationsdienst [des Grenz- und Auslandsamtes der RJF], 1937/4. sz. (5. Dezember 1937), 2. o. Idézi: Pallaske, i. m., 92-93. o.

86 Arbeitsblätter. Herausgegeben von der Grenz- und Auslandsabteilung des Gebietes Westfalen, Folge 1, Münster, 20. November 1937. Streng vertraulich!, 3-4. o.; HJ–BDM, Gebiet–Obergau 3 Berlin, Grenz und Auslandsabteilung. Schulungsbrief November 1937, 1. o. „Az a HJ-vezető, aki fiait Németországon keresztül vezeti, és hazájuk iránt lelkesíti őket, politikus a szó legnevesebb értelmében. A fiúk menetelése a német vidékeken szükségszerűen Adolf Hitlerhez és a nemzeti-szocializmushoz tereli őket. A HJ soraiban ma felnővő generációnak nincs szüksége politkai fel-világosításra, hanem csakis világnézetre nevelésre. Minél inkább megtanulják ezek a fiúk, hogy szemlélődjenek, annál szilárdabban ragaszkodnak a nép belső törvényéhez. Mégha kötelessége-ik kiterjedtebbek is, mint minden más előttük élt nemzedéknek, még sincs határa annak a bel-ső szenvedélynek, amivel népüket szolgálják.” Grenzlandmarsch durch Pommern der Banne 93 und 411. 1000 Hitlerjungen marschieren durch Ostpommern zur Reichsgrenze (12-28. Juli 1937) (Deutsche Bücherei (DB) 1938 A 10569).

IV. 4. A Külkapcsolat formái 81 a 100 milliós nemzetiszocialista népközösség. A nevelés során szerencsés köny-nyebbséget jelentett, hogy a Führer maga is határ menti német volt, így ennek hangoztatása a fiatalság körében még nagyobb fogékonyságot ébresztett a téma iránt. Mindezzel párhuzamosan a határok túloldalán élő német ifjúság esetében is be kellett indítani az egységesedés és a nemzetiszocialista gleichschaltung fo-lyamatát, hiszen a határvidéki célkitűzések csak így vezethettek eredményre.

Összességében a néppolitikai gondolat tehát a nemzetiszocialista gondolkodás alapját képezte: „Csak, ha a nemzet egészében helytáll létéért, akkor biztosított az egyes németek élete” (Rudolf Hess).⁸⁷

A határvidéki munka tudatosítása a HJ elhagyása után is fontos volt az egyes néptársak életében. Erre már a HJ–ben felkészítették, a „népiségi harcban” való helytállás különböző formáival ismertették meg őket. Ilyenek voltak: német pa-rasztok összefogása, hogy egy elárverezésre kerülő német birtok ne kerülhessen például lengyel tulajdonba; a német szervezetekre való szavazás; gyerekek utaz-tatása akár három óra távolságra is, ha csak egy fő hiányzik az iskolában a német osztály elindításához; a párválasztás alárendelése a népiségi érdekeknek; orvos-ként a német népiségi területekre település, hogy ne kelljen más nemzetiségű, illetve zsidó orvoshoz járnia a németségnek; német dalok, kultúra és beszéd vál-lalása még ellenséges kőzápor esetén is; német szolgalányok alkalmazása. Vagyis a „népiségi harc” több volt, mint a nyelvért folytatott harc, az egész „élettér-ért” harcoltak: a földért, a munkahelyért, a gazdasági felemelkedésért, a német nyelvért, a nevelésért, a kultúráért, az egyházért, a politikai önigazgatásért és az államvezetésbe történő beleszólásért. Felhívták a figyelmet arra, hogy az éber-ség állandó követelmény, hiszen az ellenéber-séges népiéber-ség láthatatlanul és hallha-tatlanul, lassan előrehaladva dolgozik. Hangsúlyozták viszont: ennek nem az a lényege, hogy más népességeket áttérítsenek a német néphez, hogy őket ger-manizálják, hanem csak az, hogy minden néptársban erősítsék a népiségi gon-dolatot és értékeket, s világos döntésre kényszerítsék azokat, akik kényelemből, nyárspolgárságból eddig lusták vagy gyávák voltak dönteni. Ezeket az ingadozó-kat viszont maradéktalanul meg kellett nyerni. 1933 előtt ugyanis jelentős talaj csúszott ki a német nép alól, s ezt a folyamatot csak a nemzetiszocializmusba és a birodalomba vetett bizalom fordította meg, ez adott erős támaszt a népcsoport-oknak. Ez a hit pedig akkor lehetett igazán erős támasz, ha a német birodalmi és azon túli „néptársak” mindegyike egyként tisztában van a határvidék és a német népiség jelentőségével.⁸⁸

87 Informationsdienst, 1937/1. sz., 15. Oktober 1937, 1-5. o. (BArch, NSD 43/21, 112755–112756.

o.); Grenzpolitischer Arbeitsbericht. Informationsdienst, 1937/1. sz., 15. Oktober 1937, 1-5. o.

(BArch, NSD 43/21, 112756-112757. o.); Volkspolitischer Lagebericht. Informationsdienst, 1937/1. sz., 15. Oktober 1937, 1-5. o. (BArch, NSD 43/21, 112758-112759. o.); Arbeitsblätter.

Herausgegeben von der Grenz- und Auslandsabteilung des Gebietes Westfalen, Folge 1, Münster, 20. November 1937. Streng vertraulich!, 6. o.

88 HJ–BDM, Gebiet–Obergau 3 Berlin, Grenz- und Auslandsabteilung. Schulungsbrief April 1938, 1-3. o.; Volkstumsarbeit im Grenzgebiet. In: Unsere Volkstumsarbeit (DB, 1938 A 10393), 18–19 o.; Günter Kaufmann: Politische Jugend – volksdeutsche Jugend. Wille und Macht, 1934/11. sz.,

IV. A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének kiteljesedése 1933-1939 82

A tervszerű határvidéki tevékenység során a következő szempontokat kellett figyelembe venni: a tér feltételeinek rögzítését és magyarázatát, vagyis a termé-szeti fekvést és az ebből eredő népiséget; a történeti fejlődést; a határvidék pil-lanatnyi helyzetét és az ott jelentkező feladatokat; a határvidéki utakat; a határvi-déki tevékenység gyakorlati hatását és a vidékszolgálatot.⁸⁹ Ezt a célt szolgálta a német határtól 30-50 km szélességben kialakított határsáv (Grenzgürtel), amely tulajdonképpen a határvidéki munka elsődleges területét jelölte ki. 1936-tól azonban már csak a Kelet-Poroszországba, Posen-Nyugat-Poroszországba, Fel-ső-Sziléziába és a Bajor-erdő felé irányuló utak minősültek határvidéki útnak.⁹⁰ Ennek oka valószínűleg a nyugati hatalmakkal szembeni konfrontatívabb kül-politikára vezethető vissza. A Határvidéki és Külföldi Hivatal minden törekvése ellenére sem alakult ki azonban egyensúly a határvidéki utak esetében, emiatt a hivatal igyekezett irányítani a választást⁹¹

Az utak száma folyamatosan emelkedett. Blohm adata szerint 1933-ban 54 000, 1937-ben pedig már 118 000 fő látogatott ilyen körzetekbe. 1937-ben a határvidéki utak 23 százaléka Kelet-Poroszországot, 16 százaléka pedig Sziléziát tekintette célterületének. Ezeket az utakat többnyire egységvezetők és leányve-zetők részére szervezték, s a HJ tagok többsége leginkább az ő élményeik alap-ján juthatott ismeretekhez az ott tapasztaltakról.⁹²

A határsáv járásaiból kijelölték az ún. bajtársi járásokat, amelyek a határvidéki szakasszal nem rendelkező járásokhoz kötődtek. A HJ Középföld területe szá-mára például a Bajor Keleti vidéket jelölték ki a határvidéki utak lebonyolításá-ra, amelyek számát 1936-ban csak a DJ részére már 75-re tervezték. A vesztfáliai járásoknak a sziléziai járásokat jelölték ki határövezeti gondozási, bajtársi mun-kát igénylő területként. Ez a gyakorlatban az állandó kapcsolattartás mellett, az egyes járások nyári útjainak és táborainak célzottan Sziléziába helyezését jelen-tette, s ez által a HJ hozzájárulhatott a „lengyel befolyás elleni fellépéshez”.

A határvidékre vezető utak előtti felkészülésnél több szempont szerint jártak el. Foglalkoztak a helyi feltételekkel, a földrajzi fekvéssel és a népiség számára ebből adódó következményekkel; a történeti fejlődéssel, a határvidékek pillanat-nyi helyzetével és a hozzáfűződő birodalmi feladatokkal, valamint a határvidéki tevékenység gyakorlati megnyilvánulásaival, az utakkal és a vidékszolgálattal.⁹³

1-5. o.; So arbeitet die RJF. VI.: Das Grenz- und Auslandsamt. Die HJ, 1937/46. sz., 13. Novem-ber 1937, 7. o.; Brehm, Bruno, Sprache der Jugend. Wille und Macht, 1938/1. sz., 5-8. o.

89 Grenzlandarbeit des BDM. In: Wir Deutschen Mädel. Jahrbuch des BDM 1935, 183. sk.

Idézi: Miller–Kipp, Gisela (Hg.), „Auch Du gehörst dem Führer”. Die Geschichte des Bundes Deutscher Mädel (BDM) in Quellen und Dokumenten. Juventa, Weinheim – München 2002, 79.

dokumentum, 208-209. o.

90 BArch, NS 26/338.

91 Grenzpolitische Planung der Ostpreußen-Fahrten. RJP, 1935/98. sz., 1-2. o.; Nach Ostland.

RJP, 1935/102. sz., 4. o.

92 Ostpreußenwettbewerb. Reichsbefehl, 35/II, 15. Oktober 1937, 975-976. o.; So arbeitet die RJF.

VI.: Das Grenz- und Auslandsamt. Die HJ, 1937/46. sz., 13. November 1937, 7. o.

93 Arbeitsblätter. Herausgegeben von der Grenz- und Auslandsabteilung des Gebietes Westfalen,

IV. 4. A Külkapcsolat formái 83 A határvidékre vezető utak – mint legelterjedtebb forma – más tevékenységi formával egészültek ki. A határvidéki menetelések alkalmával nem mindig ke-rült sor külföldi látogatásra, vagy külföldiek fogadására. Aachenban a HJ 1934 júliusában 100 ezer fővel rendezett öt órán át tartó ún. határvidéki menetet (Grenzlandmarsch), amelyen Schirach és Lauterbacher is részt vett. Az ún. ke-leti vidéki menetek a harmincas évekre tömeges rendezvényekké fejlődtek. A közép-elbai HJ területről 1937-ben már 6000 fő vett részt ilyen túrákon, 1938-ban számuk 10 ezerre emelkedett, 1939-ben pedig már a 12 ezer főt is elérte.

Ilyen esetekben többféle útvonalat, illetve végállomást jelöltek ki, a csapatot menetblokkokra osztották, amelyek különböző útvonalon jutottak el a célhelyre, így az egész határvidéket bejárták.⁹⁴

A bajor-osztrák határvidéken határvidéki táborok egész sora működött 1935 augusztusában. A járások számának megfelelően összesen 14 tábor volt, ame-lyekben egységes terv alapján összesen 8000 HJ- és DJ-tag kapott szellemi és testi felkészítést. Hasonlóan grandiózus formában zajlott a nyugati határvidéki tevékenység is. A Nyugati vidék HJ terület nyári táboraiban 1935. július végétől augusztus végéig több mint 10 ezer gyerek iskolázását látták el.⁹⁵

A tervszerűség megmutatkozott a korábbinál színesebb és összetettebb prog-ramban, amelynek során népdalok, néptáncok és népszínművek kerültek be-mutatásra, és egyéb fellépések is voltak. A Hitlerjugend rendelkezett ún. ha-tárvidéki színjátszó csoportokkal (Grenzlandspielschar) is, amelyek egyike főleg Felső-Sziléziában fejtett ki kiemelkedő munkát. Tervezték két további ilyen jellegű csoport felállítását Kelet-Poroszországban is az észak-keleti területek, valamint a délkelet-európai térség gondozására. Emellett a speciális színjátszó csoportok mellett az egyes HJ területek színjátszó csoportjait is fokozottabb tá-mogatásban kívánták részesíteni, hogy ezek is kivehessék részüket ezen a téren.

Hofban – és valószínűleg más településen is – létezett úgynevezett határvidéki színház (Grenzlandtheater), amely a HJ és a BDM egységeinek szereplésével a határ közeli településeken határvidéki tematikájú darabokat mutatott be. Ha-sonló csapattal rendelkezett a Lipcsei Birodalmi Adó is, amely ugyancsak

rend-Folge 1, Münster, 20. November 1937. Streng vertraulich!, 3-4. o.; Grenzpolitischer Lagebericht.

Informationsdienst, 1937/4. sz., 5. Dezember 1937, 1-2. o. (BArch, NSD 43/21, 112662-112663.

o.).; Jugend im Grenzraum des Reiches. Das Junge Deutschland, 1941/2. sz., 47–62. o.; 75 Grenzlandfahrten des Jungvolks im Gebiet Mittelland. RJP, 1936/ 45. sz., 2. o.; Grenzlandarbeit des BDM 1935. In: Miller–Kipp, i. m., 79. dokumentum, 208-209. o.; Kaufmann, Das kommende Deutschland, i. m., 165. o.; Blohm, i. m., 275. o.; Rüdiger, Selbstverständnis, i. m., 258. o.;

Pallaske, i. m., 93. o.

94 BArch, NS 5/VI/427, 62. o.; Grenzlandtreffen der Hunderttausend. RJP, 1934/117. sz., 3. o.;

Bekenntnis der Jugend zum deutschen Osten. Ostlandmärsche, Großfahrten und Zeltburgen des HJ-Gebietes Mittelelbe (23) – Juli/August 1939 (DB, 1940 A 7979); Grenzpolitischer Arbeitsbericht. Informationsdienst, 1937/5. sz., 5. Dezember 1937, 1-2. o. (BArch, NSD 43/21, 112627–112628. o.)

95 Ostmärkische Grenzlager. RJP 1935/121. sz., 2. o.; Eröffnung des ostmärkischen Grenzlagers.

RJP, 1935/177. sz., 2. o.; Das ostmärkische Grenzlager 1935 beendet. RJP, 1935/189. sz., 2. o.; Die Grenzlager im Westen des Reiches beendet. RJP, 1935/205. sz., 2. o.

IV. A Hitlerjugend külföldre irányuló tevékenységének kiteljesedése 1933-1939 84

szerességgel utazott határ közeli területekre, s műsorait a rádió is közvetítette. A BIV rádiós színjátszó csapata Wolfgang Stumme vezényletével 1935-ben össze-sen három határvidéki utat tett: a poössze-seni-nyugat-poroszországi határvidékre, a Bajor Keleti vidékre és szeptemberben egy hétre Pomerániába utazott.⁹⁶

A HJ által végzett népiségi munkának viszont nemcsak a HJ-ra kellett kiter-jednie, hanem a környező népességre is. Így ahol még nem volt elég magától értetődő és szilárd a népközösség, ott vidám rendezvények keretében próbál-tak ilyen érzéseket ébreszteni. Tanácsokat adpróbál-tak a tér kialakításához, az egyes estek megkomponálásához, amelyeken az ének, a játék és a tánc kapott nagy szerepet. Az ilyesfajta rendezvények eredményes lebonyolításához számos tánc biztos ismeretére volt szükség, hogy a faluközösségek szellemi állapotához, ak-tuális kedélyállapotához mérten válogathassanak belőlük. E műsorelemeknek meg kellett érinteniük a lakosságot. Hasonlóképpen célszerű volt beépíteni a programba egyéb, a HJ vezetése által elhanyagoltnak minősített lehetőségeket is, mint például a bábozást, a gúnydalokat, a rögtönzött játékokat, a népszínmű-veket. Mindez persze alapos felkészültséget igényelt.⁹⁷

A Birodalmi Ifjúságvezetőség Rádióhivatalának vezetője, Karl Cerff a téli programok keretében Éneklő Határ (Grenzlandsingen) címmel a Hitlerjugend zenei tevékenységét is a határvidéki munka szolgálatába kívánta állítani, amely-ben részt vehettek a HJ színjátszó csoportjai és a HJ zenekarok. A határvidéki rádióadók Ének a határon (Lied an der Grenze) címmel rendszeresen sugároz-tak műsorokat az itt lakók részére. A határvidéki tevékenység újabb eleme volt, hogy a BDM önállóan is készített rádiós műsorokat, amelyekben nagy szerepet kapott a népdalok és a népi szokások ápolása. 1935 végétől vagy 1936 elejétől a BDM már Németország egész területén készített határvidéki rádióadásokat (Grenzlandsendungen), amelyek a határvidéken élő ifjúság hazájáról és mun-kájáról tudósítottak. Az adásokat minden német adó átvette és közvetítette. Az adások leginkább a birodalom olyan területein élő ifjúságnak válhatott ideoló-giai szempontból „hasznára”, amely nem érintkezett a határ menti területekkel, így vajmi kevés információja volt a határ két oldalán fennálló körülményekről.

Az adások sorát a mazúri határvidék (Grenzgau Masuren) nyitotta meg, majd 1935 márciusában került sor a második adásra az északi határ mellől, amely a Schleswig. A mi hazánk címet viselte.⁹⁸

96 Reichsjugendführung, Abteilung Ausland. Das Hauptreferat II benötigt für das Etatjahr 1934/35 folgende Mittel – PAAA, R 63606. Schirach, Die Hitler–Jugend, i. m., 157-158. o.;

Cerff an das Grenz- und Auslandsamt (Günter Blum), 9. August 1938 – BArch, NS 28/105, 49.

o.; Spiel an der Grenze. Die HJ, 1937/12. sz., 1937. március 20., 6. o. (BArch, NSD 43/256);

HJ-Sonderveranstaltung im Grenzlandtheater. RJP, 1936/9. sz., 2. o.; Vö. HJ-Spielfahrten ins Grenzland. RJP, 1936/109. sz., 2. o.; Lied und Musik der Hitler–Jugend im Grenzland. RJP, 1935/217. sz., 2. o.

97 Volkstumsarbeit der Hitler–Jugend. In: Unsere Volkstumsarbeit, 5-17. o. (DB 1938 A 10393).

98 Grenzlandsingen der Hitler–Jugend. RJP, 1935/80. sz., 2. o.; Das Lied an der Grenze. RJP, 1937/245. sz., 3. o.; Grenzlandsendungen des BDM. RJP, 1936/13. sz., 4. o.; Wir senden aus dem Grenzland. Das Deutsche Mädel, 1935/4. sz.; Wie unsere Masuren-Sendung entstand. Das Deutsche Mädel, 1935/4. sz.

IV. 4. A Külkapcsolat formái 85 Cerff azt is javasolta, hogy a határvidéki gyűléseken és táborokon is kapjon szerepet a zene, hozzanak létre egy határvidéki zenei tábort, ahol az énekve-zetőket és a színjátszó csoportok vezetőit képezhették volna tovább, valamint énekes könyveket és zenei lapokat adhattak volna ki. A gyermekdalok, gyer-mekjátékok, mesék és mondák gyűjtése már régóta a HJ szokásos

IV. 4. A Külkapcsolat formái 85 Cerff azt is javasolta, hogy a határvidéki gyűléseken és táborokon is kapjon szerepet a zene, hozzanak létre egy határvidéki zenei tábort, ahol az énekve-zetőket és a színjátszó csoportok vezetőit képezhették volna tovább, valamint énekes könyveket és zenei lapokat adhattak volna ki. A gyermekdalok, gyer-mekjátékok, mesék és mondák gyűjtése már régóta a HJ szokásos